Programok

Sanghaji Világkiállítás / 2010 / Magyar Pavilon — kiállítás és szakmai vita a tervpályázatról

1/1

modell

?>
modell
1/1

modell

Sanghaji Világkiállítás / 2010 / Magyar Pavilon — kiállítás és szakmai vita a tervpályázatról
Programok

Sanghaji Világkiállítás / 2010 / Magyar Pavilon — kiállítás és szakmai vita a tervpályázatról

2008.08.25. 10:41

Eseményinfó

Földrajzi hely:
Sanghaj, Kína

Esemény kezdete:
2008.09.01. 11:00
Esemény vége:
2008.09.01. 15:00

Vélemények:
5

az Építészek Háza Kós Károly termében,új időpont: szeptember 1., hétfő 15 óra

2010-es Sanghaji Világkiállítás Magyar Pavilon

A Magyar Építész Kamara Tervpályázatok Fóruma Ad Hoc Bizottság a lezárult tervpályázat kiállítását és szakmai vitáját kívánja megrendezni.

modell
1/1
modell

Ezúton értesítjük, hogy a 2010-es Sanghaji Világkiállítás Magyar Pavilon külső és belső tér kialakítása tárgyú építészeti tervpályázat díjnyertes és nem díjazott pályázati anyagainak nyilvános bemutatóját és vitáját tartja a Magyar Építész Kamara (MÉK) Építészek Háza Kós Károly kiállítótermében (1088 - Budapest, Ötpacsirta u. 2.)

2008. szeptember 1-én 15 órától
(az eredetileg 2008. július 23-ára meghirdetett rendezvény)


Egyben felkérjük a díjazott pályázatok alkotóit, hogy néhány percben ismertessék saját pályázatukat. A rendezvényre szeretettel meghívjuk, megjelenésére feltétlenül számítunk.

Budapest, 2008. július 17.
Üdvözlettel:
Hőnich Henrik sk.
Tervpályázatok Fóruma
Ad Hoc Bizottság elnöke

forrás: mek.hu

a pályázat eredménye itt:
A 2010-es Sanghaji Világkiállítás Magyar Pavilon külső és belső kialakítása

Vélemények (5)
mB
2008.08.28.
08:09

Nem értek egyet.

Korábban is felmerült már például a Pécsi Koncert- és Konferenciaközpont (és persze sok más épület) kapcsán az eredetiség, a másolat, utánzat kérdése, még ha talán nem is ezekkel a szavakkal. Az építészet esetében számomra sokkal fontosabbak ennél a kapcsolati lehetőségek, e továbbgondolások, szálak továbbvitele, felvetett formai és egyéb megoldások átemelése a „köznyelvbe”, és azok mindennapi használata – természetesen egy valós belső koherencia mellett. Nem kell minden épületnek unikálisnak, különbözőnek lennie, talán ez is kicsit a rákfenéje korunk építészetének, ahogy a Kispacsirta utca 184-ben álló irodaházból is így lesz „Sasmadár Center”. Számomra az épületek nagyon nagy részben környezetük, koruk részei, és ha ezt az alapot jól „teljesítik”, akkor ezekre épülve már érdemes keresni az egyszeriség, a különbözés lehetőségeit. A nagykörút tizenkettő-egy-tucat bérházai közül nagyon kevés bír a környezetéből igazán kirívó identitással – és azt gondolom, ez nem akkora baj.

Sokkal fontosabb lenne érzésem szerint az aktuálisan vizsgált (leszólt, hehe) épület belső koherenciáját vizsgálgatni és kritizálgatni – de inkább átugrok a most „ugyanolyannak” minősített pavilonhoz.

Természetesen ennél a pavilonépületnél és a pécsi projektnél is olyan erős identitású épületekről, jelképerejű építészeti gesztusokról van szó, amelyeknél valóban elengedhetetlenül fontos lehet az önálló karakter megléte, tehát a fent citált példáim ezekben a konkrét esetekben kicsit sántítanak. Érdemes lehet viszont magát a tervet mégis kicsit górcső alá venni, és megnézni a hasonlóság létét vagy nemlétét – már csak azért is, mert azt gondolom hogy egy ilyen léptékű és jelentőségű beruházás a „né’ má! ez pont olyan!” jellegű felkiáltásoknál talán többet érdemel (a fenti három hozzászólás ennél többet nem tartott fontosnak megjegyezni).

Nézzük tehát a két épületet: a saragozai pavilon faoszlopai sűrű „erdőt" képeznek, padlótól plafonig, ezek tartják a tető baldachinját. Az oszlopok tényleges tartószerkezeti szereppel is bírnak tehát, és átmeneti térként finom kapcsolatot jelentenek a belső, funkcionális terek és a külső köztér között. A magyar pavilon ezzel szemben függő farudakkal operál, ezekkel hozva létre MAGÁT A BELSŐT, illetve a köztük kialakuló negatív térrel. A térhez, az anyaghoz, a hangokhoz való viszonya számomra amúgy sokkal inkább a Zumthor-féle hannoveri pavilont juttatja eszembe, miközben a saragozai párhuzami is adja persze magát, azzal, hogy a farudak-oszlopok helyzete, szerepe merőben más.Sajátossága még a magyar pavilonnak a mozgás, változás, interaktivitás: „a fa rudak motorosan emelhetők, a mennyezetről függesztett zsinórok tartományán belül, mely egyedileg szabályozva képes tetszőleges térbeli görbét megjeleníteni. Ezt akár egyedi előadásokon, akár ciklikusan programozva szemléltet jelenségeket a látogatókkal.” (műleírás) 

Nyilván hosszasan lehetne még vizsgálni a terv milyenségét, keresni a különbözőségeket-hasonlóságokat, de az igazán fontosnak azt tatrom, hogy minden párhuzam és esetleges formai hasonlóság ellenére (vagy azzal együtt) ennek a pavilontervnek nagyon erős térbeli ereje, üzenete van, a „hasonlóságok” helyett is szívesebben beszélnék kapcsolatokról, kommunikációról, továbbgondolásról. A kapcsolatok rendszeréből természetesen nem kifelejtve magát a megidézett Gömböcöt sem. De akárhogy is (hogy magamat ismételjem egy pillanatra): biztos vagyok benne, hogy maga a terv, a kidolgozás milyensége, gondolati mélysége messze többet érdemelne egy odavetett „hasonlít” minősítésnél. Oké: egy hozzászólástól az ember nem feltétlenül várhat el kritikai mélységeket, akkor tehát finomítok: én meglehetősen rosszul érezném magam, ha egy ilyen félmondattal intéznék el egy messze több figyelemre érdemes tervet.

 

krtek2
2008.08.28.
20:57

@mB: Nos, akkor egy kicsit bővebben. Amellett, hogy "hasonlít" mert azért azt nem tagadható, hogy függőleges barna vonalak/síkok szabdalják keresztül a teret mindkét látványtervet, igen meghatározott irányba vezetve a tekintetet, az épületek egyedi jellegét adva. Lényegesen fantáziadúsabbnak érzem például a svájci pavilont. Nem teljesen világos számomra, hogyan szolgálja - tekintettel az építészet alkalmazott művészi jellegére, és mint ilyenre, az alázat, a szolgálat kívánalmára - a jobb élet, jobb város koncepciót. A terv sem kifejezetten környezetbarát technológia felhasználásával készül, a pavilon nem közvetíti a zöld gondolatot, nem használ megújuló energiaforrást, stb.

Emellett tekintve, hogy Kínában rendezik meg a Világkiállítást, talán érdemes lett vona a Feng Shui szempontoknak is legalább a minimál - elvárások szintjén megfelelteni. A döfjük keresztül fentről lándzsával koncepció, valamint a felül lebegő, bizonytalan érzetet keltő belső térkialakítás emiatt várhatóan mérsékelt sikerre számíthat..

Tekintve, hogy a látogatók nagy többsége nem építész lesz, fennáll a veszély, hogy a Saragosában is járt látogatók egyszerűen levonják a konzekvenciát a két pavilon közt: "tényleg hasonlítanak"....

 

krtek2
2008.08.27.
13:59

Tényleg hasonlít.

Magyar pavilonról ITT

kriti-kuss
2008.08.25.
21:49

Kísérteties a hasonlóság a 2008-as Zaragoza-i Szak-Világkiállítás spanyol pavilonja és a 2010-es Sanghaj Világkiállítás nyertes magyar pavilonja között.

További linkek a fórumban.

 

Zaragoza 2008, spanyol pavilon

krtek2
2008.08.27.
13:59

@kriti-kuss: Tényleg hasonlít.



Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk