Delta-terület, fejlesztés

Láris Barnabás, Pál Anna és Vesztergom Ádám nem díjazott pályaműve a balatonfűzfői Delta-terület fejlesztésére kiírt városépítészeti ötletpályázaton.

BME Középülettervezési Tanszék
Szerzők: Láris Barnabás, Pál Anna
Látványterv: Vesztergom Ádám

Építészeti műszaki leírás

Bevezetés
Tervezési területünk sajátossága, hogy a város különböző részeitől eltérő távolságban, a kialakult családi házas beépítés és a közelmúltban megvalósult új közlekedési csomópontok határára esik. Ebben a diffúz téri világban a telepítést és az építészeti viselkedést, az új struktúrát, „központot" teremtő erő kell, hogy meghatározza, ugyanakkor a létesítmény nem lehet idegen a környezet léptékétől sem. A változás folyamat, tettek sorozata. Olyan tetteké, melyek célja egy irányba mutat, ezáltal egymást erősítve eredményezi a változást magát. Célunk egy olyan tett tervben történő manifesztálása, mely a tervezési területen a változás kezdetét jelentheti. A tervezési program és a terület nagyságából adódóan a terv célja elsősorban a jelen problémáinak felvázolása a tervezési szándékok tükrében, illetve olyan jövőkép vizionálása, mely a település majdani arculatát vetíti előre.

 

 

A hatásterületről
Az beépítés sokszor kizárólag az ingatlanfejlesztés belső törvényeit követő és tükröző épülettárgyak egymástól független elhelyezésére redukálódik. Ennek következtében az épületek között már nem terek, hanem csak űrök maradnak, a tér sok tekintetben piaci áruvá degradálódik, értéke az elmaradt fejlesztés negatív profitjával mérhető. Koncepciónkat ezen a sajnálatos szokáson változtatva igyekeztünk kialakítani. A település több, egymástól függetlenül egzisztáló részének találkozási pontjában található terület pozíciójából eredően alkalmas a pillanatnyilag különálló elemek összekapcsolására. A terület alulépítettsége miatt jelenleg nem érezhető a hely központi súlya. A részek összekapcsolódása, összenövése esetén egyértelműen centrumot képezhet. Tehát a tervezés célja egy majdani városközpont magvának elhelyezése, olyan központé, mely a város kereskedelmi, idegenforgalmi, közösségi életének együttese. Szándékunk szerint tehát a tervezési programot alapul véve, azt továbbgondolva, olyan társadalmi, közösségi tereket képzeltünk el, mely azon túl, hogy kereskedelmi, idegenforgalmi feladatokat lát el, emberi kapcsolatok fórumát is képezi.

Minden emberi kapcsolatban a legfontosabb a beszélgetés. Az emberek napjainkban nem beszélgetnek egymással, nem ülnek le csak azért, hogy beszéljenek és meghallgassák egymást. Színházba, moziba járnak, tévét néznek, rádiót hallgatnak, könyvet olvasnak, de alig beszélnek egymással. Ha e téren meg akarjuk változtatni a világot, „vissza kell térnünk abba a korba, amikor az emberek leültek a tűz köré, és történeteket meséltek egymásnak".

 

 

A helyszín hatásterületének elemei a következőek

1. Nyugati oldalon, Fűzfő-Gyártelep felé eső oldalon a közlekedési útvonal és a meglévő családi házas övezet kellő szeparálása céljából véderdő sávot terveztünk. Ezen a helyszínen a terület épületállománnyal történő beépítését nem tartjuk célszerűnek, a terület feltárásához szükséges közút további értékes területeket vonna el a csekély mélységi méretből.
2. Volt vízmű területén a környezet parkosításával a meglévő épületállományt felhasználva, annak kiegészítésével a szomszédos ipari létesítmények lezárásaként bériroda funkció kialakítását javasoljuk. Szerencsés esetben a fent említett „gyár-zárvány" iroda funkciói lennének itt elhelyezhetőek.
3. A tervezési terület és a Balaton között gyalogos és kerékpárút kiépítését javasoljuk. A balatoni, jelenleg zárt kikötő területén szabad móló kiépítésével a kialakuló hajós forgalommal kiránduló turisták érkezésére lehetne számítani. A kikötőben található kerékpár-kölcsönzőből bicikliút vezet a település központba, illetve innen tovább többek között a városi bobpályához, a sportuszodához. Ezen útvonal mentén a kisebb idegenforgalmi egységek elhelyezését lehetségesnek és működőképesnek tartjuk.
4. A tervezési terület keleti hatásterületén az új elkerülő út mentén erdő- védősávot javaslunk. Ez a telepített faállomány biztosítaná az újonnan itt kialakított családi házas övezet természetes szeparálását az úttól, nyugodt lakókörnyezetet biztosítva az ide települők számára.
5. A terület északi pontján kerékpáros út kialakításával Litér község kapcsolata jöhetne létre a Balatonnal, illetve Fűzfő városközpontjával. A hatásterületet és magát a tervezési területet érintő jelentős beavatkozás a tervezett új vasútvonal kiépítése. Véleményünk szerint a telepítésre kerülő vasútvonal városközponton, annak közvetlen szomszédságában történő átvezetése helytelen. A központban elhelyezett vasúti csomópont egy metropolisz (lásd: Berlin) esetében adekvát megoldás, viszont egy magyar vidéki kisvárosban súlyos károkat okozna. A vasút a különböző területek összekapcsolását gátolná, a lábakra állított nyompálya pedig monumentalitásával nyomasztólag hatna a környezetre. Továbbá a vasút lineáris jellegű mozgása gyengítené a városközpont centrum jellegét is.

 

 

A tervezési területről
A tervezési területen az északi körforgalomból kialakított kétirányú, majd egyirányú közút meghosszabbításával egy központi mag alakítható ki. Ebben a magban került elhelyezésre a központ. Az „ellipszis" alakú térséget kerékpáros és gyalogos utak metszik át. Ezek különböző karakterű területekre osztják a tervezési helyszínt. A körforgalmi csomópontok felé eső nyugati oldalon két „mezőgazdasági" terület található. Ezek alacsony növénymagasságukkal festői előterét képezik a központ épületeinek. Az északkeleti oldalon park található. Itt kerülnek elhelyezésre a gépjármű és buszparkolók. A parktól délre liget található, amely szabadtéri kiállítóhelyként működhet. E két terület magasabb, fásított karaktere az épületek méltó vizuális hátteréül szolgál, továbbá kontaktust alakít ki a keleti oldalon tervezett lakóházas beépítéssel. A terület délkeleti oldalán kerékpár javító és kölcsönző kap helyet. Ide csatlakozik be a mólóról érkező bicikliút is.

A terület délkeleti oldalán az itt található régészeti leletek bemutatása történik. Mivel a történeti emlékek helyzete a kiadott tervlapok alapján perifériális, ezért ezeknek szervező ereje csekély. Viszont a területi osztásokban a körülötte lévő helyszínt tematizálhatja. Az itt feltárt égetőkemencék és azok kéményei az általunk tervezett épületek belső tereiben absztrahálódva izgalmas téri világot alakítanak ki, ezáltal a múlt emlékei a jelenben újjászülethetnek, továbbélhetnek.

 

 

A kereskedelmi és kulturális központról
Pszichológiai kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy a materialisztikus értékorientáció aláássa az emberek jólétét. Azok az emberek, akik nagy jelentőséget biztosítanak a materiális értékeknek, alacsonyabb személyes jóléttel és egészséggel rendelkeznek, mint azok, akik kevésbé anyagias életformát képviselnek. Ez az összefüggés jól dokumentálható, a gazdagoktól a szegényekig, a fiataloktól az öregekig. A pszichoanalitikus kutatások azt mutatják, hogy a túlzott anyagiasság az élettel való alacsony szintű megelégedettséghez, depresszióhoz, bizonytalansághoz, testi problémákhoz és személyiségzavarokhoz - például antiszociális viselkedéshez - vezet. Ezért a döntően kereskedelmi, idegenforgalmi funkciókat úgy alakítottuk ki, hogy a használók ne pusztán fogyasztási cikkek beszerzésére használják az épületet, hanem közösségi életet is éljenek a területen. A fórum-szerű komplexum egy nagy közösségi és több kisebb, intimebb külső-belső részre tagolódik. Az épületegyüttes négy elemből áll. Az elemek belső udvart fognak közre. Az egyes elemek találkozási pontjában futnak a kerékpáros és gyalogos utak. Ezeken a megnyitásokon keresztül kommunikálnak az épületek a környezetükkel. A forgalmasabb út felé zártabb, a keleti oldali fás terület felé nyitottabb módon. A középső piactér ideiglenes, nyári rendezvények befogadására alkalmas. Ilyenkor a térre néző homlokzatok üveg felületeinek megnyitásával a külső és belső tér egymásba mosódik. Téli időszakban a zárt belső térben lévő apróbb belső kertek ikonszerűen szimbolizálják a külső környezetet.

Az egyszerű anyaghasználatú épülettömegek közül a multifunkcionális közösségi épület a telepítés legnyugodtabb pontjára, a keleti oldalra került. Ez az egyetlen épület, mely a külső környezet felé is üvegfallal kapcsolódik. A többi tömeg vakolt falfelülettel, illetve matt kopilit üvegfelületekkel kommunikál a külvilág felé. Ez a külső homlokzatalakítás lehetőséget ad az épület kétarcúságának kiteljesedésére. A nappal fehér homogén testeknek látszó épület esti világítással sejtelmesen feltárulkozik, diszkréten jelezvén belsővilágát. Ezzel a visszafogott anyaghasználattal és tömegképzéssel az épületek kortárs építészeti eszközökkel, település arculatot meghatározó módon, ikon-szerűen jelezik a Balaton keleti kapuját.

Az épülettömegek mellett az északi oldalon a nyári időszakban magaslati kitekintést lehetővé tevő fix helyzetű légballon elhelyezését javasoljuk. Ezzel az eszközzel biztosítható a terület vizuális kapcsolata a Balatonnal, és nem elhanyagolható módon rálátást biztosít az egész településre és annak környezetére.