Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Nézőpontok/Vélemény

Első gondolatok az új Néprajzi Múzeumról

1/17

Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila

?>
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
?>
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
?>
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
?>
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
?>
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
?>
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
?>
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
?>
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
?>
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
?>
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
?>
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
?>
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
?>
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
?>
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
?>
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
?>
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
?>
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
1/17

Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila

Első gondolatok az új Néprajzi Múzeumról
Nézőpontok/Vélemény

Első gondolatok az új Néprajzi Múzeumról

2022.05.23. 15:31

Cikkinfó

Szerzők:
Hulesch Máté

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
NAPUR architect, Ferencz Marcel

Vélemények:
2

Dosszié:

A mai napon a nagyközönség előtt is megnyitotta kapuit a tegnap átadott új Néprajzi Múzeum. Bejártuk a NAPUR architects által tervezett épületet, mely elsőre kissé ambivalens benyomást tett ránk. Szubjektív beszámolónkat friss képgaléria kíséri.

Azt gondolom, egy középületet mindenképp tágabb társadalmi-kulturális kontextusában érdemes vizsgálni. A Néprajzi Múzeum új épülete kapcsán most mégsem fogok belemenni azokba a jól ismert kérdésekbe, amik a tervezést és építést övezték – röviden, hogy kell-e a Városliget szélére egy ekkora új épület – sem azokba az eddig kevésbé elemzett kérdésekbe, hogy mit jelent a szokatlan forma. Erről lesz még elég szó, most, hogy átadták a múzeumot. A megnyitó napján inkább azokról az első benyomásokról szeretnék röviden beszámolni, amelyek az elkészült épület bejárása során értek.

Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
3/17
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila

A belső terek előnye az, ami egyben a hátránya is: izgalmas, szokatlan átlátások kötik össze a különböző térrészeket a bejárati lobby tereitől kezdve a föld alá süllyesztett kiállító-, oktató- és egyéb funkciókat betöltő helyiségekig. Az épület szinte teljes hosszán végigvezető lépcsősorba be-belógnak az egyes kiállítóterek üvegdobozai, ízelítőt adva a látogatóknak a tárlatokból; e terekbe betérve pedig itt-ott feltárulnak a felsőbb szintek, vagy épp a szemközti kiállítás részletei. Ezek a kétségkívül rendkívül izgalmas térélmények azonban meg is tudják zavarni a látogatót. Az egyik, ZOOM nevet viselő, interaktív kiállítás terébe például többen is egy lezárt, logisztikai célokra szolgáló ajtón keresztül próbáltak bejutni – melyhez csak egészen közel érve tűnt föl a "Nem bejárat" felirat – míg a megközelítés valódi útja ehelyett egy szinte üzemi terület szerű folyosón át vezetett.

Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
11/17
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila

Az intenzív használat során, mikor a múzeumban nemcsak néhány újságíró, hanem több száz turista lesz jelen, valószínűleg kikristályosodnak ezek az egyelőre önmagukat kereső útvonalak – de némi aggodalomra ad okot, ha ezek elsőre nem egyértelműek. A múzeum koncepciójának része lehet az, hogy a látogatókra bízza, milyen sorrendben és hogyan tekintik meg az egyes kiállításokat, de annak akkor is egyértelműnek kellene lennie, hogy melyik térbe honnan lehet bejutni.

Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
7/17
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila

Hasonló önkeresés érezhető a kiállítóterek belsőiben is – mintha még nem találták volna meg teljesen, hogyan használhatóak ki ezek. Főként az időszakos kiállítás hosszú, sötét termében érzékelhető ez, ahol egyforma kiállítási falak sorakoznak, amíg a szem ellát. Tartalomtól függetlenül – mely tartalom laikusként is magas szakmai igényességet tükröz és betekintést nyújt a múzeum gazdag gyűjteményébe – az ezek által teremtett térbeli helyzet nem egy új és innovatív kiállítás érzetét kelti, ráadásul a kiállítófalak közötti tér aránytalanul keskenynek tűnik a két oldalon végigvezető folyosókhoz képest – mely megint csak olyan megfigyelés, amelyet az intenzív használat remélhetőleg cáfolni fog.

Az épület egyik legizgalmasabb eleme az íves zöldtető, mely valóban rendkívül látványos, és már a hivatalos megnyitó előtt elkezdték használatba venni az emberek – biztos, hogy napokon belül a leglátogatottabb turistalátványosságok egyike lesz. Ez is tartogat azonban némi furcsaságot: a legtetején található kilátó rész csak a széleken kialakított – a görbülethez igazodó, de emiatt szokatlanul ferde kialakítású – lépcsőkön közelíthető meg, melyhez a tetőteraszról a látogatónak először le kell sétálni a lejtő aljába, és csak onnan fordulhat vissza az említett lépcsősorig. Megéri ez a kis kitérő, hiszen a csúcsról eddig nem látott perspektívában tárul fel a környék, kérdés azonban, hogy mikor jelennek meg az első kitaposott ösvények az egyelőre remek állapotú gyepen.

Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila
14/17
Néprajzi Múzeum – Napur Architects – fotó: Gulyás Attila

Az első benyomás tehát kissé ambivalens: izgalmas és magas színvonalú építészeti ötletek találkoznak kissé átgondolatlannak tűnő részletekkel. A megnyitó napján, ezekből az első tapasztalásokból még korai lenne ítéletet mondani a házról, azt gondolom, az ott dolgozóknak és a látogatóknak egyaránt idő kell még hozzá, hogy kellőképpen belakják az épületet – az átfogó kritikával pedig érdemes ezt kivárni.

Hulesch Máté

Vélemények (2)
Reki
2022.06.09.
05:48

Az építész úr (Ferencz Marcell) újabb szürke épülete (a Duna Aréna után), ismét azt bizonyítja, hogy ipari jellegű semmitmondó alkotást hozott létre. A néprajzhoz semmi köze nincs, egy külvárosi gyármonstrumra emlékeztet. Sajnálom, hogy ezzel teszik tönkre a Városliget értékes környezetét!

Horváth András
2022.06.07.
18:22

Újabb ipari jellegű brutalista alkotás a Duna Aréna után. Léptékével kilóg a környezetéből. Félcsőre emlékeztető formája csupán attrakció, geg, aminek művészeti szempontból nincs relevanciája, az 56-os emlékművet pedig nem kiemeli, hanem körbezárja. Az egész épület kifejezéstelen és személytelen. Homlokzati jellege nem különbözik érdemben a tucat irodaházak, felhőkarcolók globalista stílusától: a világon bárhol lehetne, és ugyanazt a (még) divatos semmitmondást képviseli. Messze elmarad a környező épületek többségének színvonalától is: például az út másik oldalán álló MÉMOSZ székház még építése után 70 évvel is kitűnik jól eltalált arányaival. A Néprajzi Múzeum új épülete méretével, erőből próbálja leuralni őket, nem értékeivel. Szomorú, hogy ilyen helyre ennyi pénzből csak ennyire futotta.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk