Év végi rangsorolásunkban bemutatjuk, hogy mire is voltak Önök a legkíváncsibbak statisztikáink szerint. Az épület- és tervbemutatókon túl külön csokorba állítottuk azokat az írásokat, amelyek nagyobb lélegzetvételű véleményeknek, elemzéseknek, kifejtéseknek, történeti cikkeknek számítanak.
10. A tiny house mozgalom hatása a magyarországi vidéki szállásépületekre
A tiny house mozgalom olyan építészeti és egyben társadalmi-környezetvédelmi program, amelynek középpontjában az élettér egyszerűsítése, minimalizálása áll. Schell Réka összeszedte ennek a hullámnak minden attribútumát, egyúttal az elmúlt évek legismertebb példáit is ismertette hazánkból, melyet a jelek szerint hálásan fogadott az olvasóközönség.
9. A hiányzó tartalom: a Diplomata-ház ügyéről – elméleti szemszögből
A Diplomata-ház ügyéről folyamatosan tudósított az Építészfórum, és szinte minden cikk-műfajunkban kitüntett helyet foglaltak el a Jánossy György és Laczkovics László tervezte ház megjelenései. Zuh Deodáth terjedelmes, de nagyon tanulságos és átfogó tanulmánya minden bizonnyal az egyik kulcsírása lesz mindannak, aki a jövőben ezzel a korszakkal és ezzel az esettel akar foglalkozni kutatóként.
8. A főváros új kapuja vagy a köztől elzárt sziget? – Szubjektív beszámoló a Budapest ONE épületéről
Csak nemrég jelent meg, mégis már az egész év egyik legolvasottabb cikke Borenich Levente Budapest ONE épületéről írt kritikája. A cikk már csak műfaját tekintve is érdekes, ugyanis Levente a helyszínen tartott megfigyelést, megkérdezte az itt dolgozókat és a környéken élőket, akiknek vicces és olykor tanulságos megjegyzései továbbtartkították a szerző szakmai meglátásait.
7. Úgy maradt… A népligeti TIT Planetárium csillaghullása
Bán Dávid elhagyatott épületekkel és jobb sorsukat érdemlő jövőjükkel foglalkozó sorozata minden évben a toplisták állandó szereplői. A lista hetedik helyére például a népligeti Planetárium izgalmas épülete került, melynek felújítása és újranyitása sajnos egyre távolabbinak tűnik.
6. Úgy maradt… a Sas-hegyi pihenőoázis története
Ismét egy Úgy maradt....rész: idén a köznyelvben csak az FVM sporttelep néven ismert Németvölgyi üdülő- és strandfürdő együttesével foglalkozó cikke aratta a legnagyobb sikert az olvasók körében.
5. "Ez nem egy egyszemélyes munka" – interjú Lánszki Regő építészeti államtitkárral
Idén átalakultak az építésügy kormányzati keretei, Lázár János vezetésével létrejött az Építési és Beruházási Minisztérium, melyben önálló Építészeti Államtitkárságot hoztak létre. Lánszki Regő építészeti államtitkárt – akit országos főépítésszé is kineveztek – az államtitkári és főépítészi feladatokról, az átalakulással járó változásokról és az építészet megítéléséről beszélt nyári interjúnkban.
4. Most őszintén. Milyen? – Kritika a Magyar Zene Házáról
Az év egyik nagyon különleges kritikája majdnem elérte a dobogót. Rendhagyó módon a Magyar Zene Házáról olyan cikket akartunk közölni, amely egyszerre publikál több szempontot, ráadásul építészek és zenészek tollából egyaránt. A cikkben Mátrai Péter, Tóth Levente, Török Dávid és Nagy Csaba fogalmazta meg velős véleményét.
3. Rövid életű ragyogás után méltatlan hanyatlás: a KöKi története
A KöKi elátkozott helynek tűnik, pedig Kővári György mára lebontott épületegyüttese a korszak egyik legizgalmasabb műve volt. Bán Dávid másik sorozata a főváros tereit és ikonikus csomópontjait ismerteti meg velünk, így idő kérdése volt mikor következik az M3-as metró déli szakaszának kezdőpontja. Meg is érte rá a jelek szerint várni, ugyanis az év legolvasottabb történeti cikkéről volt szó esetében.
2. Devolúció – Hogyan történhet meg mindez a diósgyőri várral?
Egyik legfontosabb középkori műemlékünket drasztikus kiépítésnek kezdték el alávetni a 2017-ben napvilágot látott bizarr tervei után. A projekt most anyagi gondokkal küzd és terveinek hibái is bebizonyosodni látszanak. A középkori épületrehabilitációk problematikáiról, hazai helyzetéről és a Diósgyőri vár szebb jövőt érdemlő fontosságáról Pleskovics Viola írt kritikát.
1. Első gondolatok az új Néprajzi Múzeumról
Az év legolvasottabb elemző cikke a Néprajzi Múzeum nyitása után készült, ez Hulesch Máté gyors, de informatív és átfogó kritikája volt. A frissen átadott épületről írt vélemény sokakat érdekelt, de nem volt ez másképp egyébként a szintén népszerűségnek örvendő, későbbi két kritikával sem, mely a Néprajzi Múzeum – A posztmagyar metamorfózis bárkája és A félperifériás kapitalizmus szimbóluma vagy a városi rítusok műtárgya? – Kritika az új Néprajzi Múzeumról címet viselték.