Telelő a Tiszánál – a MAARVA építésziroda terve

Vadász Viktor egy család megbízására tervezett télen is használható hétvégi házat Tiszakécskére. A kisméretű, mindössze 42 négyzetméteres építmény megtervezése kompakt dimenziói miatt kihívásokkal járt, mégis örömteli feladatnak bizonyult.

Építészként egyik fő alapvetésem, hogy a kevesebb sokszor több. Ez kiváltképp igaz, ha olyan tervezési feladat adatik meg, amikor nagyon korlátosak a beépítési paraméterek, vagy egyszerűen csak kevés helyünk van, esetleg a megrendelő igényei kívánják meg a minimumot.

Ez a "kis" feladat mondhatom, hogy az egyik legkedvesebb tervezésem volt az elmúlt időkben, mert léptékét tekintve is különlegesen minimális alapterületet kívánt meg, ellenben olyan hangulatot és programot kíván, ami kihívás elé tud vinni egy gyakorlott tervezőt is, még ha elsőre könnyűnek is tűnik a feladat.

A tulajdonos egy olyan kedves, kisméretű telket vásárolt meg a Tisza partjához közel, Tiszakécske kanyargós folyóöblénél, mely 22 km hosszon öleli körbe a védett NATURA 2000-es területű, vadregényes tájat. Itt jellemzően nyári, kisméretű hétvégi faházak, halász-házak sorakoznak glédában, pici zöld kertekkel. A telken már volt egy kis faház, de az több szempontól sem volt alkalmas a háromtagú család számára, kiváltképp a legfontosabb, hogy télen is legyen lehetőségük kiélvezni a pihenő házuk kényelmét. Mivel a meglévő faház állapota és belső kialakítása nem engedte meg, hogy "téliesíthető" legyen, így a család egy teljesen új ház felépítése mellett döntött.

Az utcában a szomszédok és a környék nagyon változatos tömegképzéssel és tetőformákkal tarkítottak, a lapostetős házaktól a nagyon kis hajlásszögű "magastetőkön/félnyereg tetőkön" keresztül az akár alpesi jellegű meredekebb magastetőkig, így az illeszkedés és igazodás különösen nehéz, hiszen ezen házak kora is ugyanennyire változatosak.

A másik örömteli pont az volt számomra, hogy a bútorasztalos foglalkozású tulajdonos ragaszkodott ahhoz, hogy a ház lehetőség szerint a legtöbb fát tartalmazza, mind szerkezete, mind belső térkialakítása szempontjából, amely egybecsengett az én elképzelésemmel is.

Mivel a meglévő ház kontúrja a helyi építési szabályok szerint felhasználható volt, mint "kialakult állapot", így adódott, hogy ezen kis épület kiemelt alapját felhasználva és alkalmassá téve építsük fel az új épületet.

Az épület tartószerkezetét egy, a meglévő kontúrra illesztett, ragasztott fatartós keretállások sora adja, melyek merevítését a keretek külső és részben belső hőszigetelése és burkolata adja, kialakítva egy teljesen szabadon variálható belső teret. A családnak alapvetően olyan funkciók voltak az igényei, melyek könnyen beilleszthetőek voltak ezen minitérbe, felesleges sallangok nélkül. Nem volt szükség étkezőre, mert reményeik szerint a kertben fogyasztanák el vacsorájukat, de biztonságként egy hárman könnyedén használható kisméretű, lehajtható asztal is a rendelkezésükre állhat.

A belső struktúra alapját egy, a bejáratot és a konyhát, a nappali és háló egybenyitott életterétől elválasztó vizes helyiség és egy részben nyitott kis dolgozósarok és gardrób együttese adja. Az egyetlen elzárt helyiség természetesen a vizes blokk, mely egy zuhanyzót, wc-t és kis mosdót foglal magában. A hálóhelyiségek nyitottak, függönnyel azonban "elzárhatóak", így kialakítható részben a privát alvás lehetősége.

Alapvetően ez a tervezés megmutatta számomra, hogy nettó 42 nm-en is milyen kompakt, élvezetes és jól használható hétvégiházas funkciójú élettér alakítható ki egy kisszámú család számára, bárminemű extra igényt nélkülözve, kiemelt figyelemmel a kis telek adottságaira és a Tiszára, mint helyszínre, mely magával hódította a tulajdonos család szívét.

Vadász Viktor

Szerk.: Hulesch Máté