Art Hotel Szeged
Amikor megszűnt a legendás Sörkert, melyben generációk egyetemi polgárai és tanárai bölcselkedhettek, sokan siratták. Amikor kivágták a tömbbelső öreg fáit és megindult a nagyszabású építkezés a környező utcák közterület-rehabilitációjával és a városi elektromos közlekedés felújításával egy ütemben, sokan szitkozódtak. Amikor kész lett, örömmel nyugtázták a szegediek: kevesebb lenne a hely az új Art Hotel nélkül. Szőke Virág írása.
A befektetés története 2001-re nyúlik vissza. Hosszas keresés után esett a választás arra a telekre, mely a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár (Budapesti Városépítési Tervező Vállalat, Pomsár János és Péterfia Borbála) építésekor maradt üresen a tervezett előadóterem és levéltári raktár épületszárnyának meghiúsulása folytán. Az árvizet is túlélő klasszicista épülettömb az 1980-as évek elején került megbontásra, mintegy utolsó momentumaként a Dóm tér építésével járó városépítészeti rombolásnak.
Az akkor még irodaháznak induló vázlatterveket a válság, a megvalósíthatósági tanulmány és egy induló Európai Uniós pályázat írta felül, így született meg a középfolyosós, négycsillagos szálloda végleges koncepciója. A maximális, nagyvárosias 80%-os beépítettséget lehetővé tévő szabályozást kihasználva az épület egymaga adja meg a csonka tömb keretes lezárását, akadálymentesen oldja fel a könyvtárépület szabadonálló beépítettsége és a városi szövet közt fennálló feszültséget, miközben kulturáltan csatlakozik két helyileg védett értékhez is az ellentétes oldalon.
A főbejárat meglepően nem az utcafronton helyezkedik el, hanem a belső udvarban került kialakításra, melynek egyik oka maga a tömbfeltárásokat szorgalmazó helyi építési szabályzat. A tömeg által körülölelt megoldás zajvédettebb és intimebb, egyben köztérré varázsolja a hotel burkolt felületeit, szinte csalogatva az utcán járó-kelőket. A direkt üzenet - mely már a hotel nevében is benne foglaltatik, és tevékenységében is nap, mint nap tetten érhető, így kerül kifejezésre az építészeti gesztusok segítségével: bár az épület elsődleges célja a szállásadás, rugalmas tereivel a városi közélet egyik fókuszpontjává is kíván válni.
A szállodaépítészet útvesztőiben tapasztalatlan tervezőket és a befektetőket már a tervezés folyamán olyan javaslatokkal segítette a leendő szállodaigazgató, melyek később piacképesebbé tehetik az elkészült épületet. Így került kialakításra és funkcionálisan optimális helyzetbe az ipari mosoda, - melynek működtetésével jelentős költséghatékonyság érhető el-, valamint a második emeleti különterem, mely a rendezvényeivel szintén fontos extra bevételi forrás. Számos szobához emellett a tervezőknek köszönhetően balkon vagy terasz került kiépítésre, a fürdőszobákba sok helyen kád szolgálja a kényelmet, a szobákat pedig a csomagok szállítására méretezett extra széles folyosókon lehet megközelíteni. A tervezés során újabb csavarral megszűnt 4. emeleti irodaszint újratervezésével három, intenzív zöldtetővel ellátott lakosztály jöhetett létre. Az apartmanok elrendezése a hosszú távú bérbeadást is lehetővé teszi, mely a közeli egyetemi épületek vendégprofesszorai számára is kényelmes megoldást nyújthat. A konyhatechnikai terv elkészítését pedig leleményes módon az a pályázó nyerte el, aki engedélyeztetni is képes volt a kitalált megoldást. A szálloda lelke, a séf szintén közreműködött a kivitelezési fázis végén, és a maga ízlése szerint választhatta meg munkagépeit.
A reprezentatív terek és kiszolgáló egységeik túlnyomó részt a hotel északnyugati nyúlványaiban kerültek kialakításra. A belsőépítészettel is megbízott építésztervezők a visszafogott olasz formatervezés elkötelezett hívei. A földszinten az előtérhez csatlakozó recepció és bár pultjának kialakításánál alkalmazott üvegbeton elem a lokálpatriotizmus és a nemzetköziség ötvöződésének kifejező metaforája: a világot megjárt szabadalmat kidolgozó Losonczi Áron tevékenysége szintén Csongrád megyéhez köthető. A központi pozícióba helyezett elem a beruházás katalizátorát megszemélyesítő, a kivitelezés idején elhunyt Körtvélyessy Péter kézjegyét viseli magán. A helyi vízilabdacsapat elnökeként a sportélet egyik jeles képviselője volt, mérnökemberként az arányok fontossága élete egyik fő mozgatórugójaként szerepelt.
A szálló talán legizgalmasabb részlete, a könyvtár épületéhez ragasztott közvécé megújításának gondolata, különleges és átfogó problémamegoldást jelent a hotel beintegrálására a Szegedi Szabadtéri Játékokat, a Bor-teret és a hagyományos kézműves karácsonyi vásárt magába fogadó Dóm tér lüktető életébe. A könyvtárépülethez hajdan hozzáragasztott, azonos burkolattal, de oda nem illő tömeggel megáldott nélkülözhetetlen illemhelyek föld alá helyezésével a teret látogató közönség közvetlen kapcsolatba kerülhet a hotel közhasználatú, terepszint alatti parkolójával. A Körtvélyessy Péter által csak Magyarország legdrágább közvécéjeként emlegetett, térszint alá süllyesztett, akadálymentesen is megközelíthető vizes helyiségek másik előnye, hogy így lehetőség nyílt a tér szintjén a hotel előretolt helyőrségének szánt kisebb fogyasztótér és nyári terasz kialakítására, mely a szabadtéri próbák és előadások kulturált kiszolgálása közben betekintést nyújthat a szállóvendégekre váró komfort világába. A bérleményként kialakított kávézó- és sörözőhelyiség kiépítése a nyár folyamán fejeződött be a bérlő saját ízlése szerint.
Az Art Hotel másik behozhatatlan előnye működtetésének alacsony költsége, mely még az elmaradt fotovoltaikus üvegezés ellenére is rendkívül kis ökológiai lábnyomot hagy. A Dóm tér várostól idegen testéhez való kapcsolódni vágyást kifejező, időtálló téglaburkolat alatt alapfelszerelésként légréses, kiszellőztetett homlokzat rejlik. A lapostetőkön elhelyezett napkollektorok előállítják a szálló használati melegvíz-szükségletének jelentős részét. A hotel építésekor már sínen volt a belvárosi egyetemi épületek fűtéskorszerűsítése, így a költséges hőszivattyúk létesítése helyett inkább a termálvizes központi fűtésrendszerhez való csatlakozás került kialakításra. (A féléves sikeres próbaüzem után tavasz végén történt meg az ünnepélyes átadás.) A hotelszobákban víztakarékos szerelvények találhatóak, energiatakarékos fényforrások világítanak, az épületen belül gyakoriak a mozgásérzékelők. A hulladékgyűjtés szelektív módon történik, a szennyes törülközők, ágy- és asztalneműk pedig a szállítási költségeket megtakarítva az épületben kialakított, már említett mosodában kerülnek gondos kezekbe.
Talán nem véletlen, hogy az Art Hotel Szeged**** ez év tavaszán a CEEQA (Central and Eastern Europe Real Estate Quality Awards- Közép- és Kelet-Európai Ingatlan Minőség Díj) elnyeréséért folyó versenyben Hotel, Szabadidő és Lakóépület-fejlesztés kategóriában háromszáz induló közül a legjobb tíz közé került.
Szőke Virág
08:12
Rendkívül kellemetlen a belső udvarán hallható, a szomszédos SZKT épületből eredő, erős és állandó zúgás. A cikkíró nem hallotta?
Nem biztos, hogy e két épület ezért egymás mellé illik! Mit lehet ellene tenni, így utólag?
Miközben rendre épülgetnek a hasonló szállodák Szegeden, egyre romosabb állapotban van Szeged legpatinásabb szállodája, a Kass! Ez évtizedek óta a város szégyene! A Kass 1916-ban épült, 1976-ban bezárták. Azóta mállik. Impotens az Önkormányzat, mely hagyja a várostörténeti jelentőségű hely elmúlását.
http://szegedcafe.hu/2014/06/12/ujjaeled-a-szegedi-kass-szallo-epulete/
A még romjaiban is szép épület a Tisza partján, a színház mellett, a város közepén, szép park mellett omlik össze a szemünk láttára náhány ember károkozása miatt.
Minden új szegedi szálloda átadása felveti a Kass visszavásárlásának, majd a vandálok helyett értő kezekbe adásának gondolatát. A sok híres emberen túl, akik itt nagyon jól érezték egykor magukat, a szegediek tucatjának itt volt a szalagavatója.