Nézőpontok/Vélemény

BÉCS és BUDAPEST párhuzamos városképei a 20. századból

1/6

BÉCS és BUDAPEST párhuzamos városképei a 20. századból – A Térformák Társadalomformák (TérTár) műhely idei urbanisztikai kiállítása

?>
BÉCS és BUDAPEST párhuzamos városképei a 20. századból – A Térformák Társadalomformák (TérTár) műhely idei urbanisztikai kiállítása
?>
BÉCS és BUDAPEST párhuzamos városképei a 20. századból – A Térformák Társadalomformák (TérTár) műhely idei urbanisztikai kiállítása
?>
BÉCS és BUDAPEST párhuzamos városképei a 20. századból – A Térformák Társadalomformák (TérTár) műhely idei urbanisztikai kiállítása
?>
BÉCS és BUDAPEST párhuzamos városképei a 20. századból – A Térformák Társadalomformák (TérTár) műhely idei urbanisztikai kiállítása
?>
Tamáska Máté, BÉCS és BUDAPEST párhuzamos városképei a 20. századból – A Térformák Társadalomformák (TérTár) műhely idei urbanisztikai kiállítása
?>
BÉCS és BUDAPEST párhuzamos városképei a 20. századból – A Térformák Társadalomformák (TérTár) műhely idei urbanisztikai kiállítása
1/6

BÉCS és BUDAPEST párhuzamos városképei a 20. századból – A Térformák Társadalomformák (TérTár) műhely idei urbanisztikai kiállítása

BÉCS és BUDAPEST párhuzamos városképei a 20. századból
Nézőpontok/Vélemény

BÉCS és BUDAPEST párhuzamos városképei a 20. századból

2020.12.18. 09:56

A Térformák Társadalomformák (TérTár) műhely idei urbanisztikai kiállítása az online térbe kényszerült. Az internetre felkerült plakátok egy valóságos városi felfedező séta sokszínűségét idézik meg a lakásépítészettől, a közlekedési tereken, háborús újjáépítéseken át a tömegtársadalom és a jóléti állam létesítményeiig, mint pl. a stadionok, játszóterek, kórházak. A képek és a tömör magyarázó szövegek révén kirajzolódik a két iker főváros 20. századi építészeti, társadalmi és várostörténeti öröksége. A Magyar Építőművészek Szövetsége Kós Károly terme immár harmadik alkalommal látta vendégül a TérTár műhelyt.  

A virtuális megnyitón házigazdaként Krizsán András MÉSZ elnök köszöntötte a vendégeket a helyszínről, kiemelve az építészet humántudományi kutatásának a fontosságát. Osztrák részről Regina Rusz, a budapesti Osztrák Kulturális Fórum igazgatója köszöntötte a résztvevőket, aki személyesen és az általa képviselt kulturális intézet nevében is elkötelezett az osztrák és magyar tudományos párbeszéd iránt. Utóbbinak szép példája a kiállításon röviden ismertetett közel hatszáz oldalas kiváló tanulmánykötet is, amely "Wien – Budapest, Stadträume des 20. Jahrhunderts im Vergleich" címmel jelent meg 2020-ban. Utána Szabó Csaba, a Bécsi Magyar Történeti Intézet volt vezetője, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója szólt a vendégekhez. A Bécs Budapest összehasonlító kutatások ötletgazdájaként a két város 20. századi politikatörténeti hátterét ismertette. Kiemelte, hogy az 1920 utáni fél évszázadban a két várost szinte mindig más irányultságú politikai tömörülés vezette. 

A kiállítást a kurátor, Tamáska Máté mutatta be, aki egyben a Bécs Budapest összehasonlító projektnek is vezetője, valamint  a TérTár sorozat alaptó szerkesztője. A TÉRformák, TÁRsadalomformák című könyvsorozatát már jól ismerhetik az Építészfórum olvasói: a TérTár sorozat célja olyan tematikus kötetek kiadása, kiállítások és konferenciák szervezése, amelyek összefogják a hazai építészetszociológia iránt fogékony szakembereket. A jelenleg megtekinthető kiállítás a bécsi Ringturm Galériában 2018-ban bemutatott és katalógusban is publikált anyagra támaszkodik (Tamáska Máté: Metropolen Bécs Budapest Wien, Paralelle Stadträume aus dem 20. Jahrhundert / Párhuzamos városképek a 20- századból).

BÉCS és BUDAPEST párhuzamos városképei a 20. századból – A Térformák Társadalomformák (TérTár) műhely idei urbanisztikai kiállítása
2/6
BÉCS és BUDAPEST párhuzamos városképei a 20. századból – A Térformák Társadalomformák (TérTár) műhely idei urbanisztikai kiállítása

Tudjuk, hogy Bécs és Budapest párhuzamos fejlődése a 19. század második felében volt a legszembeötlőbb, amit az 1920-as békeszerződés hirtelen szakított félbe.  A kiállítás innen indulva kalauzol végig a rövid 20. századon, az 1970-es évekig. A hetvenes évekbeli lezárást indokolta, hogy az akkori tömeges lakótelep építkezések és a metró megjelenése egy merőben új városi életmódot hozott létre. A tárlat a 20. századi urbanizmus főbb tendenciáit veszi sorra, a lakásépítkezéseket, a közlekedési infrastruktúrát, a villany térhódítását, a háborúkat, a vertikalitást, a városkép védelmet, a jóléti állam építkezéseit és speciális örökségként a Duna menti városrészeket. A képek válogatásánál az építészeti tendenciák ábrázolása mellett azok társadalomtörténeti mondanivalója is kiemelt szempont volt. A különleges vizsgálati módszer megválasztásának célja, hogy az általában szegmentáltan tálalt városképet új szemszögből, friss szemléletű fogalomtársítások mentén mutassa be.

A képeket nézve láthatóvá válik, hogy a 20. századi fejlődés mindkét település esetében egészen új irányt vesz. A városok kitörnek a tradíciók szorításából, a 19. századból örökölt beépítési struktúrák átíródnak. A kortárs építészeti koncepciók a vertikalitás, a mobilitás, a gyorsuló városi élet jegyében készülnek. S noha a két testvérváros látszólag külön fejlődési pályán indult el, de a művészettörténeti, társadalomtudományi és urbanizációs kihívások végig párhuzamban maradtak. A tárlat egyik jól megfogalmazott célja azon ellentmondás feltárása, hogy miközben politikai értelemben szétfejlődést láthatunk, urbanisztikai szempontból rendkívül sok a kortárs párhuzam.

Az összeállítás egyik erőssége, hogy az építészettörténeti ismertetések túlmutatnak az egyszerű formai leírásokon. Építészeti-társadalmi összefüggések vizsgálata mentén tárja fel azt, ami a város maga: komplex folyamatok összessége. Bécs és Budapest 20. századi fejlődése ugyanis egészen más építésszociológiai háttérrel rendelkezett. Erre lehet példa az 1920 utáni historizáló stílusok eltérései. Osztrák oldalon a formaválasztást (kimondva, kimondatlanul) a Habsburg ellenesség határozta meg. Ezért a tervezők előszeretettel idézték meg a dinasztia előtti, középkori város hangulatát. Budapesten ezzel szemben Trianon tragédiája a török idők pusztításával vont párhuzamot. A húszas évek különösen kedvelt neobarokk stílusa pedig a 18. században egyszer már sikeres ország újjáépítés korát idézte meg.

BÉCS és BUDAPEST párhuzamos városképei a 20. századból – A Térformák Társadalomformák (TérTár) műhely idei urbanisztikai kiállítása
3/6
BÉCS és BUDAPEST párhuzamos városképei a 20. századból – A Térformák Társadalomformák (TérTár) műhely idei urbanisztikai kiállítása

De ugyancsak beszédes, hogy bár a modernizmus igen hasonló formanyelvvel bír a két városban, de az eltérő anyaghasználatból eltérő építészetszociológiai olvasatok bontakoznak ki. A két világháború között Budapest városfejlődése egészen más társadalmi réteget érintett, mint Bécsben, ahol irányzottan a szakmunkás osztály polgári szintre emelése volt a cél. Budapesten az újonnan kibontakozó, jómódú középosztály által megcélzott reprezentatív belvárosi polgári lakások építése állt a középpontban, innen a nemes anyaghasználat és sokféle technikai bravúr. Másfelől a vidéki idillt megtestesítő kertvárosok is gyors ütemben fejlődtek.

Szintén részletes képet kaphatunk a nagyvárosias közlekedés eredetével kapcsolatban. A leírásokat olvasva világossá válik számunkra, hogy városaink infrastruktúráját komoly technikai-társadalmi-politikai lehetőségek és döntések sorozata írta. Így például a második világháború utáni évtizedekben a kerékpáros közlekedést tudatosan szorították ki a városok útjairól.    

BÉCS és BUDAPEST párhuzamos városképei a 20. századból – A Térformák Társadalomformák (TérTár) műhely idei urbanisztikai kiállítása
4/6
BÉCS és BUDAPEST párhuzamos városképei a 20. századból – A Térformák Társadalomformák (TérTár) műhely idei urbanisztikai kiállítása

A rendkívül összetett folyamatokról a kiállítás részletes és szemléletes összefoglalót ad. A mélyebb értelmezések segítségével a néző pontos korlenyomatot olvashat ki a párhuzamba állított képekből. A két nemzet urbanizációs folyamata hasonló ugyan, de célja, indíttatása, társadalmi berendezkedése és szociális viszonyai, valamint történeti múltja a részletekből kiolvasva egészen mást mutat. A tárlat ehhez nyújt kiváló felvilágosítást, segít, hogy az építészetet komplexen értelmezzük, és mindezt olyan kellemes és könnyen befogadható módon teszi, hogy a kiállítás bárki számára igen élvezetes lehet. 

A plakátok a tervek szerint személyesen is megtekinthetők lesznek a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet elmúltával. A mostani online tárlat előnye, hogy jelen helyzetben is mindenki számára kényelmesen elérhető. Ezzel kapcsolatban Tamáska Máté utalt rá, hogy a tavalyi tárlat után feltették a kérdést, vajon van-e még létjogosultsága 21. században egy plakátkiállításnak, miért nem elég a virtuális tér. A választ éppen a mai helyzet adja meg, hiszen az online platformon összegyűlt emberek tényleges találkozása elmaradt: nem került sor közösségépítő, kapcsolatépítő beszélgetésekre, márpedig a személyes jelenlét nélkül sem egy kiállítás, sem maga a városi tér nem lehet teljes.

A kiállítás a MÉSZ közösségi oldaláról elérhető, vagy közvetlenül a becsbudapest20szazad.webnode.hu oldalon megtekinthető.

 

Koltai Emese és Moussong Zsuzsanna

 

Szerk.: Pleskovics Viola

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

BAMBI ESZPRESSZÓ // Egy hely + Építészfórum

2021.06.08. 14:43
00:07:10

A most 60 éves Bambi Eszpresszó 1961 május 1-én, a munka ünnepén nyílt meg. A Frankel Leó utca sarkán álló, id. Janáky István által tervezett Lottóház aljában helyet kapó kávézó lényegében a megnyitása óta nem változott. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében az épület és az azt legendássá tevő eszpresszó történetét is megismerhetik a nézők.

A most 60 éves Bambi Eszpresszó 1961 május 1-én, a munka ünnepén nyílt meg. A Frankel Leó utca sarkán álló, id. Janáky István által tervezett Lottóház aljában helyet kapó kávézó lényegében a megnyitása óta nem változott. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében az épület és az azt legendássá tevő eszpresszó történetét is megismerhetik a nézők.

Helyek/Városépítészet

NAPRAFORGÓ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2021.06.08. 14:40
00:07:42

Az 1931-ben épült Napraforgó utcai kísérleti lakótelep a magyar építészettörténet kiemelkedő állomása, mivel ennek a kezdeményezésnek köszönhető a Bauhaus szellemiségének meghonosodása hazánkban. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának mai részében a számos különböző hátterű építész által létrehozott, mégis egységes hangulatot árasztó mintateleppel ismerkedhetünk meg.

Az 1931-ben épült Napraforgó utcai kísérleti lakótelep a magyar építészettörténet kiemelkedő állomása, mivel ennek a kezdeményezésnek köszönhető a Bauhaus szellemiségének meghonosodása hazánkban. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának mai részében a számos különböző hátterű építész által létrehozott, mégis egységes hangulatot árasztó mintateleppel ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk