ZSÁMBÉK TITKA: A Kiss-Járomi Építésziroda terve a Zsámbéki Öregtemplom és környezetének megújítása tervpályázaton

A Zsámbéki Öregtemplom és környezetének megújítása az idei év egyik legizgalmasabb pályázata volt, melynek kapcsán számos hazai építész osztotta meg véleményét a műemlékvédelem és helyreállítás kérdésiről. A következő írás a Kiss-Járomi Építésziroda álláspontját mutatja be a tervezők szempontjából.

 „VITA MIXTA" - praeteritum et futurum
"VEGYES ÉLET" - múlt és jövő (premontrei jelmondat)

KORTÁRS ÉPÍTÉSZET ZSÁMBÉKON: 
A táj és építészet kapcsolata a zsámbéki romtemplomnál: a település felőli látkép a kollektív tudatban mint romsziluett rögzült. 
Ezért a templom déli oldala a Möller-féle megerősítésekkel, - amelyeket a magyar műemlékvédelem példaértékű alapműnek tart, - érintetlen, romszerű állapotban maradna meg a Sedlmayer-féle középmodern csigalépcső kiegészítéssel. Az idők során elbontott - az alábányászás és a földrengés miatt beomlott - főhajó lehetőséget teremt az építőművészeti kortárs továbbépítésre, mert „minden építés továbbépítés" (Tomay Tamás).

A II. vatikáni zsinat által javasolt közösségcentrikus liturgikus tér miatt az eredeti szentélyrekesztő tere, azaz a szerzetesek részére fenntartott önálló, zárt térrész, mint „ház a házban", lebegő dobozszerű kialakításúvá válik. Így a laikusok számára is felszabadul. Ugyanakkor flexibilis, multifunkcionális tere a napi zsolozsma idején túl, (rorate, laudates, vespera) időszaki kiállítótérként, stúdió-hangfelvételekre is alkalmas zenei rendezvénytérként, meditációs kápolnaként szolgál. Dobozszerű kialakítású üvegfala egyaránt néz a szentély és a zenei karzat felé, illetve a rózsaablakon keresztül a zsámbéki táj szemlélését, jelenlétét is lehetővé teszi újszerű nézőpontból. 

A tervezett megoldással így a természetes fény résszerűen járja át a szakrális teret,- romszerűségét kiemelve,- az időbeliséget is betervezve az újra egységessé tett kompozícióba. A súrolt természetes fény új megközelítésbe helyezi az eredeti falakat, mintegy átlényegíti azokat. Éjszaka a fények már messziről is láthatók. A földrengés során leomlott toronysisak helyén fénylaterna világít a kereszt jelével a dombtetőn, egyúttal kilátóteraszént is működve, amelyhez látogatói lépcső és lift vezet a karzat érintésével is. 

MEGKÖZELÍTÉS: 
A templom és kolostoregyüttes gyalogos megközelítése az eredeti kálvária-út szerint, a templom déli sarkához ér a városból jövő turista és zarándok - hagyományosan. A kolostor eredeti területén kialakított konferencia-központ, múzeum, és látogatóközpont megközelítése az utca felől, a később támfalsétánnyá váló felvezető rámpáról történik. A rendház bejárata ettől jóval hátrább, de szintén az utca felől adódik. Parkolási lehetőség az utcai parkolókban adódik, azok temető időszaki forgalmán túli kihasználásával. 

TÖMEGKÉPZÉS: 
A koncepció alapja a legkorábbi premontrei építkezés, a későbbi Mátyás-féle későgótikus pálos hozzáépítések nélkül, de azok meglévő alapfalainak bemutatásával. A megelőző korszak szintén Aynard nemzetség-féle, (nagyobbik testvér) vár (palota, kaszárnya, istálló, erődfal, és várkápolna építkezése), falainak feltárása, további régészeti kutatómunkát igényel. 

KOLOSTORKERENGŐ: 
Szimbolikus jelként hangsúlyos a kolostorkerengő. Ikonikus kortárs megjelenítése (műhelyben előregyártható horganyzott acélszerkezet a külső finombeton elemes, a belső donga-idézet galvanizált acéllemez burkolással), Vincent de Honecourt mintakönyvének ideális, absztrakt kolostorkerengő világát idézi meg szabályosságával. Erre épül rá a Janáky István -féle spontán építészet reminiszcenciájaként egyedi finom különbségekkel csatlakozva a meglévő alapfalak rendszeréhez. Festői esetlegességgel szemlélteti az időbeliség rárakódott nyomait. Maga a kerengő hídként feszül a rendház és a templom között. A kolostoregyüttes visszahúzott tömege nem konkurál a templomépület monumentalitásával. A szakrális és profán funkció világosan elkülönül. Egymást erősítik átlátásaikkal. 

A TEMPLOMTÉR ÉS A SZENTÉLY ÉPÍTÉSZETE: 
Az eredeti kálvária-utat bejárva érjük el a templomépület platóját. A régi kerítőfal visszaépítésével és hozzája illeszkedő tereprendezéssel körüljárható, fotózható a műemlék. Fokozatosan, lelkileg, szellemileg közeledünk először a templom területéhez. A déli oldal a Möller-féle romkonzerválás, a magyar műemlékvédelemben történelmi jelentőségűnek tartott állagmegóvást mutatja be. Az időközben további súlyos, állékonyságot veszélyeztető további pusztulás megakadályozása érdekében profilnélküli, letisztult üvegkubusokkal határolva, belső térként használhatóan, a külső romszerűség megőrzésével. 
A dombtetőn álló templom így megőrizheti romszerűségét, a város felőli kollektív emlékezetben betöltött szerepével, mint az emlékezés tere, amely egyszerre mutatja az építést, és a pusztulást. Belső térben a középhajóhoz csatlakozva, mint a nagyobb tér bővülete, újraértelmezi a középkori használatot. 

A TEMPLOM ÚJJÁÉPÍTÉSE: 
Az időbeliség kérdése átértékelődik. Mind a múlt tárgyiasult értékeinek különböző történeti korai, mind a jelen tudományos régészeti kutatásainak elhúzódó időbelisége, mind a látogató, néző, lezáratlan, nyitott befogadási folyamatának összegzése egy építészeti „állványrendszer. Galériarendszerével lehetővé teszi a műemlékegyüttes építészeti részleteinek közeli szemlélését. Beavat az építkezés folyamatába, annak részesévé tesz. Mintegy időutazóként átélhető az egykori kőművesek tudása, fokozatos beavatással. Ezegyúttal lehetővé teszi, hogy a régészeti, műemléki romok mellett csak könnyűszerkezetes elbontható horganyzott (korrózióvédett) acélszerekzetekkel épüljenek. 

A SZENTÉLY: 
Az elbontott, elhordott, leomlott eredeti nyolcszögű szentélyből semmi nem maradt meg. A mai kortárs templomépítészet szentélyzáródásai általában egyenesek a közösségi jelleg hangsúlyozásával. A szembemisézés eltejedése nem igényli az íves záródást. A reduktív építészet eszköztára szerint súrolt fény éri a kőburkolatot, a ciszterci és premontrei építészetre jellemző nullhézagos kváderkő-szerű fehér burkolattal. A kereszt mélyített jele a hófehér, mai szoborszerű falon kiegyensúlyozott kompozíciós egységet képez a romos hangulatát megtartott templomtérrel. 

KORTÁRS ÉPÍTÉSZET ZSÁMBÉKON: 
Érdemes kortárs épületért Zsámbékra kirándulni?- teszi fel a kérdést Dévényi Tamás Építészfórum-beli cikkében. Turányi Gábor Ziegler Ostyaüzeme, és premontrei szakiskolája, Golda János premontrei gimnáziuma a volt Zichy kastélyban fémjelzi a jelenlegi kortárs építészetet Zsámbékon. A zsámbéki templomegyüttes közösségi használata, építése, régészete további jelenlétet tesz lehetővé a városban. A ma építészetének is jelentős ihlető erőt jelent. Újfajta tervezési módszerek, építőanyagok és szerkezetek alkalmazásának lehetőségét teremti meg. 

A magyar műemlékvédelem alapműve Zsámbék. 

 Legyen egyúttal a magyar kortárs építészet jelenléte is. Továbbépítés, tovább gondolás, tisztelgés az elődök munkája iránt.

Járomi Irén – Dr.Kiss Gyula Ybl-és ICOMOS díjas építészek