| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

Törvény van, csak nincs, aki betartatná

1/11

A lovarda építés közben.

a rekonstruált lovarda.

A lovarda régen.

A lovarda a háború után.

A MOL Campus

A MOL Campus

A biodóm látványterve.

Az épülő biodóm.

A Néprajzi Múzeum a Városligetben. Látványterv.

A Néprajzi Múzeum a Városligetben. Látványterv.

?>
?>
A lovarda építés közben.
?>
a rekonstruált lovarda.
?>
A lovarda régen.
?>
A lovarda a háború után.
?>
A MOL Campus
?>
A MOL Campus
?>
A biodóm látványterve.
?>
Az épülő biodóm.
?>
A Néprajzi Múzeum a Városligetben. Látványterv.
?>
A Néprajzi Múzeum a Városligetben. Látványterv.
1/11

A lovarda építés közben.

a rekonstruált lovarda.

A lovarda régen.

A lovarda a háború után.

A MOL Campus

A MOL Campus

A biodóm látványterve.

Az épülő biodóm.

A Néprajzi Múzeum a Városligetben. Látványterv.

A Néprajzi Múzeum a Városligetben. Látványterv.

Törvény van, csak nincs, aki betartatná
Nézőpontok/Vélemény

Törvény van, csak nincs, aki betartatná

2019.06.26. 06:04

Cikkinfó

Szerzők:
Szalai Anna

Földrajzi hely:
Budapest

Vélemények:
10

Dosszié:

Az UNESCO részben nyitott kapukat dönget. A szükséges jogszabályok készen állnak, csak éppen nincs, aki betartatná. Az Orbán-kormány több lépésben szétverte az örökségvédelmet, maga képére formálta az engedélyeztetési hatóságokat és tökélyre fejlesztette a kiemelt beruházások rendszerét. Szalai Anna írása.

Külön fejezetet szentelt legutóbbi jelentésében az UNESCO a budapesti világörökségi helyszínek átalakulásának. Az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete a világörökségi helyszínek megőrzésére tett erőfeszítésekről készült dokumentumában a szervezettől szokatlan hevességgel foglalkozik a Duna-partot, a Városligetet és a Várnegyedet is érintő kormányzati, illetve magánberuházások várható hatásaival és a beruházások leállítását követeli. 

Az erős kritika nem előzmény nélküli. A világörökségi listán a budapesti Duna-partok panorámája, a Budai Várnegyed és az Andrássy út is szerepel. Ám ezek több városvédő szervezet szerint veszélybe kerültek a Budai Vár újraépítése, a Városliget múzeumi negyeddé alakítása, illetve több Duna-parti panorámába bezavaró magánberuházás (MOL-torony, volt SZOT szálló még magasabbra építése) miatt. Az UNESCO már többször küldött ellenőröket Magyarországra, 2017 júniusi közgyűlésén pedig szintén komoly kritikát fogalmazott meg az építkezésekkel kapcsolatban és felszólította a kormányt, hogy 2018. december elsejéig készítsen jelentés az értintett helyszínek állapotmegőrzéséről. A kormánynak két hónapos késéssel sikerült csak összeállítani a dokumentumot, amelynek azonban csak az összefoglalóját tette közszemlére. A jelentés egészét a 1985-ben kihirdetett működési irányelvekre hivatkozva nem, mondván azok döntéselőkészítést szolgálnak. 

A Néprajzi Múzeum a Városligetben. Látványterv.
11/11
A Néprajzi Múzeum a Városligetben. Látványterv.


A Néprajzi Múzeum a Városligetben. Látványterv.
10/11
A Néprajzi Múzeum a Városligetben. Látványterv.

A kabinet által tett vállalásokat azonban még a bakui közgyűlés előtt ellenőrizni szerették volna az UNESCO tanácsadó szervezetének, az ICOMOS-nak a szakértői. Az április végén Budapestre látogató küldötteket azonban a kormány igyekezett távoltartani a problémás civilektől. Machinációik azonban kiderültek, így az örökségvédelmi szakemberek végül valódi látleletet kaphattak a kérdéses projektekről. A találkozón szóba került a Városligetbe tervezett Néprajzi Múzeum hatalmas épülete, amely a Hősök tere felől belelóg az Andrássy úti világörökségi panorámába, az egykori Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épületének felújítása, amely a Mátyás-templom környezetét csúfíthatja el, valamint a Mol 120 méteres budai székháza, amely a pesti Duna-part látképébe zavar majd bele. Az UNESCO világörökség bizottsága már akkor jelezte, hogy a júniusi, bakui közgyűlésén napirendre kerül a budapesti helyzet és egyúttal arra kérték a kormányt, hogy készítsen intézkedési tervet a világörökségi helyszínek megóvására. Az Orbán-kabinet 2021-re látta ezt teljesíthetőnek, bár akkorra már nem sok tétje lesz a dolognak, hiszen az összes vitatott beruházás befejeződik. 

A bakui közgyűlés nem érte be ennyivel. Azt ugyan elismerte, hogy a legutóbbi jelentés óta történt némi előrelépés a korábbi ajánlások végrehajtásában, de a legfontosabb ügyekben nincs előrelépés. Így például továbbra sincs felelőse a világörökségi helyszíneket érintő projekteknek és nincs megfelelően átfogó városfejlesztési terv sem. A Várról szóló Hauszmann terv jelentős újjáépítéseket és új építkezéseket is tartalmaz, ami „veszélyt jelent" a világörökségi helyszínre. Ráadásul a második világháborúban vagy a szocializmus időszakában megsérült, megsemmisült épületek helyreállítása egy idealizált történelmi állapot újbóli elérése érdekében a hitelesség elvesztéséhez vezet. A megőrzés, a restaurálás, az újjáépítés és az új építkezések közötti határvonalak elmosása „nincs összhangban a nemzetközi gyakorlattal" – szögezik le az UNESCO szakértői jelentésükben.

A lovarda régen.
4/11
A lovarda régen.


A lovarda a háború után.
5/11
A lovarda a háború után.


A lovarda építés közben.
2/11
A lovarda építés közben.


a rekonstruált lovarda.
3/11
a rekonstruált lovarda.

A jelentés készítői egyenesen „rémületesnek" tartják, hogy építési engedélyt kaphatott a Mol 120 méter magas székháza, de a Városligetbe tervezett beruházások, különösen a Néprajzi Múzeum és a biodóm túlzó mérete is aggasztja őket. Már nem csupán egy intézkedési tervet kérnek a kormánytól, hanem a fenti projektek leállítását mindaddig, amíg átfogó, a budapesti fejlesztési tervvel összhangban lévő irányelvek nem születnek a megőrizni vágyott területek kezelésére. Minderről pedig jövő februárra jelentést is kérnek.

A kormány nem rémült meg különösebben. A témáért – örökségvédelmi hatóság híján – felelős Miniszterelnökség az RTL Híradó megkeresésére közölte, hogy sem a Liget-projektet, sem pedig a Budai Várban folyó építkezéseket nem állítják le az UNESCO kifogásai miatt, mivel szerintük tárgyalás útján rendezni lehet az ügyet.

Az UNESCO részben nyitott kapukat dönget. A magyar műemlékek védelmét elméletileg számos jogszabály, rendelet, miniszteri utasítás biztosítja, mint ahogy készült városfejlesztési stratégia is Budapest 2030 Hosszútávú városfejlesztési Koncepció címmel, amelyhez külön örökségvédelmi hatástanulmány készült. Ebben kiemelik, hogy a város legfontosabb erőforrásait a Dunával együtt élő város különleges környezeti értékei, a Budai Vártól s Belvároson és az Andrássy úton át a Városligetig húzódó kulturális tengely, a Duna-partok és az épített, történeti értékek jelentik.

A gondot tehát nem elsősorban a szükséges törvények elégtelensége, vagy a védett épületekről szóló lajstromok hiánya okozza, hanem az, hogy a kormányt, illetve az erős függőségi rendszerben működő intézményeket és az engedélyező hatóságokat nem különösebben érdekli, hogy mi áll ezekben. Gondoljunk csak például a Kossuth tér átszabására, az Orczy-park fakivágásaira, a Dagály uszoda építésére, Károlyi Mihály és Nagy Imre szobrának áthelyezésére, a Karmelita kolostor új erkélyére, Orbán-vejének egykori Mahart-székházat kibelező szálloda-projektjére. A hatósági, intézményi kontroll gyakorlatilag megszűnt Magyarországon, pontosabban csupán nevében létezik. A kormány – és a NER részeként működő beruházók – gyakorlatilag azt építenek fel, amit akarnak. A kiemelt beruházások intézményének létrehozásával, a természet- és az örökségvédelem szétverésével, az építési hatósági munka kormányhivatalok alá rendelésével csaknem bezárult a kör. Az utolsó elem a közigazgatási bíróságok felállítása, amelyek a perindítást is ellehetetleníthetik.

Az épülő biodóm.
9/11
Az épülő biodóm.


A biodóm látványterve.
8/11
A biodóm látványterve.

Kiemelt beruházások

A kormány rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilváníthat szinte bármely beruházást. Az állami beruházások felgyorsításának jogtechnikai módszere Fürjes Balázs – az Orbán-kabinet építésügyi megoldóemberének – nevéhez fűződik. A Budapest Sportcsarnok újjáépítéséért felelős miniszteri biztosként 2000-ben ő hozta tető alá a BS törvényt, ami az összes hatósági döntéshozatali folyamatot, vagyis a különféle szakhatósági engedélyek beszerzését, a szükséges konzultációkat és társadalmi egyeztetéseket egyetlen jogszabályban vonta össze, hihetetlenül felgyorsítva ezzel az engedélyezési eljárást. Már a törvényjavaslatot is - akkor még példa nélküli módon - kivételes és sürgős eljárásban tárgyalta a parlament. A kormány hatályos jogszabályokat felülíró előterjesztését az ellenzék egyhangúan támogatta. A módszer bevált, a BS példátlan gyorsasággal felépült. A Gyurcsány-kabinetnek is megtetszett a dolog. 2006-ban törvényben tették lehetővé, hogy a mindenkori kormány nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánítson nagy infrastrukturális beruházásokat. Ehhez azonban több feltételt is szabtak, így például a projektnek legalább részben uniós támogatásból, illetve a központi költségvetésből kellett megvalósulnia, építési költsége meghaladja az 5 milliárd forintot és 1000 új munkahely jöjjön létre. A következő években egyre jobban tágultak a határok. (Ma már például elég 15 új munkahely.) Ez a különleges státusz jelentősen felgyorsítja és egyszerűsíti a beruházás lebonyolítását. Az engedélyezési kérelmeket a normális határidő töredéke alatt, soron kívül, legfeljebb 42 nap alatt kell elbírálni. A szakhatósági eljárás tizenöt napra szűkül, hiánypótlási felhívásra pedig csak egy alkalommal kerülhet sor. Az új jogszabály valódi haszonélvezői azonban nem Gyurcsányék voltak. Az MSZP-SZDSZ kormány valóban csak a nagy beruházásokra húzta rá a formulát ( pl. 4-es metró, Pécs kulturális főváros). A Fidesz-KDNP is csak Fürjes 2011-es kiemelt budapesti fejlesztési kormánybiztossá való kinevezése után érzett rá az ízére. Míg 2011-ben alig 8, addig 2012-ben már 729 beruházást minősítettek kiemelt jelentőségűvé, ma pedig már jócskán 2000 fölött jár a számuk.

Örökségvédelem

Az örökségvédelem intézményét az Orbán-kormány szisztematikus, mások szerint szerint ad hoc intézkedéssorozattal zúzta szét. Így most már se irány, se egyértelmű keret, a döntések eseti érdekek mentén születnek. Első lépésként 2001-ben az első Orbán-kabinet életre hívta a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (KÖH), amely alá besorolták a műtárgyvédelmet és a régészetet is. De ez legalább még valódi intézményként és hatóságként működött, így az engedélyeket is itt adták ki. A második Orbán-kormány azonban 2012-ben bezárta a hivatalt, a feladatokat különféle minisztériumok és háttérintézmények között szétosztották. Gyorsan kiderült, hogy ez a modell működésképtelen, így létrehozták a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központot. Majd 2016 decemberében ezt is bezárták. A feladatok nagy része a Miniszterelnökséghez került, beleértve a kulturális örökség védelmét is. A szakterület felügyeletét egy helyettes államtitkár látja el. Pontosabban csak látná el, lévén az államtitkárság élére évek óta nem sikerült megfelelő vezetőt találni. 2012-ig még kikérték a szélesebb szakma véleményét egy-egy törvénymódosításnál, azóta nem. Tavaly októberben a Bándi Gyula, a jövő nemzedékek biztosa műhelybeszélgetést szervezett a kulturális örökségvédelem hazai helyzetéről. V. Szabó Gábor, a Magyar Régész Szövetség elnöke akkor úgy fogalmazott: az örökségvédelem csak akkor lehet eredményes, ha stabil és következetes törvényi, rendeleti és intézményi háttér övezi. Az utolsó 15 évben hazánkban azonban kétévente változott a háttérrendszer. A jogi és szervezeti bizonytalanság, a törvényalkotói rögtönzésekhez való folyamatos alkalmazkodás nehezíti a szakmai munkát. A jelenlegi rendszer kritikusai szerint Magyarországon az állami műemlékvédelem 2011-ben gyakorlatilag megszűnt, azóta csak utóvédharcok folynak. A műemlékvédelmi és régészeti hatósági feladatok akkor kerültek át a kormányhivatalokhoz.

A MOL Campus
7/11
A MOL Campus


A MOL Campus
6/11
A MOL Campus

Építési és örökségvédelmi engedélyeztetés 

Az elsőfokú építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok hatáskörét és területi illetékességét egy 2006-os kormányrendelet határozza meg. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006-os törvény (ennek nyomán készült a kormányrendelet) fő célja az ügyintézési határidők csökkentése volt. Ezt később egyre lejjebb szorították. Ám ez sem volt elég gyors. Az építésügyi hatósági hatásköröket 2013-ban szétosztották a jegyzők és a kormányhivatalokban működő építésügyi, illetve építésügyi és örökségvédelmi hivatalok között. 2015-ben átalakították a közigazgatási szervezetrendszert: az építésügyi és zöldhatóságokat a kormányhivatalokba integrálták. Így végső soron – zárt rendszerben – a kormány kérvényéről a kormány hivatala dönt. A lakóknak, civil szervezeteknek szinte esélyük sincs a beavatkozásra, de még az ügyiratok megtekintése is erősen korlátozott. (A Néprajzi Múzeum építési engedélyezési dokumentációját például 128 ezer forint fejében adták volna ki a civil kérelmezőknek.) Fellebbezésre csak rendkívül szűk körben (például az érintett telek tulajdonosa számára) van lehetőség. A dön­tésről csak egy hirdetményt kell közzétenni, legfeljebb 1–5 napig. De többször előfordult, hogy a délután vagy este megjelent döntést másnap hajnalban végre is hajtották – vagyis a kormány jó előre ellehetetlenített mindenféle tiltakozást.

A kiemelt beruházásokat érintő eljárásokban Budapesten két hivatal illetékes: Budán az I. kerületi, Pesten az V. kerületi kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi osztá­lya. Ez utóbbit irányítja a civilek körében jól ismert, a kormányhoz végletekig lojálisnak tűnő Kosztyu Anikó. Az ügyek kiosztása nem teljesen automatikus. De a kényesebbek többnyire Kosztyu csapatánál landolnak. Például a miniszterelnöki irodákat befogadó egykori Karmelita kolostor átépítése, beleértve a közel 100 négyzetméteres erkély hozzáragasztását az épület dunai homlokzatához. Az elvárások azonban egyre magasabbak az Orbán-kormány menetelésével. A határozatokban gyakorta csupán felsorolják mindazon jogszabályokat, amelyeket a kérelmezőnek be kellene tartani. Ezzel részben a kérelmezőre nyomja át a felelősséget, részben időben kitolja annak vizsgálatát, hogy az előírt feltételeket teljesíti-e a beruházó. A hivatal időnként önkényesen átértelmezi a törvényi előírásokat. Az UNESCO által is vitatott Néprajzi Múzeum építési engedélye például számos eltérést tartalmazott az országos előírásokhoz képest. Ezt a Civil Zugló Egyesület meg is támadta, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság tavaly november végén az engedélyt megsemmisítette, és a hivatalt új eljárásra kötelezte. A Kosztyu Anikó vezette osztály februárban kiadott egy új határozatot, amelyben gyakorlatilag megismételte az első döntés rendelkezéseit. Az egyesület ezt is megtámadta. A keresetet jegyző ügyvéd szerint a hatóság „nyelvtani értelmezéssel jutott arra a tarthatatlan eredményre, hogy a Városligetben tervezett hatalmas építkezésnek – mivel az beépítésre nem szánt terület – nemcsak jelentős környezeti hatása nincs, hanem ezt előzetes eljárásban vizsgálni sem kell. Ezzel mintegy kitöltetlen csekket adott a beruházónak arra, hogy érdemi, lényegi környezeti hatások vizsgálata nélkül valósíthasson meg komoly beruházásokat."

A Mol-felhőkarcoló megépítése érdekében még egy minisztert is menesztettek. Lázár János – időközben Hódmezővásárhelyre visszavonult – korábbi kancelláriaminiszter tájsebnek nevezte és mindent bevetett, hogy megakadályozza az építkezést. A kormány végül úgy fogadta el Lázár magasház-tiltó törvényjavaslatát, hogy a Mol kivételként még engedélyt kapott. Gulyás Gergely – Lázár utóda – azzal indokolta az új jogszabályt, hogy a kormány nem akarja, hogy magasházak lepjék el az országot. Meg szeretnék őrizni (!) Budapest a hagyományos arcképét, ezért felhőkarcoló-tilalmat hirdetnek: 90 méter felett nem épülhet semmi. Kivéve persze a 120 méteres MOL-tornyot. A kormány egyébként a nagy arculatmegőrző igyekezetében három cégnek is felajánlotta a felhőkarcoló-lehetőséget: a Mol-nak, az OTP-nek és a Richternek, de csak a Mol élt a lehetőséggel. A fővárosi önkormányzat pedig nagy előzékenyen még a törvény előtt módosította városrendezési szabályzatát, így Tarlós István főpolgármester és Hernádi Zsolt Mol-vezér kéz a kézben tehették le a felhőkarcoló alapkövét. A Városligetre pedig önálló építési szabályzatot hoztak a sokat mondó rövidítésű VÉSZ-t, amely gyakorlatilag a kormányzati elvárások lekottázása.

Szalai Anna 

Szalai Anna újságíró, két évtizedig volt a Népszabadság munkatársa, hol a Budapest rovatban, hol fővárosi tudósítóként. Volt a Média Építészeti Díja - MÉD zsűritagja, jelenleg a Magyar Narancsban jelennek meg cikkei.

Vélemények (10)
Gulyás András
2019.07.03.
10:45

Sajnos az Unesco állásfoglalására adott reakció is azt mutatja, hogy nincsen olyan érv, ami legalább elgondolkodtatná a városligeti és a Kopaszi-gáton megvalósuló építkezéseknek a támogatóit.

A "reductio ad absurdum" érvelési technika értelmében javaslom az építészfórumnak, invitálja közös gondolkodásra az olvasókat. Ki, hova helyezne még el 120 méteres felhőkarcolót, illetve melyik parkot építené be/körbe Parlament alapterületű épületekkel (természetesen szigorúan követve a városligeti zöldfelületi számmisztika Baán László, Persányi Miklós és csapatuk által lefektetett alapszabályait).

Én például simán el tudnék képzelni a Parlament melletti nagy üres térre egy százhúsz méter magas, Parlament alapterületű építményt. Figyelem! A tetejét füvesítenénk, a zöldfelület jelentősen nőne. Ikonikus építmény is lenne, biztos mindenki felfigyelne rá. Nem hiszem, hogy bármilyen jogos, méltányos, ésszerű érv felhozható lenne egy ilyen építmény ellen. Jelenleg úgyis alulhasznosított az a terület. Csak pénz kérdése, hány versenyen futtatnánk meg a látványtervet, előbb utóbb biztos kapna díjat. 

Sajnos mindez nem is olyan abszurd. Csak annak tűnik, de maga a valóság. Azzal az érveléssel, amelyet az Unesco kritika kapott, simán el lehet adni egy ilyen épületet is. 

Pákozdi Imre
2019.07.03.
14:15

@Gulyás András: Az UNESCO jelzéseit* semmibe vevő kormányzat csak azt teszi, amit más nemzetközi kapcsolataiban is tesz. Vegyük sorra! Az EP elfogadta a második lesújtó jelentést is a magyar jogállamiságról (ez volt a Sargentini-féle). Beindították ellenünk a 7. cikkely szerinti eljárást. Az EP Néppártja felfüggesztette a Fidesz tagságát, vizsgálókat küldött ki és feltételeket szabott - Orbánék mindezt semmibe veszik. A mostani új EP és EU bizottsági és tanácsi és bírósági és központi banki és portási tisztségek betöltésénél maximálisan kihagyják a Fideszt - Orbán ezt sem méltatja figyelemre, azzal se törődve, hogy érdekérvényesítési esélyeink, ennyire magunkra maradva, minimálisra csökkennek. Az EU-források megkurtítása fenyeget - letojják. Az UNESCO-ra visszatérve, reális az esély Bp. világörökségi címének visszavonására. Oda se fütyülnek. Ezek után Antoniussal együtt kérdezem, aki Caesart temetve felkiáltott: "Nála nagyobb római lehet-e?" - tehát kérdezem: Orbánéknál több kárt okozni a nemzetközi porondon, hazánknak, lehet-e?

* a legutóbbiról ld.: https://blog.atlatszo.hu/2019/07/elfogyott-az-unesco-turelme-magyarorszaggal-szemben-veszelyben-a-vilagoroksegi-cim/ 

Mljet
2019.07.01.
20:26

A tisztelt olvasóknak bizonyára feltűnik, hogy milyen furcsán kezdődik az előző hozzászólásom. Mintha hiányozna valami az elejéről. Hát igen... Délelőtt még olvasható volt az az első része, ami mostanra varázslatos (csiribííí-csiribááá) módon "eltűnte magát". Hogy mi volt benne? Szó szerinti idézése annak, ami az alábbi linken 42:05-tól 45:08-ig hallható:

https://www.klubradio.hu/archivum/utcafront-2019-junius-29-szombat-1700-4288

Ennek meghallgatása után már nem lesz furcsa az előző hozzászólásom.

Garay Klára
2019.06.29.
17:02

Javaslom Kozár Alexandrának, hogy olvassa el Szalai Anna cikkét...és talán nem fog viháncolni a Klub rádióban azon, hogy milyen nevetséges az UNESCO!

Mljet
2019.07.01.
08:30

@Garay Klára: Nézzük a beszélgetés-részletben elhangzott állításokat:

I. Az UNESCO "későn kapott észbe", "miért nem korábban kaptak észbe, hogyha itt valós reakciót várnak"

Tévedés. Ez világosan látszik az alábbi linkeken:

http://whc.unesco.org/en/list/400/documents/

Vegyük pl. az alábbi hármat (tessék nézni a dátumokat!):

2013.07.05. (ez még a Városligeti törvény előtti dátum, amikor még nem is Liget Budapest néven nyomták a projektet)

Decisions adopted by the World Heritage Committee at its 37th session (Phnom Penh, 2013)

http://whc.unesco.org/archive/2013/whc13-37com-20-en.pdf

124. oldal (76. pont)

76. Budapest, including the Banks of the Danube, the Buda Castle Quarter and Andrássy Avenue (Hungary)

2015.07.08. Decisions adopted by the World Heritage Committee at its 39th session (Bonn, 2015)

http://whc.unesco.org/archive/2015/whc15-39com-19-en.pdf

138-139. oldal (79. pont)

79. Budapest, including the Banks of the Danube, the Buda Castle Quarter and Andrássy Avenue (Hungary)

2017.07.12. (Ez még a Néprajzi Múzeum építkezés megkezdése előtt volt)

Decisions adopted during the 41st session of the World Heritage Committee (Krakow, 2017)

http://whc.unesco.org/archive/2017/whc17-41com-18-en.pdf

125-126. oldal (46. pont)

46. Budapest, including the Banks of the Danube, the Buda Castle Quarter and Andrássy Avenue (Hungary)

Benne a 7. pontban:

"The World Heritage Committee...Noting that the State Party invited an ICOMOS Advisory mission in order to review and analyze all ongoing and planned interventions, recommends that this mission take place by end of 2017 and also urges the State Party to halt further permissions for major projects until this assessment has been undertaken"

De ha ezeket az angol nyelvű dokumentumokat nem ismerné az ÉF tisztelt szerkesztője, akkor legalább ezt a náluk 2018.02.16-án megjelent, igen alapos írást ismernie kellett volna:

http://epiteszforum.hu/ligeti-neprajz-bealdozzuk-a-vilagoroksegi-cimet

Sőt, Szalai Annának jelen cikkét is ismernie kellett volna, hiszen az az Építészfórumon 3 (három) nappal korábban (06.26-án) jelent meg, mint a klubrádiós beszélgetés időpontja (06.29.).

 

II. Hogy az UNESCO azt követeli, hogy "le kell állítani azt, ami már készen van, például a Várban"

Tévedés. A Liget Budapest Projectet illetően a leállítás még folyamatban lévő építkezésre vonatkozik:

"An HIA (Heritage Impact Assessment) for this project within Városliget Park in the buffer zone, involving the reconstruction and construction of new public buildings such as the Museum of Ethnography and the Biodome, was submitted as part of the State Party report. The 2018 mission had expressed concerns at the potential impact of this extensive project and recommended that work on the Biodome should be halted. The State Party reported that the projects for the Museum of Ethnography and the Biodome do not need amending and appear not to have been stopped. The 2019 mission observed that the HIA (Heritage Impact Assessment)submitted by the State Party needed to conform to the ICOMOS guidelines and be based on verifiable data which currently is not the case."

"...It is recommended that the Committee (World Heritage Committee) express its concern regarding the potential impact of extensive developments within the Liget Budapest project, as well as to invite the State Party to submit all additional documents and clarifications requested by the 2018 and 2019 missions, including for the HIA (Heritage Impact Assessment) of the Museum of Ethnography. It recommended that if the revised verifiable HIA shows an adverse visual impact on the property, mitigation measures should be examined and implemented."

 

III. Hogy a Néprajzi Múzeum "sokszoros díjnyertes projekt, megnyerte "a világ legjobb épülete" díjat, nagyon sok egyéb más díjat nyert meg".

Tévedés. A Néprajzi Múzeum terve 1 (egy) ingatlanszakmai "versenyen" belül nyert 2 (kettő) díjat: az International Property Awards nevű ingatlanszakmai szervezet az általa 2018-ban kiosztott sok-sok díj közül

https://propertyawards.net/international-2018/

előbb a "Best Public Service Architecture Europe" díjat, aztán a "World's Best Architecture" díjat ítélte a Néprajzi Múzeumnak.

Hogy aztán ebből a 2 (kettő) díjból az ÉF szerkesztőjénél hogyan lett "sokszoros", illetve "nagyon sok más díj" az rejtély...

Hozzáteszem még a jogosan felvetődő kérdéseket:

– a "World's Best Architecture" díjat odaítélő zsüri vizsgálta-e, hogy a magyar Néprajzi Múzeumnak tervezett látványos épület mennyire (nem) felel meg az alapvető funkciójának, nevezetesen, hogy helyt adjon a múzeum kiállításra szánt összes tárgyának?

– hogyhogy nem elég 40.000 m2 szintterület, hogy ott a múzeum a nagy méretű tárgyait is kiállíthassa?

– helyes-e az a megoldás, hogy ezen tárgyak megtekintésére a látogatóknak egy másfél kilométerre lévő (legfőképpen raktározást és restaurálási munkákat szolgáló) másik épületet kell felkeresniök?

– ha a városligeti épületnek a 60%-a – beleértve a múzeum állandó és időszaki kiállítási tereit is – a felszín alatt lesz, akkor a felszín felett, a park területén miért van szükség kettő, egyenként 22 m magas, "lehető legkisebb"-nek titulált épületrészre?

 

Köszönöm a figyelmet. Sajnálom, ha írásom hosszú volt, de fontosnak tartom, hogy a tisztelt olvasóknak a fentiekről tudomása legyen.

Gulyás András
2019.07.04.
14:53

@Mljet: Még egy szempontot hozzáfűznék ahhoz a kérdéshez, hogy mivel jár a Néprajzi Múzeum gyűjteményének szétdarabolása. Az időszakos kiállítások alkalmával nyilván a külső raktárból kell majd mindent átszállítani a Néprajzi épületébe, mivel magában a múzeumban, ha jól tudom, nem lesz raktár. (A szupertitkos terveket ugyan csak szűk kör ismeri alaposan mind a mai napig, ami ugyancsak elgondolkodtató...)

Egy műtárgy mozgatása épületen belül is a legkritikusabb pontja minden kiállítás előkészítésének. Ennél azonban sokkal nehézkesebb, ha közúti szállítással is jár a múzeumi tárgyak mozgatása. Tényleg csak akkor lehet ezt elképzelni, ha már látott valaki ilyet közelről. Már az se egyszerű kérdés, hogyan fogja meg az ember a műtárgyat. Csomagolni, autóra rakni, kimenni vele a forgalomba, majd ugyanezt a másik épületben újra eljátszani. Kültéri-beltéri hőmérséklet különbsége, párakülönbség stb. stb. Nem akarom túlmagyarázni. Röviden: sokkal nehézkesebb, költségesebb, és elkerülhetetlenül nagyobb eséllyel sérülnek a műtárgyak is. 

Némi ízelítőt adnak erről azok a videók, amelyeket maga a Liget-projekt készíttetett a Néprajzi Múzeum költözése kapcsán. A videókban ugyan végig ennek a munkának a heroikus voltát emelik ki a nyilatkozó múzeumi dolgozók, de átültetve a következő évtizedekre, nagyjából érthetővé válik, miért gond a műtárgyak szempontjából a külső raktár.

Rövid változat:

https://www.youtube.com/watch?v=nRsIrNLS2VE&feature=youtu.be

Hosszú:

https://www.youtube.com/watch?v=2rJUuZeJhzk&feature=youtu.be

Olyan kérdéseket vet mindez fel, ami legalábbis hosszas szakmai vitákat kellene, hogy elindítson, mielőtt mindez visszafordíthatatlan lesz. De hát az egész a legnagyobb titokban folyt, a múzeológiai szakma pedig - ha hihetünk a magyarmuzeumok.hu oldalnak, némán figyeli az egészet. (Csak annyira vonták be őket, hogy gyerekek, ugye jó lesz így?) 

 

 

 

 

Gulyás András
2019.06.29.
10:40

A Városliget ügyét követve éveken át tényleg megdöbbentő összkép rajzolódik ki a zárójelbe tett jogállamról (ami nem pusztán jogszabályokkal történő lepapírozást jelent), felfüggesztett önkormányzatiságról (sorban ellehetetlenített népszavazások, közmeghallgatások, a képviselt lakosok véleményének ki nem kérése), felszámolt szakhatóságokról (hiszen amikor a kormányzati hivatal ellenőrizné a kiemelt kormányzati beruházást gyakorlatilag erről van szó). Ez a cikk kiválóan foglalja össze a problémahalmaz javát.

Valószínűleg azért lehet mindezt megtenni következmények nélkül, mert a lényeg a részletekben rejlik. Ha viszont valaki elkezd a részletekről beszélni, gyorsan követhetetlenné válik. 

Garay Klára
2019.06.28.
18:05

Köszönjük Szalai Anna! Fantasztikusan jó összefoglaló! Osztani, terjeszteni kell, mert sajnos a lakosság jelentős részéhez nem jutnak el ezek az információk!

Yan Gable
2019.06.26.
16:59

Mi lett volna, ha a II.VH után, varázsütésre visszaállt volna a pusztítás előtti állapot? 

Pákozdi Imre
2019.06.26.
07:29

Le a kalappal, Szalai Anna, elismerésem, Építészfórum. 

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.