Épülettervek/Középület

A 2010-es Sanghaji Világkiállítás Magyar Pavilon külső és belső kialakítása

1/1

?>
1/1

A 2010-es Sanghaji Világkiállítás Magyar Pavilon külső és belső kialakítása
Épülettervek/Középület

A 2010-es Sanghaji Világkiállítás Magyar Pavilon külső és belső kialakítása

2008.06.27. 11:29

Projektinfó

Földrajzi hely:
Sanghaj, Kína

I. díjat nem adtak ki, II. díjat nyert a 9. pályamű, vezető tervező: Lévai Tamás, munkatárs: Harnos László.Bemutatjuk a pályaműveket.

A pályázat eredménye:

II. díjat nyert a 9. bírálati sorszámú pályamű
szerzői:
Vezető tervező: Lévai Tamás
Munkatárs: Harnos László

III. díjat nyert a 2. bírálati sorszámú pályamű
szerzői: Mérték Építészeti Stúdió
Vezető tervezők: Paulinyi Gergely, Dr. Reith András, Tákos Tamás
Szakági tervező: Takács Lajos
Munkatársak: Bodola Péter Archibald, Fülöp Alex, Lukács Zsombor, Szirmai Balázs

Kiemelt megvételt nyert a 4. bírálati sorszámú pályamű
szerzői: Város Tájkép Csoport Kft.
Vezető tervezők: Szöllőssy Barbara, formatervező, iparművész
Pyka Zsolt, formatervező, iparművész
Szakági tervezők: Szabó András – szerkezettervezés, System Steel Kft;
Szigyártó Gábor – energetika, gépészet, elektromosság;
Karneol-Scheibelheffer Alexa, Oroszi Tibor – költségbecslés
Munkatársak: Z. Halmágyi Judit és Balajti Zita – építészet
László Éva – land art

Megvételt nyert a 6. bírálati sorszámú pályamű

szerzői: ZHJ Építésziroda Kft.
Vezető tervezők: Z. Halmágyi Judit, Balajtai Zita
Szakági tervezők: Szabó András – szerkezettervezés, System Steel Kft;
Szigyártó Gábor – energetika, gépészet, elektromosság;
Karneol-Scheibelheffer Alexa, Oroszi Tibor – költségbecslés
Munkatársak: Rajnai Csaba, Kőszeghy Flóra, Skaliczki Judit építészet
Szöllőssy Barbara, Pyka Zsolt, László Éva land art, különleges effektek

Díjazásban nem részesült terv
szerzői: Mújdricza Péter, Nassli Viktor

Díjazásban nem részesült terv
szerzői:
építész: Szász Mária
munkatársak: Misota Gabriella, Karli Gyula Sámuel, Labádi Zoltán, Handó József, Deákné Dohar Anna


A 2010-es EXPO jelmondata „Better City, Better Life", azaz „Jobb város, jobb élet", ami alapján a kiállítás kulcskérdését az életmód és környezet kihívásai adják. A magyar pavilon berendezését, kialakítását, bemutatóit és szellemiségét teljes egészében át kell, hogy hassa az egyensúlyi, azaz fenntartható környezet problematikája. E nélkül nincs fenntartható fejlődés, tehát nincs „Jobb város, jobb élet". A pályázóknak ugyanakkor a „Jobb város, jobb élet" és a „Gömböc" összehangolására kellett felépítenie tervét oly módon, hogy az a kiállítás látogatója számára érthető, érzékelhető legyen.

A Bíráló Bizottság összefoglaló értékelésében megállapította: a terveken egytől-egyig tükröződik, hogy a sanghaji megjelenésünk fontosságát komolyan vették a pályázók. A felmerült műszaki problémákra igyekeztek megalapozott választ adni. A pályázók különböző módon viszonyultak a kiírásban fő elemként kitűzött találmányhoz, egyesek a „Gömböc" központi elhelyezésére építettek (1-es, 2-es és 5-ös számú pályaművek), mások ideológiai síkon közelítették meg a kapcsolatot vele (4-es, 6-os és 9-es számú pályaművek). A Bíráló Bizottság mindkét változatot elképzelhetőnek találta.

A zsűri hiányolta, hogy egyik pályamű sem emelte finoman a tenyerére ezt a tárgyat („Gömböc"), csak szolidan megmagyarázva erősítette meg jelentőségét. A pályázatok értékelésében hátrább kerültek azok, amelyek túl sok párhuzamos – esetenként nem egy fogalmi rendszerbe tartozó – tárgyi és szellemi elemet vonultattak föl. A kiemelt helyen szereplő „Gömböchöz" társított magyarázó mellé- és alárendelt információk befogadhatatlanul sokfélék voltak, képzavart okoztak. A Bíráló Bizottság veszélyes iránynak találta a keleti kultúra magyarázását a keleti embereknek. Célravezetőbbnek tűnik saját képet mutatni, mint a vendéglátó fél „nyelvén" dadogni (feng shui, harmónia, jin-jang stb.). A zsűri a pályázat félreértésének értelmezte a szélturbinák és az alternatív energiák teljes skálájának felsorakoztatását, hiszen ezek egy ideiglenes épületnél nem tekinthetők takarékos megoldásnak, így nem az ökologikus gondolkodást szimbolizálják.

A pályázat tanulsága, hogy nem szükséges Magyarországról mindent felsorakoztatni (turizmus, történelem, magyar találmányok stb.), mert a „Gömböc" magába sűríti a pályázatban kitűzött célokat, önmagában képviseli Magyarországot, kifejezi a magyar nép kreativitását, találékonyságát, játékosságát.

A Bíráló Bizottság azokat az egyértelmű, könnyen áttekinthető pályázatokat emelte ki díjazásra, melyeket – egy-egy kritikai megjegyzés mellett – egyszerűségében értékesnek ítélt. Látványosnak gondolta az óriás „Gömböc" működésbe hozását. A Bíráló Bizottság szerint kétféle módon lehet a látogató figyelmét felkelteni. Ezért egyrészt értékelte a meglepő külsőt vagy belsőt, másrészt azt, hogy a világkiállítás harsány világában egy „szakrális" tér, egy egyszerű kiállítás megnyugvást adhat, így erős hatással lehet a betérőre.

Sajnálatos, hogy a díjazásra javasolt pályamunkák egyike sem hozta összhangba a külső megjelenést a belső kiállítási anyaggal, sem tartalmi, sem formai, sem megvalósítási szinten. Az építészeti és kiállítás-tervezői megoldások a munkákban nem szerepeltek azonos súllyal, a jelen pályázatnál elengedhetetlen alkotótársi összedolgozás a két szakma között nem működött megfelelő szinten, vagy nem is jött létre.

Mindezek alapján a Bíráló Bizottság a beérkezett pályaművek számát, azok szakmai színvonalát és érdemi javaslatait illetően a tervpályázatot csökkent értékűnek minősítette, ezért az első díjat nem adta ki, és a díjazásra és a megvételre előirányzott összeget csökkentette.

(szemelvények az összefoglalóból)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A MARRIOTT SZÁLLÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:04
00:06:01

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Épületek/Örökség

AZ ÓBUDAI FALUHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:02
00:04:54

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk