Helyek/Infrastruktúra

Szerkezetkész állapotban a négyes metró állomásai III.

1/52

Szerkezetkész állapotban a négyes metró állomásai III.

?>
Szerkezetkész állapotban a négyes metró állomásai III.
?>
Szerkezetkész állapotban a négyes metró állomásai III.
?>
Szerkezetkész állapotban a négyes metró állomásai III.
?>
Szerkezetkész állapotban a négyes metró állomásai III.
?>
Szerkezetkész  állapotban a négyes metró állomásai  III.
?>
Szerkezetkész  állapotban a négyes metró állomásai III.
?>
Szerkezetkész  állapotban a négyes metró állomásai  III.
?>
Szerkezetkész  állapotban a négyes metró állomásai  III.
?>
Szerkezetkész  állapotban a négyes metró állomásai III.
?>
Keleti pályaudvar metró állomás látványterv
?>
Keleti pályaudvar metró állomás látványterv
?>
Keleti pályaudvar metró állomás látványterv
?>
Keleti pályaudvar metró állomás látványterv
?>
Keleti pályaudvar metró állomás látványterv
?>
Keleti pályaudvar metró állomás látványterv
?>
Keleti pályaudvar metró állomás látványterv
?>
Keleti pályaudvar metró állomás látványterv
?>
Keleti pályaudvar metró állomás látványterv
?>
Keleti pályaudvar metró állomás
?>
Keleti pályaudvar metró állomás
?>
Keleti pályaudvar metró állomás
?>
Keleti pályaudvar metró állomás
?>
Keleti pályaudvar metró állomás
?>
Keleti pályaudvar metró állomás
?>
Keleti pályaudvar metró állomás
?>
Keleti pályaudvar metró állomás
?>
Móricz Zsigmond körtér
?>
Móricz Zsigmond körtéri metró állomás látványterv
?>
Móricz Zsigmond körtéri metró állomás látványterv
?>
Móricz Zsigmond körtéri metró állomás látványterv
?>
Móricz Zsigmond körtéri metró állomás látványterv
?>
Móricz Zsigmond körtéri metró állomás látványterv
?>
Móricz Zsigmond körtéri metró állomás látványterv
?>
Móricz Zsigmond körtéri metró állomás látványterv
?>
Móricz Zsigmond körtéri metró állomás látványterv
?>
Móricz Zsigmond körtéri metró állomás látványterv
?>
Móricz Zsigmond körtéri metró állomás
?>
Móricz Zsigmond körtéri metró állomás
?>
Móricz Zsigmond körtéri metró állomás
?>
Móricz Zsigmond körtéri metró állomás
?>
Móricz Zsigmond körtéri metró állomás
?>
Móricz Zsigmond körtéri metró állomás
?>
Móricz Zsigmond körtéri metró állomás
?>
Móricz Zsigmond körtéri metró állomás
?>
Móricz Zsigmond körtéri metró állomás
?>
Móricz Zsigmond körtéri metró állomás
?>
Szerkezetkész állapotban a négyes metró állomásai III.
?>
Szerkezetkész állapotban a négyes metró állomásai III.
?>
Szerkezetkész állapotban a négyes metró állomásai III.
?>
Szerkezetkész állapotban a négyes metró állomásai III.
?>
Szerkezetkész állapotban a négyes metró állomásai III.
?>
1/52

Szerkezetkész állapotban a négyes metró állomásai III.

Szerkezetkész állapotban a négyes metró állomásai III.
Helyek/Infrastruktúra

Szerkezetkész állapotban a négyes metró állomásai III.

2011.09.20. 13:38

Projektinfó

Szerzők:
Zöldi Anna

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Dajka Péter, Gelesz András, Erő Zoltán, Csapó Balázs

4-es metró

Építés éve:
2014

Stáblista

megbízó: BKV ZRt., DBR Metró Projektigazgatóság

mérnök: EUROMETRÓ Kft.

generáltervezők: FŐMTERV Zrt., PALATIUM Kft., UVATERV Zrt.
építész generáltervező: Erő Zoltán, Csapó Balázs - PALATIUM Kft.,

Népszínház utca állomás építész tervezői: Dajka Péter - Puhl és Dajka Építész Iroda Kft.
munkatársak: Szepesi Zoltán, Füzesi Katalin, Szász Judit, Drabant Ágnes, dr. Kassáné Kalcsó Kitti, Mészáros Réka

Móricz Zsigmond körtér és Keleti pályaudvar állomások építész tervezői: Gelesz András - Gelesz és Lenzsér Kft.
munkatársak: Róhr Anita, Herczeg Tamás, Balázs László, Gyulai Attila, Steiner Balázs, Safranka Péter, Janesch László, Holló Eszter, Molnár S. Gergely
üvegszerkezet tervező: MÉRTÉK Stúdió Kft.

tartószerkezeti, elektromos, épületgépészeti mérnök szakági tervezők: FŐMTERV Zrt., UVATERV Zrt., Kelevill Bt., Temesvári Tervező Kft., KIPTERV Kft.

Dosszié:

Zöldi Anna cikksorozatának harmadik részében a Népszínház utcai (tervező: Dajka Péter), illetve a Keleti pályaudvari és a Móricz Zsigmond körtéri (tervező: Gelesz András) metróállomásokat mutatja be jelenlegi, különleges hangulatot árasztó szerkezetkész állapotukban, felvillantva a földalatti terek jövőbeli, végleges kialakítását is.

Népszínház utca

A négyes metró állomásainak építészeti kialakítására kiírt pályázat harmadik helyezettje, a Puhl és Dajka Építész Iroda Kft. tervei alapján épül a Népszínház utcai állomás. A VIII. kerület vezetése a területén létesülő két állomásnak egységes arculatot kívánt adni, és a Rákóczi térhez hasonló vízmedencés megoldást szeretett volna látni a Köztársaság téren is. Ennek következtében a két állomás felszíni épületrészei hasonló szerkesztési logikával készültek, de az eltérő anyaghasználat és a részletképzések miatt – a tervezők eltérő habitusából adódóan is – karakteresen megkülönböztethető felszíni épületek jelennek meg. A Népszínház utcai megálló a Köztársaság tér sarkába került, három felszíni építménnyel. A liftek, a felszíni mozgólépcső, és az utastéri mozgólépcsők indulásának vonalában elhelyezett felülvilágító építményeit tipegőkkel ellátott vízfelület foglalja egységbe.

Az állomást eredetileg bányászott technológiával, aluljáróból nyíló bejárattal kívánták kialakítani, de a talajviszonyok miatt (homok-, és agyagrétegek váltakozása) ez viszonylag nagy kockázattal járt volna. Végül az aluljáró létesítése sem tűnt logikusnak, mivel az útkereszteződéstől függetlenül, csupán a park alá került volna. A kialakult megoldás szerint az állomás résdobozos szerkezettel készül, a felszínről induló mozgólépcső az állomásdobozon belül kialakított átmeneti szintre érkezik, ahol a peronzár vonala is húzódik. Ezen a közbenső szinten a metrót kiszolgáló diszpécser-helyiség, valamint a jegyautomata kapott helyet. Az állomás geometriáját semmilyen kényszer nem befolyásolta, így a szükséges terek a lehető legegyszerűbb módon, lineárisan sorakoznak egy nyújtott téglalap alaprajzú kubusban – a megérkezés felőli oldalon a mozgólépcső és a lift mellett a kiszolgáló helyiségek, középen a nagy belmagasságú utastér, mögötte pedig a szellőző rendszer kapott helyet.

Szerkezetkész  állapotban a négyes metró állomásai  III.
8/52
Szerkezetkész állapotban a négyes metró állomásai III.

Az állomás belső tere és a kitámasztó gerendázat tervezésekor is a szigorú, tektonikus szerkesztés volt a vezérelv: a tartószerkezet oszlop-gerendás kialakítása az utastér határoló felületein is megjelenik, sőt a megvilágítás révén hangsúlyt is kap. A földnyomást felvevő gerendák két sora egymáshoz képest eltolással készült, a hosszanti tér felett a sűrű, haránt irányú gerendázat redukálja, emberi léptékűvé szelídíti a mélységérzetet. A mozgólépcső legfelső pontjától nézve a teljes szerkezet felülnézetben tárul fel, az itt elhelyezett felülvilágítón keresztül beáramló természetes fény az indulásnak külön hangsúlyt ad. A gerendák között szabadon vezetett mozgólépcsőről a tér végfalára tervezett képzőművészeti alkotás (Jovánovics György műve) az elképzelés szerint szakaszosan tárul majd fel a szerkezeti elemek között. Az építészek - a látszóbeton kivitelezési kockázatait ismerve - a belső falfelületekre előre gyártott kéregpanel burkolatot terveztek. Az oszlopok között kialakuló fülkék hátfala matt alumínium színű trapézlemez burkolatot kap. A lépcső feletti ferde födémre változó sávszélességű, a vízszintes felületekre a trapézlemezhez igazodó, azonos szélességű sávos álmennyezet kerül.

A szigorú, geometrikus szerkesztést a megvilágítás játéka oldja: a gerendák alsó élén vonal menti világítás, a fülkékben átlós reflektoros világítás egészíti ki a tükrös-reflektoros világítási rendszert. A viszonylag szabadon alakítható felszín ellenére feltűnő a természetes fény visszafogott alkalmazása – ennek oka a fásítandó parkban előírt 3 méteres földtakarás, amely igencsak megnehezíti nagyobb alapterületű felülvilágító kialakítását. Általánosságban majdnem minden állomásról elmondható, hogy a kivitelezés során használt ideiglenes nyílásokon át beáramló fény egészen különös, sokszor nagyon poétikus hatásokat kelt, amit a végleges állapotban sajnos már nem élvezhetünk. A nyílt technológiából következően talán még több lehetőség adódott volna az ilyen meglepetésekre, de a közlekedési csomópontok alá kerülő állomásokban a természetes megvilágítás felülvilágítói csak korlátozottan fértek el.

Szerkezetkész  állapotban a négyes metró állomásai III.
9/52
Szerkezetkész állapotban a négyes metró állomásai III.

 

Móricz Zsigmond körtér, Keleti pályaudvar

A Gelesz és Lenzsér Kft. által tervezett két állomás élt a természetes fény használatának lehetőségével. Mindkét állomás az egynemű anyagból megalkotott tér archaikus szépségével hat. Szerkezeti okokból – a zárófödém fesztávjának csökkentése érdekében – az oldalfalak, illetve pillérek mindkét helyen befelé dőlnek, sőt, a Móricz Zsigmond körtéren a hatalmas füstcsatornák elhelyezése érdekében még a végfalak is dőlt síkúak. További azonosság, hogy két nagy forgalmú csomópontról van szó, ahol a peronokra két irányból is érkeznek mozgólépcsők. Az állomások térbeli kialakítása bonyolult geometriai feladványt jelentett a tervezők számára.

A Keleti pályaudvar a vonal pillanatnyi végállomása, hosszas egyeztetések után a kettes metróval való összeköttetés nem a felszínen, hanem egy átjáró szintjén vált megoldhatóvá - igaz, többszöri mozgólépcsőzéssel. Átépül a kettes metró régi lejárata is, a négyes vonal pedig a szintén megújuló, kibővülő aluljáróból kap közvetlen bejáratot. A Keleti pályaudvari állomás felszíni és földalatti munkálatait összesen öt tervező cég jegyzi – ez jól mutatja a projekt széttagoltságát, ami érthető módon komplikációkat szül.

Az állomás zárófödémének terhét konzolokra ültetett pillérsor hordja, a konzolok közé feszülnek be a földnyomást felvevő gerendák. A nyitott aluljáró felőli oldalon az oszlopok síkjától hátrébb húzott oldalfal felső sávja végig üvegezett, így az utastér bőséges természetes fényhez jut. Dacára a több mint húsz méteres mélységnek – az üvegkupolával fedett Tétényi út után – ez az állomás lesz a legvilágosabb. A mesterséges világítás a gerendák alján fut, a bélésfal és a füstkötény látszóbeton, a füstkötény felülete matricázott. A nyitott mozgólépcsők és a liftek a peron egyik végében helyezkednek el, míg a peron túlsó végén, a hídként kialakított átjárón keresztül a kettes metróhoz lehet jutni. Az egyszerűségében impozáns, átlátható térben a szerkezet logikája dominál, az oszlopok ritmusa templomteret idéz. Ezt a hatást az oszlopok-gerendák-konzolok csatlakozási pontjainál elhelyezett irányított fények erősítik.

Keleti pályaudvar metró állomás
23/52
Keleti pályaudvar metró állomás

Hasonló karakterű a Móricz Zsigmond körtéri állomás is, itt azonban nem épültek pillérek, így az összhatás így kevésbé tagolt. A természetes fény felülvilágítón keresztül érkezik a 24 m mélységben kialakított peronra. Az állomás látszóbeton felületei lazúrozást kapnak, a homogén felületeken színes megvilágítás teremt vizuális játékot. A gerendák alsó síkján kialakított világító sávok fehéren világítanak, a gerendák felső élére kék, a füstköténnyel takart konzolok mögé pedig sárga fényt adó reflektorok kerülnek. A peronról két irányba induló mozgólépcsők átszelik az állomás légterét, az egyik a felülvilágító alatt az aluljáró fő terébe érkezik, a másik a Váli utca és a bevásárlóközpont felé nyíló kijárathoz vezet. Külön nehézséget jelentett a korábban megépült és a most készülő aluljáró kapcsolatának kialakítása és szintjeinek egyeztetése, mivel a Körtér felszíne erősen lejt a Fehérvári út felé. Az új aluljáróban a látszóbeton felületek a már megépült aluljáróhoz illeszkedve kőburkolattal váltakoznak. A térszint alatt három üzletet alakítottak ki, ezen kívül helyet kellett találni a Gomba épületéből kitelepített transzformátoroknak – így a Gomba a továbbiakban szabadon hasznosítható lesz. A szűk helyen különös nehézséget okozott a hatalmas szellőzőcsatornák elhelyezése is.

Civil kezdeményezésre sok vitát kavart a téren megjelenő felszíni építmény, amely a peronra vezető lifteket és azok előterét, az aluljáró egyik legfontosabb lejáratát, az állomás terének felülvilágítóját és egy szellőzőkürtőt foglal magába. A felülvilágító oldalfala olyan magasságban készült, hogy felette betekintve az állomás egész alsó tere feltárulhasson. Az acél-üveg épület a tervezők szándéka szerint egyszerű hasábként, semleges architektúrával kíván a Gomba-épület társaként megjelenni a téren.

Az állomások építészetén túl a tervezőknek számtalan szerteágazó problémával kellett megküzdeniük, a vakvezető sávok rendszerének kialakításától a már sokat emlegetett szellőző keresztmetszetek biztosításán át olyan speciális problémákig, mint a szellőző rendszer zajcsökkentése. (Erre például azért van szükség, mert a katasztrófa esetén beinduló szellőzőgépek zaja fokozná a pánikot, és elnyomná a hangszórókból érkező információkat.) A szerelvények beérkezésekor a kalapot és parókát messzire sodró huzat csökkentésére is van megoldás – a két alagutat a peron előtt egy keresztfolyosóval összekötve a légnyomás kiegyenlíthető. A rendkívül komplex fő-szellőzőrendszer méretezését és tervezését egy angol szaktervező iroda végezte. A tűzoltórendszer is speciális - ennek megfelelően igen költséges -, a tüzivíz-hálózatok mellett nem sprinkler, hanem kiterjedt vízködoltó hálózat létesül a legveszélyeztetettebb helyek közvetlen és automatikus oltása érdekében. Külön feladvány lesz a jegykezelő rendszer telepítése, hiszen a jegykezelés módját máig sem sikerült eldönteni...

Móricz Zsigmond körtéri metró állomás
38/52
Móricz Zsigmond körtéri metró állomás

Bár egyelőre az utasterek berendezésének nyoma sincs, végleges burkolatokat még csak elvétve lehet látni, a négyes metró szerkezetkész állomásai mindenképpen megérdemlik a figyelmet. Az alkalmi bejárások népszerűsége már ma is sokatmondóan előrevetíti a kortárs építészet kedvező fogadtatását.

Ahogy a moszkvai metróban annak idején a szovjethatalom igyekezett önmagát reprezentálni, úgy válhat a négyes metróvonal az építészeti alkotómunka szószólójává egy olyan társadalmi közegben, ahol a szakma napról napra ássa alá saját megbecsülésének alappilléreit. Valószínűleg nem kamaráktól és nyílt, vagy akár titkos levelezéstől kell várni az építészet társadalmi megbecsülését. A nagyközönség számára épülő minőségi élettérrel, új típusú városi terek sorával teremthető meg az a presztízs, amelyet egy belülről megosztott szakma semmiféle lobbizással nem vívhat ki magának.

Zöldi Anna

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk