A kecskeméti Szabadidőközpont sorsa

A Kecskeméti Építészek Környezetvédő Egyesületének Sajtóközleménye. "Ha az uralkodó szélirány felől védő, utolsó természetes zöldfelületi akadályokat is felszámolnánk, akkor az ökológiai katasztrófa elkerülhetetlen lenne."

A Kecskeméti Építészek Környezetvédő Egyesülete Sajtóközleményt juttatott el szerkesztőségünkbe a kecskeméti Szabadidőközpont sorsával kapcsolatban.
(részletek)

A Petőfi Népe szombati számában megjelent újságcikkből és a Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata által egyesületünkhöz eljuttatott, véleményezésre felhívó leveléből értesültünk arról, hogy Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata, a 2006. év június 07. napján (szerdán) esedékes közgyűlésen két olyan javaslatot is tárgyal, amelyek alapvetően befolyásolják a kecskeméti Szabadidőközpont sorsát. Az egyik javaslat a terület egy részének helyi természeti védettségére, a másik viszont az egész terület beépítésének engedélyezésére vonatkozik. Ezek azonban nyilvánvalóan egymást kizáró indítványok. Tekintettel arra, hogy egyesületünk elkötelezett híve a természeti környezet gazdag változatossága megőrzésének, valamint az épített örök-ségünk védelmének, ezért fontosnak gondoljuk álláspontunk kifejtését.

1. Támogatjuk a szabadidőközpont helyi természeti védettségének elrendelését.

„ A városban és környékén növelni kell a védettséget élvező zöldfelületek – közparkok – és természeti területek nagyságát. A városi és városszéli erdőket fokozatosan egészségügyi- és parkerdővé kell alakítani. Folytatni kell a belterület nyugati határán megkezdett zöld- és vízfelület-fejlesztési programot. A Széktói-liget, Szabadidőpark, Arborétum eddig megvalósult részei rendkívüli értéket jelentenek. A városszerkezeti értékű együttes további - nyugati, északnyugati irányú - bővítése változatlanul kiemelt cél. "

2. Ellenezzük a szabadidőközpont „beépítésre szánt" területté nyilvánítását.

A rendezési terv küszöbön álló módosítása alapvetően meg kívánja változtatni a Szabadidőközpont rendeltetését és lehetővé kívánja tenni annak beépítését.

Álláspontunk szerint a tervezett módosítás lényege nem a beépítés mértékében, hanem a terület településszerkezeti jellegének alapvető megváltozásában rejlik, és az szinte teljességgel közömbös, hogy a tervezet szerint egyenlőre csupán 5% mértékű beépítettség lesz lehetséges. A vízgazdálkodási területen ugyanis építményt elhelyezni csak a vízgazdálkodással összefüggésben és a külön (vízgazdálkodási) jogszabályokban foglaltak szerint lehet, ámde viszont a különleges sportcélú területen szinte bármi megépíthető, ami fogalmilag akármilyen távoli összefüggésbe hozható a sporttal és a rekreációval. Lássuk mit jelent(het) ez a gyakorlatban... Tekintve, hogy a Szabadidőközpont rendezési terv módosítással érintett területe közel 1.000.000 m² így a képviselőtestület elé terjesztett javaslat, valamint 5% mértékű beépítettség elfogadása esetén tehát, akár egy 50.000 m² beépített alapterületű, földszint + kettő emeletes, 450.000 m³ hasznos alapterületű (két Malom Centerrel azonos tömegű) gigantomán „Welness Center" felépítése is lehetővé válik. Ami számunka teljességgel elfogadhatatlan.

Álláspontunk szerint a Szabadidőközpont, az Arborétum és a mögötte elhelyezkedő úgynevezett Zöld Ék, tehát az Arborétumon kívüli összefüggő zöldfelületi rendszer pótolhatatlan szerepet tölt be Kecskemét életében és többek között biztosítja a város egészséges átszellőzését, de ugyanakkor megakadályozza, hogy ősszel és tavasszal egyre nagyobb homok- és porfelhők lepjék el a várost. Ha az uralkodó szélirány felől védő, utolsó természetes zöldfelületi akadályokat is felszámolnánk (hogy holmi közparkok jelentőségéről, a rekreáció fontosságáról és egyéb „haszontalanságokról" már ne is beszéljünk ) akkor az ökológiai katasztrófa elkerülhetetlen lenne.
 
Véleményünk szerint tehát a védettség elrendelése feltétlenül kívánatos legalább azokon a területeken (a mellékelt térképvázlat szerint jelölt, helyrajzi számokkal megadott területek) amelyet a képviselőtestület elé került előterjesztés is megjelöl. Csak ez garantálhatja ugyanis, hogy azok soha nem fognak beépülni. A kifejezetten közösségi célú, hangsúlyozottan tájba illő beépítést pedig csak és kizárólag ott lenne szabad megengedni (a mellékelt térképvázlat szerint jelölt, közel nyolc hektáros területen) ahol amúgy sincsenek természeti jellegű értékek. Ez lényegében a Széktói körúttal párhuzamos, fizikailag jól körülhatárolható, mintegy 200 méter szélességű, 400 méter hosszúságú terület, amely lényegében a mai Tó Szálló és a Szabadtéri Strand közötti, majdnem nyolc hektáros füves területet jelenti.

Ez úton bejelentjük, hogy amennyiben a városunk vezetése, minden józan érv ellenére, a szabadidőközpont területének beépítése mellett döntene, úgy a témáról helyi népszavazást kezdeményezünk.

Kecskemét, 2006. év június hó 06. napján.

Vásárhelyi Dániel építész
referens

Babinszky Tünde építész
elnök

A Sajtóközlemény teljes szövege a csatolt iratban olvasható