Közélet, hírek

Beleznay Éva MÉK zsűror jelentése az Istvánmezei tervpályázatról

2012.08.03. 09:56

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Beleznay Éva

Vélemények:
1

Dosszié:

Letölthető dokumentumok:

Beleznay Éva MÉK zsűror jelentése az Istvánmező rehabilitációs programjához kapcsolódó városépítészeti koncepció kialakítása című nyílt építészeti tervpályázat a Magyar Építész Kamara vizsgálati jelentéséhez 

Istvánmező rehabilitációs programjához kapcsolódó városépítészeti koncepció kialakítása című nyílt építészeti tervpályázat kiírásáról és lebonyolításáról

A Stadion pályázattal kapcsolatos beszámolóm, a felvetődött kérdésekre vonatkozó főbb észrevételeim, megállapításaim:

  1. A MÉK-MMK közös véleményét megfogalmazó levélben foglaltakkal a mai napig egyetértek. A Kiíró, hivatkozva arra és más szakmai véleményekre, írta ki az ötletpályázatot, és egyben a lebonyolítói szerepet is vállalta a folyamatban. A kiírás sajnálatosan a MÉK-MMK véleményben foglalt lényegi kérdésekre – és saját szakmai véleményemre – nem reagált, a kiíró a saját akaratától való eltérést nem engedett. Természetesen ehhez joga van, de kérdés, hogy a MÉK-MMK közös véleményt követően ez mennyire fogadható el és hogyan kezelhető egy későbbi, hasonló esetben. Én személy szerint sajnálom, hogy a tervpályázati eljárások szabályairól szóló 305/2011. (XII. 23.) Korm. Rendelet (továbbiakban Rendelet) 9. § (10) pont szerinti lehetőségemmel, a bírálóbizottsági tagságról való lemondással, nem éltem. Sajnos a jogszabály nem elég alapos ismerete miatt a MÉK-et nem kívántam kellemetlen helyzetbe hozni, hiszen e jogszabályi pont által a kamara tudott volna helyettesítést találni.
  2. Tekintettel arra, hogy a kamarai delegálást követően a Bírálóbizottság tagjai természetes személyként vesznek részt, titoktartási kötelezettség és a kiíróval való szerződés kötelezi őket a feladat elvégzésére (így például egy BB-ből való kilépést követően esetleges kártérítési követelés esetén személyes felelősség), a mai jogszabályi környezetben nincs mód arra, hogy a szakmai tartalom vagy eljárás tekintetében a kamara bármit cselekedjen.
  3. A BB úgy döntött (amelyhez személyesen is csatlakoztam), hogy a terület távlati képéhez és a tömegarányok megítéléséhez 3D modell szükséges – akár tényleges makett, akár digitális modell. Ez utóbbihoz a kiíró elkészíttette a Stadion és környezetének 3D digitális modelljét, amelybe kellett a pályázóknak meghatározott irányokból a látványterveiket beilleszteni. A kiírás időpontjában a 3D modell még nem állt rendelkezésre, így a válaszok megfogalmazásánál, a látvány-irányokról szóló vita közben merült fel az, hogy ténylegesen a javaslatok akkor lennének megítélhetők, ha azokat a BB maga tudná bármely pontról megtekinteni. Ekkor született a döntés, hogy a CD-t ne zárt borítékban, hanem a pályázati anyag részeként kelljen beadni.
  4. A pályázati anyagok bontásakor és későbbiekben a kiíró jogásza a Rendelet 3. „A titkosságról" szóló szakaszát úgy értelmezte, hogy az 5. § (2) b)-ben foglalt „digitális adathordozó" meghatározásnak nem képezi részét a szakmai tartalom számára szolgáló leírás, dokumentáció. Továbbá a Rendelet 5. § (2) a) "a pályaművet tartalmazó csomagot, az egyes munkarészeket jeligével, névaláírással ellátni, vagy egyéb, a titkosságot sértő módon megjelölni nem szabad, és a pályamű nem tartalmazhat olyan utalást sem, amelyből a szerző személyére vagy munkahelyére következtetni lehet" szöveget is úgy értelmezte, hogy a file alap leíró lapján levő bárminemű szöveg jeligének minősül.
  5. Ennek ellenére az eljárás folyamán számos javaslatot tettünk arra vonatkozóan, hogyan lehet elkerülni a kizárásokat.
    a.) A bontáskor – tekintettel a korábbi rossz tapasztalatokra – javasoltam, hogy a CD- ket a lebonyolító egy embere nézze meg, és csak annak titkossági ellenőrzését követően kerüljön a BB elé – esetlegesen úgy döntve, hogy ezeket elzárja. A kiíró nem kívánt ezzel élni, tekintettel arra, hogy a titkosság betartása a pályázó és nem BB feladata.
    b.) A file azonosítás sok esetben nem személy vagy cégnévre utalt, így azt is javasoltuk, hogy a legáltalánosabb (User, Rendszergazda) azonosítókat ne tekintse a Rendelet 5 § (2) a) alatti jeligének, azokat ne zárja ki.
    c.) A jogi szakértő véleményének megváltoztatásához javasoltuk egy jogalkotói jogértelmezés kérést, hogy a jelen pályázati „digitális adathordozó" zárt borítékba történő bezárását alátámasszuk. A Kiíró ezt sem szándékozta megtenni .
  6. Tudom, nem mentség, de sajnálom, hogy a MÉK által a bírálóbizottsági tagoknak szóló ajánlást nem kaptam meg – lehet, hogy a folyamatban meghozott döntéseimben iránymutatást adtak volna. Kár, hogy csak utólag, a vizsgálat során értesültem róla, hogy ilyen létezik.
Budapest, 2012. július 26.
Beleznay Éva sk.

Vélemények (1)
Hartmann György Sándor
2012.08.06.
11:20

A kisdolgozat megjelent a MÉK honlapján is, de nem teljesen így van, hogy: 2. Tekintettel arra, hogy a kamarai delegálást követően a Bírálóbizottság tagjai természetes személyként vesznek részt, titoktartási kötelezettség és a kiíróval való szerződés kötelezi őket a feladat elvégzésére (így például egy BB-ből való kilépést követően esetleges kártérítési követelés esetén személyes felelősség), a mai jogszabályi környezetben nincs mód arra, hogy a szakmai tartalom vagy eljárás tekintetében a kamara bármit cselekedjen. Mielőtt megköti a szerződést nézze meg, hogy mire vállalkozik! (Különösen, ha valaki már bürokrata is volt az életében. Még akkor is, hogy a mai munka nélküli időszakban jól jön egy kis mellék kereset.) Mert ha nem vállalja, majd a kamara újra delegál! Az egyik legnagyobb ellentmondás a jogszabályban pedig ez: (7) Az ajánlatkérő legfeljebb a kérdésekre adott válaszok időpontjáig – a bírálati szempontok és az alkalmassági követelmények kivételével – a dokumentáció részletes programjának tartalmát módosíthatja, az adatokat kiegészítheti, illetve a tervpályázati eljárás lefolytatásától visszaléphet. Ez utóbbi esetben a dokumentáció árát az azt megvásárolt pályázóknak vissza kell téríteni. A módosítás vagy a kiegészítés nem érintheti az alkalmassági, illetve bírálati szempontokat. Azaz, a kiíró tulajdonképpen egy tervpályázaton azt csinál, amit akar, a válaszokban – és egyébként semmi szankcióval sem sújtható! -, viszont: (10) A tervpályázat meghirdetése előtt a dokumentációt a bírálóbizottság valamennyi szavazásra jogosult tagjának és jogi szakértőjének egyetértő aláírásával kell ellátni. Amennyiben a bírálóbizottság tagja a dokumentációban foglaltakkal nem ért egyet, a bírálóbizottság munkájában való részvételről lemondhat a tervpályázat meghirdetése előtt. Szükség esetén az ajánlatkérő újabb tagot kérhet fel. Tehát a kiíró (akivel szemben még csak azt sem fogalmazták meg, amelyet a közbeszerzési törvény legalább így határoz meg: 23. § (3) A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek és szervezeteknek megfelelő - a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi - szakértelemmel kell rendelkezniük. igaz, hogy mi a tárgya szerinti hozzáértés azt elkefélte a jogszabály alkotó, ezen mindenki gondolja azt, amit akar!), a kiválasztott BB tagot akár a vágóhídra is küldheti! De egy dolog még mindig nem tiszta előttem, kifejezetten kérte-e a BB (a kötelező indoklás mellett) a tervpályázati dokumentáció kiadása előtt a mozgatható modell beadását (és ezzel döntési helyzetbe kerül, hogy vállalja-e a tagságot vagy nem). Mert ha ez nem történt meg a pályázati kiírás előtt – mint hűje műszaki – mégis belemagyaráznám azt, hogy a mozgatható modell bevonása a díjak megállapításában az az elbírálási szempontok megváltoztatását eredményezi, amire viszont a válaszok megadásánál kiírónak már nincs joga. És ha ez nem történt meg előzetesen annak a bekérése, akkor meg minek kellett egyáltalán a mozgatható modell? Mert amit nem használ fel a bírálatnál, azt miért kell elkészíteni! Talán építészeti analfabéták ültek a bíráló bizottságban? Ryhe

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Egy hely – A vizsolyi szeráf

2021.12.09. 13:25
00:06:38

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

Egy hely – a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum

2021.12.09. 13:22
00:06:40

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk