Egyéb cikkek

Delta-terület, fejlesztés

1/8

Delta-terület fejlesztése - Láris Barnabás, Pál Anna, Vesztergom Ádám

?>
Delta-terület fejlesztése - Láris Barnabás, Pál Anna, Vesztergom Ádám
?>
Delta-terület fejlesztése - Láris Barnabás, Pál Anna, Vesztergom Ádám
?>
Delta-terület fejlesztése - Láris Barnabás, Pál Anna, Vesztergom Ádám
?>
Delta-terület fejlesztése - Láris Barnabás, Pál Anna, Vesztergom Ádám
?>
Delta-terület fejlesztése - Láris Barnabás, Pál Anna, Vesztergom Ádám
?>
Delta-terület fejlesztése - Láris Barnabás, Pál Anna, Vesztergom Ádám
?>
Delta-terület fejlesztése - Láris Barnabás, Pál Anna, Vesztergom Ádám
?>
1/8

Delta-terület fejlesztése - Láris Barnabás, Pál Anna, Vesztergom Ádám

Delta-terület, fejlesztés
Egyéb cikkek

Delta-terület, fejlesztés

2009.11.18. 06:59

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Vesztergom Ádám, Láris Barnabás, Pál Anna

Letölthető dokumentumok:

Láris Barnabás, Pál Anna és Vesztergom Ádám nem díjazott pályaműve a balatonfűzfői Delta-terület fejlesztésére kiírt városépítészeti ötletpályázaton.

BME Középülettervezési Tanszék
Szerzők: Láris Barnabás, Pál Anna
Látványterv: Vesztergom Ádám

Építészeti műszaki leírás

“Már nem vágyom semmi másra, csak egy kertre,
ahol szeptemberi délelőtt fedetlen fővel lehet
üldögélni egy diófa alatt. Az ember a végén
csak közhelyekre vágyik. A kert közhely;
menjünk haza, üljünk le a diófa alatt."


Bevezetés
Tervezési területünk sajátossága, hogy a város különböző részeitől eltérő távolságban, a kialakult családi házas beépítés és a közelmúltban megvalósult új közlekedési csomópontok határára esik. Ebben a diffúz téri világban a telepítést és az építészeti viselkedést, az új struktúrát, „központot" teremtő erő kell, hogy meghatározza, ugyanakkor a létesítmény nem lehet idegen a környezet léptékétől sem. A változás folyamat, tettek sorozata. Olyan tetteké, melyek célja egy irányba mutat, ezáltal egymást erősítve eredményezi a változást magát. Célunk egy olyan tett tervben történő manifesztálása, mely a tervezési területen a változás kezdetét jelentheti. A tervezési program és a terület nagyságából adódóan a terv célja elsősorban a jelen problémáinak felvázolása a tervezési szándékok tükrében, illetve olyan jövőkép vizionálása, mely a település majdani arculatát vetíti előre.

 

 

Delta-terület fejlesztése - Láris Barnabás, Pál Anna, Vesztergom Ádám
1/8
Delta-terület fejlesztése - Láris Barnabás, Pál Anna, Vesztergom Ádám

Delta-terület fejlesztése - Láris Barnabás, Pál Anna, Vesztergom Ádám
2/8
Delta-terület fejlesztése - Láris Barnabás, Pál Anna, Vesztergom Ádám

 

A hatásterületről
Az beépítés sokszor kizárólag az ingatlanfejlesztés belső törvényeit követő és tükröző épülettárgyak egymástól független elhelyezésére redukálódik. Ennek következtében az épületek között már nem terek, hanem csak űrök maradnak, a tér sok tekintetben piaci áruvá degradálódik, értéke az elmaradt fejlesztés negatív profitjával mérhető. Koncepciónkat ezen a sajnálatos szokáson változtatva igyekeztünk kialakítani. A település több, egymástól függetlenül egzisztáló részének találkozási pontjában található terület pozíciójából eredően alkalmas a pillanatnyilag különálló elemek összekapcsolására. A terület alulépítettsége miatt jelenleg nem érezhető a hely központi súlya. A részek összekapcsolódása, összenövése esetén egyértelműen centrumot képezhet. Tehát a tervezés célja egy majdani városközpont magvának elhelyezése, olyan központé, mely a város kereskedelmi, idegenforgalmi, közösségi életének együttese. Szándékunk szerint tehát a tervezési programot alapul véve, azt továbbgondolva, olyan társadalmi, közösségi tereket képzeltünk el, mely azon túl, hogy kereskedelmi, idegenforgalmi feladatokat lát el, emberi kapcsolatok fórumát is képezi.

Minden emberi kapcsolatban a legfontosabb a beszélgetés. Az emberek napjainkban nem beszélgetnek egymással, nem ülnek le csak azért, hogy beszéljenek és meghallgassák egymást. Színházba, moziba járnak, tévét néznek, rádiót hallgatnak, könyvet olvasnak, de alig beszélnek egymással. Ha e téren meg akarjuk változtatni a világot, „vissza kell térnünk abba a korba, amikor az emberek leültek a tűz köré, és történeteket meséltek egymásnak".

 

Delta-terület fejlesztése - Láris Barnabás, Pál Anna, Vesztergom Ádám
3/8
Delta-terület fejlesztése - Láris Barnabás, Pál Anna, Vesztergom Ádám

 

 

A helyszín hatásterületének elemei a következőek

  1. Nyugati oldalon, Fűzfő-Gyártelep felé eső oldalon a közlekedési útvonal és a meglévő családi házas övezet kellő szeparálása céljából véderdő sávot terveztünk. Ezen a helyszínen a terület épületállománnyal történő beépítését nem tartjuk célszerűnek, a terület feltárásához szükséges közút további értékes területeket vonna el a csekély mélységi méretből.
  2. Volt vízmű területén a környezet parkosításával a meglévő épületállományt felhasználva, annak kiegészítésével a szomszédos ipari létesítmények lezárásaként bériroda funkció kialakítását javasoljuk. Szerencsés esetben a fent említett „gyár-zárvány" iroda funkciói lennének itt elhelyezhetőek.
  3. A tervezési terület és a Balaton között gyalogos és kerékpárút kiépítését javasoljuk. A balatoni, jelenleg zárt kikötő területén szabad móló kiépítésével a kialakuló hajós forgalommal kiránduló turisták érkezésére lehetne számítani. A kikötőben található kerékpár-kölcsönzőből bicikliút vezet a település központba, illetve innen tovább többek között a városi bobpályához, a sportuszodához. Ezen útvonal mentén a kisebb idegenforgalmi egységek elhelyezését lehetségesnek és működőképesnek tartjuk.
  4. A tervezési terület keleti hatásterületén az új elkerülő út mentén erdő- védősávot javaslunk. Ez a telepített faállomány biztosítaná az újonnan itt kialakított családi házas övezet természetes szeparálását az úttól, nyugodt lakókörnyezetet biztosítva az ide települők számára.
  5. A terület északi pontján kerékpáros út kialakításával Litér község kapcsolata jöhetne létre a Balatonnal, illetve Fűzfő városközpontjával. A hatásterületet és magát a tervezési területet érintő jelentős beavatkozás a tervezett új vasútvonal kiépítése. Véleményünk szerint a telepítésre kerülő vasútvonal városközponton, annak közvetlen szomszédságában történő átvezetése helytelen. A központban elhelyezett vasúti csomópont egy metropolisz (lásd: Berlin) esetében adekvát megoldás, viszont egy magyar vidéki kisvárosban súlyos károkat okozna. A vasút a különböző területek összekapcsolását gátolná, a lábakra állított nyompálya pedig monumentalitásával nyomasztólag hatna a környezetre. Továbbá a vasút lineáris jellegű mozgása gyengítené a városközpont centrum jellegét is.

 

 

Delta-terület fejlesztése - Láris Barnabás, Pál Anna, Vesztergom Ádám
4/8
Delta-terület fejlesztése - Láris Barnabás, Pál Anna, Vesztergom Ádám

 

A tervezési területről
A tervezési területen az északi körforgalomból kialakított kétirányú, majd egyirányú közút meghosszabbításával egy központi mag alakítható ki. Ebben a magban került elhelyezésre a központ. Az „ellipszis" alakú térséget kerékpáros és gyalogos utak metszik át. Ezek különböző karakterű területekre osztják a tervezési helyszínt. A körforgalmi csomópontok felé eső nyugati oldalon két „mezőgazdasági" terület található. Ezek alacsony növénymagasságukkal festői előterét képezik a központ épületeinek. Az északkeleti oldalon park található. Itt kerülnek elhelyezésre a gépjármű és buszparkolók. A parktól délre liget található, amely szabadtéri kiállítóhelyként működhet. E két terület magasabb, fásított karaktere az épületek méltó vizuális hátteréül szolgál, továbbá kontaktust alakít ki a keleti oldalon tervezett lakóházas beépítéssel. A terület délkeleti oldalán kerékpár javító és kölcsönző kap helyet. Ide csatlakozik be a mólóról érkező bicikliút is.

A terület délkeleti oldalán az itt található régészeti leletek bemutatása történik. Mivel a történeti emlékek helyzete a kiadott tervlapok alapján perifériális, ezért ezeknek szervező ereje csekély. Viszont a területi osztásokban a körülötte lévő helyszínt tematizálhatja. Az itt feltárt égetőkemencék és azok kéményei az általunk tervezett épületek belső tereiben absztrahálódva izgalmas téri világot alakítanak ki, ezáltal a múlt emlékei a jelenben újjászülethetnek, továbbélhetnek.

 

Delta-terület fejlesztése - Láris Barnabás, Pál Anna, Vesztergom Ádám
5/8
Delta-terület fejlesztése - Láris Barnabás, Pál Anna, Vesztergom Ádám

Delta-terület fejlesztése - Láris Barnabás, Pál Anna, Vesztergom Ádám
6/8
Delta-terület fejlesztése - Láris Barnabás, Pál Anna, Vesztergom Ádám

Delta-terület fejlesztése - Láris Barnabás, Pál Anna, Vesztergom Ádám
7/8
Delta-terület fejlesztése - Láris Barnabás, Pál Anna, Vesztergom Ádám

 

 

A kereskedelmi és kulturális központról
Pszichológiai kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy a materialisztikus értékorientáció aláássa az emberek jólétét. Azok az emberek, akik nagy jelentőséget biztosítanak a materiális értékeknek, alacsonyabb személyes jóléttel és egészséggel rendelkeznek, mint azok, akik kevésbé anyagias életformát képviselnek. Ez az összefüggés jól dokumentálható, a gazdagoktól a szegényekig, a fiataloktól az öregekig. A pszichoanalitikus kutatások azt mutatják, hogy a túlzott anyagiasság az élettel való alacsony szintű megelégedettséghez, depresszióhoz, bizonytalansághoz, testi problémákhoz és személyiségzavarokhoz - például antiszociális viselkedéshez - vezet. Ezért a döntően kereskedelmi, idegenforgalmi funkciókat úgy alakítottuk ki, hogy a használók ne pusztán fogyasztási cikkek beszerzésére használják az épületet, hanem közösségi életet is éljenek a területen. A fórum-szerű komplexum egy nagy közösségi és több kisebb, intimebb külső-belső részre tagolódik. Az épületegyüttes négy elemből áll. Az elemek belső udvart fognak közre. Az egyes elemek találkozási pontjában futnak a kerékpáros és gyalogos utak. Ezeken a megnyitásokon keresztül kommunikálnak az épületek a környezetükkel. A forgalmasabb út felé zártabb, a keleti oldali fás terület felé nyitottabb módon. A középső piactér ideiglenes, nyári rendezvények befogadására alkalmas. Ilyenkor a térre néző homlokzatok üveg felületeinek megnyitásával a külső és belső tér egymásba mosódik. Téli időszakban a zárt belső térben lévő apróbb belső kertek ikonszerűen szimbolizálják a külső környezetet.

Az egyszerű anyaghasználatú épülettömegek közül a multifunkcionális közösségi épület a telepítés legnyugodtabb pontjára, a keleti oldalra került. Ez az egyetlen épület, mely a külső környezet felé is üvegfallal kapcsolódik. A többi tömeg vakolt falfelülettel, illetve matt kopilit üvegfelületekkel kommunikál a külvilág felé. Ez a külső homlokzatalakítás lehetőséget ad az épület kétarcúságának kiteljesedésére. A nappal fehér homogén testeknek látszó épület esti világítással sejtelmesen feltárulkozik, diszkréten jelezvén belsővilágát. Ezzel a visszafogott anyaghasználattal és tömegképzéssel az épületek kortárs építészeti eszközökkel, település arculatot meghatározó módon, ikon-szerűen jelezik a Balaton keleti kapuját.

Az épülettömegek mellett az északi oldalon a nyári időszakban magaslati kitekintést lehetővé tevő fix helyzetű légballon elhelyezését javasoljuk. Ezzel az eszközzel biztosítható a terület vizuális kapcsolata a Balatonnal, és nem elhanyagolható módon rálátást biztosít az egész településre és annak környezetére.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk