Az Egyheted Stúdió és a ZDA-Zoboki Építésziroda terve alapján újulhat meg a Recski Nemzeti Emlékpark

A tervpályázaton összesen 10 tervezőiroda vett részt, közülük választotta ki a zsűri egyhangú döntéssel a győztest. Az emlékpark a tervek szerint 2024-2025-re válik látogathatóvá a nagyközönség számára.

Nyáron az Építészfórum is beszámolt arról, hogy a Budapest Fejlesztési Központ pályázatot írt ki a Recski Nemzeti Emlékpark tervezésére. November 30-án a Hungexpo új fogadóépületében hirdették ki az eredményt: mint kiderült, a tervpályázaton 10 tervezőiroda vett részt, a zsűri egyhangú döntése alapján pedig az Egyheted Stúdió és a ZDA-Zoboki Építésziroda konzorciuma lett a győztes. Második díjban részesült a BIVAK studio Kft., harmadik helyezett lett a CZITA Építész Iroda Kft., valamint megvételben részesült a Deichler Jakab Építész Stúdió Kft. és a Hetedik Műterem Kft., az Archi-kon Kft., illetve a Marp Kft. és a Dévényi Sándor és Társa Kft. pályaműve. A hivatalos honlap alapján rajtuk kívül a Robert Gutowski Architects, a Fernezelyi Kft. és a Garten Studio Kft., a Bord Építész Stúdió Kft., valamint a Paládi Építész és Mérnök Kft. és a Borbás Építész Műterem Kft. és a MIXA Stúdió Kft. készítettek pályamunkát. 

A BFK tájékoztatása alapján a megújult emlékpark a tervek szerint 2024-2025-re válik látogathatóvá a nagyközönség számára. Korábban a kormány határozatban döntött a megépüléséről; látogatóközpont és interaktív, modern technológiát felhasználó kiállítás is helyet kap benne. A projekt célja "a közös nemzeti emlékezetpolitika formálása és a jövő nemzedék oktatása-nevelése". 

Mint azt Fajcsák Dénes, a bírálóbizottság társelnöke, Heves megyei állami főépítész az eredményhirdetésen hangsúlyozta: az emlékezés nagyon fontos a jövő generáció számára, ezért hiánypótló a beruházás. 

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, egyben a pályázat bírálóbizottságának elnöke az eseményen azt idézte fel, hogy a Rákosi-rendszerben, 1950 és 53 között az Államvédelmi Hatóság által működtetett recski kényszermunkatábor a magyar Gulág volt, ahol ítélet nélkül elfogott politikai foglyokat őriztek, összesen ezerötszáz embert. A kegyetlen bánásmód és a kőbányában végeztetett kényszermunka fokozta a rabok szenvedéseit, sokan belehaltak az éhezésbe, betegségekbe. Nagy Imre miniszterelnök 1953 szeptemberében felszámolta a tábort, de a szabaduló foglyokkal aláírattak egy papírt, hogy erről a helyről soha nem beszélhetnek. A tábor helyén épülő emlékhely emlékeztet az ott történt szörnyűségekre, és egyben mementó a jövő generációk számára is.

Az Építészfórumon hamarosan részletesen is bemutatjuk a pályaműveket. 

Forrás: MTI