10+1 – Csontos Györgyi DLA

"A funkció és az esztétika mellett döntök, mert úgy gondolom, hogy mindkettő az embert szolgálja: az egyik segíti, a másik nemesíti." Az Építészfórum 10+1 sorozatában a hazai építészeti szféra legelismertebb és legizgalmasabb szereplőit kérdezzük ki. Ezen a héten a MIXA Stúdió Ybl- és Pro Architectura díjas vezető tervezőjével, Csontos Györgyivel készítettünk interjút. 

Csontos Györgyi tanulmányait az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán, az Építész Mesteriskola XVI. ciklusában, majd a Pécsi Tudományegyetemen folytatta. 2012-ben DLA, 2019-ben habil tudományos fokozatot szerzett. Szakmai tapasztalatára többek között Ekler Dezső és Finta József mellett tett szert, saját irodáját, a MIXA Stúdiót 2013-ban alapította meg. Megvalósult munkái között olyan épületek sorakoznak, mint az ózdi Újváros téri Általános Iskola korszerűsítése és bővítése, a Kultúrgyár részeként a Digitális Erőmű és a Nemzeti Filmtörténeti Élménypark és Látványraktár, a Steindl-látogatóközpont belsőépítészete és a Sörgyár utcai 27 lakásos lakóépület. Az Ybl- és Pro Architectura díjas építész jelenleg egyetemi docens az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar Építészmérnöki Intézet Épülettervezési Tanszékén, ahol épülettervezést oktat közel 20 éve. A tervezői és oktatói munkássága mellett az építészeti médiában kifejtett tevékenységéért Molnár Péter- és Ezüst Ácsceruza díjban is részesült. Bátyjával, Csontos Jánossal készítette a Tizenkét Kőmíves sorozatot 2005 és 2010 között, ami alapvető szakmai kordokumentummá vált az idők során.

Ha az építészetet három szóban kellene bemutatni, mi lenne az a három szó?

Ahogy Plesz Tóni mondta: „ritmus, arány, dallam".

Mi számodra a legkülönlegesebb, legfontosabb épület vagy hely? 

Az első éles építészeti élményem Jørn Utzon Sidney-i Operaháza volt: gyerekkoromban számtalanszor fellapoztam a fekete-fehér, pixeles fotóját Fehér Klára – Nemes László: Hozzál nekem kengurut című könyvében, de nem fért a fejembe, hogy lehet ilyen furcsa, érdekes épület egyszerre használható is... Azt hiszem, emiatt az építészeti produktum által kiváltott katarzisélmény miatt kaptam először kedvet hozzá, hogy építész legyek.

A későbbi épületélmény-sorozataimból kiemelkedik a portugáliai mesteriskolás tanulmányút és Siza. A Marco de Canaveses-i Santa Maria templomkapu léptéke és aránya láttán azóta is libabőrös vagyok, az EXPO-pavilon tiszta, egyszerű, esszenciális sűrítménye előtt pedig a mai napig meghajlok.

De a „helyek helye" azért nálam persze mégiscsak a szülővárosom, Ózd: az egykor dübörgő, színes füstöket eregető, központi gyárral, a világközepi hódoscsépányi focipályával, a széna-fenyőillatú meditatív rétekkel és dombokkal.

Ha csak kettőt lehetne választani, mi mellett döntenél az ember, funkció, esztétika hármasa közül? 

A funkció és az esztétika mellett döntök, mert úgy gondolom, hogy mindkettő az embert szolgálja: az egyik segíti, a másik nemesíti.

Melyik munkádra vagy a legbüszkébb? 

A párhuzamos építésztevékenységeim közül nehéz választani.

Terveim közül kinőtte magát az „Ózdi Kultúrgyár". Ennél talán arra vagyok legbüszkébb, hogy – a munkatársaim megfeszített munkája eredményeként is – megmenekült pár minőségi, értékes ipari épület az enyészettől, hogy ezek munkát és inspirációs közeget biztosítanak azóta az ózdiaknak (is) és, hogy valamelyest javítani tudtak a város többnyire méltatlanul negatív imázsán.

Az építész-médiában a bátyámmal jegyzett Tizenkét Kőmíves portrésorozat volt az első igazi nagy élmény és kihívás. Büszke vagyok, hogy a „mesterekkel" egyáltalán diskurzusba elegyedhettem, hogy létre tudtunk hozni ezáltal olyan tartós szellemi tartalmakat, ami a mai napig és a jövőben is források, inspirációk maradnak.

Az oktatásban pedig büszke vagyok arra, hogy az Ybl-re – az „alma mater"-be – visszahívtak tanítani, és ha ott a hallgatóimból ki tudom váltani az építészeti minőség, a „kreatív komoly játék" iránti lelkesedést.

Mit jelent számodra a siker? Mitől érzed magad sikeresnek? 

Cságoly Ferenc mondta egy mesteriskolás beszélgetésben, hogy úgy készüljünk a pályánk elején, hogy a sikerességet néha nehezebb mentális egészségben elviselni, mint a sikertelenséget. Kapy Jenő mesterem pedig azt, hogy az építész szakma egy piramis: többen vannak lent, kevesebben fent. Egyik szintjén sem sikertelenség munkálkodni, csak, ha nem a nekünk valón vagyunk. Ne vágyódjunk feljebb, de lejjebb se! Szerencsés vagyok, hogy ezeket hallhattam. A siker számomra ennek az arányosságnak megtalálása, a hasznosság, a pillanatok, például mikor a kisiskolások még a focizást is abbahagyva szaladnak az építésznénihez megköszönni, hogy milyen szép iskolát tervezett nekik...

Milyen aktualitás, kérdéskör vagy téma foglalkoztat jelenleg az építészetben? 

Tervezésmetodikailag a rendszer(ek) kitalálása. Élvezem és megerősít, amikor magától minden a helyére kerül ezáltal. Amúgy pedig az ipari építészet, főleg annak revitalizációja. Az ipari épületeket különös, a belső technológiának és azok változásainak alárendelt karosszériának látom, ugyanakkor hihetetlen tartalékokkal (nehéz egy jó ipari épületet áttervezéssel elrontani, sokat elbírnak).

Milyen terveid és céljaid vannak a jövőre nézve?

Állandó cél az optimális energia- és időgazdálkodás megvalósítása, és amit ez aktuálisan épp’ megenged, például az oktatásban az Ipari Örökség Tanműhely (I’5) továbbvitele, két filmes projekt befejezése (Nők az építészetben, Re_vízionált ipari építészet), és egy nemrég, pályázaton elnyert tervezési munka elkezdése (cégközpont).

Mit üzennél a megbízóknak, kivitelezőknek vagy építészeknek?

Ezt mindenkinek lehet: „A jó arány nem kerül pénzbe!" – Janáky István

Hova utaznál el legközelebb? 

Szívesen elutaznék bármikor Portugáliába, ahol egyszerre van jó idő és építészet, no meg tenger (illetve, mert szeretem a keretes szerkezeteket).

Egy könyv, film, sorozat, zene, amit mindenkinek ajánlanál? 

Szerintem a humor az egyik legfontosabb eszköz a túléléshez. Ezért tekintem például Kurt Vonnegut életművét alapnak. Csakúgy Szathmári Sándor Kazohinia című könyvét is, ami a szélsőséges emberi természet és megnyilvánulások kíméletlenül pontos, szatirikus ábrázolása miatt nyugodtan lehetne akár felnőtt kötelező olvasmány is. A minőségi humor, játékosság és kreativitás a többi művészeti ágban is leköt. Minél komolyabb, annál jobban.

Kivel készítenél interjút a sorozat keretében?

Nagy Csabával.

Kultúrgyár, Ózd
vezető tervező: Csontos Györgyi

Nemzeti Filmtörténeti Élménypark és Látványraktár, Ózd
vezető tervező: Csontos Györgyi
építész tervezők: Percz Gábor, Petheő Dániel, Nagy/Virág Barbara, Ábel Viktor, Dobos Bence (MIXA Stúdió Kft./Archinvest’97 Kft.)
építész munkatársak: Krakomperger Dávid, Révai Balázs, Ujfalussy Domonkos, Vizi Gergely Norbert
szakmai vezető: Nyalka Antal, Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA)

Digitális Erőmű, Ózd
vezető tervező: Csontos Györgyi
építész tervezők: Percz Gábor, Petheő Dániel, Virág (Nagy) Barbara (MIXA Stúdió Kft./Archinvest’97 Kft.)
építész munkatársak: Krakomperger Dávid, Ujfalussy Domonkos, Vizi Gergely Norbert (MIXA Stúdió Kft./Archinvest’97 Kft.)
szakmai vezető: Nyalka Antal, (Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA))

Újváros Téri Általános Iskola, Ózd
vezető tervező: Csontos Györgyi
építész munkatársak: Percz Gábor, Petheő Dániel, Vizi Gergely Norbert (MIXA Stúdió Kft.), Ivacs Tamás, Sajbán Judit (Archinvest’97 Kft.)
szakmai vezető: Nyalka Antal (Archinvest ’97 Kft.)

Többlakásos lakóépület, Budapest, Sörgyár utca
vezető tervező: Csontos Györgyi, Vonnák Katalin
építész munkatársak: Takács Gergely, Krakomperger Dávid, D. Kriszt Irén, Seenger Dorottya (Vonnák és Társai Építész Stúdió), Virág (Nagy) Barbara, Percz Gábor, Petheő Dániel, Sánta Bendegúz (MIXA Stúdió Kft.)

Steindl-villa (DINPI látogatóközpont), Budapest, Jókai-kert
építész vezető tervező: Csontos Györgyi (belsőépítészet), Laczó Zoltán (építészet)
építész munkatársak: Vizi Gergely, Hornperger Arnold, Csibi Dániel (MIXA Stúdió Kft.), Pálóczi Tibor (ABORA Kft.)
 
Családi házak, Pannonhalma, Cipó-domb
építész vezető tervező: Csontos Györgyi, Laczó Zoltán
építész munkatársak: Hornperger Arnold, Kulcsár Dávid (MIXA Stúdió Kft.)

Diákváros, Budapest
vezető tervező: Csontos Györgyi
építész munkatársak: Hornperger Arnold, Kulcsár Dávid (MIXA Stúdió Kft.)

Cégközpont, Budapest
vezető tervező: Csontos Györgyi, Paládi-Kovács Ádám
építész munkatársak: Erdélyi Anett (Paládi Paládi Építész és Mérnök Kft.), Hornperger Arnold, Kulcsár Dávid (MIXA Stúdió Kft.)

Szerk.: Sütöri Laura