Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

Prizma és Magtár - ipari műemlék újrahasznosítása rézzel

1/11

A bejárat a két szárnyat összekötő központi lépcsőházra nyílik

A folyópart a munkálatok megkezdése előtt...

…és a befejezés után

…és a befejezés után

A régi és az új összefonódása

A régi és az új összefonódása

A régi és az új összefonódása

Az ipari jelleget megőrző belső tér

Az ipari jelleget megőrző belső tér

Az ipari jelleget megőrző belső tér

?>
A bejárat a két szárnyat összekötő központi lépcsőházra nyílik
?>
A folyópart a munkálatok megkezdése előtt...
?>
…és a befejezés után
?>
…és a befejezés után
?>
A régi és az új összefonódása
?>
A régi és az új összefonódása
?>
A régi és az új összefonódása
?>
Az ipari jelleget megőrző belső tér
?>
Az ipari jelleget megőrző belső tér
?>
Az ipari jelleget megőrző belső tér
?>
1/11

A bejárat a két szárnyat összekötő központi lépcsőházra nyílik

A folyópart a munkálatok megkezdése előtt...

…és a befejezés után

…és a befejezés után

A régi és az új összefonódása

A régi és az új összefonódása

A régi és az új összefonódása

Az ipari jelleget megőrző belső tér

Az ipari jelleget megőrző belső tér

Az ipari jelleget megőrző belső tér

Prizma és Magtár - ipari műemlék újrahasznosítása rézzel
Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

Prizma és Magtár - ipari műemlék újrahasznosítása rézzel

2012.04.20. 08:40

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Pollard Thomas Edwards architects, Schmidt Hammer Lassen

Vélemények:
4

Letölthető dokumentumok:

Hogyan lehet a 21. századi igényeket figyelembe véve új életet adni a régi épületeknek, az eredeti értékek megőrzésével? A kelet-londoni Abbey Road Riverside magtárának bronzzal borított bővítménye drámai állásfoglalás, mégis ízléses átépítés – a régi és az új harmonikus összefonódása, amely a Schmidt Hammer Lassen iroda koncepciója alapján, a Pollard Thomas Edwards architects tervei szerint valósult meg.

A kelet-londoni Roding Valleyben található Abbey Road Riverside műemléki védelem alatt álló területen a helyi védettségű magtár hosszú ideig gazdátlanul és elhagyatottan állt, sürgetővé vált átfogó helyreállítása és újbóli hasznosítása. 2009-ben kapott építési engedélyt a Schmidt Hammer Lassen (SHL) iroda terve, amely egy új, kreatív ipari negyedet vázolt fel a volt magtár és maláta-csíráztató épületeinek bevonásával.

 

A bejárat a két szárnyat összekötő központi lépcsőházra nyílik
1/11
A bejárat a két szárnyat összekötő központi lépcsőházra nyílik

A folyópart a munkálatok megkezdése előtt...
2/11
A folyópart a munkálatok megkezdése előtt...

…és a befejezés után
3/11
…és a befejezés után

 

 

Visszafogott beavatkozás

Az épületegyüttes térhasználatának optimalizálására, az SHL teveinek továbbfejlesztésére a Pollard Thomas Edwards architects (PTEa) nyerte el a megbízást.  A tervezés során mind a régi, mind pedig az új elemek esetében gondot fordítottak az eredeti karakter és a műemléki vonások megőrzésére.  Alapos javítási és állagmegőrzési munkálatokra volt szükség, ám ezeket a lehető legvisszafogottabban, finoman beavatkozva végezték. A felújított magtár bronz borítású bővítésében kapott helyet a fejlesztő és kivitelező Rooff vállalat székhelye, illetve több más kreatív és üzleti vállalkozás. A Rooff fenntartható építési megoldásokat alkalmazott, hogy a legkedvezőbb költségvetéssel a legmagasabb szintű munkakörnyezetet teremtse meg.

 

…és a befejezés után
4/11
…és a befejezés után

A régi és az új összefonódása
5/11
A régi és az új összefonódása

A régi és az új összefonódása
6/11
A régi és az új összefonódása

A régi és az új összefonódása
7/11
A régi és az új összefonódása

 

 

A bővítés formája és megjelenése nem írja át az eredeti épület történelmiségét, hangulatát az erőteljes nyeregtetős alak határozza meg. Az új anyagok, mint a figyelemreméltó bronz panelek kontrasztot képeznek a meglévő részekkel. A bejárat közvetlenül a két szárnyat összekötő lépcsőházra nyílik, mely a modern anyagok, színek és világítás használatával gondosan komponált ellenpontja a műemléknek. A betérő közönség számára könnyen megközelíthető, életet adó szíve az épületnek, továbbá egy magasban futó híddal együtt összekapcsolja a régi és az új részt.

 

Az ipari jelleget megőrző belső tér
8/11
Az ipari jelleget megőrző belső tér

Az ipari jelleget megőrző belső tér
9/11
Az ipari jelleget megőrző belső tér

Az ipari jelleget megőrző belső tér
10/11
Az ipari jelleget megőrző belső tér

 

 

A megújulás katalizátora

A magtár megújulása és a látványos, bronzzal borított új bővítés egy hosszabb felújítási terv első fázisának része, amely ösztönzi a további munkálatokat, a Roding folyó partjának teljes rendezését. Az egy projektben megvalósított tervezési és műemléki törekvések elismeréseként a ház 2011-ben kereskedelmi kategóriában elnyerte a World Architecture News Awards díjat.

Írta: Pollard Thomas Edwards architects

építészek: Pollard Thomas Edwards architects
koncepcióterv: Schmidt Hammer Lassen
rézmunkák kivitelezője: Roles Broderick Roofing Ltd
felhasznált réztermék: TECU Bronze
fotók: Tim Crocker

Interjú Chris Hodson és Andrew Stokes, a Pollard Thomas Edwards architects tervezőmunkatársa beszélgetnek a projektről és a bronzzal borított bővítésről.

CH: Hogyan alakult ki a prizma formájú bővítés terve?

AS: Kezdetben az SHL céggel együtt modelleztük a tömegeket és a tereket, kialakítottuk a formát a bevilágítás és a napvédelem elvei szerint.

CH: Miért a bronzot választották a bővítés burkolatának?

AS: Az SHL első javaslata korten acél volt, de azt a réz patinázódása és vízhatlansági megfontolások miatt lecseréltük a megbízó kérésére. Ezután megvizsgáltuk a réz, a bronz és a sárgaréz lehetőségét, amelyek közül végül a bronzot választottuk. A terv törekvése egy részleteiben és összképében is modern megjelenésű bővítésre irányult, mely drámai kontrasztot képez a meglévő műemlékkel, és egyben alkalmazkodik is környezetéhez a bronz, mint nagy múltú építőanyag használatával.

CH: Az anyag színének változását figyelembe vették?

AS: A patinázódás szintén kulcskérdés volt, mert a tető és a ferde fal jól látható, és az időjárásnak különbözőképpen kitett, így eltérő módon is nemesedik. Megtudtuk továbbá, hogy a bronz rövid- és középtávon enyhébben és egyenletesen patinázódik.

CH: Fontosak voltak a fenntarthatósági és környezetvédelmi megfontolások?

AS: Igen, határozottan. A rézhez hasonlóan a bronznak is igaz és bizonyított fenntarthatósági erényei vannak, mindemellett kivételes tartóssága és hosszú élettartama, sőt tény, hogy gyakorlatilag nem igényel karbantartást és teljes egészében újrahasznosítható.

CH: Hogyan alakították ki a kellően részletes homlokzatburkolati tervet?

AS: Modelleztük a különböző burkolati rajzolatokat, a panelek alakját és méretét, továbbá a függőleges, a vízszintes és a ferde illesztéseket. Az épület alakja háromdimenziós tervezést tett szükségessé, mert a tető valójában egy ferde fal. Ezek a modellek segítettek megérteni a főbb elemek, például ablakok, tetőablakok és az esőcsatornák összjátékát a változatos formájú és méretű fémpanelekkel.

A modellek abban is segítettek, hogy megteremtsük a prizma alak egységességét úgy, hogy minden homlokzaton hasonló megjelenést biztosíthassunk nem csak a burkolás vonalvezetésében, hanem a tömeg formálásában, az ablakok és bevilágítók részletképzésében is, mely utóbbiak inkább ablakok a tetőn, mint hagyományos értelemben vett felülvilágítók.

CH: Mennyire elégedett a kész bronz burkolattal?

AS: Nagyon tetszik a végső megvalósítás. A bronz szépen patinásodik, az élek, ablaktokok és a síkok találkozásai részleteiken is tiszták és egyenesek. A vízszintesen futó panelek és az azokat megtörő függőleges illesztések követik az ablakok véletlenszerű kiosztását és méretezését. A panelek leheletnyi hullámzása oldja a bővítés harsogóan új megjelenését, mely a patinázódással még inkább finomodik, történelmi érzetet kelt. A különböző anyagok csatlakozásainak, az illesztések részleteinek a rézmunkák kivitelezőjével együttesen kidolgozott terve és a gondos kivitelezés megtérült az épület látványában.

Vélemények (4)
Pákozdi Imre
2012.04.23.
19:43

Ez tényleg nagyon klassz. Formák, jelleg, hangsúlyok és színek merész továbbgondolása minden sallang, ornamentális vagy alaktani firlefranc nélkül. A tervező durván és gazul a nyers tömegmodellből csinált házat és jól tette. Talán csak a csillogása talmi egy kicsikét, de sebaj. Viszont az az a pajkosan oldalára fordult hajóroncs ott előtte, a folyón... Ha az nem porlad és korhad ott száz éve, akkor egyáltalán nincs is ott :-)))

FenyvesiHK
2012.04.23.
21:15

@Pákozdi Imre: Nagyon érdekelne, hogy konkrétan milyen kreativ és egyéb üzleti vállalkozás kapott helyet a megújult épületegyüttesben. Ha jól sejtem magtárból iroda vagy efféle lett? A magtárakkal egy óriási baj van, a belmagasság. Bár a fotókból nem lehet pontosan tudni, vajon Londonországban is a mi magtárainkhoz hasonló szintmagasságokat alkalmaztak-e az eredeti funkciónál, érdekelne ezt a problémát hogy oldották meg az újjáépítésnél.(Új rétegek,esetleg új födém?) Volna nálunk is megmentendő szép magtárépület, de ettől a problémától mindig lepattan a befektető. Amúgy nagyon szép a ház, milyen sokat számít egy jól eltalált burkolati struktúra és szín.

FenyvesiHK
2012.04.24.
12:07

@FenyvesiHK: jajistenem ebből mit lehetne kihozni... muemlekem.hu/muemlek?id=4560

sponcsak
2012.04.23.
17:25

Wow, tokéletes bovités, 10/10.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.