Bárka-bűnbak, vagy Életkert Ház?

@egy zombi: Kedves Kardos Gábor,

Mi  építészek egyszerű észjárású emberek vagyunk. Nem mintha nem érteném a szavakat illetően azt, amit írt, de felesleges cifrázásnak érzem, különösen itt az éf oldalain. Mintha egy intelligens vírus támadta volna meg ezt az oldalt, mert soha nem ad igazi választ arra, amiről alapvetően szó van.

Azt írja hajós ember. Magam is az vagyok, mondhatni hajón eszméltem gyerekként. Ha Ön hajót épít, akkor nagyon sok mindent tudnia kell egyáltalán nem laikusként az építésről. Valami alapvetően nem kerek nekem abban amit elénk tár, szalmabáláról és költő kormánybiztos - Ön számára meggyőző - környezet(bárka,pavilon,városligeti múzeumnegyed) építő tevékenységéről, aminek egyetlen alapja az illető politikai feddhetetlensége,valamint erről az egész építészet- technokrácia- ökológiai világmegváltás problémakörről.

Ha már hajóépítés.A hajózás a Balaton partjainál manapság a legmagasabb luxus kategóriát képviseli. A hajó tavaszi vízrebocsátásától kezdve, a kikötőhelyek díjain át az őszi sójázásig, téli tárolásig, tekintélyes összeget emészt fel a hajózás és persze a sok pénz mellett sok szabadidő szükségeltetik egy hajót tartó embernek, hogy rendelkezésére álljon. És Ön ennek az ökokrízisben(-en) gazdagodott rétegnek a hajóépítője(mert vályogvetésből meggazdagodni nemigen lehet),továbbá a falura, na nem Bázarekettyére, hanem egyenesen Badacsonyba költözés pedig nem fennkölt ökológiai döntés a szent éthosz nevében,hanem üzleti megfontolásból született racionális döntés. Mert a 100-as ökolábnyomú hajósok leginkább arrafelé hajóznak. Mindezt egy idézem; "ökoszemétből" összerótt műparaszt házban, ami éppen annak a szemléletnek a megcsúfolása, amit védeni igyekszik.

Ha Ön vályogban és szalmabálában gondolkodik (aminek félreértés ne essék, létjogosultsága lehet és van a maga helyén) akkor felteszem ősi technológiákkal épít szép fahajókat, amelyekben egyetlen fém alkatrész sincs és a környezetszennyező undorító műanyagokat is száműzi a sok modernkedő által használt vitorlázatból. Nyilván a szabása a vitorlázatnak is az autentikus mintákat követi, mert a műanyag által diktált modern formák vászonban nem működnek és amúgy is esztétikailag élvezhetetlenek. (miként a technokrata modern házak) Nem akarok tovább ironizálni.

A világ egységes. Az élő világ változása lassú mozgású, mint már említettem. Ebben a felismert, szükségszerű változásban mindenki tehet valamit. Hogy a szalmánál maradjunk, egy szalmaszálat a mérleg serpenyőjébe.Ezt viszont nem a valóban pejoratív értelmű laikus vagdalkozással, akarnoksággal, mindenen átgázoló, egyedül üdvözítőnek vélt meggyőződéssel (ami SOHA nem lehet igaz) hanem saját (tanult,gyakorolt) tevékenysége eredményével kell megtennie. Szőcs Géza egy jó verssel, Ön egy jól és közérthetően megfogalmazott, társadalmi közmegegyezést előmozdító, szorgos kutatómunkát követő (!) filozófiai állásfoglalással, mi építészek környezettudatos gondolkodású házakkal, a pék adalékszermentes kenyérrel. És akkor elbillen. 

@FenyvesiHK: Kedves Fenyvesi HK,

Sajnos egyéb elfoglaltságok miatt csak most tudok reagálni szellemes kritikájára. Polinéz proákat építünk, fából, helyben vágott bambusz rudazattal, melyeket eredetileg fém nélkül építették, pontosan olyan fenntartható módon, mint amit paródiaként, illetve ironizálva leírt. Vereteken itt-ott többen használunk fém elemeket is és a hajók többségénél ragasztóval rögzítjük a paneleket, nem kivájt fatörzsből oldjuk meg a testet, bár tervezzük egy teljesen tradicionális modell elkészítését is, mely olyan lenne, mint a Balaton Múzeumban őrzött legrégebbi balatoni hajó. Ja és a saját készítésű fa bikák, illetve csigák nyilván ugyanúgy sokkal szebbek mint a gyári cuccok.

Félreértett, nem profitért csináljuk, "nyílt forráskódú", közösségi hajóépítési modellt követünk, vagyis alkalmasint kalákában építünk, egymásnak is segítve, átadva a tapasztalatokat, illetve mindenki gyakorlatilag anyagköltségen építi a saját hajóját.

A vitorlázat megoldható pamutból is, valamilyen lenolajos, viaszos vagy más kezeléssel, mivel nálunk nincs pandanus, amiből a szigetlakók fonták rendkívül jó hatékonyságú vitoláikat, bár ma ők is összevart (újrahasznosított) rizses zsákoktól kezdve szinte bármit használnak, ami elérhető és alkalmas. A hidakat rögzítő kötelek egy részét is kimustrált gumibelsővel cserélték fel mára. 

Mindez nyilván nem tökéletesen öko, vannak benne kompromisszunok, de így is összehasonlíthatlanul vállalhatóbb és izgalmasabb irány mint a (szó szerint) méregdrága poliészter "luxus" jachtok, melyeknél egy jól megépített és beállított filléres proa jóval gyorsabb lehet, az ár huszadánál kevesebbért. Bár a Pacific Spirit alapvetően nem a pénzről és nem is a sebességről szól. Ha érdekli a téma, a facebookon megtalál minket a BalatonProa oldalon.

@egy zombi: zombi úr,

ha elkerülte volna a figyelmét itt értelmes emberek beszélgetnek, érvelnek, (többnyire nevüket vállalva), mégpedig az ön által képviselt komment-szintnél jóval kulturáltabban. Talán nem kéne köpőcsészének használnia ezt a mai internetes viszonylatban kifejezetten nívós fórumot. Egyébként sem vagyok borász, hiába jólértesültködik ezzel. Minden moralizálás lapos, ez stílustalan pleonazmus, ráadásul laikus hozzászólás, mert én kifejezetten csak etikáról beszéltem, ön meg összetéveszti a morált az etikummal, pedig annyi közük van egymáshoz, mint a külsőnek a belsőhöz, vagy a külsődlegesnek a bensőségeshez, illetve legbelülről fakadóhoz.

@Kardos Gábor: Kardos úr, Ön visszaél a türelemünkkel: mi a véleménye Szőcs kormánybiztos úr "helycserés" döntését illetően az elintézési módról, külön is arról, ahogy ő annak tudatását az érintettekkel eszközölte?

@Pákozdi Imre: Ne hargudjon, hogy megkérdezem, de ön azonos azzal, aki korábban Pákozdi Imre néven méltatta a cikkem felvetéseit? Most akkor releváns kérdések vagy csacsiság? ;) Erre a türelmetlenül ismételt kérdésre pedig fentebb már válaszoltam, nem szokásom kétszer válaszolni ugyanarra a kérdésre. Későre jár és holnap nem leszek netközelben.

@Kardos Gábor: Igen, azonos vagyok. Nevem Pákozdi Kohlhaas Mihály Imre, szakmám szerint lócsiszár vónék. Bűnöm és erényem (már csak Kleist úr intenciói szerint is), hogy ragaszkodom az általam feltett kérdéshez, de persze nem kényszeríthetem, hogy válaszoljon rá. Viszont az Ön és a (Heti) Válasz komolyságát aszerint ítélem meg, hogy Ön, aki a Válaszban szólt hozzá ehhez az áldatlan vitához, érinti-e a vita kirobbanásának közvetlen okát, Szőcs kormánybiztos úr döntésének ügyintézői és etikai sutaságát.

Mert eleddig nem érintette. Amit fentebb írt, az nem erről, hanem Szőcs úrról szól és arról, hogy Ön a kormánybiztost nagyra becsüli. Idézem: "Szőcs Géza már ellenzéki költőként sem arról várt ismertté, hogy kurzusok mellett állt volna ki és nem eszmék mellett. Persze sokakat megváltoztatott a hatalom, de szerintem ő pont a nagyon kevés kivétel közé tartozik, aki most is egy eszmét képvisel tűzön-vízen át. Ha korábban ellenzékiként a börtön nem törte meg, most az építészek tiltakozása sem hiszem, hogy változtatna ezen. Bármivel lehet vádolni, de azzal biztos nem, hogy ne képviselné őszintén és következetesen a meggyőződését. Sehol egy sunyi gesztust nem tapasztaltam nála, de mindenki tévedhet." Klassz. Az is klassz, hogy Ön hisz a vályogépítészetben (én is), hogy köze van a vitorlázáshoz (nekem is) és hogy laikusként szól az építészetről (amint én). Tehát a rokonszenv minden feltétele adva van - kivéve azt, hogy Ön nem foglal állást a vita lényegét jelentő, talán legfontosabb ügyben. Hanem dumál, abszolút irreleváns dolgokról ír, pedig a fenti kérdésen kívül lenne itt más, etikai szempontból kényes megítélni való is. Például arról, ahogy itt sokan Ertseyt kamarai eljárásban keresztre feszítenék, másfelől, ahogy a Carpathia ellehetetleníti a kamarai vizsgálatot, ahogy megint mások bizonyítatlan vádakat kész tényként tálalnak, ahogy, úgymond Szőcs Géza elérhetetlensége miatt, a tervezőkön vernék el a port... És ahogy az érintettek közül senki nem válaszol hervasztó nevű hozzászólónk alapkérdéseire, idézem:

"Getto utólag sem lát semmit kapott üzeneteiben, amit akár úgy is értelmezhetne, hogy szóltak neki? 

Ertsey jelezte e Gettonak, hogy felkérték a pavilontervezésre?

Sárkány jelezte e Gettonak, hogy felkérték a pavilontervezésre?"

@egy zombi: A hanyag eleganciával "egy zombi" álnéven kommentelő nyilván nem olvasta el sem a cikket, sem azt az iménti megjegyzést, hogy itt miért off topic egy ilyen hozzászólás. Ha az építészet fenntartható koncepciójának szükségességéről párbeszédet folytatni szerinte valamilyen horog bekapása, azt nehéz minősíteni. Úgy látszik saját magáról beszél, mivel álnevével nyilván magára vette a modernista zombi jelzőt - mintegy önhorgára akadva ezzel. Sajnálom.

Viszont etikailag teljesen elfogadhatatlan az építészek felelősségvállalására álnéven invitálni. Nyilván bármilyen felelősségvállalás nevünk vállalásával kezdődik. Nomen est omen...

@Kardos Gábor: Kardos úr, panasza nem lehet, jól el van itt beszélgetve magával. Sok szónak is egy a vége, úgyhogy legyen szíves, mondja meg immáron: mi a vélménye Szőcs Géza eljárásáról? Kérem, ha lehet, röviden, a tárgyra szorítkozva.

@Pákozdi Imre: Kedves Imre, amit kérdez, inkább  technikai része az ügynek és szakmai belügy, amiben nem szeretnék "laikusként" állást foglalni, mert nem ismerem eléggé a részleteket. Szőcs Géza már ellenzéki költőként sem arról várt ismertté, hogy kurzusok mellett állt volna ki és nem eszmék mellett. Persze sokakat megváltoztatott a hatalom, de szerintem ő pont a nagyon kevés kivétel közé tartozik, aki most is egy eszmét képvisel tűzön-vízen át. Ha korábban ellenzékiként a börtön nem törte meg, most az építészek tiltakozása sem hiszem, hogy változtatna ezen. Bármivel lehet vádolni, de azzal biztos nem, hogy ne képviselné őszintén és következetesen a meggyőződését. Sehol egy sunyi gesztust nem tapasztaltam nála, de mindenki tévedhet.

Viszont ha a negyede igaz lenne annak, hogy milyen vállalhatatlan ez a terv, akkor nemhogy második nem lehetett volna korábban, de simán ki kellett volna zárni. Azért mégiscsak furcsa, hogy attól lett hirtelen ennyire rossz és dilettáns az Alakor, hogy Szőcs Géza nem az első helyezettet választotta. Nekem ez nem kerek.

Válaszának fontos ironikus mozzanata az, hogy ennyire megdöbbentőnek tűnik ma az Magyarországon, ha valaki jogosítványai alapján saját maga dönt és vállalja a döntését. Ezt érdemes lenne végiggondolni.

@Kardos Gábor: Elnézést Gábor, de Ön is tévedésben van - többször írtam e témában ezt - Szőcs Gézának semmilyen felhatalmazása sincs arra, hogy ILYEN MÓDON döntsön. Mint már előzőleg szintén megjegyeztem, akkor sem, ha a malom lett volna a választás. Nem fogom fel, hogy ez miért nem érdekes, holott ez a fő kérdés, már csak azért is, mert az egész történetnek annyi köze van az építészethez, mint a ház formájó marcipántotrának.

@Kardos Gábor: Na nem, Kardos úr. Ha Ön filozófus, akkor elemi közege az etika. Szőcs úr minden átmenet nélkül (hahó, Gettó Tamás, hahó Hutter úr, hahó, Ertsey Attila, hululu, Sárkány Sándor, igaz ez?), tehát minden átmenet nélkül, egyszerre Ertseyék művét favorizálta. Se magyarázatot, se bocsánatkérést, se indoklást, semmit nem fűzve a döntéséhez, Getto Tamásék a facebookról értesültek először mellőzésükről. Maga szerint, aki itt sumákban az építészettel kapcsolatos, többnyire védhetetlen csacsiságait a tárgyhoz való őszinte hozzászólása helyett előadja, tehát maga szerint ez minek minősül?

@Kardos Gábor: Értem, Gábor, de amit ön itt leír, kifejt, képvisel, arról éppen egy cseppet sem szól az Alakor. Másrészt, amit ön - tévesen - "modernizmusnak" nevez (illetve szid), az nem a modernizmus, hanem az indusztrializmus. De sebaj, a zsenik pont arról ismerszenek meg, hogy még a tévedéseikből is helyes következtetésekre jutnak :-). Tisztelet azért, hogy kiállt Ertsey Attila mellett, akkor, amikor szinte mindenki támadta. Amit viszont valóban hiányoltunk - és a Válasz olvasói sem tudhattak meg az írásából - az a kormánybiztos úr hibás, faragatlan, botrányt keltő eljárása. Pedig ez az ügy nagyrészt ettől "ügy".

@Pákozdi Imre: Kedves Imre, nem véletlenül javasoltam új nevet (Életkert) a szerencsétlenül semmitmondó és félrevezető Alakor helyett. Hogy az pontosan miről szól, azt Sárkány Sándortól kell megkérdezni. Én azt írtam le, szerintem mi lehet(ne) az értelme. Tudtommal most fontolgatják az illetékesek, hogy új nevet adjanak a pavilonnak.

Szinte zavarbaejtően megtisztelő módon írt cikkemről és szerzőjéről, köszönöm. Megértem a szakmabeliek frusztrációját az ügy intézésével kapcsolatban és sajnos ez úgyszólván semmiben nem különbözik a más szakmákban tapasztalható állapotoktól. Jobbára tévesen tulajdonítjuk ezt a "politikának", mert sokkal inkább az egymás iránti tisztelet és figyelem egyre drámaibb hiányának rendszerinerciájáról van itt szó, mely minden szinten megnyilvánul, így a legfelső szinten is. A sors iróniája az is, hogy  Szőcs Géza pont nem a sztenderd oligarcha-technokrata politikus és pont nem illik rá a vajákoskodó-sámándoboló-ősmagyarkodó előítélet séma sem, ahogy Ertsey sem, de mindegy.

A modernizmust jobbára általános köznyelvi értelmében használtam és pont az a tézis, hogy a nyíltan ritkán jelentkező indusztrializmus fő ideológiája lett. Mindenfajta modernség lényege a dizájnosítás és ezáltal az ipari módszerek, technológiák ÉS szemléletmód (világnézet) alkalmazása. Nehéz lenne ezt nem belátni a ma uralkodó sztenderd építőipari technológiák által meghatározott építészeti paradigma esetében. Kérdem én: miért lehetetlenítik el gyakorlatilag e rendszerben a valóban fenntartható hagyományos vályog és szalmabála házak építését kalákában? Nyilván az is "laikus" megoldása lenne egész leszakadó térségek súlyos lakhatási problémáinak... Miért kényszerít bele ez az indusztrialista rendszer az emberi és természeti környezetünket egyaránt súlyosan terhelő technológiák használatába?

A modernizmus mint ideológia régebbi gyökerű az ipari forradalomnál, tulajdonképpen a reneszánszra megy vissza. Világnézetileg fő jelszava a karteziánus szlogen: "az ember ura és birtokosa a természetnek". Ezzel a rettenetes téveszmével kapcsolatban pedig ideje globális csődeljárást indítani mindennel, ami erre az ökológiailag hamis hipotézisre épült. Ezek globális rendszerét bátorkodtam modernizmusként tematizálni, mivel fontosnak tartom, hogy egy szerző -a nyelv logikájának határait tiszteletben tartva- kreatív és szuverén módon használja a fogalmakat.

*

Épp most láttam Kulcsár Attila kiváló megoldási javaslatát a fórumon frissen megjelent cikkében. Ez a konstruktív hozzáállás lehet a megoldás, ami -lévén szó építészetről- aligha meglepő.

@Kardos Gábor: Kedves Kardos Gábor,

Magam is a cikk egyik bírálója lévén most rövid időt lopva hadd szóljak a hozzászólásának első két bekezdéséhez, ami a laikusságot és a tekintélyelvet emeli ki: a hozzászólások közül SENKI (!) nem bírálta önt a laikussága miatt (itt biztosan nem), sőt: az első hozzászóló az írás védelmében hozta fel a laikusságot (gádor, 2014.06.14 00:02), az erre adott válaszokban (így az enyémben is) pont az szerepelt, hogy a laikusság mint értékmérő egyszerűen nem hozható itt fel érvként (külön érdekes hogy nem is tudjuk hogy mennyire laikus vagy nem: megtaláltam a nevét itteni építészeti pályázatokban, tehát még építész is lehet, de mint mondtam: ezt nem tudjuk - Bocsánat, csak névazonosság: most írás közben látom hogy Phil Sorbonne.)

De a "laikusság" a cikkben is beragadt: előjön párszor, de ott sem igaz: SENKI nem kritizálta az épületet a szerző laikussága miatt...

Mindez csak azért érdekes, mert ugyanazt a tünetet hordozza, mint a vitaindító cikke: NEM ARRÓL SZÓL. A cikkében felvetett párhuzamok és építészeti problémafelvetések érdekesek lehetnek, de – mint sokan rámutattak – NEM az adott épületet és annak problematikáját vizsgálják. A laikusság-tekintélyelvűség is bizonyára érdekes lehet Önnel kapcsolatban, de a fentebb citált módon SENKI nem hozta így fel, ezzel nem vádolta, ez nem volt az érve… Így ha valaki ezekre nem reagált, az ezt nem ezeknek a problémáknak a negligálásaként tette, csak mert felismerte, hogy az nem tartozik a tárgyhoz, internetül szólva: offtopic.

Így aztán lehet "gyengék végső menedékétől" kezdve a "tekintélyelvűségen" keresztül sokmindent emlegetni (derekasan leminősítve a vitapartnereket...), de hát egyszerűen: nem így volt. Klasszikust idéz fel bennem a helyzet:

- Honnan tudjuk hogy boszorkány?- Engem gyíkká változtatott!- Gyíkká?!?...- ... ... de már elmúlt.

http://youtu.be/qvzNfKvIG9s?t=1m2s

@Kardos Gábor: A "sztenderd építési technológiák elképesztő energiahasználatára" utaló mondattal egyetértek, de ebből nem következik okozatként, hogy a passzívházak is hasonlóak lennének, ebből következően téves az a konzekvencia hogy ezek "álmegoldások" lennének.

@mB: Kedves mB,

Jót derültem azon, ahogy hozzászólása stílusával oldotta a laikussággal kapcsolatos feszültséget, úgyhogy nem is ragadok le annál, hogy idézzem, amit előzőleg itt írt ("Sárkány Sándor NEM építész, Ertsey Attila NEM tervező, (...)a cikkíró NEM szakmabeli... Jó csapat - jó védekezések!") - mert az csak további mérgelődéshez vezetne. Inkább az oldott hangvételnél és a gyík parabolánál maradva, annak görbe tükrét fordítanám vissza: a "modern" ipari technológiák technikusává lefokozott építészt vajon tényleg úgy változtatta gyíkká ez a fura techno-boszorkányság, az ipari bolygófogyasztói társadalom globális rendszere, hogy az már nem látszik, mert elmúlt? ;)

Kulcsár Attila ma megjelent cikke -akár laikusnak mondják, akár nem- lényegében ugyanabban látja a konstruktív megoldást, mint amiről írtam: foglalkozzunk az álproblémák helyett a valós helyzet megoldásával. Ha ez off topic, akkor tényleg nincs már mit tenni.

@Lazzlo: Kérdés: mennyire fenntartható a sztirolhab vagy más ipari szigetelőanyagok - pláne a passzív házaknál általános mennyiségben beépítve? A szalmabála-vályog kombó persze ciki, hogy ne mondjam "laikus" megoldásnak tűnik, de az legalább valóban fenntartható... lenne. Ha pl lehetne biztosítani az így épülő házakat és nem vetnének be minden adminisztratív eszközt, hogy ellehetetlenítsék a valóban öko megoldásokat, hogy helyettük inkább a trendi, posztindusztriálisként promotált ál-öko (öko-indusztriális) megoldásokat válasszák az építtetők. Olyan ez mint a teszkós öko-marketing. Hazugságra épül, pedig végső soron nem technológiai, hanem etikai kérdés ez is: mert ami nem fenntartható, az a hazugság. Pardon: marketing.

@Kardos Gábor: Kedves Gábor,

nem olvas figyelmesen: a "NEM építész", "nem szakmabeli", stb mondat nem az én vélekedésem, hanem a pavilon kiválasztójának, a tervezőjének, építészének, védelmezőjének érvelése - önmaga VÉDELMÉBEN (a "jó csapat" megfogalmazás részemről egy ironikus kiszólás, ilyen viccesen, hogy: "jó" - hm?...). Tehát ismét: NEM ARRÓL SZÓL. ;-)

De a vidámságot pártolom - mondjuk ehhez kár volt ennyi mellébeszélést nem-arról-szólást idehozni....

@mB: Kedves mB,

GyIK-nak hívják "az internet nyelvén" a Gyakran Ismételt Kérdéseket is, úgyhogy repetitio mater studiorum: a gyíkos parabolájánál maradva tényleg merő mellébeszélésnek érzi azt, hogy bármilyen aprócska árnyékot vetne a sztenderden alkalmazott ipari technológiák rendszere az építész mai mesterségére, alkotói szabadságára és szakmai etikájára, különös tekintettel a sztenderden beépített anyagok és az energiahasználat brutálisan környezetterhelő jellegére? Tényleg nem lenne érdemes ezzel kapcsolatban érdemi kérdéseket feltenni? Akkor valami édeni kivételt képez az építész szakma, mert ma az indusztriális bolygófogyasztói társadalom minden iparága és szakmája fenntarthatatlan gyakorlatot folytat és -logikus módon- fenntarthatatlan globális ideológiákkal próbálja magyarázni a megmagyarázhatatlant. Ironizálás címén se feledkezzünk meg arról, hogy az építészet valaha művészeti ág és mesterség volt, nem pedig  egy iparág, amiben az építész ma az építőipar címen folytatott környezetdestrukció dealerévé fokozódik le. Szerintem az építészek nem azért választják ma sem e szép hivatást, hogy ilyesmiben vegyenek részt, ahogy orvosnak sem az megy többnyire, aki a gyógyszeripar dealereként akar specifikus gyógyszertúlfogyasztást generálni receptírás címén. Aki még ma sem látja ezeket az összefüggéseket, az vagy vak, vagy... inkább le se írom.

@Kardos Gábor: Szimpatikusnak tűnő gondolatmenet az "igazi öko-ért", és érteni vélem a "greenwashing" elleni kirohanást, de mint már előzőekben rámutattam, a passzívházas analógia sántít, a konzekvencia téves. Miért lenne azonos a passzívház a polisztirol-habbal?

@Lazzlo: Tisztelt Kardos Gábor,

Miért gondolja, hogy mi építészek fejjel rohanunk a falnak és gőzünk sincs a világ problémáiról. Ha olvasná rendszeresen az éf-et láthatná, hogy sokan sokszor foglalkozunk mindazzal, amit Ön felvetett.

Mi építészek is tisztában vagyunk a helyzet tarthatatlanságával, DE! mi is ugyannak a világnak a részei vagyunk, mint Ön. Egy szakma nem változtathatja meg a világ kialakult rendjét és gondolkodásmódját, ez nem így működik, az építészet szolgáltatás, a kor színvonalán, a kor gondolkodásmódjával. Ez utóbbit kell előbb megváltoztatni Önnek is, mint filozófusnak.

Az ember nem lépheti át saját árnyékát.

2011-ben egy Cságoly Ferenc előadás után Árkádia és modernizmus jelszavakkal hatalmas vita kerekedett itt, ezen a fórumon éppen ebben a témában.

Bátorkodom a saját hozzászólásomat idézni amit ma is fenntartok:

Az élet a földön csak ökoszisztémákban létezik. Az ökoszisztéma egy láncolat, amelybe egy-egy szerves élet-kör kapcsolódik. Bármelyik ökoszisztémában az organizmusok anyag- és energiaszükségleteit az élet fenntartásához szükséges sok kémiai anyag visszaforgatásával lehet létrehozni. Az ökoszisztéma láncolatból bármelyik láncszem hiányzik, az élet alapjaiban rendül meg. Az én olvasatomban nincs szó itt ábrándos múltbakacsintásnról, hárfázó romantikáról, ha azt mondjuk Árkádia. Árkádia az ökoszisztéma meglétét jelenti. Az élőlények úgy maradhatnak életben, ha hulladékuk, amit minden élőlény - a legegyszerűbb is - termel, visszakerül a körforgásba, így újra felhasználhatóvá válik a későbbi élet számára. A fausti ember mindig is megpróbálta megbontani a láncolatot, felépíteni Bábelt, hogy rendelkezzék azzal a hatalommal, ami a NAGY EGYENSÚLY révén jelen van a világban. Azt képzelvén, hogy a tápláléklánc tetején, képes új egyensúlyokat létrehozni. Jelen Bábelünk úgy tűnik sikeresen megbontotta a láncot, a hulladék nem bomlik le, sem fizikai, sem átvitt értelemben, az egyensúly eltűnőben és ez létünket fenyegeti. Cságoly Ferenc az én olvasatomban éppen ezt tárja fel az építészetben, az építészetre vonatkoztatott példákkal. (http://epiteszforum.hu/hol-vagyunk-merre-tartunk) Nem kategorizál, hanem felhívja a figyelmet a veszélyre.

Ez nem jelenti azt, hogy a fejlődés ördögtől való. Az evolúció a kezdetektől az élet elválaszthatatlan része, de ennek tempója, iránya determinált. Hiába van jelen az ember 3,5 millió éve a földön, genetikailag nem volt képes alkalmazkodni azóta sem a kilakult, nagyrész saját maga által generált állapotokhoz. Az ember saját maximális sebessége a futás.Ha elesik, akkor sérülésekkel, de éltben marad. Az ember megsokszorozta saját sebességét, de ha 100 km-es sebességnél zavar keletkezik, azt nem éli túl, mert fizikálisan nem alkalmazkodott ehhez a tempóhoz. A futás – ami Árkádiában még létező fogalom - képességének megtartása és az életet nem megszüntető száguldás közti egyensúlyt kell megtalálni.

Hát kb. itt tartunk és becsüljünk meg minden erőfeszítést, amit egy túlnépesedő földön a józanul gondolkodók, az építészek is (!) megpróbálnak kigondolni, legyen az passzívház vagy bármilyen technológiájú kísérlet.

Azt vegyük tudomásul, hogy nincs világmegváltás, nem költözhetünk többmilliárdan vályogházakba, ez sajnos, ha jószándékkal van mondva, akkor is demagógia és nem jön el egy Messiás, aki átvállalja az emberiség összes bűnét mégegyszer. Nekünk kell kikínlódni a megoldást. Vagy sikerül vagy nem, mert a “nem” válasz is lehetséges.

@Kardos Gábor: "tényleg merő mellébeszélésnek érzi azt..."

lásd korábbi hsz-mat (érdemes elolvasni, mire reagálunk):

"A cikkében felvetett párhuzamok és építészeti problémafelvetések érdekesek lehetnek, de – mint sokan rámutattak – NEM az adott épületet és annak problematikáját vizsgálják. A laikusság-tekintélyelvűség is bizonyára érdekes lehet Önnel kapcsolatban, de a fentebb citált módon SENKI nem hozta így fel, ezzel nem vádolta, ez nem volt az érve… Így ha valaki ezekre nem reagált, az ezt nem ezeknek a problémáknak a negligálásaként tette, csak mert felismerte, hogy az nem tartozik a tárgyhoz, internetül szólva: offtopic."

amúgy másnak is volt gondja a mellé-szólásokról:

"nem arra reagál amiről a diskurzus szól, azt más irányba próbálja kanyarítani", - mB, 2014.06.13 18:46

"a piano párhuzam téves" – gádor, 2014.06.14 00:02

"A cikkíró valójában nem ismeri a témát amiről ír. Nem jártas sem korunk nemzetközi és magyar építészetében, sem az általa megvédeni szándékolt pavilonterv mögötti eszmeiségben. Tudósítóként is, nemhogy véleményalkotóként mindez alapvetően persze elvárható lett volna tőle. Emígyen az érvelése felszínes, sokhelyütt téves - erre rámutattatok már -, azaz súlytalan." – hady, 2014.06.14 10:26

"Igen filozófikus dolgokat ír, de nem abban a tárgyban, amiről a vita folyik. Eltérni a tárgytól sem épp civilizált viselkedés..." wittingerzoltan, 2014.06.16 12:34

"nagyon nem értek azzal egyet, hogy egy ilyen szöveget egy szakmai fórumon azzal a bevezető ajánlással hoznak le, hogy a párbeszédhez szükséges alapfogalmakat tisztázza. az önök által remekül összefoglalt hibákon túl a szöveg szerzője az esetleges ellenvéleményeket jóelőre többször is modernista zombik szitokáradatának titulálja. ez nem szakmai párbeszéd, nem szakmai fórumra való." Zöldi Anna, 2014.06.14 15:10

"itt nem az organikusság és annak párja (?), hanem minőség és gagyiság között feszül az ellentét." - Pákozdi Imre, 2014.06.16 10:42

"szerintem Kardos úr eltért a vita tárgyától" – wittingerzoltan, 2014.06.16 12:26

"szerintem ez így felszínes: mi az a modern? mi az az organikus?" – Pirx pilóta, 2014.06.16 13:15

"a modernista urbanizáción elverni a port ma már nem jelent szellemi haditettet." – Pákozdi Imre, 2014.06.16 14:13

"ez azért durva túlzás" (…) - Pákozdi Imre, 2014.06.16 14:13

*

Szomorú dolog a tárgytól eltéríteni a vitát, oda-nem-tartozó adalékokkal higítani a bezsélgetést, majd igaztalan dolgokkal vádolni a vitapartnereket. De hogy ismét klasszikussal zárjam:

-Jó napot sógor! -Csónakot fótozok. -Hát az öreg mit csinál? -Kilukadt a feneke!

@FenyvesiHK: Kedves FenyvesiHK,

Az ember minden lépésével átlépi saját árnyékát:)

Örülök, hogy elsőként reagált arra, ami a cikk fő kérdése és nem próbálja meg végsőkig fenntartani a látszatot, hogy ez csupán mellébeszélés (mintha minden VALÓDI kérdés technikai, technokrata értelemben vett "szakmai" kérdés lenne - ami a pozitivizmus illúziója volt a tudománytörténetben).

Bábelt említi, és érdekes, mily gyakran elfelejtik, a Genezis e története azzal kezdődik: "építsünk magunknak VÁROST és tornyot". Az ökológiai fordulat segít belátni ma,hogy maga az urbanizáció mint olyan eredendően bábeli projekt. A XX. század kellően megmutatta ennek globális válságát, hogy lássuk: a harmadik évezred építészete vagy gyökeresen más lesz, vagy nem lesz.

Sosem merném feltételezni, hogy az építészeket ne foglalkoztatnák az ökológiai kérdések, csupán azt tapasztalom, hogy a ma tematizált technikai megoldások és a szemléletmód felülvizsgálata nagyon messze van attól a radikális változástól, ami minimálisan szükséges lenne egy fenntartható rendszer kialakításához. Ráadásul ma nagyon kevéssé működik a szakmák közötti újfajta szinergia, az az ökológiailag szükségszerű interdiszciplinaritás, ami pedig elengedhetetlenül szükséges lenne a technokráciává degradálódott szakmák újragondolásához és tiszta alapokon való újjáépítéséhez - etikai és világnézeti szempontból is, nemcsak technológiailag. A fenntarthatóság NEM technológiai kérdés, hanem pontosan a technológiai szemléletmód meghaladása a tét (a világot felsőbbrendű tudásával és "modern technikai eszközeivel" uraló ember illúziójának felszámolása), ami alapvetően etikai kérdés. Ebben a folyamatban kulcselem, hogy az egyes szakmák nyissanak egymás felé és leszámoljanak minden szakbarbársággal - ne laikusként kezeljék azokat, akik dialógust kezdeményeznek velük más szakmai platformokról érkezve, hanem inkább azt lássuk ebben, hogy segítenek megkérdőjelezni szakmai előítéleteinket.

 

@Kardos Gábor: Tisztelt Kardos Gábor!

Értem a szándékát, de tévúton jár. Nem az a kérdés, passzívház, szalmabála, vagy polisztirol, hanem az, hogy az adott feladatot hogyan lehet a leghatékonyabban - értem alatta a környezet kímélését, gazdaságosságot, fenntarthatóságot - megoldani. Az építészet eredendően ezzel foglakozik, adott helyen lehet jó megoldás a szalmabála, de más helyen a polisztirol. A passzívház, mint lazzló is mondta nem azonos a polisztirollal. Fonákjára fordítva, a szalmabála és is lehet esetleg hazugság, öko-marketing, ha rosszul alkalmazzák. Ezen a kérdéskörön, az építészek-mérnökök már régen túlléptek. A probléma ilyen megközelítése és így az alakor felvezetése számomra hamis. Engedje meg, hogy idézzek Palotás professzortól (már régebben is megtettem - http://regi.epiteszforum.hu/node/11184), nem mai keletű a szöveg.

„A mérnökség az a hivatás ill. mesterség, amely a matematika és a természettudományok ismeretét, a tapasztalat és a gyakorlat tanulmányozását alkalmazza annak megítélésére, hogy milyen módon fejlessze, ill. válassza meg azt az utat, amely a anyagainak és erőinek optimális, gazdaságos – a környezeti hatásokat is mérlegelő – kihasználásához vezet a társadalom fejlődésének javára” (Palotás)

 Én ezt az idézetet az építészet meghatározására saját részemre átírtam az alábbi módon.

„Az építészet az a hivatás ill. mesterség, amely a matematika, a természettudományok és a művészetek ismeretét, a tapasztalat és a gyakorlat tanulmányozását alkalmazza annak megítélésére, hogy milyen módon fejlessze, ill. válassza meg azt az utat, amelyépített környezetünk optimális, gazdaságos – a környezeti hatásokat is mérlegelő – létrehozásához vezet a társadalom fejlődésének javára”

 

@Huszti István: Aha. Gyönyörű, különösen, ha a Városliget beépítésére gondolok. "Ötszáz, bizony dalolva ment, beadni tervét, környezettudatos építész..." Petri, izé, Weöres, párdon, Arany nyomán.

@Pákozdi Imre: Oké Imre, pontosítok:

"Ezen a kérdéskörön, az építészetk-mérnökségök már régen túllépetttek."

@mB: A viccet egy pillanatra félretéve, akárhány idézetet hoz a mellébeszélés mellé, és hiába hivatkozik ismételten a hermeneutikai szituációra, a fórumon folyó diskurzusra, melyhez képest cikkem és kommentárjaim off topic hozzászólások lennének. Ez pont ugyanúgy fordítva áll mint laikusság-ügyben, mivel tény, hogy én eredetileg nem erre a fórumra írtam, hanem a valasz.hu-ra (korrektül jelölték is a forrást a cikk végén). Tehát az a hermeneutikai szituáció, hogy én most itt offtopikolnék az ön vagy önök által nyitott fórumon legfeljebb képzeletében létezik, amire nézve nem enyhítő körülmény, ha más kommentelők is hasonlókat feltételeznek.

Mint ismeretes, egy írás szerzőjének a felelőssége a cikkével kapcsolatos tematizáció. A szerzői szabadságra tartozik, hogy miről ír valaki. Én speciel nem arról írtam, amiről ön fórumozni szeretett volna, de mivel nem a kommentelők tematizálják az adott fórumot,hanem a cikkíró (mégpedig a műfaj struktúrális logikája szerint és nem a szerző kivételes zsenialitása vagy áltagos ostobasága miatt), ezért legfeljebb az ön által idézett kommentek tekinthetők az adott esetben az adott cikk kommentárjaként off topicnak - a cikk által megfogalmazott tematizációhoz képest. De hogy ne sérüljön az ironikus-vicces stíl se, tekintse ezt a hermeneutikai helyreigazítást Uff topic-nak. Amúgy vicces, hogy ezúttal pont abban tartott laikusnak, amiből doktoráltam, miközben tovbbra sem reagált a cikk tematizációja alapján relevánsabb kérdésekre. Szóval marad a GYÍK.

@Pákozdi Imre: A Liget esetében az optimum nyilvánvalóan az, ha nem épül semmi, marad a zöld.

@Huszti István: Kedves István,

a szalmabála akkor is természetesen lebomlik, ha marhaságokat beszél, aki beépíti, a sztirol viszont akkor is súlyosan környezetterhelő méreg, ha szofisztikáltan indokolják meg a beépítését (mint az adott helyen "optimális" megoldást).Ugye nem gondolja senki komolyan, hogy "fejlődést" jelenthet az urbanizáció jelenlegi formájában, ami az emberiség történetében példátlan környezetkárosítás. Nemcsak mértékét, nagyüzemi módszereit és globalizációját tekintve példátlan, hanem azáltal is, hogy immár tudatos destrukció. Az Angkort feltáró régészek egy ideje kiabálnak, hogy minden bizonnyal a jövőnket tárták fel és nem csupán egy letűnt város múltját, mert az ásatások nyomán jól látszik hogyan élte fel korának legnagyobb városa saját környezeti feltételeit, vízbázisát, stb. Nyilván akkor régen is azért költöztek be oda tömegek, mert "fejlődésnek" tartották azt az urbanizációt, amiről végül kiderült, hogy épp az ellenkezőjét jelentette: pusztítást és pusztulást. Ugyanerről szól kismillió jelentés, szinte nincs olyan hírfelület, ahol ne találkoznánk erről szóló hírekkel, tudományos kutatásokkal - és mégsem változtatunk fenntarthatatlan gyakorlatunkon, legfeljebb annak ideológiáját festjük át zöldre (durva mérgekből készülő festékkel).

Én speciel nem vagyok rá büszke, hogy a badacsonyi parasztházat, ahol lakom jó messziről összehordott ipari anyagokból építettük (cement, tégla, szigetelők, még a fa is jó messziről jött), miközben térdig jártunk a telken található kitűnő vályogban... Zavaró elemnek, kosznak véltük azt, ami az adott helyen optimális építőanyag lett volna és helyette iparilag előállított ökológiai sittet építettünk be "ház" gyanánt. Csak mert ma ez számít háznak... az ökosittből kiglancolt akármi. Nem absztrakt tanulmányokból, hanem saját káromon láttam be, milyen tévút az ipari technológiák (poszt)"modern" építészete. Ugyan mitől lenne itt optimális a polisztirol hab a balatoni nád helyett.

Ráadásul az is feltűnt, hogy emberileg is milyen káros ez a fajta házépítési modell, mert míg a kalákában vert vályog emberi közösséget is épít(ene), a káromkodó-szemetelő melósok szépen jellemzik a "modern" építészeti technológiai modellben milyen szerepre kárhoztatják az embert, legyen bár építész, "szakmunkás" vagy építtető. Az ember itt éppúgy alárendelt, a profitmaximalizációs ipar által épített urbanizáció-piramis rabszolgája, és éppúgy kizsákmányolja ez a rendszer mint a természetet. Sokkal, de sokkal őszintébben kellene feltárni e globális rendszer valós működését és valós természeti-társadalmi környezetkárosításait.

@Huszti István: Ha ez igaz lenne, István, amit írsz, akkor az a mondás is igaz volna, hogy "Az építészet ügye túl komoly dolog ahhoz, hogy építészekre bízzuk." (Churchill nyomán)

@Pákozdi Imre: Pedig igaz, mind a két mondat, a tied is (még ha Churchill nyomán is). Igen az építészetet nem lehet csak az építészekre bízni, mivel csak közmegegyezések alapján értelmezhető. Jelenleg nem az a gond, hogy az építészetet az építészekre bízzák, hanem az, hogy kizárják őket a közmegegyezés lehetőségéből. Pontosabban egy szűkebb kapcsolatrendszer - ezekben vannak építészek is - úgy állítja be, hogy az építészeket, bocs pontosítok, az építészetet képviselik. Ez ellen orvosság lehet a nyílvánosság, pl. az itteni diskurzus, mégha a dolgokat teljesen másként közelítjük meg.

@Huszti István: Kedves István, maximálisan egyetértek azzal amit (és ahogy) a közmegegyezésről írt.

@Kardos Gábor: Kedves Kardos Gábor,

Az ember minden lépésével átlépi saját árnyékát:)

Ez sajnos nem így van. Ön nagy valószinűség szerint nem, de én tanultam ábrázoló geometriát. Az az árnyék, ami egy új lépéskor keletkezik, nem az az árnyék ami a korábbi lépésünket követte. Egy másik, új árnyék. Ez nem baj, csak tudni kell, mint törvényszerűséget.Fizikailag és szellemileg egyaránt.

“Az ökológiai fordulat segít belátni ma,hogy maga az urbanizáció mint olyan eredendően bábeli projekt.”

Ezt nem az ökológiai fordulat segített belátni, hanem mindig is jelen volt az építészeti gondolkodásban. “A nem tisztán mechanikus művészetekben nem elég azt tudni, hogy hogyan kell működni; mindenekelőtt azt fontos megtanulni, hogy hogyan kell gondolkozni.” (Marc-Antoine Laugier) Metaforaként Bábel tornya, és maga a város, mint labirintus – hol pozitív, hol negatív konnotációkkal –, szokásosan többek között a monumentális, a megalomán, a jelképi jelentést hordozó reprezentatív építészet szinonimája. Árkádia viszont egyrészt a letűnt aranykor monumentumait, a régmúlt szépségét őrző, másrészt formai és eszmei harmóniát sugárzó vidék, ahol – átvitt értelemben is – az ember és alkotásai, valamint a természet idilli együttélése a jellemző. Bábel az emberi (nagyot) akarás jelképe, Árkádia az (elveszett) ártatlanság és (letűnt) szépség szimbóluma. E két mitikus toposz időről-időre, kimondva és kimondatlanul is determinálta és determinálja az építészeti – az építészet közegében végbemenő – gondolkodást, és az építészetről való fogalmi és kritikai gondolkodást úgy, hogy a gondolati modellekben gyakran nem csupán a két toposzt elválasztó jellegzetességek érvényesülnek, hanem a lehetséges érintkezési pontok is. A közös gondolkodás célkitűzése kellene legyen, hogy az építészeti és építészetkritikai gondolkodásban az említett toposzok által kijelölt végletek közötti tartományban érvényes és aktuális, hazai és nemzetközi példákat mutassunk fel – részben a kortárs alkotói praxisból, részben az építészetelmélet és a kritika területéről, esetleg a paradigmák történeti kontextusára és előzményeire is reflektálva, hogy tudjuk miről is beszélünk.

. A fenntarthatóság NEM technológiai kérdés, hanem pontosan a technológiai szemléletmód meghaladása a tét (a világot felsőbbrendű tudásával és "modern technikai eszközeivel" uraló ember illúziójának felszámolása), ami alapvetően etikai kérdés.

Bár így lenne.De sajnos nem így van. A világot nem a megoldatlan etikai kérdések mozgatják, hanem a közgazdaságtan uralkodó szemlélete, amely a végtelen fejlődést tekinti mérvadónak a divatos, de sokszor hamisan hangoztatott fenntarthatóság helyett. Ma már a fenntarthatóság is üzletté vált, tehát igen távol került az etikai tisztaságtól. Ezt kell meghaladni. Ezt nem az építészet (vagy más szakmák) technológiai szemléletének megváltozása fogja előidézni, mert ezek nem okai, hanem a következményei a fent említett, világot mozgató szemléletnek.

A magam részéről SOHA nem tekintettem lekezelő módon laikusnak az építészet kérdései iránt érdeklődőket. Hiszen az építészet nem l’art pour l’art tevékenység, az embereknek építünk, akik valamilyen módon az építésben laikusok, de egyben a használói is a mi produktumunknak, tehát ugyanazon az oldalon állunk.

Ja és mégegy. Az ember akkor lakik ökotudatosan badacsonyi parasztházban,ha gazdálkodó ember(paraszt),aki a világ egyik különleges adottságú természeti környezetét arra használja, amire a jóisten teremtette: szőlőművelésre.Ez persze nem építészeti, csupán etikai kérdés.

@FenyvesiHK: Kedves Fenyvesi HK!

E kései órán a végével kezdem, hogy értse miért és miként függ össze az éthosz az építészettel: e görög szó ugyanis eredileg lakozást, benne lakást jelent, azt a minőséget, mellyel ki-ki beleáll és beleél a világba. Ezért is elválaszthatatlan az etikum az építészettől. Egyébként az öko-lógia és az öko-nómia is arra utal, hogyan lakozunk a világban mint házban (oikosz), mennyire kezeljük otthonként közös házunkat, a világot, melyhez kinek-kinek illenék alapból hozzá igazítania saját házait. A klasszikus tekhné azaz ars értelemben vett építészet mint művészet és mesterség e tekintetben ugyanúgy a természet követését (mimészisz) tekintette alapelvének mint minden más klasszikus művészet, vagyis a makro- és mikrokozmosz harmóniájára törekedett. A modernitás ezt az alapelvet dobta sutba.

Félreértés az etikumról mint széplelkek álmodozásáról beszélni, mert minden emberi tevékenységnek és gondolatnak van etikai minősége, sőt: a való és valótlan kifejezéseket is használjuk etikai értelemben is.

Az emberek világnézeti választásai és hiedelmei alapján alakul mindaz, amit sokszor szeretnek "gazdasági realitásnak", "tudományos ténynek" stb. tartani, ami részben hatalmi kérdés (mindig az adott szakmában és kultúrában uralkodó "elit" határozza meg, mi igaz, helyes és valós). Most épp ez a hardcore realitás mitológiája, főként technológiai és gazdasági terminológiára épülő ideológia, de pl a középkorban és a reneszánszban teológiai nüanszok minősültek a valóság csúcsának, paradigmájának, amiért simán halomra ölték egymást az emberek és kiröhögték volna, aki "gazdasági kényszerről" beszélt volna, mert akkor még nem üzemelték be a gazdaságot mint a hatalom fedőszervét, nem is volt közgazdaságtan sem lényegében a XIX. századig, még referenciaként se létezett. Az uralkodók nem gazdasági elemzők mögé bújtatták a döntés felelősségét, hanem nyíltan vállalták.

N.B. az objektív és szubjektív jelzők  is nagyjából a kanti-kopernikuszi fordulattal vették fel végleg mai modern értelmüket, előtte a skolasztikában pont fordított értelműek voltak: a realitas objectiva volt az érzékcsalódásnak kitett bizonytalan valami, míg a realitas subjectiva volt az igazi, valódi megismerés alapja, illetve közege.

*

Az ökológiai fordulat az urbanizációt mint olyat egészen máshogy kérdőjelezi meg mint a bábeli szimbolika formájában vagy máshogy korábban valaha. Ugyanaz a szellemi feladat mint a technika esetében, nem egy újfajta technológia jelenthet megoldást, hanem a technokrata világnézet alóli felszabadulás. UgyanÍgy nem kevésbé környezetterhelő urbanizáció hozhat megoldást a globális ökokrízisre, hanem annak belátása, hogy az urbanizáció maga A PROBLÉMA, amit meg kéne oldani.

Falura költözni ennek a megoldásnak az etikai választása, éthosza. Jelzem: Badacsonyban ma már nincsenek parasztok, egy se - hála az urbanizációs mátrix totális destrukciójának és a technokráciának. Konyhakert is alig van, kocsival járnak Tapolcára bevásárolni és multiknál veszik a helyiek, amit megesznek (a tóti "öko" piacra meg a legtöbben Pestről, nagyvárosokból járnak, négykerékmeghajtású ökológiai lábnyommal). Urbanizált fogyasztó, sztenderd tévénéző és multivásárló lett már a falusi lakosság is, ami mutatja, milyen mérvű pusztítást vitt végbe a globalizált urbanizáció! A falusi élet romantikus képe legfeljebb abban a kicsit alternatív nagyvárosi értelmiségben él még, akinek dédelgetett álma, hogy "leköltözne" a Balaton Felvidékre.

Ma már a technológiák "fejlődése" révén nincsenek vincellérek se, sőt: a kisebb borászatok is alkalmazhatják és alkalmazzák is a nagyüzemi technológiákat, vegyszereket, irányított fajélesztőket - a hagyományos borkultúrát a szemünk láttára szalámizza le az üzemi borászkodás és szofisztikált marketingje. Itt se mindegy, nagyon nem, hogy tekhné (azaz művészet és mesterség) vagy csak modern technológia, amit csinálunk. Strukturálisan alig van különbség ebben, hogy borászatról, építészetről vagy másról beszélünk, a globális kontra lokális problematika ugyanaz.

Ezen a ponton érünk vissza ahhoz, hogy milyen értelemben nem lépjük át árnyékunkat (mert visszük magunkkal) és milyen értelemben lépjük túl már pusztán azzal is, hogy ugyebár nem vagyunk azonosak, illetve nem azonosulunk árnyékunkkal, mert mozgás-éthoszunk megköveteli, hogy szüntelenül lépjük túl. Nehéz ügy, még az ábrázoló geometria szintjén jelentkezőnél is nehezebb, mert az ember a Genezis eredeti szövege szerint nem csupán Isten képére teremtetett, mivel a Celem szó bálványt és... árnyékot is jelent. Kérdés: meddig marad az ember igazibb önmaga árnyéka, üres projekciója és miként léphet ki ebből. Legapróbb mozdulataink is, az élet minden megnyilvánulása eleven cáfolata az ilyen elméleti-intellektuális paradoxonainknak.

@Kardos Gábor: Kedves Gábor!

A jelenlegi társadalmi folyamatok mozgását egy hajóhoz hasonlítanám, ami valóban rossz irányba halad. Viszont a hajó sajátossága az is, hogy egy hirtelen irányváltoztatás katasztrófához vezethet. Ha életünkből egyik napról a másikra száműznénk az ipar termékeit, műanyagokat, acélt, betont, stb. a fenntartahtóság indokával, akkor minden bizonnyal rövid időn belül megoldódna a probléma, ugyanis nem lenne mit fenntartani.

A badacsonyi parasztház lehetne valóban vályogból, de szinte biztos, hogy életciklusra elemezve az állandó lakásfunkciókat kielégítő komfort biztosításához több energiát, és így környezettterhelést jelentene, mint egy jól méretezett "ipari" fal műanyag hőszigeteléssel. Arról nem is beszélve - ezt sok esetben láttam - a mai kor emberének életmódja nincs összhangban egy vályogház életével. Persze lehet azt mondani, hogy másként kell élni, de ez is valamilyen szinten az egyéni szabadság és a társadalmi közmegegyezés kérdése és ekkor már ugye nem szabad csak az építészekre bízni a dolgot, vagyis össztársadalmi és egyéni felelősségről beszélünk. Szóval sokkal összettebb a kérdés. Az építészeknek-mérnököknek az a dolguk, hogy a hajót segítsék jó irányba fordítani úgy, hogy ne boruljon fel.

@Kardos Gábor: Hmmm... Pontosan mivel ért egyet, Kardos úr?

@Pákozdi Imre: Hogy mivel? a nyilvános társadalmi egyeztetés szükségességével bármilyen fontos kérdésben. Mindig is a civil kontroll és a bázisdemokratikus döntéshozás híve voltam.

@Kardos Gábor: Uram, itt nem ezt vitatják, vitatjuk. Hanem azt, hogy a Városligetbe szabad-e múzeumokat építeni, mélygarázsokat mélyíteni, amelyektől szavatoltan minden platán odalesz... Konkrét kérdésekről van szó: építeni vagy nem, Alakor vagy Malom. Itt nem az alapelvek deklarációja a tét, hanem az, hogy ki, milyen pofátlansággal él vissza ezekkel.

@Kardos Gábor: „akárhány idézetet hoz a mellébeszélés mellé”Csak hogy lássa (nem látja…) hogy nem én gondolom a dolgot mellébeszélésnek, hanem szinte MINDENKI.

„amire nézve nem enyhítő körülmény, ha más kommentelők is hasonlókat feltételeznek”Igen, azt érzékelem hogy az ön számára nem érv hogy másnak más a véleménye, s nem fárasztja magát azzal hogy ön arra s ne másra, ráadásul érvekkel és a tárgynál maradva reagáljon.

„mivel tény, hogy én eredetileg nem erre a fórumra írtam, hanem a valasz.hu-ra”

az szuper. És nyilván ezért beszél ITT az OTTANI esetleges hozzászólások kapcsán „tekintélyelvről”, a „laikuskánt való leszólásról”, nagyon elegánsan, ami tehát – ahogy közvetve lassan-lassan beismeri – ITT nem fordult elő. Ismétlen: nem volt. Kis lépés, de eljutottunk eddig is – hogy miért kell idehozni más fórumok sérelmeit? Rejtély, de lelke rajta. Annak ellenére, hogy itt köszöni meg a hozzászólásokat és itt teszi szóvá az ön vélelmezett (rágalmazott) „leszólását”.

„Én speciel nem arról írtam, amiről ön fórumozni szeretett volna”lehet hogy nem tetszett jól figyelni, de nem én adtam a címet a cikkének, nem én pozicionáltam a pavilont a(z ön által vélelmezett) zombi-organikus közdelem közepébe, nem én hoztam párhuzamba egymással kapcsolatban nem levő dolgokat, Egyszer azért olvassa el a reakciókat (segítettem is a kigyűjtéssel), tényleg jó, érdekes-értelems észrevételek, hasznos lehet.

„az ön által idézett kommentek tekinthetők az adott esetben az adott cikk kommentárjaként off topicnak”És egyébként is: mondjon le a nép!

„ezúttal pont abban tartott laikusnak”…ahogy korábban sem, úgy most SEM neveztem/tartottam laikusnak, láthatólag a szövegértelmezéssel is gondja van, nem először, így bátran tekinthetjük az itteni ámokfutását hallucináció-sorozatnak.

Csónakot fótozok:

mB

@mB: Instar omnium most csak annyit: ha elfogad egy tanácsot, lehetőleg ne doktoráljon hermeneutikából! Ismétlem, a mi kultúránkban általában az a szokás, hogy nem a kommentek tematizálják a fórumokat, hanem a cikk, amelyiknek a fórumában, kedves mB, most ön is kommentel - ha tetszik, ha nem, az én cikkemhez tartozó fórumba írt és nem fordítva történt. Nem maga a nép, ahogy én sem és őszintén: mikor volt ez szakmai vagy szellemi kérdésekben érv? A mémek terjedési mechanizmusai alapján a legnagyobb baromságok mobilizálják a legnagyobb tömegeket... Ugyan már, miféle "érvelés" ez? Minőségi kérdésekben eleve logikailag téves szempont a mennyiség.

Az ámokfutók hallucinálására meg csak egy konkrét példa: empirikus tény, hogy a valasz.hu-n nincsenek, sose voltak kommentek, se fórumozás az ott korábban megjelent cikkemnél, tehát az erre vonatkozó vélelmeit (is?) -az ön kifejezésénél maradva- csupán hallucinálhatta, kedves mB. Igazán sajnálom.

Ha bebizonyítja valamilyen idézetekkel (jó sokkal), hogy ez itt az ön cikke és csak én ámok-kommentelgetek, hallucinálgatok itt magamban, egyedül én gondoltam a fordítottját, akkor bizony megkövetem és én kérek elnézést:)

@Kardos Gábor: sportból folytatom, van még egy kis időm, szórakoztató:

"a mi kultúránkban általában az a szokás, hogy nem a kommentek tematizálják a fórumokat, hanem a cikk" - a válasz a szokásos: nem mondtam ilyet, nem írtam ilyet, nem gondoltam ilyet. Ellenben ön adott neki címet (adott neki irányt), fogalmazott meg benne (sommás) állításokat, amikhez nem kapcsolódtak logikusan az "érv"-nek nevezhető gondolatfarkincák. Erre hívták fel többen a figyelmet. Nem áltatom magam hogy érteni fogja, ha eddig nem ment.

"Nem maga a nép" - örömteli felismerés - még jó hogy nem mondtam és nem gondoltam ilyet, bár hasonló karakterek szerepeltek már általam alkotott mondatban, nem a fenti jelentéssel.

"mikor volt ez szakmai vagy szellemi kérdésekben érv?" - persze semmikor. Ahogy a korábban ön által nekem tulajdonított dolgok nagy része sem.

"empirikus tény, hogy a valasz.hu-n nincsenek, sose voltak kommentek" - fogalmam sincs hogy ott mik vannak (ha nincsenek, nincsenek: "esetleges" hozzászólásokról beszéltem, nyilván nem vette észre, ezt sem), ellenben ön írta: "...a fórumon folyó diskurzusra, melyhez képest cikkem és kommentárjaim off topic hozzászólások lennének. Ez pont ugyanúgy fordítva áll mint laikusság-ügyben, mivel tény, hogy én eredetileg nem erre a fórumra írtam, hanem a valasz.hu-ra". Ebből következtettem, hiba volt (benne logikát keresni).

"Ha bebizonyítja valamilyen idézetekkel" - tetszik a műfaj, igaz? Hasznos, javaslom alkalmazni - már ha cél hogy ne tűnjenek légbőlkapott vagdalkozásnak a sugalmazásai. Az internet, az írásbeli közlés pont erre is jó.

"...hogy ez itt az ön cikke" - növekszik a sor: ez is azok sorát növeli amit soha nem sugalltam, állítottam és vágytam (nem is hagynám aláírni a nevem).

"...és én kérek elnézést" - na ennyire brutálisan merész reményeim soha nem lennének, fel nem tételezném önről... Korábbi igaztalan vádjai és azok feletti laza átszökkenése után.

huh, jobb volt mint tíz fekvőtámasz.

jónapot sógor:

mB

@Huszti István: Kedves István!

Történetesen hajós ember volnék, sőt: vitorlásokat tervezek és építek, ami a háznál annyiban összetettebb feladat, hogy nemcsak lakótérnek kell alkalmasnak lennie, hanem lehetőleg gyors helyváltoztatásra is, ráadásul az elemeknek fokozottan kitett kettős közegben. Nem véletlenül hasonlítottam az ipari optimalizálás világát a Titanic-hoz. Ott se ártott volna egy hirtelen irányváltoztatás, vagy legalább a performansz hajszolása helyetti lassítás...

Magában a vályogfal hőtechnikailag nyilván összehasonlíthatatlannak tűnik a szintetikus szigetelésekkel, de szalmabálával kombinálva már elég jók a paraméterei hőtechnikailag is, ökológiailag meg kár is összehasonlítani a kettőt, mert a szintetikus szigetelés nettó környezetkárosítás, míg a szalmabála-vályog kombó természetes eredetű és gond nélkül lebomló. Akkor az adott nemzetiparki környezetben melyik optimális? Érdekes módon az lenne, amelyik ma hardly legal technológiának számít és gyakorlatilag tabu az építőiparban. Miért is? Többek közt azért, mert kevesebb előírható szakértelmet igényel az építése, sőt, akár a kisközösségi autonómia eszközévé is válhatna, ha kalákában építenének maguknak házakat az emberek. Cui prodest?

@Kardos Gábor: zombimodern sosem leszek:sámándobbal szigetelek!

@Kardos Gábor: Érdekes aspektusokat vet fel a hajós analógia. A Titanichoz hasonlóan az Északi-sarkot is erőből, hatalmas expedíciókkal szerették volna sokáig meghódítani, sikertelenül. A legközelebb Nansen jutott a célhoz, de egy teljesen más módszerrel, a jég fogságában, az áramlásokra bízva kicsi, de jól felszerelt hajóját, melyet az első passzívháznak is tekinthetünk. Úgy tervezte a hajóját, hogy akár éveket is ki lehet benne húzni, utánpótlás nélkül, tehát fel sem merült, hogy hagyományos módon fűteni kelljen benne. Úgy vélem, van a Titanicnak alternatívája, érdemes megismerkedni a sztorival: itt, és itt. 

@Lazzlo: Nem is tudtam, hogy a Titanic az Északi sarkot akarta meghódítani, eddig azt hittem utasszállító volt. Így már értem, miért ment jéghegynek. De ha estleg passzívház alakú sámándob lett volna?........(bocs Laci:))

@Huszti István: "Szándékunk az volt, hogy lehetőleg kicsinyre építsük a hajót. Azt hittem, hogy egy 170 tonna tartalmú hajó untig elég nagy lesz. A "Fram" azonban sokkal nagyobb lett; bruttó tonnasúlya 402 volt, a befogadóképessége pedig nettó 307 tonna. Arra is törekedtünk, hogy rövidre csináljuk a hajót, mivel ilymódon könnyebben kanyaroghatott a jégdarabok közt; aztán meg a nagy hosszúság gyöngeség is a jégnyomás alatt. Hogy azonban a hajó, amelynek hirtelen meredek oldalai vannak, megkapja a szükséges teherbíróképességet is, szélesnek kell lennie; ehhez képest a szélessége körülbelül egyharmada volt a hosszúságának. Még fontosabb volt, amire szintén törekedtünk, hogy a hajó oldalai lehetőleg simák legyenek, kiálló szögletek nélkül; továbbá iparkodtunk gömbölyű felületeket teremteni ott is, ahol a hajó legjobban ki lehetett téve a jég szorításának. A törzs ennek megfelelően csaknem gömbölyű lett, a hajó gerincét pedig úgy beépítettük a hajófalakba, hogy csak két centiméternyire állott ki, s még ennek a szögleteit is legömbölyítettük. A célunk ugyanis az volt, hogy az egész hajó oly simán és könnyedén tudjon kisiklani a jégtömegek halálos szorításából, mint az angolna.



            A hajó törzsét elül is, hátul is erős gerendák zárták be s alakra nagyon hasonlított az olyan csónakhoz, melynek az orrát elvágták, illetőleg letompították; mindkét végét különösen erősre építettük. A hajó orrát három darab súlyos és vastag tölgyfagerendából ácsolták össze, melyek egymásba eresztve egy és negyed méter vastagságot adtak. Belülről, természetesen, vaskapcsokkal és pántokkal erősítettük oda a törzshöz ezeket a gerendákat, melyeken kívülről még erős és hosszú jégtörősarkantyú is volt. Nagyon erősre építettük a hajó farát is, mégpedig úgy, hogy lehetőleg keskeny legyen s minél kevesebb felületet nyújtson a jég szorításának. Külön csatornán nyúlt be a hajócsavar tengelye a tengerbe, s ugyancsak külön csatornán jártak a kormányt szabályozó láncok is. Magát a kormányt oly mélyre tettük, hogy ki sem látszott a víz alól, ami azért volt szükséges, hogy a jég minél kevésbé rongálhassa meg. A kormánylapátnak különben volt egy külön szerkezete is, amelynek segítségével, ha jégnyomás fenyegette, pár pillanat alatt fel lehetett húzni a vízből a fedélzetre. A hajó bordáit a legkitűnőbb anyagból állítottuk ki. Elsőrendű olasz tölgyfából készültek....A lakóhelyiségek, ahogy már mondtam, hátul voltak, a félfödélzet alatt, s úgy voltak berendezve, hogy közös szalonunk, amelyben ebédeltünk és tartózkodtunk, középen volt, két oldalról a hálófülkéktől körülvéve. Négy egyágyas és két négyágyas kabin fogta körül a szalont, s ennek az elrendezésnek az volt a célja, hogy a körülfekvő kabinok védjék a szalont a külső hideg ellen. Emellett a lakóhelyiség födelét, padlóját és falait mindenféle anyaggal és eszközökkel úgy építettük meg, hogy elszigeteljék a külső hideget. Mindenekelőtt mindenütt linóleummal béleltük ki a meleg helyiséget, mert ilymódon a párás levegő nem csapódhatott le a falakra s nem képződhetett a kabinokban jég a külső hidegtől. Magának a hajónak oldalait kátrányos pokróccal borítottuk be, erre parafaburkolatot tettünk s rászögeztük a fenyődeszkákat, majd ismét vastag kátrányos pokróc következett, azután légmentesen záró linóleum s végezetül a legkülső faburkolat. A szalon és a kabinok mennyezetét a födélzet alatt szintén különböző rétegek alkották: levegő, pokróc, fenyődeszkák, linóleum, rénszarvas-szőr, megint deszkázat, linóleum, levegő és deszkaburkolat; a tíz centiméter vastag külső burkolattal együtt az egész külső réteg vastagsága körülbelül negyven centiméter volt. A szalon padlójára 15-18 centiméter vastag parafa-réteget raktunk, erre jött a vastag fapadló, melyre linóleumot szögeztünk. A felső ablakot, amelyen át a világosságot kaptuk s amelyen keresztül legkönnyebben behatolhatott a hideg, háromszoros vastag üveggel s egyéb elszigetelő eszközökkel is védtük...."

@S: Kedves S(ándor), ha egy intézmény/közösség közös megnyilatkozásában csak és kizárlólag 'felülről irányítást', a személyt "felülíró erőt" (?!?...) látod, akkor az nem biztos hogy a fenti intézmények/közösségek hibája. Az ember sokféle közösséghez tartozhat, ezek egy része néma s adminisztratív, más részük megjelenít valamiféle ideológiai/világnézeti/erkölcsi nívót, s önmaga pozicionálása miatt is szükséges és fontos hogy húsbavágó kérdésekben megnyilatkozzon. A fenti mondatomnak (a hallgatók kérdő tekintete kapcsán) súlyos félreértelmezése ha azt valami vezetési-irányítási vágyként állítja be bárki is. Egy cég vagy szakmai közösség küldetésnyilatkozata, egy nemzet alkotmánya, egy intézmény szándéknyilatkozata vagy elhatárolódása nem birkáknak szóló kizárólagos irányítás, hanem a közös célok, értékek és irányok egyértelmű megfogalmazása. Sajnálom és a hallgatók szempontjából kissé* sértőnek érzem a fenti feltételezést.

*nagyon

@mB: Most már jó ideje olvasom a legkülönbözőbb megnyilvánulásokat, de egy ponton mindig leragadok.

Nevezetesen a sámándobon. Mert miért pont az.

Egy vajúdó világkép-változásban mindenki érvrendszerében nagyon sok igazság van/lehet. Próbáljuk a jövőt kitalálni, mindenki a maga módján, amiből majd meg is születik az a bizonyos jövő, természetközeli visszarendeződéssel vagy emberkaptárosítással, nem tudjuk. Mert ha tudnánk, akkor mi lennénk az a bizonyos Felettünkvaló (ősmagyarilag Öregisten), aki pedig nem vagyunk, mert akkor nem kellene kardozni, hogy melyik jövőkép az igazi. Mert akkor helyből tudnánk.

Namármost ezzel a Felettünkvalóval azért ápolunk bizonyos kapcsolatokat nagyjából az emberré válásunk óta. Ez a kapcsolat itt Európában tömeges formában a kereszténység lett. Amikor Géza fejedelmünk megvetette lábát a Kárpát medencében, jónak látta Vajk névvel született fiát megkeresztelni és olasz tanítóatyával taníttatni keresztény erkölcsi elvek szerint. Istvánná vált Vajk jó tanítvány volt és végtelen bölcsességében úgy döntött, hogy a nyugati típusú kereszténységgel kellőképpen meg tudja szelidíteni kis ázsiai népünk ellen acsarkodó és a jó Kárpát medencét szívesen kisajátítani akaró, régebb óta itt lévő európai népeket, mert országlani csak békében lehet.

Meg is tett ezért aztán mindent, még atyjafiát Koppányt is feláldozta, gondosan négyfelé vágatta és kiszegeztette a négy égtáj felé országában, nehogy valakinek kétsége támadjon az irány tekintetében. Ez a Koppány ugyanis nem vetette tűzre a sámándobot, mely szakrális eszköz segítségével a szellemvilággal lehetett kapcsolatba lépni, amely szellemvilág egy Ázsiából hozott csodálatos hitvilág részeként segítette a Sámánon keresztül a népet. Nem volt ez helyes dolog, mert (szent)István királyunk kristálytisztán látta, hogy a megosztottság, a széthúzás nem vezet sehová, nemhogy békés gyarapodáshoz egy szép európai hazában. Ha úgy vesszük akkor ez a misztikus szertartásokon használt eszköz, a sámándob, egyúttal a belső széthúzás, avagy a hatalommal való belső ellenállás szimbóluma is lett.

Próbálok nagyon leegyszerűsítve fogalmazni és megkeresni a lényeget.

Ha ez a nép elvállaltan és büszkén vallja magát a (keresztény világképű) Európa részének, akkor hogy kerül elő a sámándob? Hacsak azért nem, mert üzenünk vele. Ezúttal a középvilág lúdvérceinek ? Azt akarjuk üzenni Európának, hogy azért mi mégsem vagyunk annyira Mária országa, hogy elő ne kapjuk a sámándobot, ha kell ? Imígyen megörökítve a nagy ellenálló magyar virtus szellemét? Számtalan olvasat lehet.Én csak kérdezem.

Mert ha csak arról volna szó, hogy valahol valakik a magyar ősi hitvilág tiszteletreméltó és szép, az embernek a természettel való egységét valló meggyőződéséből építenek egy valamit egy csendes helyen, ami számukra kifejezi ennek a hitvilágnak a tiszteletét és ezen keresztül egy alternatív lehetőséget a túlélésre (amihez viszont mindenkinek/értsd a világ egészének/ részesülnie kellene a sámándobbal előhívott segítő szellemek áldásaiban) ám legyen.Virágozzék minden virág.

De hogy kerül ez képbe egy Expo alkalmával, hacsak úgy nem, hogy üzenni óhajtunk vele, amit azok majd egyáltalán nem értenek akiknek szólna, nem lévén járatosak az ősmagyar hitvilágban, mi viszont többnyire keresztények volnánk István királyunk akaratából (vagy másvallásúak, másképpen pogányok, istentelenek, stb.) és tűzrevetettünk minden sámándobot az új, összetartó hit érdekében, itt Európában, ahová annyira, de annyira tartozni akarunk.

 

 

@FenyvesiHK: Zöldi Anna írásán úgy felháborodtam, hogy eldöntöttem, nem szólok hozzá többet a milánói makarónihoz. FenyvesiHK fenti szösszenete azonban igazi bon mot: egy jól megírt telitalálat, úgyhogy kedvem támadt idemásolni jan. 20-i hozzászólásom végét:

"Ami viszont nagyon nem tetszik, hogy ez a vásári komédia az ősiséges sárkányfog-vetemény ujgúr anyaföldiségű sámándobos miskulanciájára hivatkozik. Mert vagy valami örökkévalót alkotunk, a múltnak mély kútjából merített mondandóval, vagy alkalmi mutatványosok vagyunk, a jelennek szóló, érdekes és hasznos hívságokkal a tarsolyunkban (értsd: a pultunkon). Ami itt született, inkább az utóbbi, de akkor valljuk ezt be és ne kerítsünk hozzá mesét a táltosok modorában. Ráadásul úgy, hogy a keretező két nagy dobkerék leginkább egy francia camembert sajtot idéz..."

@Pirx pilóta: Már ne haragudjon, de az organikusság vs modernizmus izét azért nem a vasesztergályosok, de még csak nem is a plébánosok találták ki. Ez az - egyetértek, borzasztóan sekélyes, a gondolati giccs kategóriáját kimerítő - "ellentétpár" mégiscsak az építészet berkeiből indult és ott is vált használhatatlan, ostoba közhellyé. Tehát, kérem, ne legyen olyan szigorú. Alapvetően egyetértek Önnel, amint már írtam is, itt nem az organikusság és annak párja (?), hanem minőség és gagyiság között feszül az ellentét. No meg a mindezt szóvá tevők stílusai között, az elemző felszólalástól a kifejezetten ártó, személyes sérelmet jelentő szidalmazásig és cselekvésig.

@Pákozdi Imre: Szerintem nem létezik organikus- modernista ellentét és semmiképp nem politikai, vagy vallási inerciarendszerben. Ertsey Attilla munkásságára is leginkább az "autonómia" szó illeszthető. És ez messze az organikus-modernista vita felett áll. Ebben az értelemben Ertsey talán nem is konzervatív, sokkal inkább revolucionista.

De szerintem Kardos úr eltért a vita tárgyától, az alábbi kérdésekre valójában nem kaptunk választ:

1., miért nem építészeti pályázaton választották ki egy épület terveit?

2., miért nem a nyertes terv épül meg?

3., ezt miért nem közlik emberi, tisztességes módon időben az egyébként nyertes tervezőkkel?

4., ki és miképp vett részt és felelős a helyzet kialakulásában, beleértve 

a.) a pályázatot előkészítő,

b.) a zsűriben részt vevő,

c.) az állítólagos "gazdaságossági" számításokkal a döntést előkészítő,

d.) a tervezésben jelenleg tervezőként, projektvezetőként részt vevő ÉPÍTÉSZ kollégákat?

 

P.s.: nem fogadnék arra, hogy "zombi modernista" civilizációnk nem omlik össze, mielőtt bárki, bármilyen kiutat találna és hogy ha mégis túléli az emberiség önnön hülyeségét, az nem a modernizmusra épülő high-technek lesz köszönhető, amely a Holdra repítette az embert, szemben a beláthatatlan múltba nyúló sámándobos gondolatisággal...

P.s.2: a fenti kérdésekre nem is fogunk már választ kapni, hiszen az alkotók alkalmazottak egy állami cégben és főnökük megtíltotta, hogy további nyilatkozatokat tegyenek, a többiek csendben hallgatnak és közben már köt a beton Milánóban. És különben is, minden jogszerű volt...

@Pákozdi Imre: szerintem ez így felszínes: mi az a modern? mi az az organikus? megszámlálhatatlan ember megszámlálhatatlan jelenséget takargat e két egyszerűsítő fogalommal, pl. egy kritikai regionalizmusban fogant modern épület olykor közelebb áll egy kevéssé radikális "organikushoz", mint előbbi egy high-tech modernhez, utóbbi egy antropozófus-napos-holdas Makovcz-templomhoz...

arról nem beszélve, hogy a Kós Károly Egyesülés vonzásában vagy a Vándoriskolában nevelkedett fiatalok közül mennyien "hagyták el ősvallásukat", és tértek vissza a modern nyelvezethez, miközben mindaz, amit tanultak, beépül későbbi terveikbe (vö. Vincze Laci vagy néhai Basa Péter, de biztos rengeteget lehetne még sorolni...): akkor ők most ballibek? vagy népnemzetiek? ugye, mennyire bornírt ez a skatulyázás...?

és hogy az EXPO-knál maradjunk: Vadász Bárkája vajon ballib? vagy jobber? egyáltalán: be lehet törni a modern vagy az organikus nevű ortopédcipőbe?

de nem ez háborított fel igazán, hanem az ellentét-párok egyes feleinek egymáshoz rendelése: aki konzervatív, az óhatatlanul organikus és/vagy ősmagyar...? és aki a modern gondolkodás egyes jegyeit érvényesnek tartja a saját építészeti világában, az ballib...?

ugye ezt Ön sem tartja elfogadhatónak? nyogtasson meg, ennél sokkal alaposabban szokott itt mendent elemezni...

@Pirx pilóta: Ugyanazt mondjuk, a kérdőjelek piciny pontocskájáig ugyanazt. Ezt persze nem megnyugtatásként írom, hiszen így, azonos platformon állva lehetne a legjobban összeveszni :-). De most mégse, kedves pilóta, én erre az organikus modernista katyvaszra most nem repülök rá.

Kardos Gábor ui. nagyon fontos dolgokat írt le Ertsey Attiláról és arról a helyzetről, amelyben Önök, építészek ma itthon léteznek, és amelyben ez a csúnya tetemrehívásos vita egy szerencsétlen kormánybiztosi döntés nyomán kialakult. Szerintem jól pozícionálta a "pavilon" szükséges sajátosságait is, egy mezőgazdasági (nem építészeti) vásár környezetében. És ez volt a mondandója; Renzo Pianót és a modernizmust, illetve annak általa egyeduralkodóként gondolt vidéki építészeti elfajulását csupán érintette. Esetenként úgy gondolom, kár volt, hogy így tett*, bár amit ez utóbbiról írt, helyenként elgondolkodtató**, még akkor is, ha a modernista urbanizáción elverni a port ma már nem jelent szellemi haditettet. Egyenesen, világosan meg kellett volna maradjon a kaptafánál, ami alatt nem a szakmáját értem, hanem az ügyet, amiről viszont fontos dolgokat nem közölt. A jelzők közhelyes párosítása sem volt szerencsés, de hát, istenem, írásának hatása nem csak őrajta múlik: aki ugyanis olvasóként egy írásban pont a lényeget nem akarja tudomásul venni, az annak minden részletébe beleköt, lásd a magyar publicisztika történetét 1990 és 2014 között.

 

 * mert hogy ez azért durva túlzás: "Be kéne látnunk végre, hogy a sokat ajnározott-reklámozott modernizmus elejétől XX. századi végéig nem volt más mint az ipari társadalom kiszolgálója, a társadalom totális iparosításának építészete volt, mely a börtönök paradigmája szerint épített gyárakba és bérkaszárnyákba költöztette ki az emberiséget és mint ilyen bizonyult végleg fenntarthatatlannak mára." 

** "a globálisan ma még megszokott-elfogadott építészeti akadémizmus a modernista urbanizációt mint alternatíva nélküli építészetet jeleníti meg és emiatt képes a legharmonikusabb természeti környezetbe urbanizációs monstrumokat építeni, mert úgyszólván gyárilag el se tud gondolni másfajta épületet mint nagyvárosit. Viszi a betont, az acélt és az üveget mindenhova, még oda is, ahol lenne jellegzetes helyi kőzet, vályog vagy fa. Ez pedig nemcsak ökológiailag káros, hanem építészetileg is destruktív, giccses anyaghasználat."

@hady: Hajszálpontos.

@hady: Kardos Gábor okos dolgokat ír, és amikor nem annyira, akkor is megmarad a kulturált eszmecsere fegyvertáránál. Egyedül a Renzo Piano tervezte új-kaledóniai kultúrközpont és az Alakor összehasonlítása durva tévedés – e két terv esetén másról, nagyon másról van szó. Az a kultúrközpont a helyi építészet hagyományos forma- és anyagkincsének döbbenetes erejű továbbgondolása, míg az Alakor egy alapvetően mezőgazdasági eszköz, a görgősmalom motívumának iskolás felturbózása a sámániság vélelmezett hagyományával. (Ha már, akkor Renzo Piano másik művével, az osakai repülőtérrel lehetne módszertanilag egy tőről fakadónak tekinteni az Alakort, amennyiben a kansai reptér a felhajtóerő, a szárnyas lebegés, a repülés allegóriája, az Alakor pedig a gabona örök körforgásáé... Egy tőről fakadónak, de persze nem azonos minőségűnek.)  Ettől eltekintve azonban KG szuverén módon, és egyáltalán nem lebecsülendő módon értékel építészeti trendeket és megértően kezeli a hazai építészet mai nyomorúságát. Mindazonáltal két további kifogásom is van az írás ellen. Az egyik, hogy szóba se hozza az alapbűnt: Szőcs Géza projektgazda és főítész faragatlanságát az első helyezettek mellőzésének ügyében. A másik, hogy KG-től is túlzás négyszer leírni a „zombi” jelzőt a modernizmus általa nehezményezett megjelenési formái illetve az ellenvéleményűek minősítésére. 

@Pákozdi Imre: Igen filozófikus dolgokat ír, de nem abban a tárgyban, amiről a vita folyik. Eltérni a tárgytól sem épp civilizált viselkedés...

@mB: "Buta cikk" ... honnan veszi a bátorságot, mB, hogy ilyet írjon egy, a magáétól eltérő, de gondosan és érvelően megírt véleményről? 

Amúgy azt javaslom Ertsey Attilának, hogy a továbbiakban szigorúan jogi útra terelje a Kalmáréhoz hasonló denunciálások és inszinuációk megítélését. Ha én lennék EA, nekem biztos, hogy forintosítható és a becsületemet sértő kárt okoznának az övéhez hasonló, durva megszólalások. Mint ÉF-olvasó pedig azt gondolom: elég volt. Ha létezett is (létezett) esztétikai és valamelyes etikai érv a Malom-projekt javára, az mostanra a szememben semmivé lett a projekt ürügyén idehányt szidalmak tengerében. Nem is a legdurvább, de a legutóbbi: "Sírok, ha arra gondolok, hogy a húgyfoltos sliccből előrántott sámándobot ugyanez a zsűri fogja értékelni."

Mindeközben oda se füttyent senki arra a szakmailag kiváló, emberileg a saját egzisztenciáját kockáztatóan bátor hozzászólás-sorozatra, ami a Városliget beépítése ellen szól. Schneller István, Mélyi József, Körmendy Imre, Jámbor Imre a bőrüket viszik a vásárra, hogy bebizonyítsák a szakemberek és a világosan gondolkodó civilek számára magától értetődőt: hogy kapitális szarvashiba a múzeumok, kiváltképp a Nemzeti Galéria Városligetbe telepítése.

@Pákozdi Imre: Ez egy Petri György átirat (a Petri verseket kedvelők bizonyára ismerik), rímel az első sorokra. Petri gyűlölte a hazugságot, ő viszont őszinte volt, nem érdekelte mi lesz a következménye. Engem sem érdekel.

@cicu22: de mindez senkit nem érdekel!

legalább pákozdi imre higgadt érvelése érdekelhetné!

én az építésre tettem fel az életemet és rettentően fájlalom, hogy az építészforumon a minél rosszabb, annál jobb világa virul...

sajnálatos...

 

@mB: butának azért nem nevezném, különösen, hogy laikus. amennyire nem értek egyet a magyar borképről alkotott véleményével, ez az írása tetszett. a piano párhuzam téves, de az önmagát túlélő modernizmus zombitámadása felettébb találó. szerintem a magyar építészet egészséges önképéhez minél több hasonló írásra lenne szükség

@gádor: A formállogika a kijelentések közötti kapcsolatokat vizsgálja, abból a szempontból, hogy egy mondat következik-e egy mondathalmazból vagy sem.

Például abból a tényből kiindulva, hogy létezik parasztvakítás, a formállogika szabályai szerint léteznie kell vakparsztnak is.

@gádor: A "laikusság" hogy lenne mentség bármire is? - nyilván nem lehet, ahogy a részegség sem az egy előző esti randalírozásra. Az ember vállaljon felelősséget a szavaiért, olyan témában nyilatkozzon amiben tájékozott (ilyen szempontból amúgy eddigi érdekes "felvállalások": Sárkány Sándor NEM építész, Ertsey Attila NEM tervező, a pályázat NEM kötelező érvényű, a bejelentett első díjas NEM épül meg, a kormánybiztos NEM óhajt párbeszédet folytatni, a cikkíró NEM szakmabeli... Jó csapat - jó védekezések!). A nyelvi, fogalmi és sugalmazási félrecsúszásairól egy korábbi hozzászólásban írtam részletesen, a kifogásolhatóságokról ld. még hady hosszászólását lentebb.

A magam részéről nagyon sajnálnám ha hasonló cikkek kezdenének megjelenni*: a téves ítéletek, az általánoosítások, az igaztalan mondatok az építész-szakma szájába adva - igaztalan, nem szabadna: ez is az "írástudók felelőssége" lenne. Különösen akkor, ha a cikk a Heti Válaszba (értsd: nem egy építészeti szaklapba) készül, ahol sokaknak ez lehet az első és alapvető (fél)információja a pavilonról és a szakma tiltakozásáról: egyszerűen HAMIS kép. Kár.

_ _ _ *ahogy azt is sajnálom hogy sok helyütt a jelenlegi tervezők személye elleni "hadjáratról" vagy "lejáratásról", egy szellemi irányzat "támadásáról" esik szó. Nézzük meg hány szervezet adott ki nyilatkozatot a jelen helyzet ellen (rengeteg), nézzük meg ezek a szervezetek képviselnek-e valamilyen irányzatot vagy közös világnézetet (nem), nézzük meg hgy ezek foglalkoztak-e a tervezők személyével (jellemzően NEM), nézzük meg az aláírók-támogatók számát (több ezer!), és ezt vessük össze az 1-2 VALÓBAN elhangzó súlyosabb vagy személynek szóló erős és valóban vitatható, durva kitétellel.

Becsületes-igazságos dolog-e ez utóbbi NÉHÁNY valós vitathatóságát ráhúzni az előbbi NÉHÁNY EZER higgadt és felelős véleménnyilvánítására?