építészet : környezet : innováció

Pritzker-díjas építész 2009-ben Peter Zumthor

"Ami engem illet, szeretem elképzelni, hogy házakat tervezek és építek, és mint tervező az építés befejeztével kivonulok belőlük, és olyan épületet hagyok magam után, mely önmaga, mely mint a dolgok világának része a lakást szolgálja, és megél személyes retorikám nélkül."
A svájci Peter Zumthor nyerte el az építészeti Nobel-díjként számon tartott Pritzker-díjat.

Peter Zumthor, fotó Gary Ebner
A svájci Peter Zumthor nyerte el az építészeti Nobel-díjként számon tartott Pritzker-díjat. A 65 éves építész május 29-án Buenos Airesben veszi át a Hyatt Foundation által szponzorált, magas összegű kitüntetést.

Zumthor az elmúlt húsz év alatt végzett építészeti munkájának elismeréseként fogadta a díjról szóló értesítést. Thomas J. Pritzker, a Los Angeles-i Hyatt Foundation elnöke közleményében rámutatott: „határozott és kompromisszumok nélküli" munkája elismeréséül esett a választás a svájci építészre. „Peter Zumthor valamennyi építményében jelen van a kortalanság" – szól a közlemény. „Ritka tehetsége van a világos, szabatos elgondolás és a valóban költői dimenzió elegyítésére, ami mindig új ihlettel tölti meg műveit".

Peter Zumthor számos munkája Svájcban található, de épített Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Nagy-Britanniában, Norvégiában, Spanyolországban, Finnországban és az Egyesült Államokban is. Leghíresebb művei között szerepel a sokak által főműnek tartott svájci Valsi Termálfürdő, valamint Köln közelében egy kápolna és a kölni érsekség műkincsgyűjteményének helyet adó Kolumba Múzeum. Ausztriában ő tervezte a bregenzi Kunsthaust, amely kívülről úgy néz ki, mint egy lámpa – áll a sajtóközleményben.

forrás: Pritzker Prize

Zumthor: a svájci pavilon a Hannoveri Expó-n

Rövid idézet Peter Zumthortól

„Nap mint nap találkozom olyan épületekkel, melyeket pazarlón, különleges formákra törekedve építettek, és elkedvetlenedek. Bár az építész, aki a dolgot elkövette, nincs jelen, mégis megállás nélkül locsog hozzám az épület minden részletéből, és mindig csak ugyanazt hajtogatja, ami nekem már az első percekben érdektelen. A jó építészetnek az embert föl kell emelnie, hogy átélhesse és lakhassa, és nem pedig lyukat beszélnie a hasába.
Gyakran eltöprengek azon, hogy vajon miért olyan ritkán próbálunk szerencsét a kézenfekvő, a szemünk előtt lévő dolgokkal? Miért olyan kevés bizalommal találkozunk az építészetet alkotó ősrégi dolgok iránt az újabb építészetben: az anyag, a szerkezet, a támasz és teher, ég és föld iránt, és miért olyan csekély a bizalmunk a terekben, melyek valódi terekké válhatnak; olyan terekben, melyek téralakító foglalata és térjellege meghatározó, anyagszerűsége, belső formája, üressége, világossága, levegője, szaga, befogadó- és rezonanaciaképessége a mi gondunk? Ami engem illet, szeretem elképzelni, hogy házakat tervezek és építek, és mint tervező az építés befejeztével kivonulok belőlük, és olyan épületet hagyok magam után, mely önmaga, mely mint a dolgok világának része a lakást szolgálja, és megél személyes retorikám nélkül."

Peter Zumthor: A szépség kemény magva
– részlet; M. Gyöngy Katalin fordítása. Zumthor 1991. december 1-én Piránban elhangzott előadása, megjelent: Du, Die Zeitschrift der Kultur 615, 5. sz. füzet, 1992. május 68–69. oldal. Magyarul először: arc 1, 1998. Átdolgozott kiadása: Moravánszky Ákos - M. Gyöngy Katalin: A tér. Kritikai antológia, TERC, Budapest, 2007.

vélemény írásához jelentkezzen be »