Helyek/Településarculat

21 év Pakson – Horváth András főépítészi tevékenységének ünneplése

1/4

Horváth András építész

?>
Horváth András építész
?>
Horváth András építész
?>
Szabó Árpád: Pollack Mihály úti lakóterület beépítése
?>
Paks, alvég, madártávlat
1/4

Horváth András építész

21 év Pakson – Horváth András főépítészi tevékenységének ünneplése
Helyek/Településarculat

21 év Pakson – Horváth András főépítészi tevékenységének ünneplése

2020.09.04. 07:45

Horváth András 21 éven keresztül szolgált Pakson főépítészként. Az elmúlt évtizedek megünneplésére, legközelebbi kollégáinak indítványozására a Paksra tervező építészek küldtek egy-egy emléket, építészeti alkotást. Elsőként Szabó Árpád, Nádai Brigitta, Pálfy Sándor és Mikó László gondolatait adjuk közre. 

Sokszor mondjuk, sokszor leírjuk, hogy egy épület átadása nagyon sok ember munkájának az eredménye, hangsúlyozzuk, hogy az építészet csapatmunka. A főépítészekről ennek ellenére csak ritkán történik említés, pedig egy-egy jelentős épület megvalósulása az ő támogató jelenléte, munkája nélkül elképzelhetetlen. Talán a méltatások elmaradásának oka, hogy ez a munka hosszabb távon mutatja meg eredményét: Horváth András és Paks esetében ez a hosszútáv adott, hiszen az elmúlt 21 éveben sorsuk összefonódott. A sikernek többféle mércéje van, az egyik természetesen díjakban mérhető: Horváth András paksi tevékenységét két alkalommal is elismerték, 2010-ben az Év főépítésze lett, 2013-ban Pro Urbe díjat kapott. A főépítészi díj odaítélését „egy évtizedes eredményes főépítészi tevékenységéért" kapta, „amely jelentősen elősegítette a város arculatának formálását. (...) Nem csak a város képét alakítja, formálja, hanem az itt élők szemléletét, a gyökereikhez való viszonyukat, közösségi értékeket közvetít."

Ez az értékközvetítő időszak 2020 július 1-én lezárult, új főépítésze lett Paksnak. Ennek hallatán a városba tervező építészek összeálltak, hogy az elmúlt 21 év munkáját, Horváth Andrást megünnepeljék. Balázs Mihály, Fejérdy Péter, Földes László, Járomi Irén, Karácsony Tamás, Kern Andrea, Klenk Csaba, Kiss Gyula, Mikó László, Nádai Brigitta, Pálfy Sándor, Patartics Zorán, Sárosi Zoltán és Szabó Árpád küldték meg gondolataikat és házaikat, amelyeket a mai nap során több részletben adunk közre. Úgy gondolom, hogy a díjak mellett az építész kollégák pozitív véleménye is ünneplés, egy komolyan végzett, sikeres munka mércéje.

A visszaemlékezést saját tapasztalataimmal indítom: Horváth Andrást még Pécsről, alkotó építészként ismertem meg. Épületátalakításai, középületei, lakóházai közül több közismert a pécsiek számára; lakóházait többször is elismerték az Év Háza pályázatokon (1990-ben 1999-ben és 2012-ben). 2010-ben a „12 év" – Dél-Dunántúl építészete a 21. század elején című kiállításhoz és kiadványkötethez felkért zsűritagként (Balázs Mihály és Gerle János építészekkel együtt) Andrástól balatonöszödi villáját, zengővárkonyi családi házát, egy pécsi egészségipari innovációs központ tervét, a Nádor Szálló éppen megindult, majd leállt átalakítását és a dombóvári „Arany Sziget" Idősek otthonát válogattuk be. A területi válogatás során a sok pécsi munka mellett már akkor kiderült, hogy Pakson is több jelentős épület található, ezek a munkák Horváth András főépítészi jelenléte mellett valósultak meg. A felsorolásból is kitűnik ugyanakkor, hogy Paksra ő nem tervezett: elgondolkodtató önmérséklet ez.

