Egy ház, amit a mikroklíma formált – a tokiói Bay Window Tower House

Fuji Takaaki és Fuji Yuko nem csak irodáját, de otthonát is Tokió nyüzsgő szívében képzelte el. A hihetetlenül sűrűn lakott, a japán divatról és éjszakai életről ismert Sibuja városrészben nagy kihívást jelentett az egészséges életkörülmények kialakítása, az eredmény azonban magáért beszél. Az épületet a tervezők szavaival mutatjuk be.

Saját otthonunkat és irodánkat Tokió szívében, egy szűk telken alakítottuk ki, olyan környéken, ahol a régi és az új utcák keverednek egymással. Mivel a telek egy vasútállomás előtt található, és sokféle célra felhasználható, úgy gondoltuk, hogy egyszerű „ház" helyett egy „Tartózkodási helyet" kell létrehoznunk, egy kényelmes épületet, amely akkor is jól használható marad, ha tulajdonost vagy funkciót vált.
A lakóhely kialakításának módszereként nem magát a teret építettük meg, majd igazítottuk hozzá a felhasználási módokat, hanem igyekeztünk tudatosan „megtestesíteni" az emberi viselkedést, és hagytuk, hogy a tér e köré nőjön. A projekthez választott forma a zárterkély.

Arra összpontosítottunk, hogy a japán építészetben a zárterkély bútor-szerű. Ez a felfogás mind a hagyományos, mind a kortárs építészetre jellemző.
A zárterkély szélessége 50 cm, a padlóból való kiemelkedése pedig legalább 30 cm. A bútor-szerű kezelés annyit jelent, hogy ide ülő- vagy fekvőhelyet, mosdókagylót vagy mosogatótálcát, esetleg kádat, illetve íróasztalt helyezünk el, így a háznak ezen a kellemes és világos pontját tulajdonképpen bármilyen napi tevékenység elvégezhető.

Mint az a szűk telkekkel általában lenni szokott, új épület emelésekor a szomszéd ház ablaka elé fal kerül, ami megnehezíti a légmozgást. Sokat gondoltunk, hogyan lehet olyan formát kialakítani, amely a szomszédos házak számára is kényelmes. Az épület sarkainak 45 fokos elforgatásával és a telek négy sarkában üres földterületek kialakításával biztosíthattuk a szomszédos házak ablakainak használhatóságát, lehetővé téve a fény és a szél zavartalan mozgását. Az általunk végzett szimuláció azt is megerősítette, hogy az épület nyolcszögletű alakja kisebb negatív hatással van a környező légmozgásra, mint egy hagyományos téglalap alakú épület.

A kényelmes otthon kialakítása érdekében megfigyeltük a helyi mikroklímát és megállapítottuk, hogy a legfontosabb feladatunk a fény- és légáramlás biztosítása, illetve a hőszigetelés.  A nyílászárókat úgy helyeztük el, hogy a fény-, szél- és hőviszonyok a leghatékonyabbak legyenek, de a hőterhelés egyes területeken a nyár közepén és a tél közepén továbbra is nagy lehet, ezért ennek csökkentésére törekedtünk úgy, hogy kívülről beburkoltuk az épületet karbonizált parafával, amely könnyű, jó hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, hangelnyelő és tartós.

A külső falakhoz használt karbonizált parafa környezetbarát anyag, amely nem tartalmaz vegyi anyagokat, mivel az előállításkor a parafatölgy kérgének préselésével kivált nedvtől szilárdul meg. Korábban Japánban is gyártották ezt az anyagot hűtők hőszigetelőjeként, ma már azonban nincsenek helyi gyártók, így a speciális parafa borítást a tengerentúlról hoztuk be. Jelenleg a hazai parafagyártókkal tárgyalunk a burkolatként alkalmazható anyag újragyártásáról, és reméljük, hogy ez a konstrukció felgyorsítja az újratermelés tendenciáját, és hozzájárul a globális környezetvédelemhez.

A szerkezet acélvázas, a függőleges és vízszintes szeizmikus erők elnyelődnek, ezeket ugyanis teljes egészében a zárterkélyek kerete viseli. (Ez a földrengések által sújtott Japánban különösen fontos.)

A házak élettartama hosszabb, mint az emberé. Ha azt akarjuk, hogy sokáig élvezhetők legyenek, hosszú életűek legyenek, akkor fontos, hogy az idő múlásával bekövetkező változások az épület varázsának részévé váljanak. Ezért úgy döntöttünk, hogy olyan anyagokat használunk, amelyek idő múlásával változnak, formálódnak, idővel megváltoztatva a ház képét és azt, amit kifejez. A karbonizált parafa fokozatosan elveszíti színét és a sarkokon kopik, lekerekedik. Mivel porózus, a máshonnan repülő magvak beágyazódhatnak és kihajthatnak a felületéből, teret engedve a természetnek a sűrűnlakott városban.  

A belső tér főként fával burkolt, ám a vakolt falfelületeket, illetve fém elemeket csillámos festék fed, mely fakul ugyan az évek folyamán, de a csillámlás megmarad. Olyan épületet akartunk létrehozni, amely a városkép fejlődésével együtt alakul, és annak harmonikus részeként tovább él.

Hangulatos zárterkélyes toronyház, amelyet az emberi térhasználat, a mikroklíma, szerkezet időtállósága és rugalmassága, valamint és a szomszédos ház ablakainak elhelyezkedése alakított.

Fuji Takaaki, Fuji Yuko

Fordította, szerkesztette:
Paár Eszter Szilvia