Beleznay Éva MÉK zsűror jelentése az Istvánmezei tervpályázatról
Beleznay Éva MÉK zsűror jelentése az Istvánmező rehabilitációs programjához kapcsolódó városépítészeti koncepció kialakítása című nyílt építészeti tervpályázat a Magyar Építész Kamara vizsgálati jelentéséhez
Istvánmező rehabilitációs programjához kapcsolódó városépítészeti koncepció kialakítása című nyílt építészeti tervpályázat kiírásáról és lebonyolításáról
A Stadion pályázattal kapcsolatos beszámolóm, a felvetődött kérdésekre vonatkozó főbb észrevételeim, megállapításaim:
- A MÉK-MMK közös véleményét megfogalmazó levélben foglaltakkal a mai napig egyetértek. A Kiíró, hivatkozva arra és más szakmai véleményekre, írta ki az ötletpályázatot, és egyben a lebonyolítói szerepet is vállalta a folyamatban. A kiírás sajnálatosan a MÉK-MMK véleményben foglalt lényegi kérdésekre – és saját szakmai véleményemre – nem reagált, a kiíró a saját akaratától való eltérést nem engedett. Természetesen ehhez joga van, de kérdés, hogy a MÉK-MMK közös véleményt követően ez mennyire fogadható el és hogyan kezelhető egy későbbi, hasonló esetben. Én személy szerint sajnálom, hogy a tervpályázati eljárások szabályairól szóló 305/2011. (XII. 23.) Korm. Rendelet (továbbiakban Rendelet) 9. § (10) pont szerinti lehetőségemmel, a bírálóbizottsági tagságról való lemondással, nem éltem. Sajnos a jogszabály nem elég alapos ismerete miatt a MÉK-et nem kívántam kellemetlen helyzetbe hozni, hiszen e jogszabályi pont által a kamara tudott volna helyettesítést találni.
- Tekintettel arra, hogy a kamarai delegálást követően a Bírálóbizottság tagjai természetes személyként vesznek részt, titoktartási kötelezettség és a kiíróval való szerződés kötelezi őket a feladat elvégzésére (így például egy BB-ből való kilépést követően esetleges kártérítési követelés esetén személyes felelősség), a mai jogszabályi környezetben nincs mód arra, hogy a szakmai tartalom vagy eljárás tekintetében a kamara bármit cselekedjen.
- A BB úgy döntött (amelyhez személyesen is csatlakoztam), hogy a terület távlati képéhez és a tömegarányok megítéléséhez 3D modell szükséges – akár tényleges makett, akár digitális modell. Ez utóbbihoz a kiíró elkészíttette a Stadion és környezetének 3D digitális modelljét, amelybe kellett a pályázóknak meghatározott irányokból a látványterveiket beilleszteni. A kiírás időpontjában a 3D modell még nem állt rendelkezésre, így a válaszok megfogalmazásánál, a látvány-irányokról szóló vita közben merült fel az, hogy ténylegesen a javaslatok akkor lennének megítélhetők, ha azokat a BB maga tudná bármely pontról megtekinteni. Ekkor született a döntés, hogy a CD-t ne zárt borítékban, hanem a pályázati anyag részeként kelljen beadni.
- A pályázati anyagok bontásakor és későbbiekben a kiíró jogásza a Rendelet 3. „A titkosságról" szóló szakaszát úgy értelmezte, hogy az 5. § (2) b)-ben foglalt „digitális adathordozó" meghatározásnak nem képezi részét a szakmai tartalom számára szolgáló leírás, dokumentáció. Továbbá a Rendelet 5. § (2) a) "a pályaművet tartalmazó csomagot, az egyes munkarészeket jeligével, névaláírással ellátni, vagy egyéb, a titkosságot sértő módon megjelölni nem szabad, és a pályamű nem tartalmazhat olyan utalást sem, amelyből a szerző személyére vagy munkahelyére következtetni lehet" szöveget is úgy értelmezte, hogy a file alap leíró lapján levő bárminemű szöveg jeligének minősül.
- Ennek ellenére az eljárás folyamán számos javaslatot tettünk arra vonatkozóan, hogyan lehet elkerülni a kizárásokat.
a.) A bontáskor – tekintettel a korábbi rossz tapasztalatokra – javasoltam, hogy a CD- ket a lebonyolító egy embere nézze meg, és csak annak titkossági ellenőrzését követően kerüljön a BB elé – esetlegesen úgy döntve, hogy ezeket elzárja. A kiíró nem kívánt ezzel élni, tekintettel arra, hogy a titkosság betartása a pályázó és nem BB feladata.
b.) A file azonosítás sok esetben nem személy vagy cégnévre utalt, így azt is javasoltuk, hogy a legáltalánosabb (User, Rendszergazda) azonosítókat ne tekintse a Rendelet 5 § (2) a) alatti jeligének, azokat ne zárja ki.
c.) A jogi szakértő véleményének megváltoztatásához javasoltuk egy jogalkotói jogértelmezés kérést, hogy a jelen pályázati „digitális adathordozó" zárt borítékba történő bezárását alátámasszuk. A Kiíró ezt sem szándékozta megtenni . - Tudom, nem mentség, de sajnálom, hogy a MÉK által a bírálóbizottsági tagoknak szóló ajánlást nem kaptam meg – lehet, hogy a folyamatban meghozott döntéseimben iránymutatást adtak volna. Kár, hogy csak utólag, a vizsgálat során értesültem róla, hogy ilyen létezik.
Budapest, 2012. július 26.
Beleznay Éva sk.
11:20
A kisdolgozat megjelent a MÉK honlapján is, de nem teljesen így van, hogy: 2. Tekintettel arra, hogy a kamarai delegálást követően a Bírálóbizottság tagjai természetes személyként vesznek részt, titoktartási kötelezettség és a kiíróval való szerződés kötelezi őket a feladat elvégzésére (így például egy BB-ből való kilépést követően esetleges kártérítési követelés esetén személyes felelősség), a mai jogszabályi környezetben nincs mód arra, hogy a szakmai tartalom vagy eljárás tekintetében a kamara bármit cselekedjen. Mielőtt megköti a szerződést nézze meg, hogy mire vállalkozik! (Különösen, ha valaki már bürokrata is volt az életében. Még akkor is, hogy a mai munka nélküli időszakban jól jön egy kis mellék kereset.) Mert ha nem vállalja, majd a kamara újra delegál! Az egyik legnagyobb ellentmondás a jogszabályban pedig ez: (7) Az ajánlatkérő legfeljebb a kérdésekre adott válaszok időpontjáig – a bírálati szempontok és az alkalmassági követelmények kivételével – a dokumentáció részletes programjának tartalmát módosíthatja, az adatokat kiegészítheti, illetve a tervpályázati eljárás lefolytatásától visszaléphet. Ez utóbbi esetben a dokumentáció árát az azt megvásárolt pályázóknak vissza kell téríteni. A módosítás vagy a kiegészítés nem érintheti az alkalmassági, illetve bírálati szempontokat. Azaz, a kiíró tulajdonképpen egy tervpályázaton azt csinál, amit akar, a válaszokban – és egyébként semmi szankcióval sem sújtható! -, viszont: (10) A tervpályázat meghirdetése előtt a dokumentációt a bírálóbizottság valamennyi szavazásra jogosult tagjának és jogi szakértőjének egyetértő aláírásával kell ellátni. Amennyiben a bírálóbizottság tagja a dokumentációban foglaltakkal nem ért egyet, a bírálóbizottság munkájában való részvételről lemondhat a tervpályázat meghirdetése előtt. Szükség esetén az ajánlatkérő újabb tagot kérhet fel. Tehát a kiíró (akivel szemben még csak azt sem fogalmazták meg, amelyet a közbeszerzési törvény legalább így határoz meg: 23. § (3) A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek és szervezeteknek megfelelő - a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi - szakértelemmel kell rendelkezniük. igaz, hogy mi a tárgya szerinti hozzáértés azt elkefélte a jogszabály alkotó, ezen mindenki gondolja azt, amit akar!), a kiválasztott BB tagot akár a vágóhídra is küldheti! De egy dolog még mindig nem tiszta előttem, kifejezetten kérte-e a BB (a kötelező indoklás mellett) a tervpályázati dokumentáció kiadása előtt a mozgatható modell beadását (és ezzel döntési helyzetbe kerül, hogy vállalja-e a tagságot vagy nem). Mert ha ez nem történt meg a pályázati kiírás előtt – mint hűje műszaki – mégis belemagyaráznám azt, hogy a mozgatható modell bevonása a díjak megállapításában az az elbírálási szempontok megváltoztatását eredményezi, amire viszont a válaszok megadásánál kiírónak már nincs joga. És ha ez nem történt meg előzetesen annak a bekérése, akkor meg minek kellett egyáltalán a mozgatható modell? Mert amit nem használ fel a bírálatnál, azt miért kell elkészíteni! Talán építészeti analfabéták ültek a bíráló bizottságban? Ryhe