Új otthon a cukorgyárban

@szt: A helyismeret mindent felülír - és örülök, ha az épületegyüttes tágabb összefüggéseiben mégis jó és a helyén van.

@szt: csatlakoznék a fentihez, azzal hogy néha a fordítás pontatlansága is segít a nézeteltérések fokozásában: az eredeti szöveg nem CSAK lakófunkcióról beszél (azért abból is hétféle különböző lakástípusról), azoknak közösségi lehetőségek is helyet kapnak (illetve apróság, de ahogy olvastam a hely nem cukorgyár, hanem alkohol-lepárló, vagy valami hasonló volt [pálinkafőzde?]).

@mB: Máris rokonszenvesebb :-)

@Pákozdi Imre: Mekkorát?

@schigeru: A képek alapján ez legfeljebb két-három emeletes épületekből álló raktárnegyed lehetett, nem pedig nyolcszintes behemótok együttese, ahogy az oly gyakori az északibb városokban – például Koppenhágában. A barcelonai tehát egy jól alakítható, emberszabású telep. De loft ide, nyerstégla oda, víz és növények nélkül nem megy, pontosabban nem jön házhoz az élet. A tervezők ráadásul fölös mértékben, kritikátlanul hagytak meg épületeket, olyanokat, amelyeknek a formájukban nincs semmi különös, a falminőségük pedig siralmas. Pedig az első, a harmadik, a negyedik és az ötödik képen láthatók nagyon szépek és izgalmasak. Furcsa továbbá, hogy kifejezetten és csakis lakásokat akarnak kialakítani ezekben a természetüknél fogva is a közösségi lét iránt áhítozó terekben. De ha már, akkor miért függőleges metszetekben alakítják ki azokat? Tehát miért kívánják meg a lakóktól, hogy az otthonukban folyton két vagy három, egyenként 4 – 5 méter magas szintet lépcsőzzenek? A többszintű lakás lehet jópofa ott, ahol a szintmagasság eleve nyomott (gondoljunk pl. Anglia és Hollandia vidéki és elővárosi sorházaira…). De pont itt, ahol egy-egy szint legalább négy méteres… Utolsó megjegyzésem az ablakokat illeti. A tervezők dicséretére legyen mondva, hogy legalább az üvegfelületek osztásának meghatározásakor törekedtek az eredeti funkcióhoz illő stílus imitálására. Ez azonban – bocsánat - kevés. A hagyományos ablakkeret-szerkezetet is mímelni volna jó, és jaj, ne csillogjon high-techül az üveg… Hangsúlyozom, nem az eredeti ablakok helyreállítására gondolok, hiszen azok vaskeretes, kisüveges raktárablakok lehettek. De kell, hogy legyen középút, a kékesen csillogó, egyszemű high-tech és a rozsdás rácsablak között.

@schigeru: Kedves schigeru Semekkorát. Amennyire a fotók alapján meg lehet ítélni igazi profi munka. Nem szívesen szólok itt, de nagyon ritkán látni ilyen szép megoldást. Csak kiemelve: az ablakosztások hibátlanul bontják le az egész épület arányrendszerét, az anyaghasználat egyszerű, elegáns. Irigykedem. Huszti István

@HI: Bocsánat, az más. Persze, ha ez így ritka szép, ablakai hibátlanok, környezete példás, anyaghasználata elegáns, akkor egyszerűen, pardon. Akkor tényleg felejtsük el azt a néhány ezer nyerstéglás, valamikor kereskedelmi vagy ipari célú épületet, amelynek sikeres felújítása az utóbbi negyven év terméke. Hencidától boncidáig, tehát Bergentől, Koppenhágán, majd az északnémet városokon, Anglián át Aucklandig, majd vissza Argentinában... főleg tengeri kikötőkben, de érdekes módon, hangsúllyal, itthon is. És dicsérjük ezt a sok lehetőséget magában hordozó, de egyszersmint kihasználatlanul is hagyó barcelonai projektet.

@Pákozdi Imre: "ha ez így ritka szép" - stb. Igen,. Van akinek ritka szép, még akkor is ha máshogy szép. De közelebb csak akkor jutunk (a házhoz, egymáshoz), ha nem egymásról, hanem továbbra is a házról beszélgetünk. ;-) Nem hiszem hogy bármit el kéne felejteni vagy meg kéne tagadni amúgy, ez a ház nem egy kiáltvány, hanem egy ház, ami élni kíván a lehetőségeivel. Magam szimpatizálok vele - izgalmasnak tartom a kétszintes lakásokat (senki nem néz be a hálószobaablakon, izgalmasak a terek - a tetőt másképp aligha lehetett volna fájdalommentesen kihasználni), korrektnek és őszintének a régihez való viszonyt (szépen össze fog öregedni idővel), és azt sem gondolom hogy a mostani viselkedéstől valami nagyon el lett volna szalasztva. Amit én látok (és üdvözlök) benne, az a természetessége, a ház lehetőségeinek magától értetődő és elfogódottság nélküli kibontása - ami (szerintem) a régi iránt is épp elég tisztelettel van. Növényzet is lesz (még kicsik a fák - persze lehetne több is), víz viszont nem: ez nem Velence. ;-) Barcelona többi utcáján se folyik a víz, mégis jól megvannak. (Szerintem a belmagasság nincs 5 méteres sehol ;-) ) De nem kell "úristenezni", bocsánatot kérni - ahogy egyetérteni sem. Beszélgetünk.

@mB: Értem, de ebben a párbeszédben nem én tagadtam a barcelonai házegyüttest mindenestül, hanem az én kifogásaimat tagadta szőröstül-bőröstül HI. Nem történt más, mint hogy sajnálkoztam a szerintem elmulasztott lehetőségeken és dicsértem azt, amit jónak találtam. Mindezt érvelve (és kicsit félre is értve) tettem, amennyiben nyilván nem az utcán folyó vízre, hanem a tenger közelségének legalább utalás-szerű kihasználására és szökőkutakra, csobogókra gondoltam. Az úristenezés a T. olvasók figyelmének felkeltésére szolgált, a bocsánatkérés pedig önirónikus gesztus volt. Bocsánat. U.i.: A hálószobát a ferde síkú tető alá tenni itthon sem, de főleg a mediterráneumban, nem igazán nyerő ötlet. Ezt tapasztalatok alapján írom...