A Zsuffa és Kalmár Építész Műterem és az Újirány Tájépítész Kft. megosztott első díjas terve az Akadémia Park pályázatán

A tervre a klímasemleges értékteremtésen alapuló rehabilitációk újszerű példájaként lehet tekinteni. Kiemelt figyelem hárult a társadalmi mobilitás és szolidaritás kérdéskörére, valamint a mindenféle anyagi lehetőségre, életkorra, illetve társadalmi státuszra tekintettel levő életmódbéli, térhasználati és programkínálati sokszínűségre, hogy ezáltal valóban egy humánus környezet alakulhasson ki ezen a területen. 

RENDEZÉSI ÉS BEÉPÍTÉSI JAVASLAT
„Egy város akkor élő, ha sokakat ösztönöz a városi térben való tartózkodásra… Egy gyaloglásra ösztönző városnak olyan adekvát, összefüggő struktúrával kell rendelkeznie, amely gyalogosan megtehető rövid távolságokat, vonzó nyilvános helyeket és a városi funkciók megfelelő változatosságát kínálja. Ez fokozza az aktivitást és növeli a biztonságot a városban és akörül." 
Jan Gehl – Élhető városok (Terc 2014)

A TERVEZETT FEJLESZTÉS KONCEPCIÓJA, URBANISZTIKAI MEGFONTOLÁSOK
Az Akadémia Park fejlesztési koncepciója korunk és jövőnk kihívásaira reflektálva az ökológiai és társadalmi felelősségvállalás, a kreativitás, az innováció és az új együttélési, életviteli módok támogatására helyezi a fő hangsúlyt, a pénzügyi fenntarthatóságot is figyelembe véve.

A máig meghatározó jelentőségű városi fejlesztések mind a jövő iránti felelősségérzettel jöttek létre, ebből fakadóan bizonyultak előremutatónak. A budapesti Városliget, mint a világ első közparkja, Cleveland példamutató zöldfelületi rendszere, a New York High Line megújítása, vagy a stuttgarti Weissenhofsiedlung, valamint a pasaréti Napraforgó utca, a Graphisoft park és a koppenhágai Charlottenhaven fejlesztése mind egy-egy közösség előrelátó víziójának köszönhető. A jövőbe tekintve a jövő kihívásaira reflektálnak, az adott kor mércéjével mérve merész megoldásokkal élnek, kísérletezőek és innovatívak. Utólag vizsgálva rámutatnak arra, hogy a várost valóban érdemes egy organikus szövetként kezelni, ahol a meglévő városszövet, az abban létrejött zöldfelületek fejlesztése valamint az új beépítések együtt segítik az emberi kapcsolatok megőrzését, támogatását, amely szorosan összefügg a minőségi élet és a társadalmi kohézió megteremtésével.

Az Akadémia Park megújításakor fő célként a területen arányos fejlesztést, a jól-lét alapfeltételeit és a fenntartható életmódok támogatását biztosító keretrendszer létrehozását tűztük ki, mely a klímasemleges értékteremtésen alapuló rehabilitáció újszerű példája is lehet. 

Világszerte növekszik a városi lakosság aránya, miközben a városok az egyik legnagyobb pörgetői a klímaváltozásnak. Utóbbi okán adaptálandó nagyvárosi településszövet működésének javítása nem csupán építészeti kérdés, tágabb összefüggésrendszerben szükséges épített környezetünkre tekinteni. Az Ördögárok mellett elterülő tervezési helyszín a kerület egyik utolsó be nem épített, nagyléptékű és összefüggő városi területe, melynek érzékeny fejlesztése ökológiai szempontból is megfontolandó kihívást jelent.

Elképzelésünk szerint az eddig a városhasználók elől elzárt, volt katonai terület megnyitási és megújítási koncepciója takarékosságával ill. körültekintő, intenzív zöld koncepciójával példát mutathat a barnamezős fejlesztések társadalmi és környezeti felelősségtől átitatott, jövőbemutató módjára. Így kerültek a koncepció fókuszába olyan célok is, mint Ördögárok zöld folyosójának fejlesztése, a hőszigetcsökkentő hatás fokozása érdekében a megmaradt zöldterületek intenzív fejlesztése, a kerület múltjának és épített örökségének nagyobb megbecsülése, és az eddigi zárványon keresztül a gyalogos és kerékpáros forgalom megnyitása, ezzel pedig a karbonsemleges közlekedés komfortosabbá tétele.

Tervünk egy keretrendszer kialakítására tesz javaslatot, amely alapot biztosít egy új városi alközpont létrejöttéhez, amelyet az emberek belaknak, közösen alakíthatnak, a felkínált funkcionális és téri gazdagság, a szabad térhasználat pedig hozzájárul a park szűkebb és tágabb környezetének jövőbeli fejlődéséhez. Tervezési programunkban kiemelt figyelmet fordítottunk a társadalmi mobilitás és szolidaritás kérdéskörére. Fontosnak tartjuk, hogy mindenféle anyagi lehetőségre, életkorra illetve társadalmi státuszra tekintettel levő életmódbéli, térhasználati és programkínálati sokszínűség, ezáltal valóban humánus környezet alakuljon ki a területen.

A javasolt keretrendszer definiálja azokat a főbb gesztusokat, amelyek megteremtik majd a hely atmoszféráját, meghatározzák az egyes épületek maximális térfoglalását és jelzik a különböző karakterű közterületek hálózatának használatát. Merítve a történeti vásárok összetett térhasználati tapasztalataiból, javaslatunk szerint a nyilvánvaló irodai és lakó, fiatal és idős emberek számára szállást biztosító funkciók mellett, kereskedelem, sport, kifőzdék, vendéglátás, óvoda, különböző kulturális és szociális szolgáltatások is megjelennek a területen, ezzel folyamatos életet biztosítva helyszínen. A vegyes funkciójú terület megvalósítja a ’15 perces város’ koncepcióját is, amely gyalogosan vagy kerékpárosan bejárható, társadalmilag fenntartható, és a számtalan praktikus, bevált zöld technológia alkalmazása együttesen teszi ezt a jövőbeli fenntartható fejlődés modelljévé. Javaslatunk szerint az épületek többsége nem tulajdonként, hanem bérleményként lenne kialakítva, ezzel is igyekeznénk a mobilitás és egyfajta folyamatos megújulás lehetőségét a rendszerbe kódolni.

KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK ELEMZÉSE, ÚJ VÁROSI SÉTÁNY KIALAKÍTÁSA
Az Akadémia Park területe közösségi közlekedéssel, kerékpárral jól megközelíthető. A terület autós megközelíthetőségét a Hűvösvölgyi út túlterheltsége nehezíti. Ez fontos tényező, hiszen a terület további terhelésének szintje alapvetően határozza meg a beépítés ideális mértékét is. Parkterület létrehozása generálja a legkevesebb új autóforgalmat.

Míg a Hűvösvölgyi úton a kerékpáros közlekedés megoldott, a gyalogos közlekedés jelenleg rendkívül nehézkes és kellemetlen. Tervünk a villamos sín és az Akadémia Park közti teljes sávot városi sétányként alakítja át. Az Ördögárok lefedésének kiterjesztése a Riadó utcáig lehetővé teszi a park frontoldalának teljes hosszán egy új, fásított gyalogos sétány kialakítását, amely összeköti a terület határoló két oldalsó utcáját, gyalogosan is körbejárhatóvá téve a teljes tömböt. A járdák javítása és szélesítése a csatlakozó utcákban is alapvetően szükséges lenne.

A gépjárműforgalmat a kiadott közlekedési koncepciónak megfelelően két ponton, a Hűvösvölgyi út Riadó és Hidász utcai sarkain vezettük be a fejlesztési területre. Az autókat mindkét helyen egyenesen a térszín alatti mélygarázsokba vezetjük, a park területe autóforgalomtól mentes, és a mellékutcák forgalmi terhelése sem növekszik. A jelenlegi főkapun keresztül a belső területek feltárhatók a szükséges tűzoltó, mentő, kukásautó, stb. számára. Az új külső sétány kialakításával elvesztett parkolóhelyeket az Ördögárok lefedésével nyert közterületen, a zöldesített villamosvonal mentén pótoltuk vissza, az Officium parkolóit pedig az ’A’ épület tervezett mélygarázsában.

TÁJÉPÍTÉSZET, PARK FUNKCIONÁLIS KIALAKÍTÁSA
A helyszíni kutatások, vizsgálatok tanulságai és korunk kihívásaira reflektáló városfejlesztési vízió mentén alakult ki a terület fejlesztési koncepciója és funkcionális kialakítása, melynek alapvetése, hogy a terület leginkább egy zöld, városi parkká fejlesztendő. Így alakul ki az Akadémia Park zöld belső magja, melyet a terület határain egy, az épületeknek helyet adó külső héj védelmez. A két réteg közt zöldesített köztérrendszer képez átmenetet. A park és az épületek egy összefüggő, egymást támogató energetikai és vízhasználati rendszert képeznek. Az épületek és a pavilonok a park életét aktivizálják, míg a zöld az épületek energetikai rendszerét javítják és használati módjukat gazdagítják üvegházak és tetőkertek formájában.

A telepített funkciók az új fenntartható életmódok támogatását tűzik ki célul. A javaslat támogatja a fenntarthatóságot és az innovatív környezeti, valamint az új, kísérleti együttélési formák és a kreatív alkotóközeg kialakulását. Flexibilis rendszert képez, mely az ütemezhetőségnek köszönhetően biztosítja környéken lakók, illetve a folyamatosan beköltözők számára akár a beleszólás jogát is. A park tervezése során a környezeti felelősségvállalás részeként egy olyan önfenntartó rendszer létrehozása volt a cél, amely alkalmazkodni és reagálni tud a megváltozott környezeti adottságokra. A terület tájépítészeti kialakításában legfontosabb cél a már meglévő spontán szukcessziós folyamat kiteljesítése volt. A fennálló táji adottságok erősítésével három fő karakter alakítható ki (mező – erdő - liget), melyek önfenntartó, biodiverz gyep/évelő és árnyéki évelőfelületei a legfenntarthatóbb zöldfelületek, egyúttal a városi mikroklímára is jótékony hatással bírnak.

Az önfenntartó rendszer kialakításának része az esővíz gyűjtése és a vízgazdálkodás, energiatermelés, megújuló energiák használata. Ennek a rendszernek a működésében innovatív elemek vesznek részt. A vízgazdálkodási rendszer a víz zöldfelületen történő szikkasztása mellett egy összetett vizes élőhely kialakítását segíti elő, amely az esővíz és zápor vizek elvezetését is biztosítja.  Az épületek szürke vizét, valamint a tetőfelületekről és a távolabbi burkolatokról összegyűjtött víz egy kétszintű tartályrendszerben kerül tárolásra, ahol az első tartály a (hirtelen) leesett esővizeket gyűjti, majd továbbítja a következő tároló tartályba. Az ebben összegyűjtött, tisztított és maximum 30 napig tárolható esővíz a tavak, szikkasztóárkok vízutánpótlását és a zöldfelületek öntözését biztosítja. A szivacsváros innovatív rendszerének elve alapján, például a járdák, parkolók és egyéb burkolt felületeken megjelenő fák körüli alépítmény is csapadékvíz-visszatartó közeg kialakításával készül, így a csatorna közműrendszer mentesül a plusz terheléstől, a fák vízellátása viszont száraz időszakban is biztosítható.

A parkban az épületek szerves részét képező önfenntartó üvegházai és tetőkertjei (melyek saját maguk termelik az energiát, vizet gyűjtenek és ezeket hasznosítják, egyúttal segítik az épületek hőháztartását), a helyben történő növénytermesztésre adnak lehetőséget, a közösségi kertekkel egyetemben tovább erősítve az „ökológiai szép" látványát, mely áthatja az egész parkot – a fenntartható jövőképet szimbolizálva.

A park nem csupán zöldfelület vagy hűtőközeg a városon belül: különböző térrészei más-más jellegű térhasználatra adnak lehetőséget, vízfelületei, innovatív elemei a klímaadaptáció elősegítésén túl kellemes látványelemek is. A park egyben, a rendszerben működő környezet bemutatását és a környezettudatos oktatást is támogatva bemutató parkként, kísérleti mintaterületként is szolgálhat. Az Akadémia Park a közösségi szerepvállalás részeként továbbá a minőségi időtöltést, a rekreáció szabad terét biztosítja, fogyasztási kényszer nélkül. A park szabadon használható közösségi, rekreációs, pihenő és találkozóhelyeket teremt, programkínálati sokszínűségével egész évben lehetőséget kínál a lakosoknak, az ott dolgozóknak és a látogatóknak, hogy szabadidős, kulturális és civil eseményeken keresztül bekapcsolódjanak a város életébe.

A park térszerkezetileg 6 fő részre tagolható: a külső sétányra, a belső zöld köztérrendszerre, a mező, az erdő, a liget és a lovarda területére. A park zöldfelületének három fő egységét, a mező-erdő-liget területét egy ösvényfolyamra felfűzött vízgyűjtő rendszer szervezi. A parkot sétányok tagolják, amelyek a fő térrészeket határolják. A fő és az alsétány a Hűvösvölgyi út és a Pasaréti út közt teremt átjárási lehetőséget, a kereszt- és a városi sétány a Hűvösvölgyi út gyalogosforgalmát rendezik. A városi sétányra nyíló kereskedelmi funkciók biztosítják városközponti kontextust, aktivizálják a sétányt.

BEÉPÍTÉS, ÉPÍTÉSZETI KIALAKÍTÁS
Szándékunk szerint a tervezett Akadémia park területe minden napszakban élő hely, nem ürül ki délután, amikor az irodai dolgozók hazamennek. Ennek megfelelően nem monofunkcionális városközpontot terveztünk, hanem olyan élő térszövetet, amely gazdag funkcionális kínálatával, vonzó belső, külső és átmeneti terek hálózatával minden generáció számára lehetőséget biztosít a jelenlétre. Pályázati tervünk kiemelt célja tehát a szabad terekhez való hozzáférés biztosítása minden korosztálynak és társadalmi rétegnek. A parkot szegélyező épületek földszintjei nyitottak, átjárhatók, vendéglátó és kereskedelmi funkcióik is a közterület használatot támogatják.

Az összevont telkek tervezett beépítettsége 17,86% ami az ingatlanegyüttes jelenlegi szabályozási paramétereinek átlagában helyezkedik el – hiszen az összevonás előtti telkek egy részén 15, más telkeken 20% a jelenleg is megengedett beépíthetőség. A beépítés valódi intenzitását viszont a szintterületi mutató jelzi, a javasolt terepszint feletti szintterület némileg kisebb (0,37), mint akár a jelenlegi előírások szerint lehetne. Ez a koncepcionális döntés egyértelműen a szabad terek létrehozásának szándékával magyarázható, a zöldfelületi karaktert erősítő, laza, szellős és változatos beépítést sugall. A beépítés alacsonyabb intenzitása és magas téri minősége a területen magvalósuló fejlesztés ingatlanpiaci értékének határozott felértékelődését eredményezi, ami majd a bérleti díjakban lesz realizálható.

Új kísérleti együttélési formák kialakítása
Az Akadémia Park az új együttélési formákat támogató beruházás lehet, ahol a lakókollektíva, a kollégium és az idősek háza (senior co-housing) biztosítják a családok, idősek és fiatalok számára a közösségben élés lehetőségét, a közös gazdálkodást és felelősségvállalást, egymás segítését. A lakó funkció új értelmezést nyer: a sokféle tipológiájú lakásrendszer változatossága sokféle együttélési formának ad teret. Ezekre a lakóegységekre jellemző a nagyarányú közösségi terek (pl.közösségi konyha/mosoda, lakáson belüli közös konyha) jelenléte az épületeken belül is, melyek a találkozások tereiként támogatják a közös időtöltést. E rendszer segíti például a kisgyermekeseket, fiatalokat és időseket is, egymás életének megkönnyebbítésében (gyerekekre vigyázni, bevásárolni, beszélgetni).

Flexibilitás
Az egész tömb területén az egyes funkciókat (lakó, kereskedelem, szolgáltatás, iroda, közösségi, vendéglátás, stb.) vegyesen javasoljuk telepíteni. A különböző funkciójú épületek szerkezeti és térstruktúrája pedig lehetővé teszi a maximális flexibilitást annak érdekében, hogy minél szabadabb legyen a használhatósága és reagálni tudjon az aktuális igényekre, pl. ha egy irodaépületben igény van rá, egészségcentrumot is ki lehessen alakítani. A tervezett szállás és lakó-jellegű épületek tipológiai sokfélesége és flexibilitása is a sokféleség kialakulását erősíti.

Kreatívok vonzása
Egy terület mindennapi életét nagyban befolyásolja az ott dolgozók jelenléte. Az Akadémia Parkba tervezett kreatív negyedben és az inkubátorházban olyan kreatív irodák, startup-ok találhatnak helyek, melyek inspiratív hangulatot hoznak létre a parkban, ahol a jövő ügyeiről történő gondolkodás pozitív hatására jön létre. A park ezáltal a jó energiák gyűjtőhelyévé, az eszmecsere és az alkotás terévé válik.

Ütemezhetőség – közösségi részvétel
A vegyes funkciójú épületeket a park külső peremén helyeztük el, a javasolt beépítés tehát keretezi, védi a park nyugalmát. Az épületek kialakításakor a kisebb egységekre bontás nem csupán a keret fellazítását, a funkcionális tagolást, hanem az ütemezett megvalósítást és a szükséges flexibilitást is lehetővé teszi. Koncepciónk szerint a meglévő épületállomány egy részét is újra lehet hasznosítani és integrálni az új térszövetbe. Európa szerencsésebb részén a ´60-as, ´70-es években, sokszor sebtében felhúzott lakóblokkok bontással fenyegetése helyett, számos jó példát találhatunk arra, hogy a funkciók kiteljesítésével teljesen új arculatot adnak az ilyen házaknak (például lsd. a Lacaton-Vassal féle social housing blokkot Bordeaux-ban), ezzel pedig nem csak az építkezéssel járó ökológiai lábnyom mérete csökken radikálisan, hanem a történeti folytonosság is megélhetővé válik. Az Akadémia Park területén több hasonló korú épületet is továbbgondolhatónak vélünk, ezek revitalizációja a téregyüttest csak tovább gazdagíthatja.

Az Akadémia Park területének több ütemben megvalósuló beépítése lehetővé teszi, hogy a beköltözők, az itt lakók és dolgozók közösen alakíthassák a tervezett fejlesztéseket. Fontos lehet a közös döntések meghozatala a térhasználatot illetőleg, az újszerű, saját szabályrendszerek felállítása, és ezek közös elfogadása. Egyúttal az is meghatározó, hogy az első körben beköltözők, bérlők ezekkel a feltételekkel és lehetőségekkel teljesen tisztában legyenek, azaz valódi részesei lehessenek e folyamatnak – annak érdekében, hogy a rendszer az első pillanattól kezdve gördülékenyen tudjon felállni.

A fejlesztést takarítással (törmelék, épületmaradványok és kerítések elbontásával), a külső kapcsolatok és a belső úthálózat kialakításával, majd az építést mintaprojekt megvalósításával javasoljuk indítani. A fejlesztés a pilotprojekt működése közben szerzett tapasztalatok, a felmerülő valós igényeknek és lehetőségeknek megfelelően rugalmasan alakulhat. A legtakarékosabban kialakítható épületek a meglévő, jelenleg használaton kívüli épületek revitalizációjával valósíthatók meg és szinte azonnal látható eredményt hozhatnak.

Zsuffa és Kalmár Építész Műterem + Újirány Tájépítész Kft.


RÉSZLET A ZÁRÓJELENTÉSBŐL

A terv egyszerű, kiegyensúlyozott építészeti megoldásokat tartalmaz, jó arányú és jól használható tereket hoz létre, beépítési koncepciójával finoman reagál az Akadémia eredeti, történeti beépítésére. A terv nagy hangsúlyt helyez a fenntarthatóságra. A park és az épületek összefüggő, egymást támogató energetikai és vízhasználati rendszere, az üvegházak és tetőkertek, az önfenntartó rendszerek kialakítása, az esővízgyűjtés és vízgazdálkodás, a megújuló energiák használata vagy a telepített funkciókkal a fenntartható életmódok támogatása mind a fenntarthatóság előmozdítására tett pozitív javaslatok.

Tájépítészet
A jelenlegi zöld adottságokat helyesen értékelő, azokat karakteresen továbbfejlesztő („erdő/mező") pályamunka. Tiszta zonalitás jellemzi, ahol a tájépítészet inkább jelzésszerűen jelenik meg, ugyanakkor a műleírás részletes és integráns zöld fenntarthatósági modellt mutat be. A Hűvösvölgyi úti beépítés és a mögöttes park kapcsolata (dinamikusan „lüktető" térsor) kiemelkedően jó.

A bírálóbizottság a tervet mértéktartó beépítési volumenéért, értékes építészeti gondolataiért, a közhasznú és átjárható zöld közpark elősegítését erősítő beépítési javaslatáért rangsorolás nélküli I. díjban részesíti.

Szerk.: Pleskovics Viola