építészet : környezet : innováció

Szkeptikus vélemények – a Clark Ádám téri szállodaterv vitája

Arra a kérdésre, hogy miért nem adott ki a zsűri első díjat a Clark Ádám térre építendő szálloda tervpályázatán, sokféle válasz elhangzott az Építészek Házában november 12-én rendezett vitaesten. Eleinte úgy tűnt, hogy a meghívottak szépen elbeszélnek egymás mellett, aztán valamelyest kitisztult a kép, az állásfoglalások lassan konvergáltak.

Arra a kérdésre, hogy miért nem adott ki a zsűri első díjat a Clark Ádám térre építendő szálloda tervpályázatán, sokféle válasz elhangzott az Építészek Házában november 12-én rendezett vitaesten. Eleinte úgy tűnt, hogy a meghívottak szépen elbeszélnek egymás mellett, aztán valamelyest kitisztult a kép, az állásfoglalások lassan konvergáltak.

A beszélgetés résztvevője volt Kálmán Ernő, a MÉSZ elnöke, Dévényi Tamás, a zsűri MÉSZ által delegált tagja, Z. Halmágyi Judit, a Fővárosi Önkormányzat Városfejlesztési és Városképvédelmi Bizottságának vezetője, szintén zsűritag és László Árpád, a beruházó (az UNIONE-Clark Kft.) képviselője. A pályázat eredményét és a zsűri véleményét Janesch Péter opponálta. Az est házigazdája Bolberitz Henrik volt, a MÉSZ titkára, egyben a pályázat szakmai titkára.


Z. Halmágyi Judit, Bolberitz Henrik, Janesch Péter, fotók: hp
Dévényi Tamás és Z. Halmágyi Judit

Dévényi szerint a tervek egyenetlen színvonalúak voltak, bizonyos vonatkozásaikban kiérleltek, másokban felületesek, gyengék. Mivel olyan pályamunkát nem találtak, amely minden tekintetben megfelelő lett volna, ezért eltekintettek az I. díjtól.
A zsűritagok szerint a 40. számú, II. díjat nyert tervet, Mórocz Balázs és Vannay Miklós (Stúdió 100 Kft.) alkotását azért értékelték, mert klasszikus beépítési rendszere és tömegformálása ellenére szakít a hagyományos homlokzatképzési és térszervezési elvekkel. A külső héjat alkotó aranyszínű perforált lemez függönyként burkolja az épületet. Ahogy Janesch Péter fogalmaz, a terv szinte kilép a hagyományos értelemben vett építészet köréből – ahogy közel száz éve a képzőművészet is átlépte ezt a határt az absztrakcióval. A terv még a régi építészetet megtagadó újabb szemlélet- és tervezésmódokon is túljut (lásd: dekonstruktivizmus). Elkerüli a környezethez való illeszkedés archaizáló megoldásait, talán nem is házként, inkább sajátos tárgyként értelmezendő. Különleges elgondoláson alapszik a szobák megformálása is: ezek „nem a kilátásra tájoltak, hanem az egri líceumban működő periszkópos camera obscura módszerét használják: a szobák nem (…) ablakokkal néznek a (…) kilátásra, hanem a (…) körpanorámát kínálják a vendégeknek.”

A zsűri szerint tévesek azok a tervek, melyek azt a látszatot keltik, mintha a telek és környezet ideális lenne egy hagyományos elveken alapuló épület számára. Nézetük szerint itt éppen olyan radikális – és ezáltal unikális – épületre van szükség, mint amilyen a 40. számú pályaműben megjelenik.
Janesch Péter nem elégedett meg ennyivel: provokatív kérdéseket intézett a zsűritagokhoz. Felvetette: azzal, hogy a zsűri nem adott ki első díjat, lényegében a beruházóra bízta a választást. A pályázati szabályzat szerint a beruházónak a zsűri által ajánlott pályamű tervezőjével kell megkezdenie a tervezést, de a megbízás tekintetében ez nem jelent kötelezettséget. Janesch rámutat, hogy a zsűri talán azért nem adott ki első díjat, mert a legjobbnak ítélt terv nem felel meg a vonatkozó építésügyi szabályoknak – vagyis ha kihozta volna első díjasként, testületileg felelősséget kellett volna vállalnia. Az opponens gondolataira a zsűritagok úgy reagáltak, hogy a terv számos részletében kiforratlan, áttervezendő – ezért a tervet mai állapotában nem tekintik megvalósítandónak. Hozzátették, hogy a beruházót nem hagyták magára: az eredményhirdetés óta folyamatosan tárgyalnak mind az UNIONE-Clark képviselőivel, mind a tervezőkkel.



László Árpád hangot adott a beruházó szkeptikus véleményének: semmi garancia nincs arra, hogy a camera obscura minden körölmények között működni fog (márpedig ezen áll vagy bukik a projekt sikeressége), ráadásul a tervezett térrendszer nem alkalmas a mai igényeknek megfelelő étterem és egyéb közösségi terek üzemeltetésére. Mint mondja, elfogadják a szakmai zsűri javaslatát, de bizonytalanok abban, hogy kit kérjenek fel a továbbtervezésre. Utalt arra is, hogy szükség lehet a gyökeres áttervezésre is, mivel a terv alapján olyan szálloda születik majd, amely szállodaipari szempontból nem veszi fel a vesenyt a hasonló koncepciót követő nyugat-európai hotelekkel. Erre a közönség soraiból felszólaló Szász László, a Stúdió 100 vezető tervezője úgy válaszolt, hogy a terv alapvető átalakítására nincs mód, csak bizonyos funkcionális megoldások tekintetében lehetséges a kompromisszum. Ezzel a zsűri is egyetértett, mondván, a tervet nem lehet kiforgatni önmagából.

Pillanatnyilag így állunk, még bármi megtörténhet. A zsűri – merő felelősségtudatból –azonban közös nevezőre hozhatja a két felet, utat nyithat a sikeres végeredmény felé.

szöveg és képek: HP

1 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »