/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Épületek/Örökség

A rézvitéztől a kandallóig – társművészetek a Pénzügyminisztérium épületén

1/12

A díszlépcsőház apszisának kerámia burkolat, Fotó: Bodnárné Telkes Márta, PM-TÉR6 Nonprofit Kft.

?>
A díszlépcsőház apszisának  kerámia burkolat, Fotó: Bodnárné Telkes Márta, PM-TÉR6 Nonprofit Kft.
?>
A Szentháromság téri főhomlokzat, Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény
?>
Fotó az audienciás terem előteréről, Forrás: Fellner Album, PM-TÉR6 Nonprofit Kft
?>
Az előcsarnok lépcsőkorlátjának kerámia elemei, Fotó: Bodnárné Telkes Márta, PM-TÉR6 Nonprofit Kft.
?>
Fogadóterem, Fotó forrása: Fellner Album, PM-TÉR6 Nonprofit Kft.
?>
A Főhomlokzat középső rizalitja, Fotó forrása: Fellner Album, PM-TÉR6 Nonprofit Kft.
?>
	A két rézvitéz a főhomlokzat tornyain, Fotó forrása: részlet a Fellner Albumban található homlokzati fotóról
?>
Gránátalma-motívum a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Hess András-téri kapuján, Fotó: Bodnárné Telkes Márta, PM-TÉR6 Nonprofit Kft
?>
Miniszteri fogadóterem, Fotó forrása: Fellner Album, PM-TÉR6 Nonprofit Kft.
?>
Tanácsterem, Fotó forrása: Fellner Album, PM-TÉR6 Nonprofit Kft.
?>
Vízköpő az Országház utcai szárny homlokzatán, Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény
?>
A díszlépcsőház apszisának Apród és Nemes kisasszony szobrai, Fotó: Bodnárné Telkes Márta, PM-TÉR6 Nonprofit Kft.
1/12

A díszlépcsőház apszisának kerámia burkolat, Fotó: Bodnárné Telkes Márta, PM-TÉR6 Nonprofit Kft.

A rézvitéztől a kandallóig – társművészetek a Pénzügyminisztérium épületén
Épületek/Örökség

A rézvitéztől a kandallóig – társművészetek a Pénzügyminisztérium épületén

2020.05.27. 10:04

Szobrászok és iparművészek dolgoztak együtt Fellner Sándorral a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épületén. A gótikát a magyaros szimbólumokkal ötvöző formanyelv kitalálása mellett a Zsolnay-féle épületkerámiáknak, Thék Endre bútorainak és Gönczy Lajos szobrainak is köszönhető a minőség, amely az előző századforduló nagyszerű reprezentatív épületei közé emelte a Mátyás-templom szomszédságában álló minisztériumi épületet.

Hogy a 19. századi eklektikát, historizáló építészetet „formai utánzásai ellenére önálló építészeti stílusnak tarthatjuk, arra több okunk van. A formák mögött ugyanis megváltozott a tervezés szemlélete és gyakorlata" – írja Déry Attila a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervezte Szentháromság téri épületéről szóló tanulmányában. Az épületeknek új, korábban nem ismert funkcióknak kellett megfelelniük – mint amilyen a pályaudvar, a vásárcsarnok, a bankház, a gyár – és emellett rohamléptekben fejlődött a technika is, megjelent a beton, a vasszerkezetek építőipari felhasználása, a központi fűtés és a lift, valamint a vezetékes víz- és csatornahálózat.

„Az új szerkezetek és műszaki rendszerek immár tervezett és méretezett formában épültek be az új építményekbe. Az 1870-es évektől gyakorlati és hatósági szempontból egyaránt megkerülhetetlen feladattá nőtt a műszaki tervezés és a méretezés. Olyan folyamat volt ez, amelyet ma nem méltányolunk eléggé, holott hatalmas szellemi munka állt mögötte. Fizikai, matematikai és geometriai alapon tisztázni kellett a terhelés, a teherhordás és az anyagtan alapfogalmait és törvényeit. Fel kellett fogniuk az igénybevételek modellezésének lehetőségeit és megérteni a méretezési kockázat észszerű mértékét. Ez idő tájt jelentek meg a mérnökké váló építészek mellett az olyan új, önálló szakmai szerepek, mint a szerkezettervező, vagy az épületgépész" – írja Déry arról, hogy hogyan változtatta meg a korban a technikai fejlődés az épületeket és az építészetet magát a „mélyben", miközben a „felszín" a régebbi korok stílusát idézte.

A díszlépcsőház apszisának  kerámia burkolat, Fotó: Bodnárné Telkes Márta, PM-TÉR6 Nonprofit Kft.
1/12
A díszlépcsőház apszisának kerámia burkolat, Fotó: Bodnárné Telkes Márta, PM-TÉR6 Nonprofit Kft.

 Katona Júlia, a Pénzügyminisztérium épületének ornamentikájáról írt tanulmánya egyenesen úgy fogalmaz, hogy „A »stílusköntös« valóban egy épület külső »ruháját« jelentette, hiszen a 19. század második fele nem követte a történeti stílusok épületeinek téralakítását, a stíluskölcsönzés gyakorlata kizárólag a homlokzatra és az ornamentikára korlátozódott. "Mint írja, a legmegfelelőbb „stílusköntöst" az épületek funkciójához a történeti stílusok tárházából választották ki: „az antikvitás (ókori görög-római művészet), a reneszánsz, a klasszicizmus, a középkor (gótika, romantika), a barokk és a rokokó stílusok a 19. század utolsó harmadában újra virágkorukat élték, és neoreneszánsz, neogótikus, neoromán, neobarokk, neoklasszicista épületek sorozataiban éledtek újjá."

Katona Júlia tanulmánya egyben arra is felhívja a figyelmet, hogy többről volt szó, mint az újfajta épületek régi jelmezbe bújtatása: „Bár a historizmust számos esetben érte az a vád, hogy művészi gyakorlata a történeti stílusok elvtelen, szolgai utánzásában merült ki, az elmúlt évtized építészet- és művészettörténeti kutatásai azonban arra világítottak rá, hogy a korszak építészei és iparművészei a történeti stílusokat nemcsak használni és újra felhasználni, hanem megérteni is kívánták." Ezt a szemléletet jól illusztrálják Fellnernek az épület díszalbumába készült sorai:
„A műtörténelem bizonyítja, hogy uj stilusok alkotása sok évtized, sőt évszázadok munkájának eredménye. Művésznemzedékek ernyedetlen fáradozása kell ahhoz, hogy uj formanyelv jöjjön létre, hogy a síkok diszitésére szolgáló kezdetleges diszitmény a monumentális művészet magaslatára emelkedjék. Ha nehéz is, de nyitva az ut az uj művészethez a régin át. Minden művésznek, aki nemcsak a régi hagyomány agyontaposott utján kiván haladni, becsvágya lesz a stilus fejlesztése. Még pedig oly irányban, hogy a szükségletekkel számot vetve, új és lehetőleg nemzeti szellemben fejezze ki lelke sugallatát. Szigorú és egyszerü alapformákból indulva ki, le akartam rázni a sablón békóit s minden részletnél az volt a fő törekvésem, hogy hazám formáinak galyát a régi stilus fájába oltva, azon uj hajtást fakasszak."

Miniszteri fogadóterem, Fotó forrása: Fellner Album, PM-TÉR6 Nonprofit Kft.
9/12
Miniszteri fogadóterem, Fotó forrása: Fellner Album, PM-TÉR6 Nonprofit Kft.

A 19. század utolsó harmadában és a századforduló időszakában is jellemző volt, hogy egy épületet maga a tervező is összművészeti alkotásként képzelt el. Így a Szentháromság téri Pénzügyminisztérium épületének feldíszítésében is több művész vett részt. A 18 szobor és 4 kő támfej Gönczy Lajos (1864-1914) kassai származású szobrászművész alkotása volt. Az 1915-ös művészlexikon Gönczy munkáiként mindössze a kassai Petőfi és Tompa emléktáblát nevezi meg, azonban Gönczy készítette – a szintén Fellner Sándor tervezte – Veres Pálné utcai szerb kollégium, a Tökölyaneum három bronzöntvény domborművét is. Prakfalvi Endre kutatása szerint Fellner 1903. május 18-án arról tájékoztatta az építőbizottság elnökét, hogy Gönczytől 18 szobrot rendeltek meg, 16 db-ot a tornyokra, 2 db-ot azok ormaira (utóbbiak nyilván a rézlovagok – írja Prakfalvi) a Langer Ignácz kőszobrász szerződésében lefektetett egységárak alapján. „Számolnom kellett a takarékosság szempontjával is és ezért a figurális díszt csak itt-ott használhattam. Ide tartozik a behajtó ívezetét tartó négy plasztikus arczképfejjel díszített hordkő, a tornyok oldalát díszítő félalakok, amelyek a tudományt, honvédelmet, jogot és a kereskedelmet jelképezik, végre ide tartozik az a két, rézből trébelt vitéz is, amelyek a tornyokat koronázzák" – írta a szobordíszekről Fellner az épületről készített díszalbumban. A négy kő támfej Lukács László minisztert, Graenzenstein Béla építési bizottsági elnököt, Toepke Alfréd államtitkárt és (toronyi) Fellner Sándor építészt ábrázolták – írja Prakfalvi.

A két „hatalmas vörösréz lovagra" való hivatkozással kérelmezték a bádogos munkákat kivitelező Boross testvéreket, hogy a főhomlokzat díszei horganylemez helyett vörösrézből készüljenek a zománccserép tetőn. Érvelésük szerint azoknak „illeszkedniük kell a toronycsúcsra kerülő »két hatalmas vörösréz lovag« figurájához is, melyek nem »chablon« szerint készülnek, hanem „művészi kivitelű egyedi szobrok lesznek". Mint Prakfalvi írja a zászlótartó lovagok rajz szerinti megjelenésének részleteit és méreteit – három méter magasak voltak, legnagyobb szélességük 70 cm – a bádogos munkák általános és részletes feltételei, valamint költségvetése irategyüttesből ismerjük. Kellő erősségű vörösréz bádogból trébelték, ellensúlyokkal és vasmaggal is ellátták, s a lándzsában a villámhárító huzalnak helyet kellett hagyni. A Szentháromság téri A-szárny 1903 végén került tető alá. Ekkor, október 11-én helyezte el a miniszter a rézszobrok egyikébe a befejezésről szóló okmányokat. A miniszteri fogadóteremben található 7 méter magas fakandallót díszítő, Ferenc Józsefet ábrázoló dombormű szintén Gönczy keze munkáját dicsérte.

	A két rézvitéz a főhomlokzat tornyain, Fotó forrása: részlet a Fellner Albumban található homlokzati fotóról
7/12
A két rézvitéz a főhomlokzat tornyain, Fotó forrása: részlet a Fellner Albumban található homlokzati fotóról

Amint Katona Júlia tanulmánya felhívja rá a figyelmet, Fellner számára elsődleges szempont volt, hogy a Pénzügyminisztérium épülete összhangban legyen a Mátyás-templom stílusával: „Érdekes feladat állhatott előtte, hiszen a pénzügyi palotának stílusában harmonizálnia kellett a főtemplommal, de egyházi jelleget még csak részleteiben sem lehetett mutatnia A kérdésre a koronázó főtemplom 19. századi 6 rekonstrukciója és ornamentikája ad választ, ami ebben az esetben összekötő kapocsként funkcionál az épületek között. Fellner pénzügyi palotájában az épületdíszítő részletek mellett a Mátyás-templom díszítésének két fő, meghatározó eleme köszön vissza, melyek közül az egyik az enteriőr, a másik pedig az épületkülső domináns része. Ezek a belső díszítőfestésének struktúrája és a Zsolnay-féle külső burkolatok alkalmazása" – írja Katona, hozzátéve, hogy „a főhomlokzat középrizalitos, toronysisakos, fiálédíszes megoldásán azonban erősen érződik olyan német előképek követése, mint a 15. századi németországi városházák (Frankfurt-am-Main Roemerberg, Kaisersaal)."

A Zsolnay-féle színes, pirogránit tetőcserepek a budavári Nagyboldogasszony-templom mellett több korabeli középületen, így a Lechner Ödön tervezte Iparművészeti Múzeumon és a Földtani Intézeten és Parlament Steindl Imre tervezte épületén is megjelentek. „A Zsolnay-féle tetőcserepek ornamentikájának összhatásában is érződik egy kis »magyaros« íz, hiszen ez a fajta zsinórszerű díszítés leginkább a 19. században felfedezett és sokszínnyomású mintakönyvekben megjelenő hímzéseken lelhető fel" – írja Katona arról, mit is jelentettek Fellnernek fentebb már idézett szavai, hogy „hazám formáinak galyát a régi stilus fájába oltva, azon uj hajtást fakasszak".Fellner a kerámiadíszítésben is ki akarta fejezni azt a nemzeti, magyar érzést, ami a korabeli felfogás szerint egy »új« stílusnak elmaradhatatlan eleme volt" – írja Katona. A magyaros ízlés a virágmotívumok mellett az olyan figurális elemekben is megjelent, mint a gótikus építészetre jellemző állatalakos terrakotta vízköpők, melyek a Pénzügyminisztérium épületén nagyszentmiklósi kincs bikafejes motívumát idézik.

„Fellner a díszlépcsőház apszisába 8 db apród és nemes kisasszony figurát rendelt Zsolnay-féle pirogránitból, a lépcsőkorlátok háromkaréjos, növényi kiképzésű áttört elemei, valamint a nagycsarnok és az I., díszlépcsőház oszlopfőinek és konzolainak levéldíszes-gránátalmás motívumai is szürkésfehér, okkersárga és kék színű mázas majolikából készültek. Továbbá a lépcsőházak falain is Zsolnay-féle kerámiaburkolatokat alkalmaztak, például a díszlépcsőház apszisának pihenőjében, valamint a II. és III. lépcsőházak falain" – sorolja Katona tanulmánya azokat, az épület belsejében alkalmazott Zsolnay-féle kerámiákat „melyekre az épületkerámia enteriőrbeli felhasználásának reprezentatív példáiként tekinthetünk" és, amelyek nagy arányban fennmaradtak a háború pusztításai után is.

Gránátalma-motívum a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Hess András-téri kapuján, Fotó: Bodnárné Telkes Márta, PM-TÉR6 Nonprofit Kft
8/12
Gránátalma-motívum a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Hess András-téri kapuján, Fotó: Bodnárné Telkes Márta, PM-TÉR6 Nonprofit Kft



„Az Országház-utcza felé eső tanácstermet hármas dongaboltozat fedi, falainak ékessége gazdag festés és magas tölgyfatalapzat. Komoly jellegű tölgyfakandallója, melybe királyunk fiatalkori képe van foglalva, harmonikusan illik a sötét színekben tartott bútorzathoz" – írja Fellner a díszalbumban. A tanácsterem bútorzata, ahogy a főváros akkoriban épült jelentős állami és középületeinek – így az Operaház, a Parlament, a Tőzsde és a Kúria – reprezentatív enterirőrjei Thék Endre gyárából kerültek ki. „A közel négy évtizedet átölelő korszak, az 1870-es évek közepétől az első világháború kitöréséig az építészetben és a vele szorosan összekapcsolódó belső berendezésben, bútorművességben számos stílust, irányzatot, művészi felfogást vonultatott fel. E széles spektrumban egymás mellett, ám egymást áthatva, eklektikusan összefonódva voltak jelen a romantikus historizmus, a neoreneszánsz, a neobarokk és a neoklasszicizmus, majd az új stílusirányzat, a szecesszió különböző változatai. Mindezt átszőtte a nemzeti stílusteremtés két főbb vonulata: a magyar történelmet és népművészetet konzerválni kívánó törekvés; illetve a magyar és külföldi – nem utolsósorban gyarmati indiai, perzsa és mór – építészeti elemeket a szecesszió floralizmusával ötvöző kísérlet. A magyar iparművészetben egyszerre volt jellemző az egymással párhuzamosan futó osztrák, német, francia neostílusok hatása és a historizáló-eklektikus népi motívumkincset az önálló nemzeti művészet megteremtésének igényével felhasználó irányzat" – írja Lovay Zsuzsanna a Thék Endre historizáló bútorművészetéről írt munkájában.

Thék bútorai tehát – akárcsak a Zsolnay-féle tetőcserepek és épületkerámiák – nem csak illeszkedtek Fellner felfogásához, amely a neogótikát az „új" és „magyaros" stílussal ötvözték, de minőségükkel beemelték a korszak meghatározó középületei közé a Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épületét.

Tálos Lőrinc
 

A cikk a műemléki rekonstrukciót lebonyolító PM-TÉR6 Nonprofit Kft-val együttműködésben született. 

 

Vélemények (1)
Reki
2020.05.28.
06:02

Sokat meditáltam, hogy helyes-e az eredeti állapotot visszaállítani ennél az épületnél. Valóban túl díszesnek, túl grandiózusnak tűnt a Mátyás templom mellett. Végül arra jutottam, hogy a neogótikus stílusával kiegészítené a Mátyás templom látványát, feldobná a teret és javítana a Hilton szálló által lerontott környezeten.

Új hozzászólás
Helyek/Városépítészet

WEKERLETELEP // Egy hely + Építészfórum

2020.10.28. 14:46
00:06:33

Lakótelep csak éppen másképp! A Wekerletelep minden túlzás nélkül a hazai építészettörténet egyik legfontosabb és legkiemelkedőbb állomása. Egy olyan kor ma is élő és működő hagyatéka, amikor az állam még kötelességének tartotta, hogy polgárai lakhatásásról méltó módon gondoskodjon. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozata ezúttal a Kós Károly térre és környékére kalauzol minket. / A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja. /

 

 

Lakótelep csak éppen másképp! A Wekerletelep minden túlzás nélkül a hazai építészettörténet egyik legfontosabb és legkiemelkedőbb állomása. Egy olyan kor ma is élő és működő hagyatéka, amikor az állam még kötelességének tartotta, hogy polgárai lakhatásásról méltó módon gondoskodjon. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozata ezúttal a Kós Károly térre és környékére kalauzol minket. / A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja. /

 

 

Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk