A megújult Utasellátó első földi egysége

Az Urban pm Kft. 2021-ben kapott megbízást a Batthyány téri metró és HÉV állomás aluljárójában helyet kapó MÁV Utasellátó újragondolásában való részvételre. A kis alapterületű "resti" kialakítása ötvözi a klasszikus megjelenést, az indusztriális hangulatot és a futurisztikus látványvilágot, összekötve a vasúti utazás múltját, jelenét és jövőjét.

A 2006-ban alapított Urban pm kft. elsődlegesen – többek között – ingatlan-tanácsadással kezdte működését. A cég 2017-ben tervezői csapattal bővült és megkezdte építészeti és generáltervezői munkásságát. 2022-től kezdve az építészeti részleg a Monarch ZT GmbH, bécsi és budapesti illetőségű építészeti tervező céggé fejlődött. 2021-ben, két évvel ezelőtt azt a megtisztelő lehetőséget kaptuk, hogy a MÁV Utasellátó, mint védjegy újragondolásában részt vehettünk. Ennek első építészeti megjelenése a Batthyány téri metró és HÉV állomás aluljárójában kialakításra kerülő első földi egység. Ez a kis alapterületű, de annál nagyobb jelentőségű és központi elhelyezkedésű üzlethelyiség, amely a nagy múlttal és hagyománnyal rendelkező vállalat emlékeire és hangulatára építve szimbolikus tartalmat és megjelenést kapott.

A tervezést az építészeti koncepció kialakításával párhuzamosan az Utasellátó, mint védjegy gondolatiságának vizsgálatával kezdtük, egyaránt figyelembe véve a szolgáltatási típusok tartalmát. A múlt megértésén keresztül szerettük volna megtalálni azt az építészeti nyelvezetet, mely egyben korszerű és előre mutató, de ezzel egyidőben megtartja és idézi a hagyományokat is, a nosztalgiát sem mellőzve.

A vasúti restik ("restaurációk") megjelenése és elterjedése egyidőben történt a vasúthálózatok kiépülésével. A mai Utasellátó története az 1948. november 20-ai alapító oklevél elfogadásával kezdődött, melyet követően november 24-én hivatalosan is megkezdte működését a háló és étkezőkocsik szolgáltatásainak biztosításával és a vasútállomások kereskedelmi és vendéglátó-létesítményeinek üzemeltetésével. Induláskor mindössze 20 étkezőkocsi, 41 kosaras járat, 2 vendéglátóegység és 5 áruda szolgálta az utasok kényelmét, míg 1974-ben már 306 pályaudvari pavilont, 1000 elárusító helyet és 479 vendéglátóegységet üzemeltetett az Utasellátó. (3)

Az 1969-es Tükör hasábjain keresztül betekintést nyerhetünk a pusztaszabolcsi resti mindennapjaiba. Mészáros Kálmán főpincérből lett üzletvezető 1934-ben érkezett ide, és a következőképpen emlékszik vissza a régi békeidőkre: "Azelőtt, kérem minden vonat 10-15 percet várt nálunk. Vizet vett a mozdony. A paksi személyhez például 50 perc volt a várakozás. Világos, hogy beült a vendég. De még a balatoni filléresgyors is megállt itt itatni; kiraktuk a sínek mellé az asztalokra a kitöltött feketéket, söröket, leugráltak az utasok, felkapták a poharat, s a pénzt a tányérra tették. Az önkiszolgálást mi már akkor bevezettük." (4)  A nagymértékű elterjedés nem járt zökkenőmentesen, természetesen voltak és vannak nehézségek, de a szolgáltatás színvonalát és a benne rejlő lehetőségeket fémjelzi, hogy 1984-től a Budapest-Passau útvonalon közlekedő nyugat-német Donauprinzessin (1983) luxus szállodahajón és az 1986-os első Forma 1-es Magyar futamon kizárólagos vendéglátóként is a vállalat biztosította az ellátást. (5)

A rendszerváltás okozta átalakítások és az akkori piacgazdasági körülmények megnehezítették az Utasellátó működését, ennek köszönhetően is később beleolvadt a MÁV-ba. Azóta több körös átszervezésen ment keresztül, míg 2020 június 1-je óta a MÁV-START önálló igazgatóságaként folytatja tevékenységi körét, tudatosan növelve a MÁV-START szolgáltatási színvonalát is. (6)

Az Utasellátó földi egységeinek megjelenésén a közös ötletelés a MÁV-START Utasellátóért felelős munkatársaival 2021 elején kezdődött el. Ekkor az első egység kiépítésének a helyszíne már megvolt, ezért úgy kellett gondolkoznunk, hogy a koncepció illeszkedjen ebbe az épített környezetbe, de extrapolálható is legyen.  

A tervezést megelőző kutatás alapján három lehetséges koncepcióirány alakult ki, melyek közül mindegyik önállóan is megállta volna a helyét. Ezek a klasszikus megjelenésű, az indusztriális hangulatú és a futurisztikus látványú lett volna. A klasszikus megjelenés a hagyományt és nosztalgiát, az indusztriális pedig a vállalati profilt, míg a futurisztikus koncepcióirány akár a jövőkép és a technológiai fejlesztéseket idézné meg.  A földi egység építészeti nyelvezetét kötöttpályás közlekedéssel összekapcsolható elemekkel szerettük volna kiegészíteni, mint a vasúti nyomvonalak, a retro menetrend táblák vagy az állomásokon fellelhető óra állomás.

Megbízói döntés alapján végül az indusztriális vonal lett a fő vezérszál, melybe, ahol lehetett bekapcsoltuk a két mellékszálat, amivel a projekt összeköti a vasúti utazás múlt, jelen és a jövőkép metaforáit.

A projekt szimbolikáját tekintve a helyi hatóságok is támogatták a tervezés előrehaladását. A kivitelezési tervezés során hamar szembesültünk a hely szűkével, valamint a szerkezetek (jellemzően tömör vasbeton határoló falak, födémek) szabta korlátokkal. A múlt században kiépített, akkor korszerű gépészeti szelvényrendszere ma már inkább egy helyfoglaló emlék, mint egy működő hatékony mechanizmus. A tervezett technológiai tér (a látványkonyha) és a hátsó szervízzóna, valamint az ügyféltér területi igényeit nehézségek árán, de sikerült összehangolni. A térarányokat megtekintve látszik, hogy az ügyféltér alapterületéhez viszonyítva 3x akkora üzemi terület társul. A tervezés során a HÉV tervtár és a helyszín sok építészeti és közlekedéstörténeti vonatkozású érdekességet és kulisszatitkot tartogatott.

A kiviteli terv – ahol lehetett – követte a koncepció elképzeléseit. A homlokzati burkolat eredetileg fehérre festett fa lécvázas rendszerét tűzvédelmi okokból szükségesnek bizonyult fém burkolatra cserélni. A csere során törekedtünk az eredeti finom barázdált hangulat és szín megőrzésére. A fehér színű lemezburkolat és a portálok kontrasztja kiemeli az új "restit" a látogatók számára. A belső tér kialakításában a világos anyaghasználat a könnyebb megvilágíthatóságot és a tisztaság szolgálja. A belső térben a meleg színek erősebb használata (világítás, anyagok) a kivitelezés során kevesebb hangsúlyt kapott.

Végül, a mindössze 45 m2-es büfé jelentősége nem önmagában rejlik. Távolabbról érdemes vizsgálni, hazai kontextusban, hogy a mai korban mit jelent az utazó számára maga az Utazás élménye (legyen az akár bel- vagy külföldi, közúti, vasúti, légi, vízi). Mit jelentett a múlt században? Hová alakult a 21. század legelején és hova érdemes fejlődnie? A Batthyány téri büfé, mint a komplex utas-szolgáltatás egyik kis szelete – egyfajta mock-upként – arra keresi a választ, hogy a 21. században milyen építészeti eszközökkel és megjelenéssel lehet újrateremteni a nagy múltú hazai közlekedési vállalat stílusát, annak tradicionális elemeit felvállalva; mindezt új arculattal, friss designnal, a fővárosi központi helyszínen, mint egy elsőként megvalósult jelképes elem.

Bízunk benne, hogy nemcsak a megrendelők számára, de a használók számára is, a nosztalgikus Utasellátós termékek mellett, mint a csokis roló és szalámis zsömle, az üzlethelység kialakítása is hozzájárulhat a vállalat eszmeiségéhez és a múlt élményei mellett akár újak átéléséhez is.

Barabás Dénes, Halász György, Lánszki Csenge építészek

Szerk.: Hulesch Máté

Források:

(1) https://kozlekedesimuzeum.hu/hu/kiallitasaink/vendeglatas-sinen-es-vizen

(2) https://hypeandhyper.com/bufekocsik-restik-automatak-utasellato/

(3) Pártélet, 1974/4

(4) Tükör, 1969/4.

(5) https://kozlekedesimuzeum.hu/hu/kiallitasaink/vendeglatas-sinen-es-vizen

(6) https://www.mavcsoport.hu/mav-start/nemzetkozi-utazas/utasellato

(7) Urban pm tervtár (koncepcióterv, településképi terv, kiviteli terv)