Váci Madách Imre Művelődési Központ Ötletpályázat – a BAHCS Művek megvételben részesült pályaműve
"Szükségünk van egy jelre – egy világítótoronyra a körút forgatagában –, amely büszkén és rendíthetetlenül hirdeti az intézmény megmaradását és megújulását." A pályaművet a tervezők mutatják be.
Csapásvonalak
elérhetőség
A közeli déli városrészből jelenleg kalandos útvonalon lehet csak megközelíteni a művelődési házat. A 3902 telek lehetőséget teremt a Hattyú utca felőli összeköttetésre. Itt olyan beépítést javaslunk, ami a gyalogosok számára biztonságos szabad átjárást biztosít.
park felőli arc
A művelődési ház most a hátát fordítja a park felé. Fontosnak tartjuk, hogy hangsúlyos bejárat, kommunikáló épülethomlokzat nézzen a Rózsakert felé. Tervünk a Dr. Csányi László körutat és a Rózsakertet átkötő kereszttengelyt hoz létre épületen belül.
kerengő udvar
Az épület nemcsak kifelé, hanem befelé is kerthez kapcsolódik. A belső kert nagy érték, melyet érdemes erősíteni: A kereszttengely következtében a kert zegzugos nyugati csücskét beépítjük, az udvart ezáltal szabályossá tesszük. Négyszögletű kerengő tértípus jön létre, ami hagyományos- ismerős térforma, mint ilyen, biztonságérzetet nyújt.
összebútorozás kérdései
Kényes kérdés, hogy mennyiben erősíti és mennyiben gátolja egymás működését a két intézmény? Milyen következményei lesznek az összeköltözésnek? Érdemes ezt előre modellezni. Arra jutottunk, hogy a két intézmény saját identitású bejárattal kell rendelkezzen. A két bejárat legyen épületen belül összekötve, de adott esetben önállóan is tudjanak működni.
Vannak egymást erősítő funkciók. A könyvtár részéről a folyóiratolvasó lehet az a pont, ami kontakt módon kapcsolódhat a művház terekhez (a szülőknek segítség lehet, ha könnyen hozzáférhet napilapokhoz, magazinokhoz miközben gyermekükre várnak például egy néptánc foglalkozáson). A művelődési ház pedig rendezvénytermeket nyújthat a könyvtár alternatív programjaihoz. A közös metszéspont pedig a kávézó, melyet mindkét intézmény vendégei rendszeresen használnak.
Az épületnek két főbejáratot adtunk. A körút felőli bejárat inkább a művház funkciókhoz kapcsolódik, a park felőli inkább a könyvtár bejárata. A saját identitás mellett azonban a haránttengely-, az összeköttetés-, és a Rózsakert bekapcsolása legalább annyira fontos.
mellé vagy fölé?
A könyvtárat mellé építéssel vagy fölé építéssel is meg lehet valósítani, mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai. A fölé építés mellett döntöttünk, mert így egyrészt nem növekszik az épület kiterjedése, a lehető legnagyobb területet megőrizzük a Rózsakertnek. Másrészt az emeleti körfolyosó látványát meghatározó sivár lapostető jelentős része takarásba kerül, gazdára lel, esély nyílik a hatalmas bitumenes felület kezelésére.
hangsúly – jel – forma
A hangsúly akkor jó, ha megfelelő helyen van. Van olyan hangsúly, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. A meglévő épület bejárati előtere megmásíthatatlan téri szituáció, kaptuk, készen van. Itt hagyjuk az egyik főbejáratot, mert ha nem így tennénk, az zavart okozna.
Ugyanakkor nem elégszünk meg ezzel a meglévő, körút felőli hangsúllyal, szeretnénk kiemelni az átellenes oldalon a park felőli bejáratot is. Ez önmagában még könnyen megoldható lenne, de van még egy harmadik vágyunk is: a bővítést szeretnénk megmutatni a körút felőli oldalon is. Szükségünk van egy jelre – egy világítótoronyra a körút forgatagában –, amely büszkén és rendíthetetlenül hirdeti az intézmény megmaradását és megújulását.
szerkezeti felépítés
A könyvtár szerkezete kettős. A park felőli épületrész emeletére kerül a könyvraktár. Ez olyan teher, ami alá erős-, sűrű szerkezetet kell építeni. Ebben a sávban a meglévő UNI vázas épületet elbontjuk. A részleges bontást nem csak a könyvtár építése teszi szükségessé, hanem a meglévő épület belső bővítése is indokolja.
A meglévő épület további részei statikai szempontból érintetlenek maradnak. A könyvtárépület többi része hídszerű szerkezetként épül a művház lepény fölé. A „hídpillérek" a meglévő épületkontúron kívülre esnek, közöttük két szint magas acél rácsostartó hidalja át a fesztávot.
régi és új
A bővítmény ölelő mozdulattal fordul a Rózsakert felé és a Művelődési ház színházterme felé. Kapcsolatot teremt, ugyanakkor önmagában is érvényes, logószerű forma.
takarítás
A művelődési ház lepényépülete egyszerű, egészséges szerkezet, bár az évek során több provizórikus beavatkozás történt, tiszta rendje megmaradt.
A koncentrikusan szerkesztett központi rész viszont már az építés korában is kaotikus volt. Itt rendet raktunk, takarítottunk, amire az átkötő tengely kialakítás adott lehetőséget.
parkolás
Az OTÉK által előírt 179 parkoló jelentős részét az épület két oldalán helyeztük el. Az összefüggő parkoló felület lehetőséget biztosít a talajszondák telepítésére.
környezetrendezési döntések
A parkolók a kevésbé értékes helyekre kerültek, abba a zónába, ami a körút miatt zajos (emiatt kihasználatlan, elhanyagolt). Az épület mögötti Rózsa park adottságai jók (csendes, védett, beállt növényzet), erényei megtartása mellett rendezésére javaslatot tettünk. Itt a meglévő növényállományt megtartjuk, kiegészítjük. A körút felőli zónából kikerülő identitást képző elemek (Aradi vértanúk emlékmű, „rózsakert") ide kerülnek, méltó környezetbe. A meglévő közlekedési vonalakat minimálisan átrajzoltuk, futó kört, zene pavilont és hozzá kapcsolódóan nézőteret terveztünk.
városépítészeti javaslatok
A déli irányból történő megközelítést a Hattyú utca felől, a 3902 telken keresztül biztosítjuk a gyalogos forgalom számára. Itt a Művelődési Központhoz illeszkedő szállás funkciót javaslunk.
Az épülettől délre kialakított parkolót a Dr. Csányi László körút és a Cifra köz irányába is megnyitjuk. Egyúttal javasoljuk a szabályozást úgy módosítani, hogy a 3932/5 és 3932/6 telkeknél lehetővé tegye az É-i irányban történő homlokzatképzést, ami hosszútávon a jelenleg tűzfalas tömbzárás városias átalakulását eredményezi.
BAHCS Művek
Szerk.: Winkler Márk