Álom vagy valóság? Junya Ishigami díjnyertes kertje Japánban

Az építészet, tájépítészet, művészet és környezetvédelem határait mossa össze a Junya Ishigami által tervezett vízikert, amely jó példája annak, hogyan tudunk kapcsolatot teremteni a természettel anélkül, hogy elpusztítanánk.

A Nasu hegység lábánál található Art Biotop a visszavonulásra, rekreációra létrehozott komplexum, ennek bővítéseként készült el a Junya Ishigami által tervezett vízikert. A művészien megtervezett kertben 318 fát ültettek el, ezeket 160 kisebb, nagyobb tó veszi körül. A helyszín eredetileg is erdős terület volt, azonban az idők során helyét rizsföldek vették át, az Art Biotop Water Gardent egy ilyen elhagyatott rizsföld területén hozták létre. Elsőre természetesnek tűnhet, de valójában mesterségesen kialakított tavakat látunk, ahol külön öntözőrendszer biztosítja a növények életben maradását, hiszen nem minden fafaj képes túlélni az állóvízben. A tavakat egy földalatti csőrendszer köti össze, amin keresztül egy közeli patakba jut el a víz.

Az eredeti koncepció alapján a szomszédos építkezés területéről kivágták volna a fákat, azonban az építész ezek megmentése mellett döntött, a telken álló összes fát áttelepítették az egykori rizsföldre. Mindez négy évet vett igénybe: lemérték, gyökerestül kiemelték, elszállítottákák, majd a terv alapján újraültették őket. A fák és a tavak közötti területekre mohaszőnyeget ültettek, míg a közlekedés irányát kockakövekkel koreografálta a tervező.

Junya Ishigami számára nem a semmiből létrehozott tárgy a fontos, hanem maga a tér, ahová tervez. Munkáiban az atmoszféra, a térbeli élmény kap hangsúlyos szerepet, ez jellemzi az Obel Awarddal elismert kertet is. Az érzelmekre és az érzetekre hat, melyben az idő az egyik legfontosabb tényező, „hagyni kell, hogy az idő alakítsa, fejezze be azt, aminek létrehoztuk az alapját." – vallja Ishigami. 
 

A projekt a természet és az ember, a természet és a mesterséges technológiák közötti viszony szép példája, miközben reményteli jövőképet ad a látogatónak. Megmutatja, hogyan alakíthatjuk környezetünket úgy, hogy közben az élővilágot is megóvjuk – vagy éppen új élőhelyeket hozunk létre. Kérdések feltevésére, diskurzusra ösztönöz: mik azok az értékek, melyekre a jövőben reagálnia kell az építészetnek és a tájépítészetnek? Hogyan viszonyolunk természetes környezetünkhöz és annak manipulációjához? Felveti azt is, hogy a tervezőnek ma már érdemes lenne a városi lépték helyett egy egész bolygó léptékében gondolkodni.

Az Obel Award és az Aedes Architekturforum (Berlin) közös együttműködésében május 13-án nyílt meg az Art Biotop Water Gardent bemutató kiállítás, amely június 25-ig látogatható.

Fürdős Zsanett