építészet : környezet : innováció

Szerkezetkész állapotban a négyes metró állomásai II.

Zöldi Anna a négyes metró szerkezetkész állomásairól szóló sorozatának második részében a Rákóczi téri, illetve a két Duna-parti, a Fővám és a Szent Gellért téri állomások építészeti koncepcióját, különleges világát és egyedi szerkezeti megoldásait mutatja be, amelyek egy speciális „kortárs építészeti katalógus” lapjaiként követik majd egymást.

Rákóczi tér

A négyes metró állomásainak utastereire 2003-ban kiírt építészeti tervpályázat második helyezettje Dévényi Tamás és Polyák György lett. A zárójelentés kikötötte, hogy egy állomás tervezésébe a nyertes vonja be a második helyezettet, így a Rákóczi téri állomás terveit a Budapesti Műhely Kft. készítette.

A helyszín nemcsak a Nagykörút közelsége miatt nagy kihívás, hanem a kétes hírű tér hagyományos fővárosi kontextusának felülírása, a műemlék vásárcsarnok, mint építészeti háttér, illetve a parkos környezet megőrzése igen összetett feladatot jelentett. A park védelme érdekében az állomás kialakítása részben bányászati technológiával történt. Az eredeti szabályozási terv alapján a mozgólépcsőnek az aluljáró szintre kellett volna érkeznie, habár aluljáróra itt semmi szükség nem volt. A tervezők kezdeményezésére végül új szabályozási terv készült, ennek megfelelően két felszíni építmény épülhetett. Külön épületbe érkezik a mozgólépcső, illetve a liftek és a lépcsőház. Az egymásnak hátat fordító, a közép felé 2, illetve 30 fokos lejtésű, konzolos tetővel fedett vasbeton szerkezeteket a tér közepén kialakított vízmedence foglalja egységbe.

 

4-es metró - Rákóczi téri állomás. Tervező: Budapesti Műhely Kft.
4-es metró - Rákóczi téri állomás. Tervező: Budapesti Műhely Kft.
4-es metró - Rákóczi téri állomás. Tervező: Budapesti Műhely Kft.
 

A Rákóczi téri állomás esetében a sokszereplős projekt résztvevői közötti egyeztetés sikeresebben alakult, mint másutt. A vásárcsarnok alatti területeket is sikerült parkolásra igénybe venni és a mélygarázs tereihez kapcsolni, ennek lejárata a tér oldalában került kialakításra. A felszíni térrendezés koncepciója (s73 Kft.) a teljes területet egységesen kezeli. A park közepét a metró vízfelülettel kombinált építményei foglalják el, a mélygarázs miatt kivágott fákat utólag pótolják. Az építész tervező javaslatára a vásárcsarnok és a tér közötti területen megszűnik az átmenő gépkocsiforgalom, helyén szilárd burkolatú felület – városi tér – készül. A körutat és a csarnokot a parkon keresztül átlós irányú sétány köti össze, amely a műemlék épület középtengelyhez vezet. A metró épületeinek geometriája a sétány vonalát követi, az építményeket ferde sík határolja, így a játszótérrel szemben esőbeálló kialakítására is lehetőség adódott. A vízmedence, illetve a szellőzők szegélyének burkolására a tervezők azt a trieszti karsztmárványt alkalmazták, amely Budapesten az eklektika korában a lépcsőházak, lábazatok meghatározó anyaga volt, mára viszont teljesen feledésbe merült.

A metrókijárat egyszerű gesztussal fordul a körút felé: a 30 fokos lépcső fölött 30 fokos tető lejt a tér közepét elfoglaló vízmedence felé. A körút felé kinyíló homlokzat előtt sorakozó három fa természetes lezárást ad a főútvonal forgalma felől. Az engedélyezési terven konzolosra tervezett vasbeton tetőlemezt a kiviteli tervek készítése során a tartószerkezeti tervező ilyen formában nem vállalta, így került a tervezői szándék ellenére a kijárat elé három acéloszlop.

 

4-es metró - Rákóczi téri állomás. Tervező: Budapesti Műhely Kft.
 
 

Az állomás tere egyedi szerkezettel épült. Tudva, hogy a többi állomáson így vagy úgy megjelennek majd, az építész itt el akarta kerülni a keresztirányú kitámasztó gerendák használatát és egyedi szerkezetet tervezett. A földnyomás mértékének megfelelően változó alakú és keresztmetszetű nyomott vasbeton gyűrűk használatával a többi állomástól eltérő karakterű tér jött létre. A régi TV képernyőkre emlékeztető vonalvezetésű galériaszintekről a teljes belmagasság láthatóvá válik. A természetes fényt két kör keresztmetszetű, tükrökkel ellátott üvegcső közvetíti az állomás peronjára. A sík zárófödémen kör elemekből szerkesztett vasbeton álmennyezet készül, formailag illeszkedve az üvegcsövekhez és a kör alakú, az indirekt világításhoz szükséges tükrökhöz. A betonmunkák minősége mutatja, hogy a Rákóczi téri állomáson a kivitelezési munkák egymásra épülő szakaszait sikerült egy kézben tartani.

A Rákóczi tér elnevezésére rímel a belsőépítészeti gesztusok sora: a gyűrűk belső falán különböző Rákóczi-birtokok neve olvasható, a látszóbetonba relief-szerűen mélyített hatalmas betűkkel. A helyiségnevek beazonosítása bizonyára hasonlóan izgalmas feladványt jelent majd az utasoknak, mint a Deák tér betűmontázsa – ha valaki nem tudná, ott versekről van szó.

A látszóbeton bélésfalakat eredetileg roncsolt betonfelülettel tervezték, de végül itt is matricás technológiával épültek. A nagy belmagasságú központi térhez csatlakozó, bányászott peron-szakaszokon mozaikburkolat készül, a három egymás melletti alagút a magyar zászló RAL kódja szerinti piros-fehér-zöld színű burkolatot kap. A kiindulópont mégsem a nemzeti trikolor, hanem - közlekedési analógiát keresve - a piros és zöld színjelzés volt. A fehér önként adódott az eredetileg elképzelt – és a kivitelezésen elvérző – látszóbeton mozaik helyett. A bányászott technológiából adódó csöves alaprajzi kialakítás miatt az információs rendszer ezen az állomáson nem a tér középtengelyébe, hanem az alagutak közötti átjárókba (fénykapukba) kerül. A középső közönségforgalmi alagút végfalára 4x4 monitorból szerkesztett mátrix-felületen művészeti iskolák és galériák anyagából terveznek állandóan változó bemutatót.

Fővám tér, Szent Gellért tér

A Palatium Stúdió felkérésére két állomást, a Szent Gellért térit és a Fővám térit a sporaarchitects Kft. tervezte, az építészeti tervek és a látványképek a külföldi szaksajtóban rendszeresen sikerrel szerepelnek. A Duna két partján épülnek a vonal legmélyebb állomásai, s a helyszűke miatt ezeknél is részben bányászott megoldást kellett alkalmazni. Fő rendszerüket és szerkezetüket tekintve ikertestvérek, habár a felszíni adottságok különbözősége miatt az építmények közül az előbbi a „sirály”, az utóbbi a „csónak-kristály” munkacímet kapta.

 


Gellért tér, fotó: Bujnovszky Tamás
 

 

A kitámasztó gerendarendszer itt valóban egészen egyedi megoldással készült, az ötletet az ideiglenes kitámasztásra szolgáló vascsövek hálózata adta. A „csontszövetnek” vagy „marokkónak” nevezett gerendarács minden szabályosság nélkül, a teherhordás irányai szerint rendeződik organikus hálózattá, szintenként eltérő mintázattal. Az entrópia – vagyis a rendszer rendezetlenségének foka – a spontán szerveződő hálózatok esetében magas, így az állomás szerkezete egy fizikai törvényszerűség térbeli megfogalmazásaként is felfogható: a felszíni mesterséges rend és a föld mélyének organikus rendje közti átmeneti állapot kifejeződése. A többszintes gerendázat fölötti felülvilágító a felszín fényét kacskaringós utakon közvetíti a föld alatti sötét világba: a két pólus között az állomás tere képez hidat.  (Sajnos a másik ideiglenes nyílás a hatóságok ellenállása miatt nem maradhat meg felülvilágítóként – pedig talán ez alatt a legszebb, a legdöbbenetesebb a természetes fény élménye az állomás mélyén.) A mozgólépcsők mindkét állomáson csak galériaszint közbeiktatásával, tört vonalvezetéssel fértek el az adott területen. A résdobozok alapterülete közel négyzetes, az állomás peronjai a dobozhoz csatlakozó alagutakba futnak ki. A galériaszintekről és az üvegezett liftekből feltárul az állomások teljes struktúrája.

 

Gellért tér, fotó: Bujnovszky Tamás
Gellért tér, fotó: Bujnovszky Tamás
Gellért tér, fotó: Hatvani Ádám
 

 

A Fővám téren a lejárat a Szabadság-híd hídfőjében kiépített új villamos aluljáróból indul. A mozgólépcsők fölött két üvegkristályra emlékeztető felülvilágító készül, a kompozíció harmadik eleme a Corvinus egyetem előtt álló liftépület. A tervezői elképzelés az állomást a Belváros kapujának tekinti – ezért kerül a liftdobozok üvegfelületére Buda és Pest Giambattista Nolli-féle térképe, amely a beépített és beépítetlen területeket, az utcahálózatot és a közterek rendszerét ábrázolja sajátos grafikával.

A Gellért téri állomás felszíni építménye a Műegyetem előtti fasorba illeszkedik. A liftek tornya és a lépcsőlejáró között csavarodó betonszalag egy fát vesz körül. A betonszalagra uszadék fára emlékeztető, ücsörgésre szánt fatörzs kerül, amely organikus elemként jól ellenpontozza a 21. századi anyaghasználatot. A Szent Gellért tér egészének rendezése Dévényi Sándor műtermének munkája, a metróépítkezéshez kapcsolódóan megvalósuló részek a tér már eddig kialakított karakterét folytatják. Az állomás kortárs megfogalmazásától - amely az egész vonalon végighúzódó koncepcióhoz illeszkedik - a felszíni rendezés szellemében élesen különbözik. Itt vetődnek fel legélesebben a tervezésbeli megosztottságból eredő ellentmondások, de a vonalon több más helyen is tapasztalható, hogy adott esetben négy-öt iroda is munkálkodik egy voltaképpen egységes terület, a metróállomás és környezete kialakításán.

 

Makettépítés, fotó: Hatvani Ádám
 

 

Az egész vonalon jellemző látszóbeton felületek mellett a két állomás terében más  burkolóanyagok is markáns szerepet kapnak. A falakra több helyen Corten-lemez burkolat kerül, a bányászott szakaszokon a peronalagutakat egyedileg tervezett, kiselemes kerámiaburkolattal látják el, így a társművészet az építészeti tér szerves részeként jelenhet meg. A vágányok feletti füstkötények színre festett üvegből készülnek. A világítást adó fénycsövek random elhelyezésben kialakított acél tartóvázra kerülnek.

 

Fővám téri állomás, fotó: Hatvani Ádám
Fővám téri állomás, fotó: Bujnovszky Tamás
Fővám téri állomás, fotó: Bujnovszky Tamás
Fővám téri állomás, fotó: Bujnovszky Tamás
 

 

A két nagy mélységű állomás kapcsán érdemes néhány szót szólni az alagutak lejtésének, irányváltásainak kialakításáról, amely nagyon egyszerű és szellemes módszerrel történik. Az alagutak vasbeton gyűrűinek két zárósíkja nem párhuzamos, 3-4 cm-t összetart. Ezekből a ferdén elmetszett hengerekből egymáshoz képest elforgatva gyakorlatilag bármilyen irányváltás, oldalirányú görbület vagy lejtés kialakítható, de egyenes szakasz is építhető. A tübbing-elemeket a fúrópajzs maga helyezi el, a gyűrűket maga forgatja a megfelelő helyzetbe. A marófej az elkészült gyűrűkre támaszkodva halad tovább előre. A szerkezetkész állapot helyszíni bejárásainak egyik leglátványosabb pontja az alagutakban tett séta – a sínek nélküli körkörös betongyűrűkben haladva egy óriási városi bélcsatorna látogatóinak érezhetik magukat az érdeklődők.

 

Fővám téri állomás, fotó: Hatvani Ádám
Fővám téri állomás, tervezők: Dékány Tibor, Finta Sándor, Hatvani Ádám, Vadász Orsolya
Fővám téri állomás, tervezők: Dékány Tibor, Finta Sándor, Hatvani Ádám, Vadász Orsolya
 

 

A Fővám téri és a Szent Gellért téri állomás szűk helyre beszorított, kusza gerendarácsainak fényekkel, árnyékokkal, különös átlátásokkal szabdalt tere éles ellentéte a Rákóczi téri állomás tiszta, átlátható, logika-vezérelt világának. Az adott építészeti, mérnöki feladat megoldásának két szélsőséges pólusaként felfogható állomások jól illusztrálják, hogy a többtervezős projekt beváltotta a tervezői ígéretet. A különböző korú és habitusú építészek ugyanarra a szerkezeti problémára más-más választ adtak, ezzel a vonal egészének egységes arculatán belül egyedi kortárs tereket hoztak létre. A 21. századi építészeti katalógus - amelyet ilyenformán a városlakók elé tárnak - bármely hangos kiáltványnál meggyőzőbb érv a kortárs építészet értékei mellett, és várhatóan jótékony hatással lesz a sokat szidott közízlés alakulására.

Zöldi Anna


megbízó: BKV ZRt., DBR Metró Projektigazgatóság
mérnök: EUROMETRÓ Kft.
generáltervezők:
FŐMTERV ZRt.
PALATIUM Kft.
UVATERV ZRt.
építész generáltervező: Erő Zoltán, Csapó Balázs - PALATIUM Kft.
Rákóczi tér állomás építész tervezői: Dévényi Tamás - Budapesti Műhely Kft.
munkatársak:  Kovács István, Máté Orsolya, Németh Krisztina, Takács Orsolya és Vadász Viktor
Szent Gellért tér és Fővám tér állomások építész tervezői: Dékány Tibor, Finta Sándor, Hatvani Ádám, Vadász Orsolya - sporaarchitects Kft.
projektépítészek: Balogh Zsuzsa, Korompay Attila
munkatársak: Várhidi Bence, Soltész Noémi, Stefkó Károly, Jánosi András, Molnár Diána, Molnár Adrienn
képzőművészet: Komoróczky Tamás (Szent Gellért tér állomás)
üvegszerkezet tervező: MÉRTÉK Stúdió Kft. (Fővám tér állomás)
fotó: Bujnovszky Tamás, Dékány Tibor, Hatvani Ádám
modell:
Szent Gellért tér: limesmodel
Fővám tér: Mónus Noémi, Stefkó Károly
tartószerkezeti, elektromos, épületgépészeti mérnök szakági tervezők:
FŐMTERV ZRt.
UVATERV ZRt.,
Kelevill Bt.
Temesvári Tervező Kft.
KIPTERV Kft.

 

Kapcsolódó oldalak:

Földalatti helyzetkép: szerkezetkész metróállomások (1.)

A budapesti négyes metró I. szakasz állomásai

 

3 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »