/ Első 24 órás építészeti interjúmaraton / Élő közvetítés 10:00 órától / Első 24 órás építészeti interjúmaraton / Élő közvetítés 10:00 órától / Első 24 órás építészeti interjúmaraton / Élő közvetítés 10:00 órától / Első 24 órás építészeti interjúmaraton / Élő közvetítés 10:00 órától / Első 24 órás építészeti interjúmaraton / Élő közvetítés 10:00 órától / Első 24 órás építészeti interjúmaraton / Élő közvetítés 10:00 órától
Fenntarthatóság

A Kádár-kockákban rejlő energiahatékonysági felújítási potenciál

1/3

Energetikai tanúsítvány besorolások. 100% = 100 kWh/m2/év. A százalékos értékek a jelenlegi szabályozás értelmében megfeleltethetők a primerenergia-fogyasztási értéknek

?>
Energetikai tanúsítvány besorolások. 100% = 100 kWh/m2/év. A százalékos értékek a jelenlegi szabályozás értelmében megfeleltethetők a primerenergia-fogyasztási értéknek
?>
Forrás: MEHI
?>
Fotó: Gulyás Attila
1/3

Energetikai tanúsítvány besorolások. 100% = 100 kWh/m2/év. A százalékos értékek a jelenlegi szabályozás értelmében megfeleltethetők a primerenergia-fogyasztási értéknek

A Kádár-kockákban rejlő energiahatékonysági felújítási potenciál
Fenntarthatóság

A Kádár-kockákban rejlő energiahatékonysági felújítási potenciál

2021.07.29. 17:52

Cikkinfó

A Fenntarthatóság rovatot támogatja az 

Szerzők:
Szécsi Ilona

Földrajzi hely:
Magyarország

Cég, szervezet:
Magyar Energiahatékonysági Intézet

Dosszié:

A Kádár-kockák a hazai lakásállomány több mint ötödét teszik ki úgy, hogy átlagos energiafogyasztásuk kb. 4-5-szöröse a 2022-től kötelező közel nulla energiaigényű otthon energetikai előírásainak. A MEHI számításai szerint ha az összes Kádár-kockát közel-nulla energiaszintűre felújítanánk, a Nemzeti Energia- és Klímatervben lefektetett éves célérték 4,5-szeresét lehetne megspórolni. Az energetikai szempontok mégis háttérbe szorulnak, ha kockaház-felújításról van szó.

Az úgynevezett Kádár-kocka négyzetes alaprajzú, általánosságban 100 négyzetméter alapterületű, zömmel földszintes, sátortetős családi ház típus, amelyeket melyet a hatvanas, hetvenes években építettek szerte az országban. Az állam által kiosztott összkomfortos, egy- vagy többemeletes családi házak lényegesen vonzóbb életfeltételeket kínáltak abban az időben, mint az idősebb korú, elavult technológiával épült és megrongálódott lakásállomány. Az 1961-től az 1970-es évek közepéig tartó első lakásépítési programnak 1 millió új lakás volt a célja, ebből ma közel 850.000 családi ház áll. Ez az összes családi ház kb. 35%-a, míg a magyarországi lakásállomány 21,5%-a. Egy 2021-es felmérés szerint a válaszadók 23%-a jelenleg is ilyen típusú családi házban lakik. A 60-as években épült Kádár-kockák a magyar települések 8%-ában vannak többségben, főként Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron megye egyes térségeiben.

A Kádár-kockák energetikai jellemzői

Mivel építésük idején nagyon enyhék voltak az energetikai követelmények és alacsonyak az energiaárak, a legtöbb Kádár-kockát nem hőszigetelték és pazarló fűtési rendszerrel látták el. Ennek köszönhetően éves energiafogyasztásuk 400-550 kWh/m2, ami kb. kétszerese egy panellakás fogyasztásának (200-220 kWh/m2), majdnem háromszorosa egy 2001 után épült családi háznak (173 kWh/m2) és 4-5-szöröse a 2022 közepétől kötelező közel nulla energiaigényű otthon energetikai előírásának (80-100 kWh/m2). Ez a fogyasztás az II és JJ (rossz és kiemelkedően rossz) energetikai tanúsítvány szerinti besorolásnak felel meg, míg Magyarországon az átlagos energetikai osztály FF (201-250 kWh/m2/év). Az elavult energetikai állapot miatt ezen lakóházak komplex felújításában hatalmas energiamegtakarítási potenciál rejlik: ha mindegyik Kádár-kockát közel nulla energiaszintre felújítanánk, közel 31,2 PJ energiát lehetne megtakarítani, ami a Nemzeti Energia- és Klímatervben lefektetett éves célérték 4,5-szerese.

Az energetikai korszerűsítések számos előnnyel járnának mind a felújítók, mind a nemzetgazdaság szempontjából. A bentlakóknak megnövekedne a komfortérzetük (nyáron hűvösebb, télen huzatmentes, melegebb otthon), fenntartható módon és jelentősen csökkenne a rezsiszámlájuk (akár 50-60%-kal is), nőne az ingatlan értéke, és a jobb belső levegő miatt javulna a bentlakók egészsége. Makrogazdasági szinten is számos előnyt jelentene egy átfogó épületfelújítási program: növekedne a GDP, új munkahelyek jönnének létre elsősorban vidéki kis- és közepes vállalkozásoknál, csökkenne Magyarország energiafüggősége, javulna a levegőminőség és jelentősen hozzájárulnánk a 2050-re vállalt klímasemlegesség eléréséhez.

Ha ennyi előnnyel jár, miért nem újítunk fel?

A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) 2020. novemberében végzett kérdőíves felmérés eredményeinek alapján nem mondhatjuk, hogy nem zajlanak energetikai felújítások a hazai lakóépületállomány körében. A megkérdezettek 57%-a mondta, hogy végzett korszerűsítést az otthonán az elmúlt 5 évben (a vizsgálatban a társasházi lakások és nem Kádár- kocka típusú családi házak is szerepeltek), ami a 4 évvel korábbi kutatási eredménynél is magasabb arány. A probléma viszont nem a mennyiségnél, hanem a minőségnél jelentkezik: a renoválások közel háromnegyede egyedi, részleges felújítás volt, műszaki-energetikai tervezés és az energiahatékonysági szempontok mérlegelése nélkül, így az esetek többségében nem történt említésre méltó energia- és pénzmegtakarítás. A fenti problémák hátterében gyakran forrás- és információhiány állhat: nem készül tervezés, mert inkább spórolnak a szakemberen; nincs garancia, mert „“pénzkidobásnak" tartják a szerződést és az ÁFÁ-t; nincs mélyfelújítás, mert akut problémákra kell minél olcsóbb megoldást találni. Ez azért különösen hátrányos, mert egy kivitelezett felújítás után rendszerint évtizedekig nem nyúlnak újra az épülethez, ami az ún. lock-in hatást eredményezi, azaz belakatolják otthonunkba a magas energiafogyasztást. Nemzetgazdasági szinten pedig a 2050-es klímasemlegességi cél elérését veszélyezteti, ha nem valósul meg az ehhez szükséges évi 100-130.000 lakás mélyfelújítása, ahol mindhárom felújítási módot elvégzik az épületen: hőszigetelnek, nyílászárót cserélnek és korszerűsítik a fűtést, ennek eredményeképp pedig 50-70%-os energiamegtakarítást érnek el.

Energetikai tanúsítvány besorolások. 100% = 100 kWh/m2/év. A százalékos értékek a jelenlegi szabályozás értelmében megfeleltethetők a primerenergia-fogyasztási értéknek
1/3
Energetikai tanúsítvány besorolások. 100% = 100 kWh/m2/év. A százalékos értékek a jelenlegi szabályozás értelmében megfeleltethetők a primerenergia-fogyasztási értéknek

A felújítások ösztönzéséhez elegendő a pénz?

A MEHI Hazai Felújítási Hullám c. tanulmányában azt is megvizsgálták, mi ösztönözné a lakókat leginkább otthonuk energetikai korszerűsítésére. A vissza nem térítendő támogatások, a 27%-ról 5%-ra csökkentett ÁFA és a kamatmentes hitel is mind-mind sokakat meggyőzne, hogy belevágjanak vagy kibővítsék felújításukat. Az eredményekből azonban meglepő módon az is kiderült, hogy a kedvezményes hitelnél van egy eredményesebb ösztönző: a technikai segítségnyújtás, azaz az úgynevezett egyablakos tanácsadás. Ha belegondolunk, hogy egy ingatlan felújítás mennyi szervezéssel, egyeztetéssel jár és mennyi akadályt, felmerülő problémát kell leküzdeniük a renoválóknak, már nem is annyira váratlan az eredmény. Egy felújító az esetek többségében nem tudja magát kiképezni mindenhez értő szakemberré néhány hónap alatt, így a laikusok komoly információhiánnyal és bizonytalansággal küzdenek, valamint egy összetettebb energetikai felújítás felér egy komolyabb projektmunkával, amit hatalmas kihívás a mindennapi élet mellett lemenedzselni. A szakértelem, a tervezés hiányának ugyanakkor komoly ára is van: ha nincs energetikai, műszaki tervezés a folyamat elején, útközben fognak kiderülni a „meglepetések", amik megdobhatják a költségvetést.

Erre a problémára kínál megoldást a szakértői, egyablakos tanácsadás, ami már számos külföldi országban működik one-stop-shop néven: egy irodában a korszerűsítésnél felmerülő összes műszaki, jogi és pénzügyi kérdésre felkészülten tudnak válaszolni, megbízható szakembereket ajánlanak és igény esetén teljeskörű projektmenedzsmentet és/vagy kivitelezést is nyújtanak. Hasonló irodahálózat Magyarországon is kialakítás alatt áll: egy európai uniós 3 éves projekt keretében 5 magyar konzorciumi partner (köztük a MEHI) azon dolgozik, hogy idén ősszel már 2-3 iroda fogadhassa az érdeklődőket, és egy online platform is segítse a felújításon gondolkodókat. A RenoPont Energetikai Otthonfelújítási Központ első irodája Nagykanizsán kísérleti jelleggel már működik, ahol egyelőre csak társasházakkal foglalkoznak; az első családi házas kirendeltség Budapest központjában fog megnyílni, de a következő években a minél nagyobb országos lefedettség elérése a cél. Az irodában energetikai terv elkészíttetését javasolják a felújítónak, és a kapott felújítási tervhez ajánlanak pénzügyi támogatásokat, hiteleket, majd segítik az engedélyezési folyamatot és az ügyintézést. A renoválás kivitelezésénél az ügyfél válogathat a többi felhasználó által értékelt szakemberek között, míg a folyamat második felében műszaki ellenőr biztosítja a terveknek megfelelő megvalósítást. A felújítót már a tervezés szakaszában jelentősen támogatja a nemsokára elkészülő www.renopont.hu honlap: részletesen elmagyarázza a felújítások előnyeit, folyamatát, online kalkulátorral kiszámolhatóvá teszi a konkrét ház energiamegtakarítási potenciálját, jó példákon keresztül mutatja be a sikeres korszerűsítés lépéseit, letölthető dokumentumokkal támogatja az ügyintézéseket és elérhető lesz rajta a kereshető szakember adatbázis is.

Forrás: MEHI
2/3
Forrás: MEHI

Azért a pénz az úr – mire érdemes használni a felújítási támogatásokat?

2022. végéig a gyermeket nevelő családoknak elérhető az Otthonfelújítási támogatás, míg a falusi CSOK 2022. közepéig hívható le. Mindkét támogatási formát Kádár-kockák korszerűsítésére is igénybe lehet venni, de mivel nem feltétele egyik finanszírozásnak sem az energetikai besorolás javulása, érdemes áttekinteni, miért és hogyan érdemes minél komplexebb felújításra költeni a lehívható támogatást.

A legfontosabb, hogy a felújítási támogatást leginkább energetikai korszerűsítésre érdemes felhasználni, nem esztétikai beruházásra, mert hiába tetszene jobban a kék csempe a fürdőszobában, ez semmilyen későbbi pénzmegtakarítással nem jár. Ha viszont ezeket a forrásokat legalább részben energiahatékonyságra költjük, nemcsak egészségesebb és komfortosabb lakásban élhetünk, de az alacsonyabb rezsiköltségeknek köszönhetően hamarosan félretehetünk annyit, amennyi a fürdőszoba felújításához vagy egy új konyhaszekrényhez hiányzik. Mindeközben hozzájárulunk a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz is: az egyre forróbb nyarakon igencsak fogunk örülni a jól hőszigetelt és árnyékolt lakásunknak.

A másik nagyon fontos pont az „“energiahatékonyság először" elv érvényesítése: igyekezzünk az épület hőigényét minél kisebbre csökkenteni – szigeteléssel, nyílászárócserével, nyáron árnyékolással. Hiszen a legolcsóbb és legkörnyezetkímélőbb energia az, amit fel sem használunk! Ha már a lehető legjobban lecsökkentettük egy épület energiaigényét, akkor érdemes a megmaradt energiát megújuló forrásból (napelem, hőszivattyú) előállítani. Ha energetikai felújítás nélkül teszünk fel pl. napelemet a házunkra, akkor ablakon kidobott pénz a szükségesnél nagyobb igényt fedező napelem-kapacitás.

A felújítás mélységének növelése (szigetelés, nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés közül lehetőleg mindhárom megvalósítása) azért lényeges, mert a legnagyobb energiamegtakarítási potenciál így érhető el, és így kerülhető el a belakatolási hatás, azaz a magas energiafogyasztás konzerválása. Másrészt a szigorodó energetikai szabványok és a feltételezhető későbbi energiaár emelkedés miatt is elengedhetetlen, hogy a rendelkezésre álló támogatásból minél több, egymást kiegészítő energetikai beruházást valósítsunk meg.

Az Építészfórum Kádár-kocka tematikus hetének nyitócikkét itt, a hét összes anyagát pedig itt találják.

 

Szerk.: Hulesch Máté és Winkler Márk

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Épületek/Középület

KILÁTÓ A GALYATETŐN // Egy hely + Építészfórum

2021.08.26. 18:23
00:05:34

Az eredeti kilátó andezit falazata és a kerek ablakokkal ellátott beton ráépítés közötti kontraszt adja a Galya-kilátó jellegzetes hangulatát, mely két gyakorlott túrázó építésznek, Kovács Csabának és Vass-Eysen Áronnak köszönhető. Az Egy hely mai részében a 2015-ben MÉD győztes kilátóval ismerkedhetünk meg.

Az eredeti kilátó andezit falazata és a kerek ablakokkal ellátott beton ráépítés közötti kontraszt adja a Galya-kilátó jellegzetes hangulatát, mely két gyakorlott túrázó építésznek, Kovács Csabának és Vass-Eysen Áronnak köszönhető. Az Egy hely mai részében a 2015-ben MÉD győztes kilátóval ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk