10+1 – Bunyik Emese
"Szeretem megtalálni a kincseit bármelyik kor épületének, belső terének, és legtöbbször ez adja a fő inspirációt a tervezéskor." Az Építészfórum 10+1 sorozatában a hazai építészeti szféra legelismertebb és legizgalmasabb szereplőit kérdezzük ki. Ezen a héten Bunyik Emesével, a Studio Bunyik tervezőjével készítettünk interjút.
Bunyik Emese 2010-ben diplomázott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Ezzel párhuzamosan a Város-Teampannonnál kezdett el dolgozni, ahol Koszorú Lajos mellett részt vett a Budapest Szíve projektjeinek tervezésében. 2013-ban nővérével közösen megalapították Studio Bunyik néven saját tervezőirodájukat. Elsősorban kisebb léptékű projektekkel, nyaralók és családi házak tervezésével, illetve belsőépítészeti munkákkal foglalkoznak, de ezek mellett a műemléki felújítások is szerephez jutottak az utóbbi években. A stúdióhoz olyan projektek fűződnek, mint a nagymarosi, Média Építészeti Díja épített környezet kategória győztes Pele Királysága, a hernádkaki református templom belső felújítása, a szigetmonostori ház, illetve a budapesti Dear Budapest. 2019-ben Bertóty Eszter enteriőrtervezővel megalapították a GRID Enteriőr online iskolát, ahol különböző enteriőrtervező kurzusokat tartanak végzett építészek, lakberendezők és saját lakásukat felújítók számára.
Ha az építészetet három szóban kellene bemutatni, mi lenne az a három szó?
Kényelem, nagyvonalúság, összhang.
Mi számodra a legkülönlegesebb, legfontosabb épület vagy hely?
Néhány évvel ezelőtt egy nyaralás kapcsán találkoztam a Casa ITER Bioclimaticas épületeivel Tenerifén. A maximum 100 m2 alapterületű és legfeljebb kétszintes lakóépületek egy, a 90-es években kiírt tervpályázat megvalósult alkotásai. A megújuló energiaforrásokra fókuszáló felhívásra a világ különböző országaiból érkeztek pályázatok, az épületek megvalósultak, azóta nyaralóként bérelhetők, és a mai napig mérik a hatékonyságukat, illetve a közel nullás szén-dioxid kibocsátásukat. Nagyon érdekes volt látni azt, hogy mennyire különbözően gondolkodunk ugyanarról a feladatról, és hogy ez milyen eltérő megjelenést ad. Lenyűgöző volt számomra az összes épület.
Hogyan vélekedsz a régi és az új viszonyáról?
Nagyon szeretem a régit. Talán ezért is vonz mindig inkább a felújítás és a műemléki épületek, mint az újak építése. Szeretem megtalálni a kincseit bármelyik kor épületének, belső terének, és legtöbbször ez adja a fő inspirációt a tervezéskor. Az új hozzáadásával viszont fontosnak tartom, hogy ne akarjunk egy régi megoldást vagy megjelenést a korszerű eszközökkel megoldani. Az új legyen új, harmonikus kontrasztot kialakítva a régi értékeivel.
Melyik munkádra vagy a legbüszkébb?
A szüleim házára. Néhány éve, nyugdíjas éveik előtt a szüleim építkezésbe vágtak, hogy a pihenést már az új, rájuk szabott házban kezdhessék meg. Egy meglévő épületet alakítottunk át, mely jóval kisebb volt mint, amit addig megszoktak, emellett számolnunk kellett azzal is, hogy teljesen más életet fognak élni, mint azelőtt. A büszkeség érzését nem is a kis részletek megoldása jelenti számomra, hanem az, ahogy látom hogyan változott meg az életminőségük a rájuk igazított, új otthonunkban.
Mit jelent számodra a siker? Mitől érzed magad sikeresnek?
A siker számomra az egyensúly megteremtése a munka és a kikapcsolódás között. A felismerés mindig a pihenés időszakában érkezik meg, amikor elutazom vagy a barátaimmal lehetek. Ilyenkor van időm átgondolni azt, hogy néhány évvel ezelőtt milyen vágyaim és céljaim voltak, és hogy lám, ezeket mára mind elértem. Szeretek új célokat kitűzni és nehezen tudok sodródni – mostanában ezt gyakorlom.
Milyen aktualitás, kérdéskör vagy téma foglalkoztat jelenleg az építészetben?
Egy-két évvel a pandémia előtt Simonfalvi Bence kollégámmal elkezdtük vizsgálni az új vidéki életforma jellemzőit, hogy mi az, ami a városi ember számára vonzó a vidéki életformában, és hogy ezt hogyan lehet építészeti, belsőépítészeti, illetve lifestyle eszközökkel segíteni. A célunk olyan épületek tervezése, melyek alternatív lakhatási megoldást adnak a kétlakiságra, vagy a teljes vidéki elvonulásra. Kutatjuk a modularitás és sorozatgyártás mintáit az elmúlt évtizedek tapasztalataiból, valamint lelkesen követjük a fenntarthatósági eredményeket és technológiákat.
Milyen terveid és céljaid vannak a jövőre nézve?
Az egyensúly megteremtése a célom. Ez a munka és pihenés arányában is fontos, hogy létrejöjjön, de a megbízásokon belül is szeretném létrehozni. Arra törekszem, hogy olyan projekteken dolgozzunk, melyek feltöltenek, amivel és akikkel szívesen töltjük az időnket. Jelenleg egy párnak tervezek családi házat, ahol a pár két tagját külön-külön is ismerem, külön-külön terveztem a lakásukat, most pedig a közös otthonuk a feladat. Itt már önmagában az, hogy velük együtt dolgozom és gondolkodom, feltölt.
Mit üzennél a megbízóknak, kivitelezőknek vagy építészeknek?
Egyik szereplő sem tud előre jutni a másik nélkül, így mindhárom szereplőnek ugyanazt üzenném, hogy hallgassuk meg egymást, kommunikáljunk nyitottan, és bízzunk egymás szakértelmében, vegyük figyelembe a másik véleményét, és közösen jussunk megoldásra.
Egy könyv, film, zene, amit mindenkinek ajánlanál?
Elena Ferrante Nápolyi regények című könyvsorozata, az ebből készült Briliáns barátnőm című sorozat, valamint a hozzá írt zene Max Richtertől.
Külföldi építészek, építészirodák közül kivel dolgoznál szívesen?
A Studio Job csapatával. Eszement projektjeik vannak, amiben a meghökkentő összkép szinte giccses, de valahogy mégis szuper egységet alkot.
Kivel készítenél interjút a sorozat keretében?
Losonczi Júliával.
Szerk.: Sütöri Laura