építészet : környezet : innováció

Passzívházak Magyarországon - nyílt nap és konferencia, 2011

Szekér László építész összefoglalója a nagy érdeklődéssel kísért 2011-es Passzívház Nyílt Napról, valamint a „Passzívházak és Energiahatékony Épületek” konferenciáról, ahol a külföldi projektek mellett a legújabb hazai passzívház-példákat, kísérleteket és tapasztalatokat ismerhették meg a résztvevők.

Összefoglaló a 2011-es Passzívház Nyílt Napról és a Passzívház Konferenciáról
Elég csak a novemberi szmogriadóra vagy az egekbe szökő üzemanyagárakra gondolni, hogy elgondolkozzunk azon, valami nincs rendben az energiafogyasztásunkkal. Tudatosítanunk kell, hogy éppen az épített környezet használja el az összes felhasznált energia legnagyobb részét, és ez a tendencia nem fenntartható. A téma aktuálisabb, mint valaha. A 2010/31/EU Európai Uniós Direktíva szerint 2020-ig az üvegházhatású gázok teljes kibocsátását legalább 20 %-kal az 1990-es szint alá kell csökkenteni, 20 %-os (teljes épületállományra vonatkoztatott!) energiahatékonyság-növelést kell megvalósítani, és a megújuló forrásokból származó energiának a teljes uniós energiafogyasztás 20 %-át el kell érnie.

2020. december 31-től valamennyi új épületnek közel nulla energiaigényűnek kell lennie, de már 2018. december 31. után a hatóságok, kormányzatok által használt, vagy tulajdonukban levő új épületeknek közel nulla energiaigényűnek kell lenniük. Ehhez elkerülhetetlen a passzívház-követelményrendszer, illetve -technológia gyakorlati alkalmazása, nem csak új épületeknél, hanem a felújítások esetében is.

A minősített passzívházak már ma teljesítik ezt a követelményt. A Passzívház Nyílt Napok (2011. november 11-13.) és a Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferencia (2011. november 25.) rendezvénysorozata idén ismét bemutatta a legújabb magyar passzívházakat. A passzívházak a hagyományos építési technológiával létesült épületek energiamennyiségének töredékét igénylik, ezért méltán népszerűek az építtetők körében. Az egyre több megépült passzívháznak köszönhetően Magyarországon is kezd közismertté válni az a követelményrendszer, amely jelenleg az energiahatékony és fenntartható építés csúcstechnológiáját képviseli.

Passzívház Nyílt Nap
Magyarországon idén harmadszor rendezték meg a Passzívház Nyílt Napokat, melynek keretében látogathatóvá váltak a megépült magyar passzívházak is. A nemzetközi kezdeményezéshez kapcsolódó hazai rendezvény szervezője idén is a Passzívházépítők Országos Szövetsége (PAOSZ) volt. A PAOSZ - célkitűzésének megfelelően - csak alaposan bevizsgált, ellenőrzött minőségű passzívházakat mutatott be – amennyiben ezt a házak tulajdonosai is lehetővé tették.

Nemzetközi szinten 850 passzívház „nyitott ki”, a tíz magyar látogatható passzívház között megtalálható volt a szadai passzívház (tervező: Szekér László, 2008), amely mérföldkőnek bizonyult a hazai energiahatékony építés történetében - megépülésével bizonyította, hogy lehetséges megfizethető áron, többletköltség nélkül is minősített passzívházat építeni Magyarországon. A tényői passzívház (tervező: Boros Károly), a méltán népszerű második minősített magyar passzívház idén harmadik alkalommal volt látogatható a nyílt napon. Mindkét passzívház értékes használói tapasztalatokat nyújt, immár harmadik éve. A Mosonmagyaróváron épülő új passzívház (tervezője Reszkető Mihály, kivitelezője szintén Boros Károly), új utakat kereső, gazdaságosan megépülő passzívház lesz.  

 

Passzívház nyíilt nap Szada
Passzívház nyíilt nap Szada

Passzívház nyíilt nap Szada
Passzívház nyíilt nap Szada
Passzívház nyíilt nap Szada

 

Látogatható volt egy passzívház szintű lakásfelújítás Gödöllőn (tervező: Benécs József). Az 1960-ban épült, 16 lakásos tömbházban található energiafaló lakásból korszerű, gazdaságosan kifűthető otthon vált. A 38 cm-es téglafalazatra belső hőszigetelés került, a régi gerébtokos nyílászárókat háromrétegű műanyag ablakokra és hőszigetelt bejárati ajtóra cserélték. A gázkonvektorok helyett padlófűtést alakítottak ki, a friss levegőt hővisszanyerős szellőztető berendezés szolgáltatja. A lakás havi átlagos fűtésköltsége mindössze 3000 Ft - tizede a  - sajnos - szokványos számlának…

 

Passzívház nyíilt nap Gödöllő
Passzívház nyíilt nap Gödöllő
Passzívház nyíilt nap Gödöllő
 

 

A budaörsi passzívház (Szekér László) kényelmes, hosszútávon fenntartható lakóház egy többgyermekes család számára. Az épület déli oldalán elhelyezett, kétszintes integrált télikert függőleges és ferde üvegfalait motorosan mozgatott árnyékolók tartják hűvösen a meleg nyári napokon. A ház másik látványossága a télikertben található üvegfödém. Az épület hasznosítja a talajvíz hőjét, az esővizet egy 50 köbméteres tárolóban összegyűjtve wc-öblítésre, mosásra és a kert locsolására használják.

 

Passzívház nyíilt nap Budaörs
Passzívház nyíilt nap Budaörs
Passzívház nyíilt nap Budaörs
Passzívház nyíilt nap Budaörs
 

 

A Budapest II. kerület, Törökvészen felépült új ház modern vonalú kétlakásos passzívház (Szekér László). A hatalmas teraszokkal ellátott épület különlegessége, hogy ennél az épületnél alkalmazták először a Multipor hőszigetelő rendszert Magyarországon. A hőhídmegszakítós konzolokkal ellátott épület enyhe hajlású tetejét fémlemezfedés borítja. Az árnyékoló funkciót is betöltő napkollektorok a használati melegvíz-ellátás mellett a fűtésre is rásegítenek, a nyári időszakban pedig a kültéri medence vizét is temperálják. Az épület hűtésre hasznosítja a talajvíz hőjét, a ciszternában összegyűjtött esővizet wc-öblítésre, mosásra és kert locsolására hasznosítják.

 

Passzívház nyíilt nap Törökvész
Passzívház nyíilt nap Törökvész
Passzívház nyíilt nap Törökvész
 

 

A diósdi passzívház (Sári Attila, Benécs József) kétszintes lakóház, a magas szoláris nyereség érdekében a pontos déli irányba került elforgatásra az utcafronthoz képest mintegy 40 fokkal, gépészeti rendszere szabadalmaztatott talajkollektoros hőszivattyús rendszer. A kiskunfélegyházi családi házat egy kétgyermekes fiatal házaspár építette. A nehéz szerkezetű, alápincézetlen, földszintes épület befejezés előtt áll, ez az ötödik minősített hazai passzívház.

Bár a megépült magyar passzívházak zöme PAOSZ-tagokhoz köthető, a nyílt napon egyéb házak is látogathatók voltak. Dunakeszin, a Fenyves lakóparkban, új építésű területen épült fel Magyarország első minősített passzív sorházi épülete (Szentmihályi-Nagy István, Sinóros-Szabó Balázs). A napelemek alkalmazásának köszönhetően a majdani lakók pénztárcáját kizárólag a vízdíj terheli (a kert locsolását sem a költséges vezetékes vízzel oldják meg). Budapest XI. kerületében épül az a passzívház, melyet szintén Sinóros-Szabó Balázs jegyez. A földszint + emeletes, előminősített passzív családi ház építés alatt áll, és  a nulla energiaigény-szintet célozza meg.

 

Passzívház nyíilt nap Dunakeszi
Passzívház nyíilt nap Dunakeszi
IPHA honlap
 

 

A bemutatott magyar passzívházakat több százan keresték fel, és a rendezvényt nemzetközileg is jegyezték, erről a Nemzetközi Passzívház Szövetség (International Passive House Association, iPHA) weboldalán is beszámoltak

„Passzívházak és Energiahatékony Épületek” konferencia
A Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferencia 2009. februárjában került először megrendezésre Budapesten. A hagyományokat követve elsősorban mintaprojektekre fókuszált a konferencia idei tematikája is. A passzívház nyílt napokon látogatható házak egy részét a konferencián is bemutatták a tervezők. Kis és nagy projektek, megépült házak és tervek egyaránt szerepeltek a konferencia előadásaiban. Számos kérdés foglalkoztatta az építészeket, az esztétika, a költséghatékonyság, a megtérülési mutatók, technikai újdonságok és innovációk kérdései egyaránt szerepeltek az előadásokban, a megépült és tervezett projektek ismertetése során. A november 25-én megrendezett egész napos konferencián az érdeklődők megismerkedhettek Benécs József, Boros Károly, Ertsey Attila, Koós Miklós, Lázár Antal, Nagy Csaba, Sinóros-Szabó Balázs, Sári Attila, Szekér László, Szentmihályi-Nagy István legújabb munkáival, a hazai passzívház-építészet legújabb eredményeivel. Ma már nem csak a családi házak, hanem nagyobb lakótömbök és középületek is épülnek így. A konferencián bemutatták egy százlakásos passzívház projekt tervét, illetve egy újpalotai panelépület passzívház- technológiával történt felújításának tapasztalatairól is szó esett. A nemzetközi mezőnyt idén francia passzívháztervezők képviselték. Két kiváló francia építésziroda is bemutatkozott (Mischa Witzmann, Karawitz építésziroda, illetve Patrice Bideau építész), őket a szervezők blogján tartott szavazás alapján a közönség választotta ki. A konferencia szervezője a GreenPress volt, a szakmai programot Mesterházy Mónika építészeti újságíró és Szekér László építész állították össze, az előadók zömét a PAOSZ tagjai adták. A konferencia részletes programja megtalálható a konferencia weboldalán.

A passzívház hasznos, és erkölcsileg is helyes
A konferencia házigazdája a Francia Intézet nevében Didier Haguenauer, a Francia Nagykövetség kapcsolatfejlesztési attaséja köszöntötte a szervezőket, valamint a konferencia résztvevőit és támogatóit. A Francia Intézet egész hónapos környezetvédelmi rendezvénysorozatában – melyben a természeti értékek megőrzésével és a városi fenntarthatósággal is foglalkoznak – kiemelt fontossággal bír a passzívház konferencia. A megnyitó beszédet Dr. Zlinszky János, a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Irodája Stratégiai Főosztályának vezetője tartotta, aki biztosította a hallgatóságot arról, hogy nagy örömmel vállalták a konferencia fővédnökségét. A Magyar Alkotmány biztosítja a jogot az egészséges környezethez, amit úgy kell értelmezni, hogy az emberiségnek és a természetnek joga van az élethez – mely a jövő nemzedékek élethez való jogát is jelenti. Ezt a  jogot leginkább a természeti források szűkülése veszélyezteti, ezért a környezetvédelem a jelen és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét egyaránt jelenti.

Egyik legnagyobb környezetvédelmi problémánk az éghajlatváltozás. Az Országgyűlési Biztos már 2009-ben állásfoglalást hozott nyilvánosságra, amelyben kifejtették azokat a szempontokat, amik indokolják, hogy miért fontos a passzívház. A szűkös források között az egyik legszűkösebb és legfontosabb kérdés az energia. A jövőbeli energiafelhasználás tervezésekor ezért elsősorban azt kellene figyelembe venni, hogy hol tudunk ma megtakarításokat elérni? Nem hagyhatók figyelmen kívül azok a megbízható és bejáratott megoldások, amelyek már ma elérhetők és jelentős megtakarítást eredményeznek. A passzívház-technológia jól bevált módszer az energiafüggőség csökkentésére, és nincs időnk halogatni az átállást a korszerű, energiahatékony megoldásokra, hiszen a klímavédelem is ezt követeli meg. Nagyon a körmünkre égett a helyzet - mondta -, a természeti források szűkülése és a népességrobbanás miatt alig maradt időnk, hogy váltsunk, és az alapvető infrastruktúráinkat áthangolva egy olyan működési módra állítsuk át, amelyek kibírják majd a közeljövő megrázkódtatásait. Ma azt a technikát kell használnunk, ami a piacon van, ami bizonyítottan működik és amit már tanítanak. Felhívta a figyelmet a politikai támogatás szükségességére, valamint arra, hogy az energiatermelés kérdése előtt az energia-megtakarítás kérdését kell először napirendre venni. A konferencia jó példa arra, hogy hányféle módon lehet ebbe az irányba elindulni - az energiatakarékosság mellett élhetőbb, komfortosabb épületeket létrehozva. Jól tudjuk az elmúlt száz évből, amikor Európa vagy Amerika letette a voksot egy korszakos technológiaváltás mellett, akkor az a technológia abban a stádiumban eléggé kezdetleges volt a mostani állapothoz képest, de a használat és elterjedésük menet közben hihetetlen innovációs lehetőségeket biztosított. Az előadó hangsúlyozta, mennyire fontos lenne, hogy – európai minták alapján – kedvező hátszelet kapjanak ezek a törekvések (például a szabványosítás, és különféle szabályozók révén).

Javítani kell az épületek energiahatékonyságát, mert erkölcsileg is ez a helyes. Lehet gazdasági okokról is beszélni, vagy arról, hogy ha majd nem lesz energiánk, nem tudunk majd fűteni - ezek racionális dolgok. Azonban ha nem csak a haszonelvű logika mentén gondolkodunk, akkor is ez a helyes út, erkölcsileg is ez az indokolt. Azért is passzívházakat kell építeni, mert ez a helyes. A mértékletesség, a takarékosság növeli egy közösség ellenálló-, és alkalmazkodóképességét, amely a szabadság előfeltétele. Fontos, hogy mozgásterünk maradjon a krízisben – ez a szabadság kérdésköréhez tartozik. A szűkösből, a kevésből nem használhatunk többet, mint ami igazságos, mint ami fejenként ránk jut, a széndioxid-kibocsátásunk nem lehet több, mint amit a bolygónk tolerálni tud - ez pedig az igazságosság kérdésköréhez kapcsolódik. Energiaszegénység van, pedig energiaigazságosságra lenne szükség! Az energiaellátás, energiaelosztás világszinten igazságtalan. Az egyenlőség és testvériség generációk között is azt parancsolja, hogy legyünk mértékletesek, tegyünk meg mindent, amit lehet, és csak annyit használjunk fel a szűkös erőforrásokból, amennyi technikailag indokolt. Dr. Zlinszky János azzal zárta szavait, hogy kezünkben van ez a technológia, és legyünk szívesek használni és politikailag mögé állni.

Francia passzívházak
Patrice Bideau francia építész bioklimatikus épületeit mutatta be, amelyek a szigorú Bretagne-i klímán is megállják a helyüket, és a passzívház-komponenseknek köszönhetően rendkívül gazdaságosan üzemeltethetőek. Az extra hőszigetelés, a megfelelő árnyékolás, a légtömörségi teszt a napi gyakorlat része praxisában. Patrice Bideau épületeire jellemző a télikertekben rejlő lehetőségek kiaknázása, a természetes anyagok (elsősorban fa) használata, tökéletes légzárás, hővisszanyerős szellőzés.

 

Patrice Bideau passzívházai
Patrice Bideau passzívházai
Patrice Bideau passzívházai
Patrice Bideau passzívházai
 

 

A Karawitz építésziroda jegyzi az első minősített francia passzívházat, amely az A10 folyóirat legújabb számában is megjelent. A párizsi épület tervezője és használója, Mischa Witzmann személyesen mutatta be a házat, több más épülettel együtt. Építészeti célkitűzése az ökonómia és ökológia szintézise, egyszerű és innovatív módon. Az épületeknek együtt kell élniük a környezetükkel, ahol állnak; a mi klímánkon ez kompakt formálást, erős hőszigetelést, légtömörséget, déli tájolást, hővisszanyerős szellőzést és fokozott, de kontrollált napnyereséget jelent. Az egyszerűnek tűnő elvek néha meghökkentő eredményekre vezetnek Karawitzék építészetében, akik igen sok passzívházat építettek már eddig is. Építészetükre az átgondoltság, egyszerűség, barátságosság és dizájn jellemző; alapkövetelmény számukra, hogy az épületeknek tartósaknak kell lenniük. A megépült családi házak mellett már nagyobb léptékű épületeket, irodaházakat, társasházakat is terveznek, emellett pályázatokon vesznek részt. Az előadó részletesen ismertette az első minősített francia passzívházat, amely - meghökkentő módon - bambuszburkolattal készült, újrahasznosított és természetes építőanyagokból - fával, üvegkaviccsal és cellulóz szigeteléssel. Az előregyártott fapanelekből két nap alatt megépült a szerkezet, ezt követte a légtömör réteg és a hőszigetelés kialakítása. A gondos kivitelezésnek köszönhetően légtömör épületet sikerült építeni, amelyet a Blower-door teszt (légtömörség-mérés) is igazolt. A szellőzőcsöveket nem rejtették el, a jó minőségű, hármas üvegezésű nyílászárók fából készültek. Az épületgépészet mindössze egy kompakt készülékből áll, a tetőn lévő fotovoltaikus napelemek szolgáltatják az elektromos áramot, a déli oldalon a nyílászárókat mozgatható bambuszrolók árnyékolják. Megismerhettük egy meglevő épület passzívház szintű felújítását is, amelynek elvei azonosak voltak az előzőekben ismertetettekkel, de a a részletmegoldásokat a meglevő adottságokhoz illesztették.

 

Karawitz passzívház
Karawitz passzívház
Karawitz passzívház
 

 

Megépült passzívházak 3 éves tapasztalatai - piacképes házak 15 év múlva is
Az első magyar minősített passzívházak használati tapasztalatairól Szekér László építész, a szadai ház tervezője és Boros Károly, a Győr melletti Tényőn felépült ház tervezője, kivitelezője és építtetője beszélt a konferencián. Fontos tudatosítani, hogy hagyományos építészeti eszközökkel nem tudjuk egy bizonyos szint alá csökkenteni a fűtési energiafelhasználást. A szadai ház – amely az első minősített passzívház volt Magyarországon – alapvető célkitűzése az volt, hogy gyorsan, egyszerűen és olcsón épüljön fel. A tervezés hat hónapot vett igénybe, és a 2008 szeptemberében indult kivitelezés négy hónap alatt be is fejeződött. Az összes építési költség 30 millió forint volt, ez bruttó 236.000 forint négyzetméterenkénti árat jelent, ami kevesebb, mint egy átlagos családi ház fajlagos ára. A ház megformálásához az inspirációt a magyar népi építészet adta, a választott megoldások beváltak, a tulajdonosok kedvelik a házukat. A három éves passzívház használói tapasztalat egyedülálló az országban, és számos tanulsággal bír. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a PHPP számítás bevált, pontosan modellezte a ház energetikai viselkedését. A hároméves működtetési tapasztalatok alapján a fajlagos fűtési energiafogyasztás valóban 15 kWh/m2,év. Ez alátámasztja a PHPP megbízhatóságát, illetve a minőségbiztosítás fontosságát.

Az alkalmazott környezettudatos elemek: passzívház szerkezetek, vákuumcsöves napkollektor HMV-termelésre és fűtésre, 500 literes tároló tartály, passzív napenergia hasznosítás, méretezett benapozás és árnyékolás, népi építészeti elemek alkalmazása (külső földes pince, tornác, padlás, zsalugáter), növényzettel árnyékolt kocsibeálló, biokert, építtetői részvétel a kivitelezésben, pellet kandalló, talajkollektor és hővisszanyerős szellőzés. Az építtető három éves működtetési tapasztalatokkal rendelkezik, ezeket rendszeresen megosztja a tervezőkkel is. Az eredetileg tervezetthez képest minimális eltéréssel valósult meg az épület, nem kerültek még fel a mozgatható árnyékolók, nem épült meg a növényzettel árnyékolt autós pergola, és utólag épült egy külső, földes pince. Sajátos – de a passzívházaknál nem ismeretlen – probléma, hogy februárban túlmelegszik az épület az alacsonyan beeső napsugárzás és az árnyékolók hiánya miatt. A szadai példa igazolta, hogy a passzívház valódi környezettudatos gondolkodásmódot jelent. A fűtési költségek csökkentése mellett csökken a kibocsátott füstgázok mennyisége, a levegő tisztább lesz, hosszú távon a Föld felmelegedése lassul, és a légúti megbetegedések mérséklésében is nagy szerepet játszik. A passzívház ma már nem számít luxusnak, jelentős energia-megtakarítás érhető el többletköltség nélkül.

 

Szekér László passzívháza
 

 

A tényői ház üzemeltetési tapasztalatai is igen kedvezőek; sokkal magasabb komfortszintet érzékelnek a lakók, mint amire eredetileg számítottak. A szellőztető berendezésen keresztül folyamatosan friss levegő áramlik a lakásba, ez napközben jó közérzetet, éjjel pedig nyugodt, pihentető alvást biztosít. Ugyanakkor a légszűrőnek köszönhetően az allergiás panaszok  megszűnnek és a por is sokkal kisebb mértékben rakódik le. A nagyon korrekten kivitelezett termikus és légzáró burok akusztikailag is jó hatású, a kinti zajok nem jutnak be, ezen kívül a rovarok – hangyák, pókok, szúnyogok – sem tudnak ezen a burkon átjutni. Fűtésre – amit a hűtéssel együtt talajkollektor biztosít – csak olyan téli napokon van szükség, amikor nem süt a nap. Boros Károly elmondta, azért döntöttek annak idején passzívház építése mellett, mert azt akarták, hogy a ház 15 év múlva, a gyermekeik kiröpülése után is piacképes legyen. Az építési költségeket illetően az a tapasztalata, hogy megfelelően átgondolt tervezéssel már 300.000 Ft/m2 áron lehet passzívházat építeni. Az előadást követően a hallgatóságot további kérdések is érdekelték, például a konyhai szagelszívók, ablaknyitási kérdések, amelyekre autentikus passzívház-lakótól kaphattuk meg a válaszokat.

Energiahatékonysági megoldások gazdaságossági értékelése
Dr. Vajda József főiskolai tanár (PTE) előadásában a passzívházak gazdaságossági kérdései kerültek előtérbe. Kiemelte a komplex gazdaságossági szemléletmód fontosságát, a teljes életciklusra vetített költséghatékonyság vizsgálatának szükségességét. A kérdés vizsgálatát nehezíti, hogy forint dimenziójú egyszeri beruházási költségeket kell összevetnünk forint/év dimenziójú folyamatosan (évente) jelentkező energiaköltség megtakarításokkal. A statikus szemléletmód alkalmatlan módszer, mert nem veszi figyelembe a különböző épületkomponensek eltérő használati időjét, az energiaárak változását, az esetleges járulékos költségeket és a gazdasági folyamatokat befolyásoló tényezőket (kamatláb, infláció stb.). Ezért inkább a megtakarított energia árát kell kiszámolni. A jövőben várható energiaárakhoz megbízható prognózisok állnak rendelkezésre, illetve megépült passzívházak vizsgálata alapján lehet megfelelő következtetéseket levonni. A 25 évre vetített összköltségek alapján a passzívházak a leginkább gazdaságos megoldást kínálják. Életciklus elemzések alapján az osztrák illetve német tapasztalatok tapasztalatait mi is hasznosíthatjuk, mivel az arányok, trendek nálunk is hasonlóak. Vajda József hangsúlyozta, hogy az EU direktíva szerint az épületek energiahatékonyságának javítása során a költséghatékonyságot is vizsgálni kell, majd elemezte a hazai lakásállomány szerkezetét és az előttünk álló feladatokat, kiemelve, hogy most már elérhető a passzívház-oktatás magyar nyelven is.

Építészeti kísérlet a passzívház építésben
Ezzel a címmel tartotta meg előadását Lázár Antal DLA, Kossuth-díjas építész. Egyre inkább foglalkoztatja az építészeket a passzívházakhoz illő építészeti formálás kérdésköre, ezen a területen értékes tapasztalatokról számoltak be a tervezők. A 2010-ben Budajenőn, mezőgazdasági területen épült fel egy passzívház technológiát alkalmazó lakó-, és gazdasági épület, amelynek különlegessége a nagy, egybefüggő, galériázott belső tér, a természetes anyaghasználat és a nagyvonalú formálás. Az építész elsősorban az építészeti folyamatra koncentrált, az árakat, számításokat, részletmegoldásokat nem mutatta be. A ház kihívást jelentett a tervező számára, a különlegességet elsősorban a telek és természeti környezet, valamint a hatóság hozzáállása jelentette. Az alapgondolat - a természetbe simuló dombház - már a Tüskecsarnok tervezésénél is felmerült, ezt az építész saját, kézzel készített skicceivel mutatta be. A ház egyedi formálása bizonyítja, hogy a passzívház-technológia nem korlátozza az építész szabadságát. A tervezés 2007-2009 között folyt, a kivitelezés 2009-2010-ben, 14 hónap alatt zajlott le. Az integrált, délre tájolt télikertekkel ellátott, korszerű épületgépészeti és elektromos rendszerekkel felszerelt épületben az árnyékoló rolók gépi működtetésűek, a melegvíz-termelés, a fűtés és a hűtés hőszivattyúval történik, az elektromos energiát a gazdasági épületen lévő napelemek adják. Az előadást követően többen érdeklődtek a passzívház-minősítés meglétéről, mivel a tördelt tömeg és a sok tetősík-ablak nagy kihívás elé állíthatta a számítások készítőit. A tervező a kérdést a jelenlevő építtető felé delegálta, akinek hozzászólásából megtudhattuk, hogy PHPP számítás készült, és - bár ennek részletei nem publikusak - teljesülnek a passzívház követelmények. Hivatalosan azonban nincs minősítve, - mint azt Lázár Antal is jelezte -, inkább egy kísérletként fogták fel a projektet. Légtömörségi tesztet készítettek, és a kivitelezés is szigorú ellenőrzés mellett készült. Példaszerű az épület környezetének kialakítása, a kertészeti megoldások, a növénytelepítés, a természetesnek ható mesterséges tó, valamint az igényes, egyedi belsőépítészet.

 

Lázár Antal passzívháza
Lázár Antal passzívháza
Lázár Antal passzívháza

 

Lakásszellőzés másképp
Dr. Csiha András ny. főiskolai docens, új találmányának tapasztalatait ismertette. Maga a találmányt már a 2009-es konferencián bemutatta, most elsősorban a használati tapasztalatokat elemezte. Tekinthetünk-e a tégla falazóelemekre úgy, mint hővisszanyerős szellőzőelemekre? A bemutatott példák alapján igen. A találmány hivatalos neve: váltakozó áramlási irányú, decentralizált, hővisszanyerős szellőztető berendezés – mely különösen lakásszellőzés céljára alkalmas. A berendezés két, időben váltakozóan befúvó és elszívó funkciójú szellőző kürtővel rendelkezik, amelyek ellenfázisban üzemelnek. A szellőző kürtők a helyiségek külső falának integráns részét képező - csak és kizárólag a normál falazat kialakításához is használt -, üreges kialakítású falazóelemekből és ágyazó-kötő anyagból, valamint alsó kürtőelemből és felső kürtőelemből állnak, s egyben regeneratív hőcserélő-hőtárolók is. A szellőző kürtőkben szabályozott működtetésű ventilátorok találhatók, amelyek légáramlást biztosítanak váltakozóan a külső térből a helyiségekbe, illetve a helyiségekből a külső térbe, légrácsokon és szükség szerint légszűrőkön keresztül. A laboratóriumban és különböző helyszíneken megépített kísérleti példák alapján biztató eredmények születtek az alkalmazhatóságot illetően.

 

dr. Csiha András találmánya
 

 

Passzív panelház projekt Újpalotán
Ertsey Attila, a Kör Építész Stúdió Kft. tervezője mutatta be a projektet, mely megvalósításának első fázisába ért. Ertsey Attila előadásában érintette a szakmánkat is érintő globális kihívásokat és a körvonalazódó megoldásokat. Egy tanulmány szerint néhány éven belül áttörés várható a napelemes áramtermelés gazdaságosságát illetően, és a folyamat alapvető változásokat fog generálni az építőiparban. Az újpalotai projekt passzívház alapokon, a megújuló forrásokra építve részleges autonómia lehetőségét kínálja. Az előadó példaként az osztrák építési gyakorlatot hozta fel, ahol tömegesen épülnek az energetikailag önellátó lakóházak és középületek. Az előadás kitért az ócsai szociális bérlakás-együttes MÉK által javasolt energetikai megoldásaira is, melyben többek között helyet kapnának a biomassza tűzhelykazánok, megújuló források alkalmazásai, alacsony energiás építési móddal. Az újpalotai projektben a XV. ker. Önkormányzat (László Tamás polgármester és Novák Ágnes alpolgármester) előrelátásának és a passzívház-technológia alkalmazásának köszönhetően a jelenlegi energiafogyasztás több mint 90 %-a megtakarítható, a maradék energiaszükséglet pedig megújuló forrásokból úgy előállítható, hogy a megtérülés mindössze 5 év! Jelenleg a homlokzatfelújítás (16 cm ásványgyapot hőszigetelés és 3 rétegű passzívházablakok) stádiumában tart a projekt, de már most 80% a megtakarítás, 228 kWh/m2,év értékről 44 kWh/m2,év értékre csökkent a fűtési energiafelhasználás. A II. ütemre tervezett gépészeti felújítás (hővisszanyerős szellőzés) során ez a szám 17 kWh/m2,év értékre csökken majd, ami már 93 %-os megtakarítást jelent. A III. ütemben a PV felületeknek (220 m2) és a hőszivattyús technológiának (talajszondás hőszivattyú) köszönhetően az épületek le tudnak válni a távhőszolgáltatóról, és energetikailag önellátóvá válnak. A lakóknak 18° C-ig az alapfűtés ingyenes lesz, csak a 18° C fűtés felett kell (egyedileg) fizetniük a többlet hőért, illetve a használati melegvízért.  A beruházás jó példa az EU direktíva szerint 2020-tól kötelező „közel nulla” energiaszintű építkezésekre. Ertsey kitért a beruházási költségekre is, összevetve a korábban készült „Solanova” és „Faluház” projektekkel. A Solanova projekt esetében 84% fűtési megtakarítást értek el (3,2 M Ft/ lakás), az óbudai „Faluház” 49% fűtési megtakarítást ért el (1,14-1,28 M Ft/lakás). Az újpalotai projekt költség-előirányzata az I. ütemre (homlokzatfelújítás)  80% megtakarítás  (1,625 M Ft/lakás), a II. ütemre (épületgépészeti felújítás) 1,10- 1,50 M Ft/lakás, azaz összesen 2,75-3,125 M Ft/lakás, 93% megtakarítás. A projekt konklúziója: reálisan elérhető a „nearly zero” (közel nulla) energiafelhasználási szint. A meglevő épületeknél nem mindig elegendő a rendelkezésre álló felület az energianyerésre, de új építés esetén elérhető akár az energetikai önellátás. További konklúzió, hogy „kis beavatkozás-kis eredmény” – vagy ahogy egy korábbi CEU tanulmány megfogalmazta, csak a „mélyfelújításnak” (deep retrofit) van értelme, az alulméretezett felújítás hosszú időre „belakatolja” az épületet (chain lock effect), tehát csak a komplex, nagy hatékonyságot biztosító felújításokat érdemes támogatni.

Minősített passzívházépítési tapasztalatok
Boros Károly kizárólag passzívház-építéssel foglalkozik, előadásában több új passzívház kivitelezésének tapasztalatát osztotta meg a hallgatósággal. Rendkívül fontos, hogy a hangsúly a minősítésen van, mivel hazánkban még nem alakult ki a passzívházépítés kultúrája, és sokan próbálják passzívházként feltüntetni az épületüket, ami egyáltalán nem az, jó esetben esetleg „csak” egy alacsony-energiás ház, de az is lehet, hogy csak bizonyos elemeket tartalmaz az úgynevezett „passzívház kivitel”. Tekintve, hogy a külső alapján nem nagyon lehet a minőséget megállapítani, megfelelő referenciák híján jelenleg a minősítés jelenti a garanciát arra, hogy valóban azt kapja az építtető, amiért fizetett. Ez persze komoly kihívások elé állítja mind a tervezőt, mind a kivitelezőt. Boros Károly sok képpel illusztrálta előadását, külön kitérve a szokványostól eltérő technikai részletmegoldásokra és kivitelezési kulcskérdésekre. Bemutatotta a Lea utcai minősített passzívházat (Budapest XVIII.), egy Győr-Ménfőcsanakon épülő kétlakásos családi házat, egy mosonmagyaróvári családi házat, illetve egy Szentendrére készülő családi ház felújítási terveit (az épületek tervezője: Reszkető Mihály). Rendkívül érdekes gyakorlati részleteket ismerhettek meg a konferencia résztvevői, így a speciális áttörések, az attikaképzés, a nyílászárók beépítése és elhelyezése, a szigetelési részletek megoldása, épületgépészeti részletek stb terén. A fából készülő konzolos attika megoldása még a szakmabelieknek is érdekes tanulságokkal szolgált. A 0,17-es Blower-door mérési eredmény jelentősen túlteljesítette a követelményértéket. Egy ellenőrizhető PHPP számítással alátámasztott kiviteli tervdokumentáció és Boros Károly kivitelezése (a referenciák miatt) ma már passzívház-minősítés nélkül is elfogadható.

 

Boros Károly passzívházai
Boros Károly passzívházai
Boros Károly passzívházai
 

 

Az első minősített passzív sorház
Szentmihályi-Nagy István építészmérnök, beruházás-lebonyolító és műszaki ellenőr a Dunakeszin megépült passzív sorház építtetője és kivitelezője (tervező: Sinóros-Szabó Balázs) előadásával elsősorban az építészeti szemléletváltás szükségszerűségére kívánta felhívni a figyelmet. Az általa „Emberi Otthon Modell” (PHM – People Home Model) névre keresztelt koncepció az energetikai megfontolásokon (a passzívház követelményrendszer teljesülése, megfelelő légkomfort, hőkomfort, energiamegtakarítás stb.) túlmutatóan biztosítani kívánja a kivitelezői minőséget, a megfelelő akusztikát, az újrahasznosított anyagok felhasználását, a gyors és megfizethető építéstechnológiát, az alacsony üzemeltetést, a minimális fenntartást - a tervezés, a kivitelezés, valamint az épület élettartama alatt. A passzívház-követelményrendszeren túl a belsőépítészeti tervek integrációját, a szakipari vállalkozók oktatását és betanítását is tartalmazza a PHM rendszere. Ezt a célkitűzést igazolja a dunakeszi passzív sorház mintaprojekt. A passzívház elveknek megfelelően megépített (és minősített) épület olyan innovatív elemeket tartalmaz, mint az 50 cm üveghab alapszigetelés, épületgépészetileg és elektromosan előreszerelt monolit vasbeton szerkezetek, és a cellulóz hőszigeteléssel ellátott fa zárófödém. Az újrahasznosított építőanyagok felhasználása csökkenti a beépített energia mennyiségét és javítja az életciklus számítás mutatóit. Szentmihályi-Nagy fejlesztőként és kivitelezőként azt prognosztizálja, hogy a passzívházak építési többletköltsége várhatóan egyre kisebb lesz. Előadásában megkérdőjelezte a jelenlegi építési gyakorlat gazdaságosságát, vagyis szerinte nincs értelme a jelenben olyan épületet építeni, mely néhány éven belül korszerűtlenné válik, és csak jelentős többletráfordításokkal lehet majd újra „aktualizálni” – utalva a következő évektől hatályba lépő tervezett épületenergetikai szigorításokra. Utalt arra a tendenciára, hogy a napelemekkel termelt elektromos áram egyre gazdaságosabban előállítható, és a passzívházakkal kombinálva már a közeljövőben meg lehet valósítani a közel zéró energiafelhasználást, erre példa a dunakeszi sorház is. Jelentős építőipari lehetőséget lát a passzívház-technológia hazai fejlődésében, nem csak a hazai, de külföldi piacokon is versenyképes lehet a magyar innováció, a környező országokban is keletje lenne a szaktudásnak, ha energiatakarékos épületeket tudnának építeni a hazai kis és középvállalkozások. Megerősítette, hogy a passzívház (a minősített !) a maximálisan megfelel a legszigorúbb, jövőben életbe lépő rendelkezéseknek is.

 

 
Szentmihályi-Nagy István passzívháza
Szentmihályi-Nagy István passzívháza

 

100 lakásos passzívház projekt
Nagy Csaba építész egy XIII. kerületi tömbfejlesztésről számolt be a konferencián. Jelenleg ez a legnagyobb budapesti passzívház projekt, az első igazán nagy léptékű fejlesztés, mely úgy kívánja teljesíteni a passzívház követelményrendszert, hogy az építészeti formálásban is új utakat keres. A tervezők a dániai Green Lighthouse (Christensen  & Co. Arkitekter), és a bécsi Wohnpark Lissegasse (Atelier Albert Wimmer) épületeit tekintik építészeti előképnek, de megemlíthetjük az innsbrucki olimpiai falu éppen éppen mostanában elkészülő tömbjeit is. Ami leginkább foglalkoztatja a tervezőket: kell-e „zöldnek” látszani, milyen megjelenést generálnak az építészeti és épületgépészeti megfontolások? Az első feladat az volt, hogy a 100 lakáshoz 100 gépkocsi elhelyezését is biztosítani kell telken belül - úgy, hogy az ne menjen a zöldterület rovására. A fejlesztésre kijelölt tömb három utcáról is feltárható, ez szerencsés adottságnak bizonyult. A programot három tömegre bontott együttesben helyezték el a tervezők, amelyek változatos módon kialakított függőfolyosókkal közelíthetők meg. A tömb egyik sarkát már beépítették, ehhez alkalmazkodni kellett a tervezés során. A megfelelő benapozás követelménye nem teljesíthető kompromisszumok nélkül, de ez nem is lehetséges ilyen nagy és kötött beépítéseknél. Ahol szükséges volt, a szoláris kontrollt külső árnyékolók biztosítják. A különböző termikus zónák - a nem fűtött közlekedők és a fűtött lakások - világosan elkülönülnek. A gépkocsik elhelyezését a pinceszinten és a földszinten oldották meg, a garázs teteje udvarként hasznosították. A nyári éjszakai átszellőzést a lakások kialakítása biztosítja. A kompakt alaprajzok a nappali-konyha-étkező mellett egy-, és kétszobás alaptípust tartalmaznak, illetve terveznek egy egészen kis, garzonlakás-típust is. Az épületgépészeti kialakításnál több verziót is elemeztek a tervezők (Miskolczy Imre előadásában bemutatva), egyedi és központi rendszereket vizsgálva, az optimális passzívház-teljesítményt keresve.

 

Nagy Csaba passzívház
Nagy Csaba passzívház
Nagy Csaba passzívház
 

 

Hogyan terveztem meg az első passzívházamat?
Koós Miklós építész azt a folyamatot ismertette, ahogyan eljutott a passzívház-tervezésig. 2006-ban, építészeti praxisában szembesült azzal először, hogy a német faházak hőszigetelése 10 cm helyett 22 cm. A Zöld András professzor által vezetett műegyetemi tanfolyam 2006-os elvégzése után a 7/2006 TNT rendelet csalódást okozott, de jött a dunaújvárosi Solanova projekt és a 2008-as passzívház konferencia, majd a 2009-es Passzívházak és Energiahatékony Épületek konferencia, ahol megerősítést nyert abban, hogy ez a helyes irány. Azóta 60 cikket írt a passzívházakról, 6 konferencián vett részt és 2 passzívház „próbálkozása” is volt. Objektív beszámolót kaphattunk, miért nem sikerülhetett a passzívház szint elérése: tájolás, épületburkon belül elhelyezett garázs, stb., míg végül eldöntötte, hogy jelentkezik a passzívháztervező tanfolyamra.

Az előadó legújabb, Fótligetre tervezett családi háza már megfelelő előképzettség és tapasztalatok birtokában készült, és sikerült olyan tervet készíteni, ahol a PHPP is megfelelő értékeket mutat. Tanulságok bőven akadnak ennél a projektnél is: elengedhetetlen a jó tájolás, a megfelelő szoláris nyereség. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a közvetlen környezet árnyékvetését, a garázs inkább maradjon a termikus burkon kívül, kevés tetősíkablak készüljön. A teherhordás és a hőszigetelés különválasztandó, a hőhidak ellen újfajta hőszigetelések alkalmazhatók. De van, hogy még ez sem elegendő, és amikor úgy tűnik, elfogytak a lehetőségek, van még néhány „trükk”, amivel javítani lehet a PHPP-n. Ilyenek pl. az égtájfüggő üvegezések, a tovább javított légtömörség, a termikus burok csökkentése, az ablak kávamélységének csökkentése… Érdekes adatsor volt a tervezői költségbecslés fal-, és hőszigetelés aránya: a falak 55 m3-t és 1,8 M Ft-ot, míg az összes hőszigetelés 296 m3-t és 6,5 M Ft-ot tettek ki, vagyis mind arányában, mind költségében a hőszigetelés sokkal meghatározóbb egy passzívháznál, mint a falak.

 

Koós Miklós passzívháza
Koós Miklós passzívháza
Koós Miklós passzívháza
 

 

Passzívház Diósdon 2011
Benécs József ismertette a legújabb munkájukat, a diósdi passzívházat (építész tervező: Sári Attila). A tervek 2010-ben készültek, a kétszintes, 140 m2 hasznos alapterületű ház 2011-ben épült fel. Az épület szerkezetét 25 cm mészhomok tégla és 30 cm grafitos EPS hőszigetelés adja. A PHPP programot a passzívházak energiamérlegének számítására, ellenőrzésére fejlesztették ki, de kiválóan használható a szoftver a tervezés közbeni modellezésre, a tervező segítésére és összehasonlító elemzések készítésére is. Már a tervezési szakaszban is jól nyomon követhető, hogyan fog alakulni a különböző komponensek energiamérlegben elfoglalt részaránya, legyen az hőszigetelés, vagy az ablakok méretei illetve tájolása. Külön kitért az előadás a tájolás fontosságára: a diósdi példán modellezve az optimálisan délre tájolt épület esetében a fűtési energiaigény 11 kWh/m2,év, ez az érték alig változik egy 25°-os elforgatás esetén: mindössze 12 kWh/m2,év értékre módosul. Más a helyzet, ha 70°-os az elforgatás, ebben az esetben a PHPP már 16 kWh/m2/év értéket mutat, vagyis már elméletileg sem felel meg a követelményértéknek a ház. A tájolás tehát számszerűsíthető, optimalizálható.

Érdemes tanulmányozni az energiamérleg összetevőinek arányát is: a legnagyobb veszteségeket a nyílászárók jelentik (49%) – pedig ezek a jelenleg kapható legjobb nyílászárók! Más, nem minősített nyílászárókra cserélve az adatokat, megváltozik a végeredmény, és ismét nem felel meg a terv.  A PHPP aktuális celláiban egyszerűen és gyorsan cserélhetők az adatok, így a változtatások kedvező vagy éppen kedvezőtlen hatásai azonnal ellenőrizhetőek. A gyakorlat azt mutatja, hogy a tervezettektől való eltérés oka szinte mindig anyagi természetű, és kedvezőtlenebb műszaki tartalommal jár együtt. A PHPP számítást ezért a kivitelezés során aktualizálni kell, és a megvalósulás szerinti adatokkal újra kell számítani az energiamérleget.

 

Benécs József passzívháza
Benécs József passzívháza
 

 

Passzívház Budán
Egy újabb budapesti passzívház bemutatásával zárult a konferencia (tervező: Szekér László). Az Intervallum Kft. már hat megépült passzívház-projekttel rendelkezik, amelyek passzívház- alapelvek szerint épültek (déli tájolás, szoláris nyereség biztosítása, légtömör, hőszigetelt épületburok, megszakításmentes szuperszigetelés, passzívház-nyílászárók, hővisszanyerős szellőzés opcionális talajhőcserélővel és napkollektorokkal). A passzívházak építésének oka az egyre növekvő energiafogyasztás, illetve az ultrahatékony épületek fejlődésének tendenciája. Az egyre nagyobb hatékonyság felé vezető utat mintaprojektek szegélyezik, ezek alapozzák meg az egyre szigorúbb épületenergetikai szabályozást. A budai passzívház 2011-ben épült meg, főbb jellemzői a hővisszanyerős szellőzés, a födémaktiválás, free cooling (integrált) talajhő-hasznosítással, a Multipor hőszigetelés és a napkollektorok alkalmazása, valamint az esővíz gyűjtése. A további megfontolások a következők voltak: megfelelő tájolás, napvédelem, árnyékolás, extrém hőszigetelésű épületburok, hőhídmentes szerkezeti kialakítás, szoláris szempontból optimalizált nyíláselosztás, pufferzónás alaprajzi szervezés, továbbá szoros együttműködés az épületgépészeti és elektromos rendszerekkel. A korábbi tapasztalatok felhasználásával, új anyagokkal és megoldásokkal épült fel ez a kényelmes, modern vonalú, kétlakásos, villaszerű passzívház egy meglevő, elavult ikerház helyén.

A terv érdekessége, hogy a pinceszint nem része a termikus buroknak (mivel a pinceszinten elhelyezett garázst nem lehetett légtömören megoldani), ezért speciális hőszigetelési megoldásokat kellett alkalmazni. Az összesített primerenergia mutató a napkollektoroknak köszönhetően jelentősen alatta marad a határértéknek, a többi fontos mutató az elvárt érték körül van. Néhány innováció a technikai megoldások közül: Magyarországon elsőként alkalmazták itt a Multipor hőszigetelő rendszert kizárólagos falszigetelésként passzívházon, emellett hőhídmegszakító elemeket építettek be, hőhídmentes konzolokkal.

 

Szekér László passzívháza
Szekér László passzívháza
Szekér László passzívháza
 

 

Összefoglaló
Egyre több passzívház épül Magyarországon, egyre nagyobb projektek valósulnak meg, egyre többen mondhatják el, hogy van már passzívház projektjük a portfóliójukban. Egyre jobban eloszlanak a tévhitek: igen, ki lehet nyitni a passzívházban az ablakokat, lehet a konyhában főzni, lehet kandalló is a passzívházban… Kiváló a légkomfort, a hőkomfort és a lakókomfort; ez gazdaságilag is célszerű, fajlagosan egyre olcsóbban lehet megvalósítani a passzívházat, miközben a technológia nem korlátozza az építészeti szabadságot. A várakozások szerint a napelemmel termelt áram néhány éven belül olcsóbb lehet, mint a hagyományos, így a jövőben egyre inkább PV + PH (fotovoltaikus elemekkel felszerelt passzívházak) épülnek majd. A passzívház-technológia ismerete piacképes tudás, akár tervezői, akár kivitelezői oldalról nézzük. Egyre többen érdeklődnek a passzívházak iránt, és talán a szakma is kezd megbarátkozni a dologgal. Aki esetleg lemaradt az idei nyílt napról és konferenciáról, jövőre biztosan pótolhatja: már lehet készülni a 2012. novemberi rendezvényekre.

Szekér László

vélemény írásához jelentkezzen be »