Új Erdélyi Művészeti Központ – Az Archikon Architects 3. helyezett pályaműve
A pályamű az előírt funkciókat három épülettömegben csoportosította, így igazodva a városi léptékhez. A sepsiszentgyörgyi művészeti központra kiírt építészeti ötletpályázaton az Archikon tervét a bírálóbizottság a beépítésében rejlő értékekért, az épületkomplexum jó arányú tömegekre bontásáért és egyedi építészeti hangvételéért megosztott III. díjra javasolta.
ÉPÍTÉSZETI KONCEPCIÓ
Mint az erdélyi magyarság jövendőbeli kulturális központja, az épületegyüttes példaértékű kíván lenni úgy szellemi értékében, mint művészeti minőségében. A hat intézményt (Székelyföldi Filharmónia, Tamási Áron Színház, Cimborák Bábszínház, M Stúdió, EMÜK Művészeti Galéria, Bod Péter Megyei Könyvtár) magába foglaló épületegyüttes a múlt kulturális hagyatékának és a jövő társadalmi és technikai elvárásainak ötvözéséből alakul ki. Az új művészeti kulturális központ szervesen integrálódik a városszövetbe. A hagyományokból épülő, mégis kortárs megjelenésű épület a városi karakter része, tömegében és szerkesztési módjában hasonlóan épül fel, utcák és terek határolják, illeszkedve a publikus terek hálózatába. Az építészeti formálás iparművészeti és kézműves részletekkel egészül ki, mely így alkot koherens egészet.
A BOGDÁN-HÁZ ÉS A BODOK SZÁLLÓ DILEMMÁJA
A tervezési helyszínen pöffeszkedő Bodok Szálló helyén az 1862-ben, klasszicista stílusban épült Bogdán-ház állt, melynek többek közt Jókai Mór is vendége volt az idők során. A ház "meghatározó jelleget kölcsönzött az alakuló (Kossuth) tér északnyugati arculatának" – írja József Álmos helytörténész.[1] A ház zártsort folytató, utcával kanyarodó homlokzata nagyban hozzájárult az akkori városkép urbánus jellegének hangsúlyozásához. A ház áldozatául esett a kommunista városelképzelésnek, a 30 méter magas Bodok Szálló építésével parhuzamosan, 1973-ban bontották le, hatalmas lakossági tiltakozás közepette. Ma már a Bodok Szálló is üresen kong, lecsupaszított torzója élő traumaként lebeg a városközpont felett.
Pályaművünk ezt a városépítészeti konfliktust veszi alapul, elhatárolódva az aránytalan, embertelen, idegen tömb jelenségétől, ehelyett folytatva a Bogdán-ház kulturális hagyatékát és tiszteletteljes városképi magatartását.
A VÁROSI SZÖVET FOLYTATÁSA
A területalakítási koncepció lényege a városi szövetbe ágyazhatóság volt, oly módon, hogy a nagy léptékű épülettömegek ne nehezedjenek rá a városközpontra, mégis ikonikus identitással rendelkező közintézmény jöhessen létre. Egy nagy tömb helyett több kisebből áll a kompozíció, melynek központi feltáró udvara egy városi köztér – a találkozások, interakció, történés helye, lehetőség az intézmények közti interdiszciplináris tevékenységek szervezésére. Az épület természetességre törekszik, azt a kialakítást keresi, mely "mintha mindig ott lett volna".
FUNKCIONÁLIS TAGOLTSÁG
A hat intézmény a használati mintázatok alapján három épületbe szerveződik: a hét minden napján, napközbeni nyitvatartással működő könyvtár és képtár közös épületbe, valamint a látogatók számára leginkább hétvégén és/vagy időszakosan, esti nyitvatartással működő előadóművészeti egységek további két épületbe kerülnek. Az épületegyüttes központi eleme a belső udvar, mely kültéri egységként fogja össze a három ölelő tömböt.
AZ ERDÉLYI MŰVÉSZET KÖZPONTJA
KULTURÁLIS REPREZENTÁCIÓ
A művészet képes megérteni és kifejezni az egyének, egy-egy közösség érzéseit mások számára is élményszerűvé téve. A helyi kulturális értékek közvetítése, a magyarság kultúrájának megtartásán túl a multikulturalitás mint erdélyi jellegzetesség is fontos identitásképző elem. A központ eszköze lehet az Erdélyszerte együttélő különböző nemzetiségek egymás iránti nyitottsága növelésének a kultúra építő jellegű és értékteremtő égisze alatt.
MŰVÉSZETEK UDVARA
Sepsiszentgyörgy központja gyalogosan jól bejárható léptékű. A korábbi átközlekedő, gépjármű prioritású utak egy része gyalogos zónává alakult, melyekhez nagyobb események alkalmával időszakosan további területeket kapcsolnak hozzá. Pályamunkánk ezt az irányt kívánja továbbgondolni a kulturális központ belső udvarával (Művészetek Udvara), mely valójában a gyalogos központ egy új sétálóutcája. Középen kibővül, gyalogos teret hoz létre, változatos, diverz funkciók befogadására is alkalmas módon.
EMBERI LÉPTÉK
A történeti városközpontokhoz hasonlóan tervünkben is az emberközpontú várostervezés, a sétálva szemlélődés megkívánta részletgazdagság, a "van mit nézni" a meghatározó elv. A központi helyzetben lévő udvaron különféle téri minőségek, helyzetek, lépcsőzetes terek, nézőpontok jönnek létre – új és izgalmas perspektívák a városra, a belső udvarra, az épületekre. Az új terasz: a táj bővülete, lépcsőkön lelátokon át felkúszik az emeletre, mindenki számára elérhető, visszatekintve marasztaló lelátás nyílik a főtérre.
KÖZÖSSÉGTEREMTÉS
A központ közelsége ideális, mégis a körülvevő épületegyüttes miatt védett félpublikus tér alkalmas rendezvényekre, kisebb koncertek megtartására is. Az udvarra nyíló funkciók, az étterem, kávézó megtölti élettel a részben burkolt, de fákkal és zöld szigetekkel, mikroklímajavító hatású növényzettel kialakított közteret. A tájépítészeti elemek a telekhatáron kívül is folytatódnak, szőnyegként elterülve a ház körül, kiemelve, sejtetve az izgalmas belső világot, melyben a köztéri művészet elemei is megjelennek.
A HELYI MŰVÉSZET REPREZENTÁCIÓJA
A torony homlokzatát az erdélyi magyar képzőművészet egyik nemzetközileg is elismert alakjának, Baász Imre grafikusnak nyomata díszíti. Baász Imrének nemcsak művészete, de közösségszervezői jelenléte is meghatározó volt Sepsiszentgyörgyön, tevékenységével a kultúra széleskörű terjesztését, a művészet közösségi értékteremtő mivoltát hirdette. A homlokzaton megjelenő grafika így diszkrét szimbolikával fejezi ki új Erdélyi Művészeti Központ társadalmi szerepvállalását.
TORONY: SZIMBÓLUM ÉS IDENTITÁS
"Torony nélkül mi a város?
Mit ér a lány, ha nem páros?
Hejehuja, lakodalom,
Magam is megházasodom."
(népdal)
Egy várost fel lehet ismerni tornyai alapján. Ahogyan Párizst az Eiffel-toronnyal, Londont a Big Bennel vagy Pisát ferde tornyával azonosítjuk, világossá válik, hogy az emberek számára a tornyok különösen emlékezetesek. Sepsiszentgyörgy is bővelkedik ikonikus tornyokban (Vártemplom harangtornya, Székely Nemzeti Múzeum, a Bazár óratornya vagy a dohánygyár víztornya), ám egyik sem nyitott a látogatók számára, így az élmény, hogy új perspektívából tekintsünk a városra, elmarad. Ezt a lehetőséget kívánjuk megteremteni a kilátótoronnyal, melynek homlokzatán díszítőgrafika rajzolódik ki mázas kerámiaelemekből.
ELŐADÓMŰVÉSZETEK PALOTÁI
INTÉZMÉNYI SZIMBIÓZIS
A négy előadóművészeti intézményt (filharmónia, színház, bábszínház, mozgásszínház) magába foglaló két épülettömeg egy nagy közös előcsarnokból tárul fel. A színház és filharmónia nézőtere első emeletről, a mozgás- és bábszínház a földszintről érhető el. A külön elérési útvonalaknak és téri szeparáltságnak köszönhetően párhuzamosan az összes előadótérben zajlhatnak produkciók, mely így lehetőséget teremt nagyobb volumenű, akár intézményi kereteken túlnyúló rendezvények (fesztivál, konferencia) befogadására is. Közvetlenül az aulából nyílik az étterem, mely jó időben a belső udvarra terjeszkedhet.
SZÉKELYFÖLDI FILHARMÓNIA
A sepsiszentgyörgyi Filharmónia lesz Székelyföld második dedikált hangversenyterme a marosvásárhelyi Kultúrpalotában található után, mely több mint száz éve készült el szecessziós formavilággal. Az új filharmónia tervezése tehát szimbolikus jelentőségű, nemes feladat, mely egyszerre kulturális reprezentáció és legmagasabb nívójú építészeti-művészeti korlenyomat. A filharmónia formavilágában és funkcionálisan egy nemzetközi szinten is helytálló, Székelyföld hírét messze vivő épület szerepét kívánja betölteni, amely méltó és ünnepélyes keretet biztosít a környékbeli élénk zenei élet megmutatkozásának és világhírű fellépők vendégszereplésének is.
KÖNYVTÁR ÉS KÉPTÁR
MULTIFUNKCIONÁLIS TEREK
A könyvtár és galéria a Kossuth Lajos utcát a belső udvarral összekötő, hagyományos kapualjakat idéző, a többi intézménytől külön bejárattal rendelkezik. A recepciónál válik ketté az útvonal: a könyvtár olvasóterei az emeleti szinteken, a galéria állandó kiállítóterei a pinceszinten találhatóak. A könyvtárban a természetes fénnyel bevilágított, tágas, faburkolatos olvasóterek otthonos és inspiráló miliőt teremtenek az elmélyülés, játék, közösségi események számára egyaránt. A rugalmasan szervezhető terek könnyen alkalmazkodnak az alternatív téri igényekhez is: könyvbemutató, meseolvasó kör, könyvhét stb. Közlekedők helyett közösségépítésre alkalmas térfolyamok vezetik a felhasználót, melyek alkalmasak a leülésre, olvasásra, csevegésre is. A két intézmény munkatársainak irodái az első emeleten helyezkednek el. Az épület belső tereinek meghatározó eleme a fénykúp, amely a tetőn besütő napfényt három szinten keresztül egyenesen a bejárati aulába vezeti.
HOMLOKZATOK ÉS ANYAGHASZNÁLAT
Az épületegyüttes homlokzata összességében visszafogott, színvilága a helyi utcakép által körvonalazott, ám a minőségi anyaghasználatnak és az innovatív építéstechnológiáknak köszönhetően a maga nemes egyszerűségében egyszerre előkelő, extravagáns is.
A természetes anyaghasználat mellett a koncepció részét képezi a helyi mesterek, kézművesek és művészek bevonása: kerámiaburkolatok, filharmónia kazettái, színház homlokzati üvegdíszei, könyvtár ácsolt fedélszéke, kilátótorony falgrafikája mind hozzájárulnak egy összművészeti koncepció megvalósulásához.
Az épületegyüttes egyedi, rombusz rajzolatú kerámia homlokzatburkolatát a hegyes "nagybaconi" cserép ihlette, melyet a mai napig kisipari gyártásban készítenek a Sepsiszentgyörgytől mindössze 40 km-re lévő településen.
ZÁRÓGONDOLATOK
Összességében elmondható, hogy az új Erdélyi Művészeti Központ az erdélyi magyarság kulturális és szellemi origójává válhat, mely egyszerre vállalja az értékmegőrzés és értékteremtés szerepét, ezzel jelentősen hozzájárulva a város és az annak vonzáskörzetében élő lakosság kulturális-életminőségének növeléséhez, illetve az ide látgató turisták kulturális élményeinek szélesítéséhez. Bízunk benne, hogy a pályaművünkben ismertetett épület terve az épített környezet nívóját is számottevően emelhetné.
Archikon Architects
[1] József Álmos, Kossuth Lajos neve Sepsiszentgyörgyön. Háromszék független napilap, 2002. november 23., 6.