Épülettervek/Középület

A MALOM - a 2015-ös Milánói Expo magyar pavilonjára kiírt pályázat győztes terve

1/8

Funkciók

?>
Funkciók
?>
Napszivattíú, háttérben a konyhával - látványterv: The Greypixel Workshop
?>
A magyar pavilon részlete - látványterv: The Greypixel Workshop
?>
A Malom belső tere, háttérben a napszivattyúval - látványterv: The Greypixel Workshop
?>
A Malom és a búzamező - látványterv: The Greypixel Workshop
?>
A magyar pavilon részlete - látványterv: The Greypixel Workshop
?>
A magyar pavilon látványa a főutcáról - látványterv: The Greypixel Workshop
?>
A Malom belső tere - látványterv: The Greypixel Workshop
1/8

Funkciók

A MALOM - a 2015-ös Milánói Expo magyar pavilonjára kiírt pályázat győztes terve
Épülettervek/Középület

A MALOM - a 2015-ös Milánói Expo magyar pavilonjára kiírt pályázat győztes terve

2014.01.15. 15:29

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Getto Tamás, Hutter Ákos

Földrajzi hely:
Milánó, Olaszország

A 2015-ös Milánói Expo magyar pavilonjára kiírt pályázat

Tervezés éve:
2013

Stáblista

munkatársak: Kozák Barnabás, Mátételki Ákos, Schunk Tímea
látványterv: The Greypixel Workshop

Dosszié:

A tervezők, Getto Tamás és dr. Hutter Ákos célul tűzték ki, hogy a 2015-ös Milánói Expo magyar pavilonjának szimbolikus üzenetét épületükkel lehetőleg közvetlenül kifejezésre juttassák. Bemutatjuk a győztes pályázatot.

A magyar pavilon és a szimbólumok

A malom:
„A Kr. e. I. e. közepe táján elterjedő, körmozgású malom az örök visszatérés, a sors, ugyanakkor a bőség szimbóluma. Asztrális megfigyelések alapján az állócsillagok északi sarkpont körüli állandó forgását számos kultúrában kozmikus malomként értelmezték. A buddhizmusban a létezés körforgása, a szanszára kifejezője (→kerék). A tibeti hagyomány szerint az imamalom mozgása kapcsolatot teremt az imádkozó és az univerzumot irányító istenek között. A germán mitológia csodamalma, a Grotti (’őrlő’) Fródi király számára őrli a
gazdagságot, békét. A Kalevalában szereplő csodálatos malom, a szampó szintén a bőség forrása, amelyet Ilmarinen kovácsolt „hattyúpihéből, orsó darabkájából, tehéntejből, árpaszemből" (10. ének).

„Ez lészen magja mindennek,
örökké tartó örömnek,
ez lesz szántásunk, vetésünk,
ebből támad jó termésünk"
(43. ének)

A magyar pavilon látványa a főutcáról - látványterv: The Greypixel Workshop
7/8
A magyar pavilon látványa a főutcáról - látványterv: The Greypixel Workshop

"Hasonló szerepben jelenik meg a malom a Mindent járó malmocska c.
népmesében. A keresztény szimbolikában a tengerbe vetett malomkő süllyedése Babilon/Róma pusztulásának víziója (Jel 18,21) (→apokalipszis). Az ún. misztikus malom az oltáriszentség témakörébe tartozó ikonográfiai
motívum (→szőlőprés). Az ábrázolásokon a négy evangélista gabonát önt a
malom torkába, alul pedig ostyák hullanak egy kehelybe, amelyet az
egyházatyák tartanak."

A búza:
"A gabona a természet körforgását fejezi ki: a földből a Nap és a víz ereje által
kibontakozó életerőt, és a földbe hullást, a megsemmisülést. Mint alapvető táplálék, létfeltétel, számos kultúrában az élet, a bőség, Isten jelenlétének kifejeződése. A magyar néphagyomány archaikus termékenység-varázslásai közé tartozik a Luca-napi (december 13.) búzacsíráztatás, az ún. lucabúza, amely a téli napforduló idejére hajt ki. A magyarság számára különösen fontos gabona a búza; a Tiszántúl középső részein „élet"-nek nevezték."

Napszivattíú, háttérben a konyhával - látványterv: The Greypixel Workshop
2/8
Napszivattíú, háttérben a konyhával - látványterv: The Greypixel Workshop

A kenyér:
"Az élet, az egység jelképe, mivel sok gabonaszemből ered (→gabona/búza).
Egyes földművelő kultúrákban alapvető élelem, ezért a hozzá kapcsolódó
munkafolyamatokkal együtt a szakrális életben is kiemelt jelentőséget kapott
(→aratás, →eke, →kovász). Egy ómezopotámiai mítosz szerint az égi isten, Anu birtokában van a halhatatlan élet kenyere és az élet vize. A Mithrasz-kultuszban a búzakalász és a kenyér az átváltozás és az új élet szimbólumai voltak. A kereszténységben az eucharisztiában nyeri el legmagasabb szimbolikus
jelentését. A tipológiai szimbolizmus Melkizedek bor és kenyér áldozatát az
eucharisztia előképének tekinti (Ter 14,18). A →bor (Krisztus vére) és a kenyér
(Krisztus teste) elfogyasztása a Krisztussal való egyesülést jelképezi."

A fenti idézetek Pál József, Újvári Edit: Szimbólumtár című könyvéből valók (Balassi Kiadó).

A magyar pavilon részlete - látványterv: The Greypixel Workshop
3/8
A magyar pavilon részlete - látványterv: The Greypixel Workshop

A magyar pavilon azonban a fentiekben részletezett ősi szimbólum értelmezésen túl, - malom – búza – kenyér – ezeknek a mai ember mindennapjaiban is érzékelhető modern értelmezésének is megfelel. A malom egyben a „Kék Gazdaság" szimbólumául is szolgál, amelynek „kiindulásaként a Római Klub 2009-ben elfogadott, Gunter Pauli által készített legújabb jelentésében megfogalmazott 100 innováció szolgál. Az innovációk alapja a tápanyagok és az energia olyan elven történő alkalmazása, amely - az ökoszisztémához hasonlóan – a természet erejét használja ki, úgy mint a vízesés, amely nem igényel külön energiát, a gravitáció ereje mozgatja. Az ökoszisztéma szállítja a tápanyagokat a biológiai birodalmak között: a lekötött ásványok táplálják a mikroorganizmusokat, a mikroorganizmusok táplálják a növényeket, a növények táplálják az állatokat, az egyik birodalom hulladéka táplálék a másik számára. Az energia- és táplálékfolyam fenntarthatóságot eredményez: csökkenti, vagy kiküszöböli az olyan inputokat, mint pl. az energia, és kiküszöböli a hulladékot és annak költségét, nem csak a szennyezést, de a nem hatékony anyaghasználatot is.

A Malom és a búzamező - látványterv: The Greypixel Workshop
5/8
A Malom és a búzamező - látványterv: The Greypixel Workshop

A Kék Gazdaság célja a természet által inspirált tudományos elképzeléseknek,
innovációknak a gyakorlati megvalósítása. Ezek az innovációk megváltoztatják a jelenlegi, törzs-kompetenciákon alapuló menedzsment-modelleket. A többszörös innovációk többszörös készpénzforgalmat generálnak, az összes alapvető szükségletre megoldást hoznak a helyben található eszközök, környezeti feltételek segítségével. Ezek az alapszükségletek: iható víz, élelem, munka és egészséges menedék. Munkahelyeket teremtenek, és a társadalmi tőkét növelik. A Kék Gazdaság, mint egy új gazdasági működési elv vállalkozók tömegét inspirálhatja majd arra, hogy éljenek ezekkel a lehetőségekkel, és amikor majd az emberek ezrei, milliói térnek át az új játékszabályokra, akkor válhat ez az új alapokon álló gazdasági rendszer a jövő meghatározó gazdasági modelljévé. A Kék Gazdaság a vállalkozóknak a gazdaság összes ágazatában az innovációk százait ajánlja, amelyek megváltoztatják a piacok játékszabályait, a tápanyagok és energia teljes hasznosulását ígérik, és kiszűrik a fenntarthatatlan termékeket és folyamatokat."

A fenti idézet: dr. Kiss Tibor: A Kék Gazdaság – Egy valóban fenntartható gazdasági modell című művéből származik.

A magyar pavilon részlete - látványterv: The Greypixel Workshop
6/8
A magyar pavilon részlete - látványterv: The Greypixel Workshop

Magyarországon a malom, (legtöbbször vízimalom) a lokális gazdaság, a helyi erőforrások kifejezője: majd minden falunak volt saját malma, ahol a község (közösség) gabonáját őrölték, a lisztből pedig tápláló alapélemet, kenyeret sütöttek. Az épület: malom. Teteje esővízgyűjtő. A tetőről lefolyó víz energiája malomkereket hajt meg, a forgó kerék látványa a víz energiáját teszi érzékelhetővé, megélhetővé, élményszerűvé a látogatók számára. A víz a „malomárokban" jut el a napszivattyúhoz. A napszivattyút napelemek működtetik és arra hivatott, hogy visszaemelje a vizet a tetőre, ezzel a körforgás biztosított. A ház, tehát működő malom, ebben a malomban azonban nem az őrlés a lényeg, hanem a körforgást biztosító és megújuló energia élményszerű megjelenítése.

Getto Tamás, dr. Hutter Ákos

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk