Közélet, hírek

Szkeptikus vélemények – a Clark Ádám téri szállodaterv vitája

1/7

?>
?>
Dévényi Tamás és Z. Halmágyi Judit
?>
?>
Janesch Péter, Kálmán Ernő és László Árpád
?>
?>
?>
Z. Halmágyi Judit, Bolberitz Henrik, Janesch Péter, fotók: hp
1/7

Szkeptikus vélemények – a Clark Ádám téri szállodaterv vitája
Közélet, hírek

Szkeptikus vélemények – a Clark Ádám téri szállodaterv vitája

2007.11.20. 12:53

Arra a kérdésre, hogy miért nem adott ki a zsűri első díjat a Clark Ádám térre építendő szálloda tervpályázatán, sokféle válasz elhangzott az Építészek Házában november 12-én rendezett vitaesten. Eleinte úgy tűnt, hogy a meghívottak szépen elbeszélnek egymás mellett, aztán valamelyest kitisztult a kép, az állásfoglalások lassan konvergáltak.

Arra a kérdésre, hogy miért nem adott ki a zsűri első díjat a Clark Ádám térre építendő szálloda tervpályázatán, sokféle válasz elhangzott az Építészek Házában november 12-én rendezett vitaesten. Eleinte úgy tűnt, hogy a meghívottak szépen elbeszélnek egymás mellett, aztán valamelyest kitisztult a kép, az állásfoglalások lassan konvergáltak.

A beszélgetés résztvevője volt Kálmán Ernő, a MÉSZ elnöke, Dévényi Tamás, a zsűri MÉSZ által delegált tagja, Z. Halmágyi Judit, a Fővárosi Önkormányzat Városfejlesztési és Városképvédelmi Bizottságának vezetője, szintén zsűritag és László Árpád, a beruházó (az UNIONE-Clark Kft.) képviselője. A pályázat eredményét és a zsűri véleményét Janesch Péter opponálta. Az est házigazdája Bolberitz Henrik volt, a MÉSZ titkára, egyben a pályázat szakmai titkára.


Z. Halmágyi Judit, Bolberitz Henrik, Janesch Péter, fotók: hp
7/7
Z. Halmágyi Judit, Bolberitz Henrik, Janesch Péter, fotók: hp

1/7

Dévényi Tamás és Z. Halmágyi Judit
2/7
Dévényi Tamás és Z. Halmágyi Judit

3/7

Janesch Péter, Kálmán Ernő és László Árpád
4/7
Janesch Péter, Kálmán Ernő és László Árpád


Dévényi szerint a tervek egyenetlen színvonalúak voltak, bizonyos vonatkozásaikban kiérleltek, másokban felületesek, gyengék. Mivel olyan pályamunkát nem találtak, amely minden tekintetben megfelelő lett volna, ezért eltekintettek az I. díjtól.
A zsűritagok szerint a 40. számú, II. díjat nyert tervet, Mórocz Balázs és Vannay Miklós (Stúdió 100 Kft.) alkotását azért értékelték, mert klasszikus beépítési rendszere és tömegformálása ellenére szakít a hagyományos homlokzatképzési és térszervezési elvekkel. A külső héjat alkotó aranyszínű perforált lemez függönyként burkolja az épületet. Ahogy Janesch Péter fogalmaz, a terv szinte kilép a hagyományos értelemben vett építészet köréből – ahogy közel száz éve a képzőművészet is átlépte ezt a határt az absztrakcióval. A terv még a régi építészetet megtagadó újabb szemlélet- és tervezésmódokon is túljut (lásd: dekonstruktivizmus). Elkerüli a környezethez való illeszkedés archaizáló megoldásait, talán nem is házként, inkább sajátos tárgyként értelmezendő. Különleges elgondoláson alapszik a szobák megformálása is: ezek „nem a kilátásra tájoltak, hanem az egri líceumban működő periszkópos camera obscura módszerét használják: a szobák nem (…) ablakokkal néznek a (…) kilátásra, hanem a (…) körpanorámát kínálják a vendégeknek."

A zsűri szerint tévesek azok a tervek, melyek azt a látszatot keltik, mintha a telek és környezet ideális lenne egy hagyományos elveken alapuló épület számára. Nézetük szerint itt éppen olyan radikális – és ezáltal unikális – épületre van szükség, mint amilyen a 40. számú pályaműben megjelenik.
Janesch Péter nem elégedett meg ennyivel: provokatív kérdéseket intézett a zsűritagokhoz. Felvetette: azzal, hogy a zsűri nem adott ki első díjat, lényegében a beruházóra bízta a választást. A pályázati szabályzat szerint a beruházónak a zsűri által ajánlott pályamű tervezőjével kell megkezdenie a tervezést, de a megbízás tekintetében ez nem jelent kötelezettséget. Janesch rámutat, hogy a zsűri talán azért nem adott ki első díjat, mert a legjobbnak ítélt terv nem felel meg a vonatkozó építésügyi szabályoknak – vagyis ha kihozta volna első díjasként, testületileg felelősséget kellett volna vállalnia. Az opponens gondolataira a zsűritagok úgy reagáltak, hogy a terv számos részletében kiforratlan, áttervezendő – ezért a tervet mai állapotában nem tekintik megvalósítandónak. Hozzátették, hogy a beruházót nem hagyták magára: az eredményhirdetés óta folyamatosan tárgyalnak mind az UNIONE-Clark képviselőivel, mind a tervezőkkel.


5/7

6/7


László Árpád hangot adott a beruházó szkeptikus véleményének: semmi garancia nincs arra, hogy a camera obscura minden körölmények között működni fog (márpedig ezen áll vagy bukik a projekt sikeressége), ráadásul a tervezett térrendszer nem alkalmas a mai igényeknek megfelelő étterem és egyéb közösségi terek üzemeltetésére. Mint mondja, elfogadják a szakmai zsűri javaslatát, de bizonytalanok abban, hogy kit kérjenek fel a továbbtervezésre. Utalt arra is, hogy szükség lehet a gyökeres áttervezésre is, mivel a terv alapján olyan szálloda születik majd, amely szállodaipari szempontból nem veszi fel a vesenyt a hasonló koncepciót követő nyugat-európai hotelekkel. Erre a közönség soraiból felszólaló Szász László, a Stúdió 100 vezető tervezője úgy válaszolt, hogy a terv alapvető átalakítására nincs mód, csak bizonyos funkcionális megoldások tekintetében lehetséges a kompromisszum. Ezzel a zsűri is egyetértett, mondván, a tervet nem lehet kiforgatni önmagából.

Pillanatnyilag így állunk, még bármi megtörténhet. A zsűri – merő felelősségtudatból –azonban közös nevezőre hozhatja a két felet, utat nyithat a sikeres végeredmény felé.

szöveg és képek: HP

Vélemények (1)
anita
2008.01.19.
09:28

A Clark Ádám téri szállodatervről februárban döntenek

"Ősszel beszéltünk arról, hogy mit lehetne változtatni, ez alapján novemberben adtunk át új tervet, de arra a cég már nem reagált, viszont felvette a kapcsolatot más díjazottakkal" - mondta Mórocz Balázs.A Unione-Clark ügyvezetője elmondta, több mint egy hónapot adtak a tervezőknek arra, hogy - úgymond - "kiderítsék": valóban gazdaságosan és életszerűen működhet-e, amit kitaláltak. "Ez idő alatt senki mással nem tárgyaltunk, mert kicsi és érzékeny szakma ez a tervezői kör" - hangsúlyozta László Árpád.Hozzátette, miután számukra világossá vált, hogy csak az ötlet volt jó, de a ma rendelkezésre álló eszközökkel ez a camera obscura nem állítható elő, el kellett dönteniük, hogy akarnak-e ablaktalan szobákat ott, ahol adott a panoráma élménye.Mivel a terv elvetése mellett határoztak, így a megmaradt hat díjazott terv közül kell választaniuk, újabb pályázatot ugyanis nem írnak ki. László Árpád elmondása szerint már csak négy maradt fenn a rostán, végső döntés február második felére várható. Az építkezés még idén elkezdődhet, és 2009 végéig be is fejeződhet.forrás: origo.hu

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk