építészet : környezet : innováció

Újravarrt városszövet - BCE Sportlétesítmény

A szűk utcáról is feltáruló, rögtön megérthető nagy légtér és a felülről beszivárgó reflektív fények, az utcai és udvari ecetfa együttélése, a különböző szinteken, lépcsőkön, folyosókon, hidakon megfigyelhető mozgások teszik tradicionálisan ferencvárosivá, mégis kortárs modern ötvözetté Rosta S. Csaba és Szabó Renáta koncepcióját, amit a Corvinus Sportlétesítmény tervpályázatára nyújtottak be. 

Városképi illesztés, a környezet hatása az épületre

Budapest, Ferencváros, IX. kerületében, a Lónyai és a Ráday utcában is tanúi lehetünk a 20 évvel ezelőtt elindított város-rehabilitáció pozitív hatásának, mely a tipikusan belső függőfolyosós, bérházas, magas-tetős zárt tömbök foghíjainak beépítésével a felszakadt városszövetet újravarrja. A kezdeti ütemekben a lakótömb rehabilitáció dominált, a gyakran élhetetlen műszaki állapotú épülettömbök belső udvarai köré modern, de mégis léptékében illesztett kiegészítések, átjárható, korszerűen átszellőző beépítési struktúrák jelentkeztek. A Ráday utca, Lónyai utca a közeli Egyetemvárosi fejlesztések hatására sajátos multikulturális színfolttá erősödött, felülírva saját adottságait, feszegetve szűkös fizikai méreteit.

A Corvinus Egyetem új tömbje, illetve a Közraktárak sajátosan értelmezett építészeti átlényegítése a Bálna/Cet különös erővonalakat rajzoltak ki, aktívvá és elevenné tették a korábban csendes lakózónákat élő kapcsolatot teremtettek a valaha elzárt Duna-parttal. Ezáltal a mögöttük, mellettük fekvő üres telkek is felértékelődtek, az egyetemi polgárság előszeretettel keresi itt az albérleteket, igazi urbánus, de élhető közeget teremtve. A közlekedési problémák a Vámház körúti M4 megálló kiépítésével jelentősen csökkentek, a város vérkeringése ezeket a belső területeket is képes ellátni.

A Corvinus Egyetem közép és hosszú távú fejlődési spirálját ismerve a rendezvények és a sport helyszínére is a gyalogos távolságra lévő üres telkek kínálkoztak leginkább, mintsem a városszéli, vagy messzebb lévő területek.
Ez a földrajzi közelség azonban behatárolta a lehetőségeket is, hiszen a rendelkezésre álló üres területek nem a zöldmezőbe illesztett, szoborszerű sportközpontok építészeti modelljét ajánlják fel. A régi telek osztásból és az elbontott bérházak geometriájából, rögzített párkány és gerincmagasságból, jellemzően egy utcahomlokzatos képletből álló rend rajzolódik ki, melyet gyakran foghíj beépítésnek hívunk. A lakó és iroda funkciókhoz mérten ez a telek és épülettömeg lehetőség, bár nem hordoz ellentétes irányokat, de egy sportközpont esetében a hagyományos szerkesztést teljes egészében el kell felejteni.

A pozitív városszerkezeti fejlődés, a jó léptékben modernizálódó diák negyed és a felértékelődő lakásállomány mikroközössége igényli a gyalogos távolságban elérhető sportolási és szabadidős tevékenységet tartalmazó épületet, a kialakult telkek szorításában viszont csak egy környezetének tipikus beépítéseitől eltérő, sajátos – vertikális sportközpont - létrehozásával oldható meg a kiírásban foglalt funkciómátrix.


Utcakép - építész: Rosta S. Csaba, Szabó Renáta

 

Belátva a kiírásban foglalt telek fizikai, tájolási és megközelítési beszorítottságait úgy láttuk, hogy a telek egyetlen homlokzati oldalán középen több szinten megnyitott világ, a körbefutó funkciók adta belső tér a jellemzően függőfolyosós belső udvaros építészeti modell visszaidézése lehet. A szűk utcáról is feltáruló, rögtön megérthető nagy légtér és a felülről beszivárgó reflektív fények, az utcai/udvari ecetfa együttélése, a különböző szinteken, lépcsőkön, folyosókon, hidakon megfigyelhető mozgások teszik tradicionálisan ferencvárosivá, mégis kortárs modern ötvözetté a koncepciónkat.

Célunk volt, hogy a Sportközpont belső közösségi terei átlátásokkal, fénnyel egy szintenkénti identitást adjunk, jó tájékozódási lehetőségekkel, tiszta közlekedési rendszerrel. Ez a hasadék, illetve ez az oszlopokkal, gerendákkal határolt negatív tér egyben arra is alkalmas, hogy az összes funkciót egyidejűséggel tekintve jelentős tömegű, esetleg löketszerűen érkező emberek mozgásának térszükségletét elegáns módon felvegye. Fontos még, hogy a beszűrődő természetes fény a nagy zárt tér gyakran nyomasztó élményét egyre inkább feloldja és ellenpontozza. A két domináns funkció (az uszoda és a sportcsarnok), melyek nagy belmagasságú dobozokként lebegnek a térhálóban, egymástól csak alaprajzilag és magassági értelemben elhúzva helyezhetőek el a telken, nincs mód arra, hogy egy szinten lehelyezzük őket.

Ennek felismerésével arra jutottunk, hogy az uszoda a földszinti zónában nyeri el a leginkább logikus helyét, a vízgépészeti és a tartószerkezeti rendszer ismeretében semmiképpen nem javasoltuk volna a felsőbb szinteken való elhelyezést. Van erre megépült példa, súlyos üzemeltetési anomáliákkal. Azonban a felemelt sportcsarnok tömbje nemcsak megközelítési, de kiürítési problémákkal jelentkezik. Ezután döntöttünk úgy, hogy a sportcsarnok tömbjével a homlokzati felületen képzünk építészeti jelet, illetve a dohányzó, pihenőerkély a lelátókról ide vezetett nézők számára mentési pontként is szolgálhat. Ezen döntések után a homlokzatképzés logikáját a tiszta középen felnyitott raszter rendű üvegfal és a körülötte futó szegélyező tömör falak rendszerében kerestük meg. A nyitás és a kiugró felső tömeg ellenére a homlokzati rend zárt marad, a kis előkert nemcsak a szűk utca bővítésének szándékával, hanem a mögötte felmagasodó középület zöld előterének kortárs jelzésével.

A telektől jobbra található, tűzfalasan csatlakozó XIX. századvégi lakóépület a ferencvárosi bérházak archetípusa, négy szinten 6-6 nyílással perforált vakolt homlokzati sík. A nyílászárók íves és timpanonos záródásúak, a földszinti nyílások vakolatkerettel és erőteljes kváderezéssel hangsúlyozottak. Jellemző még a szinteket elválasztó erőteljes horizontális osztópárkányok sora és a hangsúlyos koronázó párkány.


Skicc - építész: Rosta S. Csaba, Szabó Renáta

 

Szomszédos épületek értékeinek vizsgálata

Az utcában még egy ilyen „iker” épület található, nyugodt homlokzatképzéssel, eltérő színezéssel. A harmadik szomszéd modern épülete tégla burkolatos, erőteljes vízszintes sorolású ablaksávval és a tetőtéri visszahúzással uralkodik az utcasorban, nem keres és nem talál sem magassági, sem anyaghasználatban fellehető azonosságot a szomszédos történeti épületekkel, azonban nem tűnik arrogánsnak, vagy a településképi, utcafronti harmóniát szétfeszítő épületnek. A tömör tömegképzésével szemben a mi épületünk számára nagyobb mozgásteret kívánunk adni, hiszen a lakóházak földszinti és homlokzati tömörsége egy védelmet sugalló kontúrt jeleznek, átjárhatatlan zárt világot. Ezzel szemben a sport célú középület hívogató, feltáruló jelleget kíván, nem lehet zárt, tömör homlokzati képlettel jelentkezni az utcaképben, főleg, ha egy diákok által kedvelt középületről van szó.

A telektől balra lévő üres telek beépítésről nincs információnk. Az utcasorban tovább tekintve egy tömör, vakolat architectúrával finoman díszített, XX. század elején épült igényes bérház áll. A hétszintes épület alsó, semleges szintje fölött két szinten összefogott erős horizontális kváderezésű felület jelentkezik, majd erre a három semleges, nyílásrenddel felszabdalt homlokzat épült fel. A legfelső szint egy sajátos rátétként, osztópárkánnyal elválasztott külön szintként épült. A középső traktus és a záró párkány feletti tetőfelépítmény a közép szimmetriát erősíti, amit hangsúlyoz a nagy középső főbejárati nyílás. A telekkel szemben, a '40-es években épült lakóépület a fegyelmezett tömegképzésű, időálló anyagokból alkotott szép részletekkel megépített, késő-modern lakóház példája.

Meghatározó lehet ennek az épületnek a kőburkolati rendszerét, annak travertin színét tanulmányozni és az általunk tervezett szembeni épületen visszatükrözni mind a homlokzatburkolati rendszer színében, mind a függönyfal üvegosztásának megválasztásakor. A szomszédos épületek tehát egyrészt szigorú zártsorúságot feszítenek ki az utca szövetében, melyet a tervezett épületünkkel tiszteletben tartunk. Ezen túl, a bejárat környezetében elhelyezett finom szögtöréssel kialakítunk egy előkertet, utcaszinti oázist, ezáltal a zárt homlokzat és a homlokzati sík részben felpuhul, és többletet ad nemcsak az utcában sétálók számára, de a sportközpont látogatói számára is. A nagy üvegfallal ugyan átláthatóvá válik a belső tér, de mégis zárt homlokzatot kontúroz.

A sportcsarnok tömegének kiemelése pedig az utcában megtapasztalt kiugrások mértékét követi, a jellemzően vertikális kiugrásokat mi inkább horizontális módon alkalmazzuk. A szomszédos épületek vakolt felületeit egy ilyen léptékű középületen nem alkalmazzuk, ornamentikus díszítésük idézése sem cél, ahogy a látszó téglaburkolat átvétele sem. Annál inkább a táblás kőburkolatok mai korra jellemző használata.


Látványterv - építész: Rosta S. Csaba, Szabó Renáta

 

Építészeti célok

Építészeti, városképi szempontból előzetes döntéseket kellett hozni. A sportközpont elegáns, de nem erőszakos módon jelenjen meg az utcaképben, mutassa a benne rejlő funkciót és irányítsa a látogatót, versenyzőt, diákot. Ezen túl egyensúlyt keressen a meglévő épületek homlokzatsorával, magasságaival, de finom visszahúzással, a hagyományos raszterből kilépő, esetleg ferde helyzetű nyílásrendjével jelezze a XXI. századi forma és részletképzési lehetőségeit, azaz őszintén tükrözze a korát.


Látványterv - építész: Rosta S. Csaba, Szabó Renáta

 

Zöldfelületek a városi szövetben

Városszerkezeti szempontból fontos, hogy az utcaszinten és a tetőn is alkossunk integrált, de mégis oázis jellegű zöld felületet, növelve ezzel a kerület szűkös zöldfelületeinek mértékét. A szabályozási tervben jelzett 10%-os zöld ne kötelező rossz, hanem építészeti eszköz legyen a kézben. Külön attrakciónak szánjuk az utcaszinti kertet, különösen a belső udvarokra oly jellemző örökzöld fenyőfa telepítését, mely gyökerének helyigényét a mélygarázs szintjén beterveztük. Kísérletet teszünk a hátrahúzott lépcsőház előtti tűzfalon egy vertikális kertre. Szeretnénk, ha a túlburkolt utcában egy por és szmog megkötésére alkalmas, igazi kortárs kert jönne létre. A ferencvárosi belső kertek milliőjét idéző borostyánnal felfuttatott tűzfal építészeti elemmé válik a mi kompozíciónkban.


Látványterv - építész: Rosta S. Csaba, Szabó Renáta

 

Belső közlekedési kapcsolatok, zónák

A sportközpontba látogatók 3 fő csoportba oszthatók:

  1. a személyzet
  2. a sportolni vágyó diákok, uszoda vendégei
  3. a szurkolók, nézők, előadást, kiállítást, büfét igénybe vevő csoportja

A személyzet mozgása teljesen szabad, a főbejáraton keresztül a lépcsőház/ lift környezetében megadott helyiségekben öltöznek, tartózkodnak. Mozgásuk a teljes épületben akadálytalan, rendelkeznek a beléptető rendszerhez kiadott all-pass kártyákkal. Számoltunk a parkoló igényeikkel is, hiszen a környéken nagyon nehézkes a parkolás. Tapasztalataink szerint egy ekkora házat minimum 45-50 fő tudja üzemeltetni. A beszállítást, például a büfé és a mozgó pultok feltöltését a teherliften keresztül oldhatjuk meg, nyitás előtt, zárás után. A sportcsarnok beszállítási igényeit is a teherliften keresztül biztosítjuk. A vegyszerszállítást a rámpán keresztül oldjuk meg a mélygarázson keresztül. Az egyes sportágak felügyeletét és az uszodai életet szakemberek ellenőrzik. Baleset esetén az orvosi szobában látják el a sérültet és az aulán keresztül tudják a mentőhöz szállítani. Igény esetén a mélygarázs első szintjére is lehajthat a mentő.

A sportolni vágyók, elsősorban a diákok jellemzően gyalog vagy tömegközlekedéssel érkeznek, esetleg kerékpárral, melynek tárolása az utcaszinten megoldott. Természetesen adunk a szabályozás adta számban parkolókat is a mélygarázs szintjén. Mindkét szintről és mindkét lépcsőházból a földszintre jutás problémamentes. A főbejáraton és a két lépcsőházon keresztül a súlypontba helyezett recepciónál lehet a beléptető kártyákat megkapni, ezzel a sportolói hátsó lépcsőházba, a saját sportág öltözőjébe kap belépést a diák. Természetesen a minden szinten és minden zónában kiépített beléptető rendszer nem teszi lehetővé a teljes épületben való mozgást, ha másik sportágat is igénybe akar venni a diák, akkor a recepción arra a zónára is regisztrálnia kell újra. Ezzel a rendszerrel elejét vesszük a zsúfoltságnak, illetve el tudjuk kerülni az egyes sportágak keveredését az öltözőben, vagyon védelmi szempontból. A zónák és a kártyarendszer segítségével az átöltözött sportolót a büfé szintjére is visszaengedhetjük, nem jelent problémát a keveredés az utcai csoporttal. Az öltözők kapacitásának és az órabeosztás ismeretében szabályozni lehet a sportközpontba érkezők számát, kamerarendszeren keresztül követni lehet mozgásukat. Egy ekkora kiterjedésű, vertikális intézményben nemcsak kényelmi, de tűzvédelmi, kiürítési szempontból is fontos a belépők folyamatos ellenőrzése.


Látványterv - építész: Rosta S. Csaba, Szabó Renáta

 

Az uszoda egy külön világ, oda külön zónát terveztünk, melyet csak az öltözőn keresztül hagyhat el. Így a nedves lábas úszó és a sportoló nem keveredik. Illetve az úszás előtt és után igénybe veheti a büfé, pihenő zóna kínálatát az 1. szinten, vagy a karzaton átsétálhat és megtekinthet egy kiállítást, de a földszinten az uszodatérbe visszatekintve pihenhet távozás előtt. Ha az úszó igénybe venne más szolgáltatást is akkor újra kell regisztrálnia, külön öltözőt kap, amikor elhagyja az uszodát felöltözve. A direkt átjárást teljesen kizárjuk.

A látogatók csoportja is két részre osztható, azokra, akik csak az előcsarnok, büfé és a 2. szinten lévő előadóterem, kiállítótér területére szeretnének bejutni teljesen szabad a mozgás. A sportcsarnokba és annak aulájába érkezők azonban mozgó pultos regisztrációt kapnak a létszám ellenőrzése miatt. Ezt a főbejárattól jobbra kialakított nagyobb területen tudjuk megoldani kulturáltan. A regisztráció mellett az utcafronti lépcsőházat és a szurkolói lelátókat, wc-t, előcsarnokot dohányzó erkélyt használhatják. A menekítési számítás alapján meghatározott létszámnál több fő ebben a zónában nem tartózkodhat. A tömeget egyrészt felfelé a tetőkertbe, másrészt a nagy kiülésű két szintes erkélyre lehet menekíteni első sorban. További menekítésre menekítési pontokat alakítottunk ki. A teljes épület akadálymentes.

Rosta S. Csaba, Szabó Renáta

 

vélemény írásához jelentkezzen be »