Épületek/Középület

Cifra kémény, körkemencék és nyerstégla – Zsolnay Negyed, a Pirogránit udvar épületei

1/15

Pintér Tamás

?>
Pintér Tamás
?>
Zsolnay Kulturális Negyed – A Pirogránit udvar épületei, Alkotó negyed (E 26, 27, 28, 78) - fotó: MCXVI
?>
Zsolnay Kulturális Negyed – A Pirogránit udvar épületei, Alkotó negyed (E 26, 27, 28, 78) - fotó: MCXVI
?>
Zsolnay Kulturális Negyed – A Pirogránit udvar épületei, Alkotó negyed (E 26, 27, 28, 78) - tervező: MCXVI
?>
Zsolnay Kulturális Negyed – A Pirogránit udvar épületei, Alkotó negyed (E 26, 27, 28, 78) - fotó: Török Tamás
?>
Zsolnay Kulturális Negyed – A Pirogránit udvar épületei, Alkotó negyed (E 26, 27, 28, 78) - fotó: Török Tamás
?>
Zsolnay Kulturális Negyed – A Pirogránit udvar épületei, Alkotó negyed (E 26, 27, 28, 78) - fotó: Török Tamás
?>
Zsolnay Kulturális Negyed – A Pirogránit udvar épületei, Alkotó negyed (E 26, 27, 28, 78) - fotó: Török Tamás
?>
Zsolnay Kulturális Negyed – A Pirogránit udvar épületei, Alkotó negyed (E 26, 27, 28, 78) - fotó: Török Tamás
?>
Zsolnay Kulturális Negyed – A Pirogránit udvar épületei, Alkotó negyed (E 26, 27, 28, 78) - fotó: Török Tamás
?>
Zsolnay Kulturális Negyed – A Pirogránit udvar épületei, Alkotó negyed (E 26, 27, 28, 78) - fotó: Török Tamás
?>
Zsolnay Kulturális Negyed – A Pirogránit udvar épületei, Alkotó negyed (E 26, 27, 28, 78) - fotó: Török Tamás
?>
Zsolnay Kulturális Negyed – A Pirogránit udvar épületei, Alkotó negyed (E 26, 27, 28, 78) - fotó: Török Tamás
?>
Zsolnay Kulturális Negyed – A Pirogránit udvar épületei, Alkotó negyed (E 26, 27, 28, 78) - fotó: Török Tamás
?>
1/15

Pintér Tamás

Cifra kémény, körkemencék és nyerstégla – Zsolnay Negyed, a Pirogránit udvar épületei
Épületek/Középület

Cifra kémény, körkemencék és nyerstégla – Zsolnay Negyed, a Pirogránit udvar épületei

2012.06.28. 14:40

A Pirogránit udvar körül csoportosul a Zsolnay Kulturális Negyed egyik legszebb ipari épületegyüttese, amely Pintér Tamás János, Mórocz Tamás és Papp Glória vezető tervezők elképzelései alapján született újjá. A felújított pirogránit műhely csarnoka mellett a terület egyetlen új eleme a rendezvényterem, amely  klímahomlokzatával frissességet csempész az udvar hangulatába, telepítésével pedig a helyszín közlekedési kapcsolatait is gazdagítja.

A Zsolnay Kulturális Negyed talán legszebb ipari épületegyüttese található a Pirogránit udvarban. Az itt lévő körkemencék és a sómázas kemence ipartörténeti emlékek. Nevét az itt gyártott pirogránit termékekről kapta. A „piro" előtag a magas hőmérsékleten való égetésre, a „gránit" a termékek szilárdságára, tartósságára utal. A porózus szerkezetű anyag sav- és fagyálló, ezért sem a nedvesség, sem a hideg, sem a szennyezett levegő nem támadja meg. Ezért kiválóan alkalmas épületkerámiák, tetőcserepek, kályhák és kandallók készítésére. Ybl, Lechner, Lajta, Steindl szívesen alkalmazták.

A Zsolnay-gyár tevékenysége az elmúlt évtizedekben egyre kisebb területre korlátozódott. Ez teremtett lehetőséget a kulturális negyed-koncepció megvalósítására a gyár által átengedett területen. A termelés kiköltözése előtt a Pirogránit udvar újabb épületeiben folyt munka, a régebbi épületek régóta üresen álltak. A teljes épületegyüttes nagyon leromlott állapotban volt. Igénytelen toldalék épületek, bővítmények uralták el a belső udvart, helyenként teljesen elfedve az eredeti homlokzatokat.

 

 

A tervpályázatkor született tervezési program szerint a Pécsi Ifjúsági Központ volt a terület fő használója, a belvárosban működő ifjúsági ház örököseként. Mellette jelentős teret kaptak volna különböző civil csapatok, mint a Kortárs Művészeti Központ, a Labor és a Retextil csapata, illetve bérelhető műtermek, műhelyek épültek volna itt. A romló gazdasági lehetőségek sajnos fokozatosan szűkítették a tervezési programot a civil aktivitások kárára. Végül egy szervezet költözött ide, az Ifjúsági Házzal összevont Pécsi Kulturális Központ, de ők is csak a 28, 78-as épületekbe. A régi épületek (E 26, 27) tervezett belső kialakítása végül nem valósult meg. Felújításuk csak kívülről készült el, belső kialakításuk jövendő használatuk függvénye, amely még nem dőlt el.

Az E 26 Pirogránit üzem (1866-1903) és az E27 Kályhagyár (1890) épületei a 6-os út és a Major utca sarkán L alakban összeépülve zárják az udvart. Ezek az épületegyüttes legszebb házai, amelyek az udvar karakterét megadják. Az épületek egységes téglaarchitektúráját kívül a kémények, belül pedig a kemencék teszik igazán egyedivé. A fő feladat az átépítések, hozzátoldások elbontása és eredeti állapot helyreállítása volt. Itt semmilyen mai beavatkozást nem tettünk - erre az udvar szemközti házainál nyílt lehetőség. 

 

 

Az E 28 Pillérvázas csarnok az egykori új pirogránit műhely (1970) felújításaként készült el. Az épület furcsa pozícióját a korábban itt állt épülettől örökölte, amely hasonló ferdülő beépítéssel nyílt rá az udvarra. Pillérvázas rendszerű, nagyobb belmagasságú terekkel rendelkezik, ami jó hasznosíthatóságot kínált - megtartását elsősorban ez indokolta, zord külseje ellenére. Az épület építészeti problémája az volt, hogy csúnyán ráépült a mellette lévő műhelyépületre. Egy traktust lebontottunk belőle a kettő találkozásánál, ezzel kiszabadítva a műhelyépület letakart homlokzatát. Így egy jó hangulatú sikátor jött létre, ahol fényt és levegőt juttattunk a sűrűn beépített részbe. Az épület homlokzatát igyekeztünk kortárs módon megújítani, de az eredeti pillérvázas struktúra megmutatásával, és a tégla használatával. A földszintje az épületegyüttes fogadótere, egyben itt működik a Bárcsak kávézó. Az emeleten képzőművész műterem működik.

Az E 78 rendezvényterem az épületegyüttes egyetlen új eleme. A korábban itt állt Pirogránit égető csarnok (1970) acélvázas, hullámpalás egyszerű épület volt. Ezt bontásra ítéltük, a helyén egy nagyobb méretű rendezvényterem elhelyezésére nyílt lehetőség, ami a negyed koncepciójának fontos része volt. Az új épület pozíciója az elbontottal megegyező lett az udvar zártságának megtartása érdekében, ugyanakkor az új épület nem tapadt rá nyugat felé a kályhagyár épületére, így kiszabadult ez a korábban takart homlokzat is. Ugyanakkor az így létrejövő útvonal új megközelítést ad az udvarnak, és csatlakozást kínál a teljes kulturális negyeden áthaladó látogatói útvonalra, amely innen a Bóbita Bábszínház irányába folytatódik.

 

 

Az épület kopolit üveg homlokzata egy átszellőztetett klímafal. A mögötte lévő nagyterem teljes elsötétíthetősége miatt zárt homlokzatot kapott. Az elé húzott üveg „függöny" a rendezvényteremnek, mint a központi közösségi funkciónak ad hangsúlyt. A homokfúvott idomüveg kortárs, ugyanakkor semleges megjelenését a régi ipari épületek eleganciájához jól illeszkedőnek gondoltuk, egy olyan elemnek, ami frissességet visz az udvarba.

Az Udvar az épületegyüttes központja. Leghangsúlyosabb eleme a szoborszerűen magában álló Cifra kémény. Funkciója szerint alkalmi rendezvénytér, akár nagyszabású koncertek rendezésére is alkalmas, ezért nagy része üresen marad. Az udvarnak eredetileg csak egy bejárata működött, a műhelyépület kapuáthajtóján át a pirogránit felirat alatt. Most újabb bejáratot kapott az új 78-as épület elhúzásával, ami az udvar átjárhatóság miatt fontos szempont volt.

 

 

A Cifra kémény (1883-1891) a kályhagyár kemencéinek gyűjtőkéménye volt, amelyekkel ún. rókatorok-csatornákon keresztül volt összekötve. Nevét kerámia díszeiről kapta. Szabadon álló pozíciója a körülötte lévő épületek elbontásával állt elő, így tudott igazán az udvar meghatározó elemévé válni. A kémény kissé ferde állapota számos statikai vizsgálatot eredményezett. A szerkezetét alapmegerősítés, illetve a teljes kémény falazatának átvizsgálása és javítása tette stabillá, kerámia díszeit restaurátorok hozták rendbe.


Zsolnay Kulturális Negyed – A Pirogránit udvar épületei, Alkotó negyed (E 26, 27, 28, 78)
vezető tervezők: Pintér Tamás János, Mórocz Tamás, Papp Glória

Pintér Tamás
1/15
Pintér Tamás


tervezés éve: 2008-2009
kivitelezés éve: 2010-2011
bruttó szintterület: 5700 m2
generáltervező: MCXVI Építészműterem Kft.
építtető/Megbízó/Fejlesztő neve: Pécs önkormányzata
építész munkatársak: Hajdu Gábor, Balogh Bence, Lukács Eszter, Szlovák János
statika: Harsányi Csaba - Statiker Kft.
épületgépészet: Gáspár Tibor - Kőrös Consult Kft.
elektromosság: Sándor Dávid - Inter-Ház-Tech Kft.
környezetrendezés:  Mohácsi Sándor - S73
tűzvédelem: Csizmadia Zoltán
akadálymentesítés: Weichinger Mónika
projektvezető: Sztanics Gábor
bruttó beruházási költség: 600 millió Ft
generálkivitelező: Reneszánsz Zrt. - Magyar Építő Zrt. konzorcium

Zsolnay Kulturális Negyed – A Pirogránit udvar épületei, Alkotó negyed (E 26, 27, 28, 78) - fotó: MCXVI
2/15
Zsolnay Kulturális Negyed – A Pirogránit udvar épületei, Alkotó negyed (E 26, 27, 28, 78) - fotó: MCXVI

Zsolnay Kulturális Negyed – A Pirogránit udvar épületei, Alkotó negyed (E 26, 27, 28, 78) - fotó: MCXVI
3/15
Zsolnay Kulturális Negyed – A Pirogránit udvar épületei, Alkotó negyed (E 26, 27, 28, 78) - fotó: MCXVI

Zsolnay Kulturális Negyed – A Pirogránit udvar épületei, Alkotó negyed (E 26, 27, 28, 78) - tervező: MCXVI
4/15
Zsolnay Kulturális Negyed – A Pirogránit udvar épületei, Alkotó negyed (E 26, 27, 28, 78) - tervező: MCXVI

Zsolnay Kulturális Negyed – A Pirogránit udvar épületei, Alkotó negyed (E 26, 27, 28, 78) - fotó: Török Tamás
5/15
Zsolnay Kulturális Negyed – A Pirogránit udvar épületei, Alkotó negyed (E 26, 27, 28, 78) - fotó: Török Tamás

Zsolnay Kulturális Negyed – A Pirogránit udvar épületei, Alkotó negyed (E 26, 27, 28, 78) - fotó: Török Tamás
6/15
Zsolnay Kulturális Negyed – A Pirogránit udvar épületei, Alkotó negyed (E 26, 27, 28, 78) - fotó: Török Tamás

Zsolnay Kulturális Negyed – A Pirogránit udvar épületei, Alkotó negyed (E 26, 27, 28, 78) - fotó: Török Tamás
7/15
Zsolnay Kulturális Negyed – A Pirogránit udvar épületei, Alkotó negyed (E 26, 27, 28, 78) - fotó: Török Tamás

Zsolnay Kulturális Negyed – A Pirogránit udvar épületei, Alkotó negyed (E 26, 27, 28, 78) - fotó: Török Tamás
8/15
Zsolnay Kulturális Negyed – A Pirogránit udvar épületei, Alkotó negyed (E 26, 27, 28, 78) - fotó: Török Tamás

Zsolnay Kulturális Negyed – A Pirogránit udvar épületei, Alkotó negyed (E 26, 27, 28, 78) - fotó: Török Tamás
9/15
Zsolnay Kulturális Negyed – A Pirogránit udvar épületei, Alkotó negyed (E 26, 27, 28, 78) - fotó: Török Tamás

Zsolnay Kulturális Negyed – A Pirogránit udvar épületei, Alkotó negyed (E 26, 27, 28, 78) - fotó: Török Tamás
10/15
Zsolnay Kulturális Negyed – A Pirogránit udvar épületei, Alkotó negyed (E 26, 27, 28, 78) - fotó: Török Tamás

Zsolnay Kulturális Negyed – A Pirogránit udvar épületei, Alkotó negyed (E 26, 27, 28, 78) - fotó: Török Tamás
11/15
Zsolnay Kulturális Negyed – A Pirogránit udvar épületei, Alkotó negyed (E 26, 27, 28, 78) - fotó: Török Tamás

Zsolnay Kulturális Negyed – A Pirogránit udvar épületei, Alkotó negyed (E 26, 27, 28, 78) - fotó: Török Tamás
12/15
Zsolnay Kulturális Negyed – A Pirogránit udvar épületei, Alkotó negyed (E 26, 27, 28, 78) - fotó: Török Tamás

Zsolnay Kulturális Negyed – A Pirogránit udvar épületei, Alkotó negyed (E 26, 27, 28, 78) - fotó: Török Tamás
13/15
Zsolnay Kulturális Negyed – A Pirogránit udvar épületei, Alkotó negyed (E 26, 27, 28, 78) - fotó: Török Tamás

Zsolnay Kulturális Negyed – A Pirogránit udvar épületei, Alkotó negyed (E 26, 27, 28, 78) - fotó: Török Tamás
14/15
Zsolnay Kulturális Negyed – A Pirogránit udvar épületei, Alkotó negyed (E 26, 27, 28, 78) - fotó: Török Tamás


 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk