A studio stisze műve az Építészet Ligete pályázaton

A MÉM MDK 2021-es pályázatán a studio stisze egy a meglévő zöldterületbe elhelyezett barlangszerű, ősi tér koncepciójával jelent meg. A tervet az alkotók mutatják be. 

Tervezési alapgondolat 

Elemi tér. Ősi tér. A jelen embere. A nyitott jövő. A tér, a humán és az idő hármas egysége.

A mesterséges tér modellje a természetes tér: emberi léptékben gondolkodva mindenekelőtt a barlang tere. A természet erői által vájt üregek mintájára váj mesterséges üreget magának az ember. A mesterséges üreg legtöbb esetben a földbe mélyített gödör letakarásával, lefedésével válik lakhatóvá. A sátor formájú letakarás hozza létre a legősibb tér- és tömeg alakzatot.

Kettősségben élünk. Egy felgyorsult Világban, a modern korunk vívmányait alkalmazva éljük mindennapjainkat. A számítógép és lassan a mesterséges intelligencia által létrehozott, a valóságból kiszakadt térben sok időt töltünk, ugyanakkor kiéhezve keressük a régi korok biztonságát, a kiszámíthatóságot, a nyugalmat árasztó természetközeli környezetet. 

Jövőnk tőlünk függ. Egyre fontosabb cél a természetünk megóvása. A technikai vívmányok létrehozásával és ezeknek alkalmazásával egy fenntartható élhető Világ megteremtése. Az építészeti múzeum az ember, a tér és az idő egymáshoz való viszonyrendszerét képezi le.  A tervezés során fontos szempont volt a funkcionális rend mellett az építészetet híven tükröző térélmény visszaadása, amely párhuzamosan több esemény befogadására képes.

Területalakítási, elhelyezési és építészeti koncepció, a beépítési paraméterek vizsgálata 

A tervezési terület vizsgálata alapján a legfontosabb cél a zöldfelületek maximalizálása, a meglévő faállomány védelme, a meglévő épített környezet optimális kihasználása, elemi tér, funkcionális rend, térélmények, funkcionális és téri rétegződések létrehozása.

A terület előkészítő bontása során létrejött viszonylag nagyobb kiterjedésű zöldfelület, egy városi környezetben jelentős értékkel bír. Ennek megtartása, erősítése fontos.  Az évek során jelentős méretűre fejlődött, de nem túl nagy kiterjedésű faállomány védelme kardinális. Az újonnan létesülő épített terek kialakítása során a fákat meg kell óvni. 

A meglévő épületállományok racionális felhasználása, tovább építése, a mai kor igényeinek való átalakítása a meglévő értékek tiszteletben tartása mellett prioritás. A fenntartható szemlélet, a környezettudatos gondolkodás egyik alapja.

Mindezen szempontok mellett egy, az építészetet bemutató funkcionális tér elhelyezése a cél, amely többrétűen épül egymásra. Az egyszerű tömegből kivájt monumentális térélmény bemutatása. A térképzés fontos elemei a kültér – átmeneti tér – beltér hármas egysége.  Prioritás egy olyan városi tér létrehozása, amely időszakosan az embereké, átjárható, vizuális élményt és közvetetten vizuális nevelést, egyéb változó ismereteket is ad az áthaladónak. 

Kapcsolódás a városi szövethez, az egyes épületek elhelyezése, kapcsolódása egymáshoz

A városi szövetet madárperspektívából szemlélve jól kivehető, hogy a tervezési terület a Városligettől kiindulva a Városligeti fasor utolsó zöld tömbje. A Rottenbiller utcától egészen a Dunáig már az épített környezetünk urbánusabb kialakítása található. A kialakult összefüggő zöldterület védendő.

A meglévő és megtartandó épületek pozíciója és léptéke fix, a terület tovább építését determinálja. Az új funkcióhoz szükséges épület a meglévő házak által közrefogott teresedésben alakítható ki, az előzőekben ismertetett szempontok alapján a térszín alatt.  Az épületek egymással térszín felett, belső kerti járatokkal kapcsolódnak. A múzeumi funkciók, illetve a MÉM és MÉD a térszín alatt is összekötésre kerül.

A terület környezet alakítása, a gyalogos- és gépkocsi forgalom megoldása, a teher- és műtárgyszállítás biztosítása

Az építészet ligete a Városligeti fasorról és a Bajza utca felől is egyaránt megközelíthető. A gyalogos és kerékpáros forgalom részére a terület felnyílik, időbeli korlátozással átjárhatóvá válik. Az autóval helyszínre érkező látogatók a -3. szinten elhelyezett mélygarázsban tudnak parkolni, majd innen a felszínre és a múzeumi terekbe menni. A gépkocsiközlekedés a Bajza utca felől a Walter Rózsi-villa melletti, jelenleg is meglévő útkapcsolat felhasználásával lehetséges. A múzeumi funkcióhoz szükséges gazdasági útvonal is a Bajza utca felől nyílik. A lehető legkisebb mértékű, de szükséges méretű rámpa kivágással jutunk a térszín alá. A térszín alatt történik a múzeumi raktárak feltöltése. Ezen a térszinten az új múzeumi épület és a D-C épületek is összekapcsolódnak, átjárhatóvá válnak.

A terület zöldfelületi rendszere, mikroarchitekturális elemei

A jelenleg felszabadított zöldfelület kedvező a környező városrészek szempontjából. Ennek felerősítése, kiemelése, továbbfejlesztése a cél. A városi ember számára a legkisebb zöldfelület is kincs. A zöldfelület fejlesztése során kedvező funkciók elhelyezés is cél, amely a terület kihasználtságát növeli. A terület mezőgazdasági múltját megidézve az újonnan létrejövő városi zöld tér méltó otthona kell legyen az őshonos növényeknek, amely egyben a városi tér dísze is. Az ősi tér formálása során létrejövő városi domb tökéletes színhelye a hobbi szintű téli szánkózásnak, a baráti társalgásnak, az Árkay féle templom melletti piknikezésnek, a déli lejtőn kialakított ülőfelületeken ücsörögve nézelődő csendes mozizásnak, egyéb szabadidős tevékenységnek.

A Városligeti református templom és a D-E épületek közé beékelődött kisebb terület ad helyszínt az építész játszótérnek, amely a játék mellett a gyerekek vizuális nevelését is hivatott fejleszteni. A játszótértől visszafelé a Bajza utca felé kialakult sík felület tökéletes helyszíne egy évente pályázható pavilon kiállításnak, a serpentine pavilion mintájára. A zöld lepel alatt kap helyet az építészeti múzeum. A múzeum és az utcák között található a fedett - nyitott állandó kiállításra is alkalmas, átjárható elemi, ősi ihletettségű, de mai városi tér.

Építészeti formálás, anyaghasználat, műszaki igényszint megfogalmazása 

Építészeti gondolatok:

A meglévő épületek által határolt zöld területen belül alakul ki a kivájt, ősi tér. A kivájt teret, a zöld lepel fedi le és kialakul a rétegzett funkcionális tércsoport. Az organikus formálású lepel alatti, átjáró szinten közelítjük meg a szigorú, geometrikus raszterben szerkesztett, funkcionális, tér kapcsolásokban gazdag múzeumi épületet.

Az új épületrészek primer szerkezetei korszerű, monolit vasbetonból készülnek, az adott technológiai előírásokkal. A szekunder szerkezetek a funkciók függvényében a belsőépítészeti formálás függvényei. De alapvető prioritás a világos, tiszta, nemes anyagok alkalmazása. A kivájt, átmeneti tereknél a monolitikus, színezett, felületében strukturált beton alkalmazása a cél, részben utalva az ősi barlang felületekre. A beltéri és az átmeneti terek padlószerkezeteinek burkolata is a városi tér burkolata, ezzel is utalva a végtelenre, a határtalanságra.

A meglévő és megtartandó épületek kialakítása, formálása adott. Ezeknek bontása, továbbépítése csak a szükséges mértékben célszerű. A Herczel szanatórium tetőszerkezetének eredeti visszaállítása környezettudatos gondolkodás alapján nem javasolt. Megfelelő architekturális elemekkel kortárs, jól működő épület formálható a meglévő szerkezetekből. D-E épület esetén a D épület karakterjegyeit javasoljuk folytatni az E épületen is. Továbbá ezen homlokzat javasolt fejlesztése szintén egy ráépítő rétegződés. Első körben a parapetes nyílászárókat meg kell szüntetni. Födémtől-födémig nyílások kialakítása célszerű. A homlokzat elé 1,5 m szélességben télikert funkcióra is alkalmas növénytárolót építünk. A homlokzati záróréteg tejfehér polikarbonátból készül, amely a létrejött dombról mozivászonként is funkcionál naplemente után.

Szepesi János, Sztankovics Andrea, Nagy Gergely

Szerk.: Paár Eszter Szilvia