Petyinai gondolatok – Egy szentendrei ”lábasház” születése

A minimalista, fehér lakóház lábakon áll az érintetlen természetet idéző kertben, teret engedve a növényzet burjánzásának. A geometrikus épület és az organikus kert ellentétpárja alkot így egészet. Az első vázlattól az elkészülésig tartó hat éves folyamatot a tervező Vadász Bence gondolatain keresztül ismerhetjük meg.

Hat év.
Hat év telt el az első vázlattól – az első grafitvonalaktól az első pohár pezsgőig, amivel az építtetők és a tervezők koccinthattak a ház teraszán.
Hat év, már-már történelmi távlat.
Hat év alatt válságok dúltak, járványok tomboltak, háborúk törtek ki a nagyvilágban – miközben ez kis "lábasház" kereste a helyét Szentendrén, a vadregényes Petyinán, ahol egyelőre még nincs egységes építészeti arculat, ahol az elhagyott üdülőépületek között már megjelentek a magastetős lakóépületek, ahol történik néhány mediterrán behatolási kísérlet, de vannak lapostetős nyaralók is a 70-es évekből… Tervezőként kísérletet tettünk megtalálni azt a formanyelvet, amelyet befogad a környezet – a hely szelleme…

2017-ben indult a folyamat egy magastetős épülettel, félnyereg tetők dinamikus együttesével próbáltunk reagálni a szentendrei domboldal épített világára. Két tervváltozat is született, de idegennek – "gyökértelennek" – hatott a vegyes környezetben. Még abban az évben újrakomponáltuk a házat – felidézve a közeli Lupa sziget nyaralóinak építészeti világát.
És létrejött a "lábasház" terve – a hepe-hupásan lejtős terep dzsungel-szerű növényzete fölött "lebegő" hófehér, geometrikus "kavics" – rögtön "ízesült" a természeti környezetbe! Talán mert "békén hagyja" a kertet, a növényzetet és csak "lábujjhegyen" lépeget fölé? Vagy mert idézi a dunaparti csónakházak nosztalgikus és szeretett világát? Esetleg a végtelenül puritán formálás és színezés miatt, amely még jobban kiemeli a táj és a növényzet burjánzó érintettlenségét? Én nem tudom, de mindannyian éreztük, hogy ez a jó irány! A Tervtanács is így gondolta, hisz egyhangúlag támogatta a tervet – így először megszületett az engedélyezési terv és az építési engedély 2017-ben, majd a kiviteli terv 2018 nyarán.

2019 a kivitelezés előkészítésének, a szervezésnek az éve volt – várakozás a kiválasztott és igényes építőmesterre… De legalább módunk volt a kiviteli terveket tovább finomítani, a helyi viszonyokhoz alakítani, a részleteket humanizálni – így két éve érlelt, kiforrott tervek alapján kezdődhetett meg a szerkezetépítés az év második felében.
2020. COVID. Leállás…
Persze tervezés megint és tovább: az épületszerkezeti részletek pontosítása, az elkészült tartószerkezetekhez szabása, a változó részletek újrahangolása, a terasz csomópontjainak aktualizálása.

2021. Újraindul az építkezés, a ház geometrikus "csontvázára" felkerül a gépészet és elektromosság logikus és egymásra épülő "érrendszere", majd az épület esztétikai "felöltöztetése", a "fontolva haladó" precíz kivitelezés.
2023. Elkészül az épített mű, A LÁBASHÁZ. És legalább ilyen fontos lépés: elindul az építési terület "KERTTÉ VÁLÁSA" – a kertépítész tulajdonosnő értő és érzékeny munkája. A kert a kompozíció egyik legfontosabb eleme, hisz a geometrikus, minimalista alapformaként megjelenő lakóház az érintetlen természetet idéző organikus kert "lebegő ellentétpárjaként" válik "képletté".

Antoine de Saint-Exupéry írta valahol: "Egy mű nem akkor van készen, amikor már nincs mit hozzátenni, hanem akkor, amikor már nincs mit elvenni belőle…"
Reményeink szerint ez a kis ház készen van.

Vadász Bence DLA
Ybl Díjas építész