Az említett „12 év." című kiadvány, és egy másik, számomra különösen fontos munka, a pécsi EKF (Európa Kulturális Fővárosa) kapcsán kiírt pályázatokat, pályaműveket és téralakító szándékokat összegző vaskos album, a KÖZ_TÉR_KÖZ című könyv megszerkesztésére is a helyi kamara vezetőjeként Horváth András kért fel. (2010, grafikai terv: Czakó Zsolt) E munka során tapasztaltam meg azt, amit a Paksra tervező építészek közül többen, többféleképpen is megfogalmaznak: András intenzív figyelemmel és megfogalmazott szándékokkal képviselte elképzelését, de a kialakult egyezséget követően hatalmas bizalommal hagyott önállóan, nyugodtan dolgozni, mindennel támogatta a kötet létrehozását. A rövid határidővel, feszült helyzetben, heterogén anyagból létrejövő könyv elkészülését ez a biztos megbízói háttér tette lehetővé: ennek köszönhető, hogy még az utolsó pillanatban dokumentálásra került a város átalakulásának talán túlságosan is gyorsan és nagy mértékben lezajló változása. Emlékszem, hogy ez az építési tempó és a város átépítésének a léptéke – más pécsi építészhez hasonlóan – benne is ébresztett kétségeket. Ahogyan honlapján olvasom, ez az érzés azóta megerősödhetett benne: „A gyorsan változó világból a változás érdekel, a gyorsaság viszont nem vonz. Egyre fontosabbnak tartom a megfontoltságot, a kellő rálátást a feladatra. Féltem a környezetünket, a kultúránkat az elkapkodott, kétes értékű és gyorsan avuló alkotásoktól. Ebből következik, hogy nagyra értékelem a tartalmas, értékálló gondolatokat és tetteket. Ha tehetem, építészként a magam számára is ezt tekintem mércének."

András! Köszönöm a közös munkákat. Együttműködésünkre emlékezve örömmel adjuk közre elsőként Szabó Árpád, Nádai Brigitta, Mikó László és Pálfy Sándor gondolatait, majd ezt követően a nap folyamán egy-egy megvalósult épület tervezőjének írásait és képeit.

Somogyi Krisztina

Szabó Árpád: Pollack Mihály úti lakóterület beépítése
3/4
Szabó Árpád: Pollack Mihály úti lakóterület beépítése

Szabó Árpád

2013 és 2020 között rendszeresen jártunk Paksra. Abba a városba, mely kívülállók számára többféle konnotációval terhelt, míg építész, várostervezőként inkább izgalmakat, kihívásokat rejt.

Ez idő alatt András (és munkatársai) iránymutatásaival közel 30 kisebb-nagyobb városépítészeti-, városfejlesztési- és településrendezési terv elkészítésében közreműködtünk, mely a város fejlődésének szakmailag jól megalapozott és előremutató sorvezetőjévé válhat(na) a jövőben. A fontosabb tervekben – a Városfejlesztési Tanulmánytervben, az Ürgemező-, a Pollack Mihály úti lakóterület, vagy az Új Városközpont beépítésében – olyan módon gondolkodhattunk a város jövőjéről a főépítész közreműködésével, ami mintaszerű. Ő nem csak a jövőtudatos szakmai értékek, hanem – lokálpatriótákat megszégyenítő módon – a város és a városlakók érdekei mellett is mindvégig kiállt, és nyitott volt a konstruktív párbeszédre a helyi lakosokkal, a politikusokkal és a szakmabeliekkel egyaránt.

Az eredményes munka ugyanakkor egyik legnagyobb titka az volt, hogy András és csapata felkészültsége és nyitottsága mellett, szakmai és emberi tisztelettel fordult minden szereplő felé. Jóllehet Paksra dolgozni komoly szakmai kihívás volt, minden perce élményszámba ment.

Kívánok sok településnek olyan EMBERT főépítészként, mint akivel mi dolgozhattunk.

Szabó Árpád DLA

építész, településtervező

 

Nádai Brigitta

Amikor 2012-ben 1 ponton múlt, hogy 10-12 résztvevő közül nyertünk a Haladás–Hidegvölgy utcák közötti terület beépítési javaslatára kiírt tervezési pályázaton, akkor még meg sem fordult a fejünkben, mennyire fáradságos, de eredményes szakmai éveket fogunk Pakson, és ott különösen a Város főépítészével, Horváth Andrással tölteni! Az azóta eltelt 8 év alatt, nem mondhatom, hogy megkönnyítette a munkánkat, de 30 éve a legkülönfélébb települési típusokban tervező településrendezőként viszont állíthatom, hogy nála fáradhatatlanabbul és elfogulatlanabbul megoldáskereső és -találó főépítésszel még nem találkoztam.

Az általánosítás súlytalansága helyett álljon itt erre meggyőző konkrét példaként egy most hirtelen beugró – akkor nagyon rosszul eső – emlékem, amikor is 6 lakótelek útszabályozásának optimális kompromisszuma érdekében ő három változatot tervezett, velünk azt háromszor rajzoltatta meg, mondjuk legalább kétszer egyeztette le a hivatali szakemberekkel, és végtelen türelemmel értette meg az érintettekkel. És ilyen apró, és mégis napokig–hetekig–hónapokig–évekig tartó részletekből állt össze az a nagy egész Paks városában, amit az Építési Törvény úgy fogalmaz meg, hogy „a területek közérdeknek megfelelő felhasználása a jogos magánérdekekre tekintettel".

És hiába vagyunk elvileg azonos „szinten": ő a főépítész, én meg a vezető tervező, emberi tartása és a rendszerszemléletű településrendezés iránti elkötelezettsége miatt eddig is és ezentúl is csak fölfelé tudok nézni rá…

Nádai Brigitta

Paks, alvég, madártávlat
4/4
Paks, alvég, madártávlat

Pálfy Sándor: Horváth András 21 éves paksi főépítészi tevékenységére emlékezve

Tervezési feladataink révén nagyon szerettem Paksra utazni a ’90-es években (a 6-os út helyett akkoriban még a biztonságosabbnak vélt M7-es-Sárbogárd-Cece útvonalon). Ismerkedtünk a várossal és az évek során egyre otthonosabban mozogtunk benne. Horváth András pécsi építésszel való személyes találkozásom is erre az időszakra esik és Pakshoz kötődik. A várossal és annak főépítészével való találkozásra és a tartalmas szakmai beszélgetéseinkre mindig jó szívvel fogok visszaemlékezni. 

Remélem, lesz még alkalmam egyszer elbeszélgetni Andrással arról, hogy mi valósulhatott meg 21 éves főépítészi tevékenysége nyomán azokból a tervekből, amelyeknek részesei lehettünk. 

Pálfy Sándor / Építész Stúdió

 

Mikó László

Horváth Andrást „Pécs Európa Kulturális Fővárosa" fejlesztési programjának előkészítése során ismertem meg személyesen. Jó kiállású, jól kommunikáló, határozott, diplomatikus, a közügyek iránt elhivatott személyiség. Ezen tulajdonságai tették lehetővé, hogy két évtizeden keresztül, több önkormányzati választási cikluson átívelően legyen Paks Főépítésze.

Ebben a szerepében a paksi fedett uszoda és élményfürdő tervezése során kerültem vele kapcsolatba. A konzultációk és a tervtanács során szakmailag teljes körűen felkészült, a városrendezési összefüggésektől az építészeti részletekig terjedő tudású, a várost a tenyeréből ismerő főépítészként támogatta munkánkat.

A főépítészi hivatáshoz a személyes és szakmai alkalmasság mellett a település iránti elkötelezettség is szükséges. Horváth András mindezekkel az erényekkel magas szinten rendelkezik és kitartó munkájának eredménye a mai Paks épített környezetének minősége. 

Mikó László

Horváth András építész
2/4
Horváth András építész

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk