Egyéb cikkek

A Gomba hasznosítása

1/6

Gomba - Magyar és Benke

Gomba - Magyar és Benke

Gomba - Magyar és Benke

Gomba - Magyar és Benke

Gomba - Magyar és Benke

?>
Gomba - Magyar és Benke
?>
Gomba - Magyar és Benke
?>
Gomba - Magyar és Benke
?>
Gomba - Magyar és Benke
?>
Gomba - Magyar és Benke
?>
1/6

Gomba - Magyar és Benke

Gomba - Magyar és Benke

Gomba - Magyar és Benke

Gomba - Magyar és Benke

Gomba - Magyar és Benke

A Gomba hasznosítása
Egyéb cikkek

A Gomba hasznosítása

2009.10.28. 12:23

Megvételben részesült 2. sorszámú pályamű, szerző: Magyar és Benke Kft.tervezők: Juhari Katalin, Benke László, Magyar Gergely

Megvételben részesült
2. sorszámú pályamű,
szerző: Magyar és Benke Kft.
tervezők: Juhari Katalin, Benke László, Magyar Gergely
munkatársak: Kishonthy Kata, Magyar Márton

 

 

Gomba - Magyar és Benke
1/6
Gomba - Magyar és Benke

Gomba - Magyar és Benke
2/6
Gomba - Magyar és Benke

Gomba - Magyar és Benke
3/6
Gomba - Magyar és Benke

 

Gomba - Magyar és Benke
4/6
Gomba - Magyar és Benke

Gomba - Magyar és Benke
5/6
Gomba - Magyar és Benke

 


Részletes bírálat
Szándékosan és tudatosan visszafogott beavatkozás mellett döntött a pályázó. A Gomba három tömegegységét hasznosítja úgy, hogy a korábbi zárt elemeket megnyitja. Mindegyik egységben szerepelnek infrastrukturális terek, amelyekhez szabadon alakítható funkcionális terek csatlakoznak. A Gomba udvarterét üvegtetővel fedi le a terv, jelentős funkcionális teret biztosítva a használó számára. Az üvegtető szerkezeti megfogása érdekében szükséges peremtartót egy koncentrikus kör alaprajzú zöldtető felépítményébe rejti.

Az épület minimális alapterületű pincéjében kívülről megközelíthető „toalett boltot" telepít. (A jól felszerelt WC funkció mellett pl. fogkrém és harisnya vásárlására is lehetőséget biztosít.)

A pályamű kevésbé szerencsés javaslata a konzolos födémlemez külső pereméhez csatlakozó üveggyűrű: ezzel az épület egy fontos meglévő építészeti értékét rontja le a javaslat.

A Gomba épületén tervezett visszafogott, az örökségvédelmi szempontokat figyelembe vevő beavatkozás dicséretes szándékot tükröz, azonban a védett épület „beburkolása" annak legérzékenyebb síkjában - minden jó szándék ellenére - lerontja a pozitív gondolat értékét.

A megújuló térre nem tervezi, hogy a védett és helyreállított épület különösebben érzékelhetően hangsúlyos hatású kell legyen. Az ÉK-i oldalon, a villamosmegálló felé ugyan intenzív növénytelepítéssel elzárja – védi – a Gombát, és a területre „interaktív park" megjelölést alkalmaz, de ennek tartalmát a műszaki leírásban nem fejti ki a pályázó. Az ÉNy-i, a Bartók Béla út irányába és a DNY-i, az íves házak irányába teraszt telepít, ezek elhelyezése azonban mechanikus, az épület és környezetének a kapcsolata nem kimunkált.

Kulturális funkciót a terv nem tartalmaz. A kávézó és a „zajosabb" söröző mellett, a DNy-i egységbe tervezett „információ és relax hely" még a CD-zenebutikkal kiegészítve sem képvisel érdemi kulturális tartalmat. A hasznosítási javaslatok új, eredeti gondolatot nem tartalmaznak. Az elképzelések nem erősítik a Gellért tér – Móricz Zsigmond körtér kulturális tengely akcióterület hatását. 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.