/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Nézőpontok/Történet

Csillagok között – A népligeti Planetárium

1/13

Helyszínrajz. Forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ / Tervtár, BME Építőmérnöki Kar Magasépítési Tanszék tervei, Lux László, Tömöry Tamás, 1972

?>
Helyszínrajz. Forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ / Tervtár, BME Építőmérnöki Kar Magasépítési Tanszék tervei, Lux László, Tömöry Tamás, 1972
?>
A főlétesítmény alaprajza. Forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ / Tervtár, BME Építőmérnöki Kar Magasépítési Tanszék tervei, Lux László, Tömöry Tamás, 1972
?>
A dél-nyugati főbejárati homlokzata. Forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ / Tervtár, BME Építőmérnöki Kar Magasépítési Tanszék tervei, Lux László, Tömöry Tamás, 1972
?>
Északi, park felőli homlokzat. Forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ / Tervtár, BME Építőmérnöki Kar Magasépítési Tanszék tervei, Lux László, Tömöry Tamás, 1972
?>
Északi, a kiszolgáló létesítmény felőli homlokzat. Forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ / Tervtár, BME Építőmérnöki Kar Magasépítési Tanszék tervei, Lux László, Tömöry Tamás, 1972
?>
A Planetárium 1976-ban. Fotó: Magyar Rendőr / Fortepan Nr. 66273
?>
A Planetárium. Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont
?>
Napóra a Planetárium homlokzatán. Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont
?>
A Planetárium. Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont
?>
A Planetárium. Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont
?>
A Planetárium. Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont
?>
A Planetárium. Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont
?>
A Planetárium. Részletek. Fotók: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont
1/13

Helyszínrajz. Forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ / Tervtár, BME Építőmérnöki Kar Magasépítési Tanszék tervei, Lux László, Tömöry Tamás, 1972

Csillagok között – A népligeti Planetárium
Nézőpontok/Történet

Csillagok között – A népligeti Planetárium

2020.05.26. 08:11

26 méter átmérőjű kupola, 2,5 tonnás vetítőgép és 8900 csillag várta nem is olyan régen az érdeklődőket a tudományos, ugyanakkor szórakoztató ismereterjesztést zászlajára tűző TIT Budapesti Planetáriumban. Az 1975 és 1977 között, Lux László és Tömöry Tamás tervei alapján elkészült létesítmény mellett 11 másik fővárosi modern épület újragondolt koncepcióját állítják majd ki az Othernity projekt keretében, a nemrég 2021-re halasztott Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále Magyar Pavilonjában.  

Kulin György csillagász már a harmincas évek végétől szorgalmazta egy planetárium-műszer beszerzését. A rég áhított Zeiss Universal-II berendezés 1944-ben érkezett meg Budapestre, de a második világháború zűrzavaros időszakában nyoma veszett. Kulin nem szűnő lelkesedésének eredményeként a hatvanas évekre sikerült beszerezni egy egy-csillaggömbös kisplanetárium-gépet, ami végül a Vidám Parkba került. A nagyplanetárium-vetítő beszerzésére 1969-ben került sor, amikor a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) állami támogatással vásárolta meg a jénai Zeiss Universal-VI-os műszert, a hozzá tartozó segéd projektort, vezérlőpultot, hangosítási rendszert, illetve az alumínium lapokból készült, lyuggatott vetítőfelületet. Bár a technikai eszközök rendelkezésre álltak, a Planetárium leendő helyszínéről nem tudtak megegyezni, így a két és fél tonnát nyomó műszer még majdnem egy évtizedig ládában rostokolt. 1971-ben döntés született a Planetárium Népligetben történő felállításáról. Az 1975 és 1977 között zajló építkezés kivitelezője a Középületépítő Vállalat volt, a terveket BME Magasépítési Tanszéke, Lux László és Tömöry Tamás készítette, a kertet pedig Csorba Vera tervezte.

Helyszínrajz. Forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ / Tervtár, BME Építőmérnöki Kar Magasépítési Tanszék tervei, Lux László, Tömöry Tamás, 1972
1/13
Helyszínrajz. Forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ / Tervtár, BME Építőmérnöki Kar Magasépítési Tanszék tervei, Lux László, Tömöry Tamás, 1972

„Ma már szinte hazánk az egyetlen olyan főváros Európában, ahol nincs Planetárium, ugyanakkor az ifjúság és a felnőtt lakosság körében is rendkívül nagy az igény és az érdeklődés az ilyen jellegű ismeretterjesztés iránt" – áll a Planetárium 1976-os kiviteli és engedélyezési tervében, amelyet a Lechner Tudásközpont Dokumentációs Központja őriz. A Planetáriumot a tömegméretű természettudományos ismeretterjesztés szolgálatába kívánták állítani, ami helyet ad többek között „a felsőfokú csillagászati, földrajzi, geofizikai oktatás számára, de itt kapnak navigációs képzést a repülők, a hajózók és felhasználható a létesítmény a légfigyelés, stb. kiképzésénél is."

A Planetárium a korszerű ismeretterjesztés nélkülözhetetlen csatornájaként az általános és középfokú oktatásban egyaránt biztosította a nehezen elsajátítható csillagászati és földrajzi fogalmak megértését. Emellett a „felnőttoktatás és népművelés eszközeként az általános tudnivalókon túl szórakoztató módon segíti a helyes világkép kialakítását."

A Népligetben kijelölt 317 786 négyzetméteres építési telek rendezett, parkosított, kedvező adottságokkal rendelkező terület volt. Az építkezés során nagy hangsúlyt fektettek a Népliget angol kert típusú környezetének megőrzésére, amit az öreg fák megóvásával és a fiatal növények átültetésével biztosítottak. A beruházás előrelátható megvalósítási költségét 41 millió forintra becsülték, illetve maximum 80 munkavállaló foglalkoztatását tervezték az 1976-os tervek alapján.

A főlétesítmény alaprajza. Forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ / Tervtár, BME Építőmérnöki Kar Magasépítési Tanszék tervei, Lux László, Tömöry Tamás, 1972
2/13
A főlétesítmény alaprajza. Forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ / Tervtár, BME Építőmérnöki Kar Magasépítési Tanszék tervei, Lux László, Tömöry Tamás, 1972

A dél-nyugati főbejárati homlokzata. Forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ / Tervtár, BME Építőmérnöki Kar Magasépítési Tanszék tervei, Lux László, Tömöry Tamás, 1972
3/13
A dél-nyugati főbejárati homlokzata. Forrás: Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ / Tervtár, BME Építőmérnöki Kar Magasépítési Tanszék tervei, Lux László, Tömöry Tamás, 1972

A 26 méter átmérőjű acélszerkezetű kupola, a létesítmény egyedi formai megoldása, a parki környezet szépsége idegenforgalmi látványosságként is vonzerőt jelentett. A tervdokumentációban foglaltak szerint „a Planetárium kupolaterme kiváló akusztikai adottságai, formai megjelenése és világítási lehetőségei (pl. csillagos ég vetítése) miatt alkalmas élőben is hanglemezről adott kamara zenei hangversenyek rendezésére."

A Planetárium különlegessége, hogy nincs benne távcső, „csak a valóság égi mása jelenik meg a kupola belső, homorú mennyezetén, amelyre a terem közepén elhelyezett [2,5 tonnás] Zeiss Universal vetítőberendezés varázsolja fel a kozmikus látványt", amit a képzeletbeli észlelési pont környezetének körfalakra való kivetítése tesz még autentikusabbá – írja a Dolgozók Lapjának 1977. július 2-i számában Dr. Török Zoltán. „A kitűnő hallási viszonyokról a kupola belső felületét borító műanyaglemezen 54 millió apró lyuk továbbá speciális hangelnyelő réteg gondoskodik." A kényelmes karosszékekben ülve közel 8900 csillagot csodálhattak a látogatók, jóval többet, mint amennyit a földről, szabad szemmel láthatunk.

Napóra a Planetárium homlokzatán. Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont
8/13
Napóra a Planetárium homlokzatán. Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont

„A köralaprajzú 500 fő befogadására alkalmas Planetárium néző és vetítőteréhez excentrikusan csatlakozó köralaprajzú előcsarnok kb. 800–900 fő egyidejű befogadására alkalmas" – olvashatjuk az épületet leíró dokumentációban. A mobil válaszfal elemekkel felszerelt előcsarnokban a muzeális csillagászati műszerkiállítás mellett bemutatók, kiállítások és előadások szervezését is tervezték.

A várva várt pillanat 1977. augusztus 20-án jött el, a TIT Budapesti Planetáriuma megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt. Első igazgatója 1975 és 1981 között Ponori Thewrewk Aurél csillagász–történész volt, aki az épület egyik bejárata fölötti napórát is tervezte.

A Planetárium. Részletek. Fotók: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont
13/13
A Planetárium. Részletek. Fotók: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont

A Dunántúli Napló 1978. július 6-i számában megjelent cikk szerint működésének első évében 180 ezer látogatója volt a Planetáriumnak, állandó teltházzal működött. Változatos, minden korosztályt megszólító programokkal várta vendégeit, az oktató tevékenységét kiegészítette a „kulturális művelődéspolitika" melletti elkötelezettsége. A repertoárban olyan műsorok szerepeltek nagy sikerrel, mint a Lesz-e világvége?, a Csillagrapszódia, az Űropera és a Lézerszimfónia

A Planetárium 2017. június 17. óta a teljes felújítás végéig zárva tart.

 

Jancsó Ágnes
Lechner Tudásközpont

Források:
Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ / Tervtár, BME Építőmérnöki Kar Magasépítési Tanszék tervei, Lux László, Tömöry Tamás (1972) – Budapest X. kerület, Népliget, Magyar Planetárium (TIT Budapesti Planetárium)
A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat honlapja
Kozmikus varázslat a Népligetben, Dolgozók Lapja, 1977. július 2. 
Utazás térben és időben, Dunántúli Napló 1978. július 6. 

A néhány nappal ezelőtt 2021-re halasztott 17. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále Magyar Pavilonjában az Othernity – Modern örökségünk újrakondicionálása című koncepció valósul meg, ami Budapest 1962 és 1986 közötti építészetét veszi alapul. A projekt keretében a korszak tizenkét ikonikus fővárosi épületét tervezik újra magyar, lengyel, szlovák, cseh, szlovén, szerb, román, ukrán és észt építészirodák, így mutatva be a modern örökség alternatív megőrzésének lehetőségeit. A tervek szerint augusztus végén kezdődő kiállításig kéthetente egy-egy újabb épület történetét ismerhetik meg az érdeklődők. A sorozat a Lechner Tudásközpont és az Építészfórum szakmai együttműködésének keretében valósul meg.
 

A koncepcióban szereplő 12 budapesti épület
Déli pályaudvar (1962, 1977), tervező: Kővári György, MÁVTI
Dob utcai trafóház (1965), tervező: Léstyán Ernő, ERŐTERV
OTP lakóház (1967), tervező: Boross Zoltán, BUVÁTI
OKISZ székház (1973), tervező: Mónus János, ÁÉTV
Domus áruház (1974), tervező: Reimholz Péter - Lázár Antal, IPARTERV
Újpalotai toronyház (1976), tervező: Tenke Tibor, TTI
Planetárium (1977), tervező: Lux László (BME Építészmérnöki Kar)
Kelenföldi Városközpont (1979), tervezők: Zilahy István - Bada József, LAKÓTERV
13. kerületi pártház (1979), tervezők: V. Pázmándi Margit, KÖZTI
Kelenföldi református templom (1981), tervező: Szabó István (magántervezőként)
Újpesti Ady Endre Művelődési Ház (1986), tervező: Ferencz István, ÉSZAKTERV
Villamos Teherelosztó Központ (1979), tervező: Virág Csaba, LAKÓTERV

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Városépítészet

WEKERLETELEP // Egy hely + Építészfórum

2020.10.28. 14:46
00:06:33

Lakótelep csak éppen másképp! A Wekerletelep minden túlzás nélkül a hazai építészettörténet egyik legfontosabb és legkiemelkedőbb állomása. Egy olyan kor ma is élő és működő hagyatéka, amikor az állam még kötelességének tartotta, hogy polgárai lakhatásásról méltó módon gondoskodjon. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozata ezúttal a Kós Károly térre és környékére kalauzol minket. / A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja. /

 

 

Lakótelep csak éppen másképp! A Wekerletelep minden túlzás nélkül a hazai építészettörténet egyik legfontosabb és legkiemelkedőbb állomása. Egy olyan kor ma is élő és működő hagyatéka, amikor az állam még kötelességének tartotta, hogy polgárai lakhatásásról méltó módon gondoskodjon. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozata ezúttal a Kós Károly térre és környékére kalauzol minket. / A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja. /

 

 

Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk