Technológia

Akadálymentesített brutalizmus: Megújult a bécsi Wotruba templom

1/6

Wotruba templom – Fotó: Michael Baumgartner KiTo

Wotruba templom – Fotó: Michael Baumgartner KiTo

Wotruba templom – Fotó: Michael Baumgartner KiTo

Wotruba templom – Fotó: Michael Baumgartner KiTo

Wotruba templom – Fotó: Dorian Janauer

Wotruba templom – Fotó: Jakob Börner

?>
Wotruba templom – Fotó: Michael Baumgartner KiTo
?>
Wotruba templom – Fotó: Michael Baumgartner KiTo
?>
Wotruba templom – Fotó: Michael Baumgartner KiTo
?>
Wotruba templom – Fotó: Michael Baumgartner KiTo
?>
Wotruba templom – Fotó: Dorian Janauer
?>
Wotruba templom – Fotó: Jakob Börner
1/6

Wotruba templom – Fotó: Michael Baumgartner KiTo

Wotruba templom – Fotó: Michael Baumgartner KiTo

Wotruba templom – Fotó: Michael Baumgartner KiTo

Wotruba templom – Fotó: Michael Baumgartner KiTo

Wotruba templom – Fotó: Dorian Janauer

Wotruba templom – Fotó: Jakob Börner

Akadálymentesített brutalizmus: Megújult a bécsi Wotruba templom
Technológia

Akadálymentesített brutalizmus: Megújult a bécsi Wotruba templom

2021.05.31. 14:21

Cikkinfó

Támogatott tartalom

Földrajzi hely:
Ausztria, Bécs

Építészek, alkotók:
formann ² puschmann I architekten zt-gmbh

Cég, szervezet:
Austrotherm

Termék, technológia:
hőszigetelés, szigetelés

A bécsi Mauerben található Szentháromság-templomot, köznyelven csak „Wotruba templomként" emlegetett épületet az ismert osztrák építész, Fritz Wotruba tervezte. Az egymásra rakott betontömbökből álló szerkezet összsúlya meghaladja a 4000 tonnát. Az 1976-ban felszentelt templomot most kibővítették, és akadálymentesítették, ami több szempontból is kihívást jelentett az építészek számára.

A bécsi St. Georgenberg külső kerületében a római-katolikus Szentháromság-templomot turisták ritkán látogatják és többnyire az útikalauzok, népszerű programajánlók sem említik, pedig a Fritz Wotruba (1907-1975) bécsi szobrász által létrehozott templom a város egyik legemlékezetesebb épülete. A hatvanas évekre jellemző templomépítészettel (például Gottfried Böhm Neviges-i Marien domjával) ellentétben a Wotruba-templomot inkább építészeti szoborként, mint szoborépületként képzelték el. Az eredetileg márvánnyal tervezett karmelita kolostortemplom modelljeit és későbbi terveit Wotruba a hatvanas évek közepén Gerhard Mayr bécsi építésszel közösen készítette el.

Wotruba alapvetően ateistának tartotta magát, de szavait idézve „ellenálhatatlan vágyat" érzett, hogy egyszer olyan anyaggal dolgozzon, amivel a tömeg és a dimenziók korlátozása pusztán a látásmódtól, képzelettől függ. Az új kolostor megalapítása 1969-ben meghiúsult, így az épület megvalósítására is várni kellett. A templomot végül hét évvel később szentelték fel.

A „brutalizmus" fogalmát Wotruba temploma a nyers látszóbeton-szerkezetében és kialakításában hűen tükrözi: külső falai nyers betontömbökből állnak, amelyek közül a legmagasabb több mint 13 méteres. A fény a tömbök közötti, üveggel fedett felületeken áramlik be a templomba. A kezeletlen betonfelületek rendkívül jó állapotban maradtak fenn, komplexebb felújításra eddig nem volt szükség, bár a vízelvezetés és a vízszigetelés kivitelezése csak most történt meg. Az időjárás viszontagságai által okozott károk szintén elenyészőek, mivel az 1,8 és 141 tonna közötti tömbök nagyon kevés korrózióra hajlamos kötőanyagot tartalmaznak. A rozsdamentes acélprofilok közül néhányat ki kellett javítani régebben, és pár évvel ezelőtt a tetőtömítést is kicserélték.

Wotruba templom – Fotó: Michael Baumgartner KiTo
2/6
Wotruba templom – Fotó: Michael Baumgartner KiTo

Az utóbbi időben a St. Georgenberg templom megközelíthetősége nehézkessé vált a gyülekezet néhány tagja számára, ezért az illetékes munkacsoport úgy döntött, hogy elindítja a templom akadálymentesítését, ehhez földalatti térbővítésre és liftre volt szükség. A tervezés tekintetében kiemelt fontosságú volt, hogy a bővítmény építészetileg koherens legyen a felső templommal, ugyanakkor nem nyomja el.

Az épületet az esetek 85 százalékában az alagsorban használják, ezért a gyülekezet egy többcélú, napfénnyel bevilágított és raktárokkal ellátott helyiséget tartott a legideálisabbnak. Az építészeknek ezen felül az alagsori szaniterek elhelyezését is meg kellett oldania.

Az eredmény látványos, mégis tartózkodó: 135 négyzetméternyi további használható tér jött létre, melyet tömör vasbeton szerkezetből emeltek, valamint a természetes fényt áteresztő, a padlótól a mennyezetig érő üveghomlokzatból. Egy elegánsan elhelyezett lift biztosítja, hogy az alagsorból az emberek feljuthassanak a templomba.

A tervezők az Austrotherm® szigetelőanyagait választották az épülethez. "Mert ezek egyszerűen kiváló minőségű termékek" - magyarázza Stefan Puschmann okl. építészmérnök. Ezért a tető és a peremterületek esetében az Austrotherm szigetelőanyagait használták. A zöld, fordított tetőben az Austrotherm XPS® TOP biztosítja a hőszigetelést, és védi a vízszigetelést. Az egyik részt kettős hőszigetelésű tetőnek tervezték, ahol a szuperszigetelő Austrotherm Resolution® lapos tetőt a szürke, nagy terhelhetőségű Austrotherm EPS® W30-PLUS-szal kombinálták - az Austrotherm® új csúcstermékével (lásd kiemelt rész).

A döntést azonban nemcsak a termékek minősége, hanem az Austrotherm® szolgáltatása is megerősítette: "A jó támogatás teszi a beszállítót még vonzóbbá" - hangsúlyozza Puschmann építész. "Fontos szempont, hogy bármikor elérhetőek, ha kérdés merül fel."

Wotruba templom – Fotó: Dorian Janauer
5/6
Wotruba templom – Fotó: Dorian Janauer

Fritz Wotruba, aki valójában szobrász volt, azt akarta, hogy temploma "egy olyan épület legyen, ami megmutatja, hogy a “szegénységnek" nem kell feltétlen csúnyának lennie és, hogy lemondást gyakorolni lehet olyan környezetben is, ami szép és az egyszerűsége ellenére boldoggá tesz". Az 1964-es terve szokatlan volt. 152 betontömb, szimmetria nélkül egymásra fektetve, különböző magasságú, keskeny ablaknyílásokkal. Tizenkét évbe telt, mire a templom felépült, mert Wotruba tervei nagy ellenállásba ütköztek. 1976 végén az akkori bécsi érsek végül felszentelte a Szentháromság-templomot. Most Bécs turisztikai látványosságai közé tartozik.

 

Cím: Ottillingerplatz 1, 1230 Bécs, Ausztria

Építész: formann 2 puschmann (Christian Formann, Stefan Puschmann)

Megbízó: Bécsi Főegyházmegye Építési Osztálya

Együttműködés az ügyféllel: Harald Gnilsen, Leopold Link

Strukturális tervezés: Karner Consulting ZT-GmbH (Christian Karner)

Tájépítészet: 3: 0 tájépítészet (Oliver Gachowetz, Daniel Zimmermann, Robert Luger)

Épületfizika: Roland Müller

Funkció: egyházi, vallási épület

Tervezés: 2013.05.05 - 2019.03

Kivitelezés: 2018.04.04 - 2019.06

Anyagválasztás: acél- és üvegszerkezet, vasbeton, HFC-mentes szigetelőanyagok túlnyomó része, a PVC elkerülése az ablakoknál és ajtóknál, a PVC elkerülése a belsőépítészetben

Díjak: 2019 global architecture & design awards

Kivitelező: Berghöfer GmbH, Bécs

 

Felhasznált anyagok:

Austrotherm XPS TOP P

Austrotherm XPS TOP 30 TB

Austrotherm lejtésképzés

Austrotherm Resolution

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.