Épületek/Örökség

Teherelosztó: az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság újabb állásfoglalása

1/3

A volt Országos Villamos Teherelosztó Központ épülete, Virág Csaba, 1972-1979, Fotó: Gulyás Attila

A volt Országos Villamos Teherelosztó Központ épülete, Virág Csaba, 1972-1979, Fotó: Gulyás Attila

A volt Országos Villamos Teherelosztó Központ épülete, Virág Csaba, 1972-1979, Fotó: Gulyás Attila

?>
A volt  Országos Villamos Teherelosztó Központ épülete, Virág Csaba, 1972-1979, Fotó: Gulyás Attila
?>
A volt  Országos Villamos Teherelosztó Központ épülete, Virág Csaba, 1972-1979, Fotó: Gulyás Attila
?>
A volt Országos Villamos Teherelosztó Központ épülete, Virág Csaba, 1972-1979, Fotó: Gulyás Attila
1/3

A volt Országos Villamos Teherelosztó Központ épülete, Virág Csaba, 1972-1979, Fotó: Gulyás Attila

A volt Országos Villamos Teherelosztó Központ épülete, Virág Csaba, 1972-1979, Fotó: Gulyás Attila

A volt Országos Villamos Teherelosztó Központ épülete, Virág Csaba, 1972-1979, Fotó: Gulyás Attila

Teherelosztó: az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság újabb állásfoglalása
Épületek/Örökség

Teherelosztó: az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság újabb állásfoglalása

2020.05.07. 16:13

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Virág Csaba (1933-2015)

Cég, szervezet:
ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság

Címkék:
örökség

Vélemények:
6

Dosszié:

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága egyetértve a Magyar Építőművészek Szövetségének 2020. április 30-án kiadott állásfoglalásával, mély megdöbbenéssel értesült arról, hogy - a 336/ 2016. (XI. 11.) Korm. rendelet határozatát megmásítva - az Országos Villamos Teherelosztó (Budapest I., kerület Nándor utca 5-7.) épületének elbontásáról született döntés!

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága 2016-ban kiállt az épület értékeinek védelméért és örömmel fogadta az akkori építészeti kultúránkat súlyosan veszélyeztető korábbi bontással kapcsolatos döntés visszavonását, valamint a Kormány határozott kiállását épített értékeink védelme mellett!

Virág Csaba építész épülete saját korának, az 1970-es éveknek egyik legkarakteresebb, magas színvonalú egyedi építészeti alkotása. A világörökségi területen álló épület finom arányaival, ritmusával, formanyelvével bemutatta, hogy megfelelő érzékenységgel és alázattal saját kifejezési eszközével minden kor tovább tudja fejleszteni, és saját korának élővé tudja tenni a történeti települési környezetet úgy, hogy annak minden építészeti-építészettörténeti értékét megőrzi és tovább élteti. 

A Budai Vár világörökségi helyszínének egyik legfőbb értéke, hogy az egymást követő építészeti korszakok mind a saját korukra jellemző rangos építészeti értékekkel gazdagítva tudták fenntartani a helyszín történeti folytonosságát, mindvégig megőrizve a település történetileg egységes megjelenését, hitelességét és integritását.

A volt  Országos Villamos Teherelosztó Központ épülete, Virág Csaba, 1972-1979, Fotó: Gulyás Attila
2/3
A volt Országos Villamos Teherelosztó Központ épülete, Virág Csaba, 1972-1979, Fotó: Gulyás Attila

A II. világháborút követően olyan építészeti-városépítészeti rend alakult ki a Várnegyedben és közvetlen környezetében, amely biztosította a megmaradt és előkerült értékek megmaradását, valamint az új épületek és a történeti városkép egymásra figyelő, egymást gazdagító együttélését. Az elmúlt évtizedek új épületei magas szinten alkalmazták ezt a felfogást. Virág Csaba épületének tervezett bontása ezt a koncepciót bontja meg.

Az évszázadok során fokozatosan kialakult történeti együttesből bármely korszak épületeinek elbontása, eltüntetése a történeti település történeti folytonosságának a súlyos megsértését jelenti. Virág Csaba rangos, nemzetközileg is megbecsült épülete a világörökségi helyszínnek is elismert többlet értéket biztosított.

Az ICOMOS MNB 2016. július 19-i határozatából idézve: „Nem véletlen, hogy a világörökségi attribútumok között is említést nyert az „elpusztuló és újjáéledő építészeti értékek" jelenléte - a Budai Várnegyed a korábbi kortárs építészeti beavatkozásokat is tartalmazó állapotában lett világörökség 1987-ben."

Az épület elbontásával nem csak közelmúltunk védelemre érdemes építészeti örökségét éri jóvátehetetlen kár, hanem a budapesti világörökségi helyszínt is újabb súlyos veszteség érheti!

Felelős elkötelezettségünktől vezérelve reméljük, hogy megújuló hivatalos értékvédelmi szemléletünk lehetővé teszi világörökségi helyszíneink értékeinek megbecsülését és a különös veszélynek kitett 1960-80-as korszak építészeti értékekeit képviselő rangos épületek megmentését a jövő generáció számára – beleértve a korszaknak ezt a kiemelkedő értékű alkotását is.

Budapest, 2020. május 5.
ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság 

 

Vélemények (6)
ferrochrom
2020.11.29.
22:12

Építészek! Haladó értelmiségiek! Szimpatizánsok és barátaink! A fennálló rezsim egyre gátlástalanabb, egyre eszelősebb antimodernista bontási dühe láttán egyértelműen megérett a helyzet arra, hogy közelmúltbeli épített örökségünket, apáink, nagyapáink progresszív munkáit fegyverrel védjük meg, akár életünk árán is! Ennyivel tartozunk nekik! FEGYVERBE!

sassy
2020.05.13.
23:27

Aki még emlékszik, jól tudja, hogy a régi szocialista világunk egyik sarokpontja volt a mindent átható mutyi. Jó kapcsolatokkal rendelkező elvtársak többek között a kultúra és a művészet területén olyan szabad kezet kaptak ami még ma is irigylésre méltó. Akinek megengedték, megtehette, hogy egy ilyen kiemelkedő műemléki környezetbe is belerondítson egy ennyire öncélú és förtelmes épülettel. Bármelyik építészhallgató, balkézzel, hátulról, egy átmulatott este után, kicsorbult zsírkrétával különbet készít ennél. Ez az egész véd és dac szövetség amúgy ékes példája a tehetségtelen magyar építész "elit" által játszott "császár új ruhájá"nak. Úgyis csak idő kérdése és úgyis bontják, vagy átépítik mint anno a "spenótházat" amely szintén hasonlóan kimagasló tehetséggel lett oda"rakva" a Gresham Palota mellé...

KovacsDani
2020.05.14.
08:30

@sassy: Frissen megjelent interjúnk épp arra reflektál, hogy ez vajon magyar belügy vagy sem. https://epiteszforum.hu/ne-bontsd-le-beszelgetes-a-brutalizmus-vedelmerol-helena-doudova-kuratorral

sassy
2020.05.14.
17:58

@KovacsDani: Köszönöm. Elolvastam. Természetesen ez csak egy vélemény, de szerintem a fenti ház nem brutalista... A brutalizmus a modernből indult ki, a prágai példák is teljesen más karakterűek... Szerintem (illetve még saját emlékeim is vannak ;) ) ez egy modernista épület akart lenni, csak nem sikerült. Erre utal a nagy "seamless" domináns üvegfelület ellentétben a brutalizmus által erőltetett túlméretezett geometrikus vasbeton szerkezetekkel... A vita szerintem annyiból álságos, hogy attól, hogy valami kortörténeit mementó (ha az egyáltalán) attól még lehet szemét és valószínűleg archiv felvételeken vagy akár mai technológiát használva 3d-ben beszkennelve bőven elég megőrizni az utókornak... Sok nagy építészünk járt már így, bontottak már Finta hotelt és Makovecz épületet is, hogy csak őket emeljem ki...

WMasterFlesh
2020.05.10.
15:03

Egyrészt a megépítése óta egyszerűen túl kevés idő telt el ahhoz, hogy ez az épület ne legyen ilyen könnyen lebontható. Ez még nem történelem, hanem a döntéshozók gyerekkora/fiatalkora, finoman szólva nem a magyar történelem legdicsőségesebb időszaka. Másrészt egy olyan korszakban épült, amelyik nem igazán tisztelte a város építészeti örökségét. Nem is kell olyan messzire menni a példáért: a Hilton szálloda ennek az egyik terméke, ma ilyen aligha épülhetne, egy több száz éves kolostor helyére. (Számtalan példát lehetne még sorolni, lásd: MTESZ székház, Múzeum krt. 6., Nyugati tér stb.) Ez persze nem érv a bontás mellett, de figyelmen kívül hagyni sem lehet.

Reki
2020.05.09.
05:56

T. ICOMOS! A világörökség helyszínei nem az üvegkalitka elbontásával és a Karmelita Kolostor erkélyével sérülnek, hanem a lecsupaszított, díszeitől megfosztott szocreál palotával, a várnegyedben a 60-as években épült egy-két "modern" oda nem illő épülettel, az elcseszett, lilára mázolt Clark szállóval stb.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.