Egy pálmaház új élete - a kölni Flora

A kölni botanikus kert közepén álló Flora épülete 150 éves születésnapján nyerte vissza régi pompáját, amikor 2014-ben újra megnyitotta kapuit. Az akkor megvalósult teljeskörű felújítás és átépítés élen járó példája annak, hogyan válhat egy műemlék korszerű megoldások és építőanyagok segítségével minden mai követelménynek megfelelő, jól használható épületté.

Az eredeti, 1864-ben megnyitott pálmaházat Max Nohl és Joseph Felten kölni építészek öntöttvas oszlopokkal és rengeteg üvegfelülettel tervezték meg, amely bár a londoni Kristálypalota és a párizsi Jardin d'Hiver hatását mutatja, arab, mór és reneszánsz elemeket is felhasználtak a rendkívül elegáns architektúra kialakítása során. Az épület a nagy kiterjedésű, szimmetrikus elrendezésű Flora park közepén kapott helyet, és a 19. század folyamán számos kiállításnak adott otthont. 1912 és 1914 között a parkot kibővítették egy botanikus kerttel, amely így 1920-ra már 28 hold kiterjedésű területté nőtt.

A második világháborúban súlyos károkat szenvedett az épület és a park is. Az ’50-es években csak lényegesen leegyszerűsített formában és csupán részben sikerült visszaállítani, az íves üvegtető helyére egy cserépfedésű nyeregtető került. A ’70-es évek végén újították fel teljesen, 1980-ban védetté nyilvánították, majd 1995-ben kibővítették egy kisebb rendezvényteremmel, valamint egy büfével. Köln városa 2011-ben kezdte meg a park és az épület teljes körű rekonstrukcióját, amelynek költségére 36 millió Euro összeget irányoztak elő. A tervezői megbízást a stuttgarti K+H építésziroda nyerte el, a homlokzattervezésben az FFT Bohner szaktervező iroda vett részt.

A heterogén bővítményeket elbontották és egyetlen letisztult formájú, új épületrészt terveztek, ahol Schüco FW 50⁺ alumínium függönyfalrendszert alkalmaztak a homlokzatok kialakítására. Használati szempontból a legnagyobb változást az alagsor kiépítése jelentette, amely a parkolóból könnyen megközelíthető új főbejáratnak adott helyet. Az előcsarnok az épület teljes magasságában összenyitott. A 20 m belmagasságú térben elhelyezett üveglifteken keresztül közelíthető meg a díszterem és számos kisebb rendezvényterem is, így biztosítva az akadálymentes közlekedést.

Az eredeti öntöttvas oszlopok és a nagyméretű, íves kialakítású ablakok visszaadják a belső terek egykori elegáns, tágas és fénnyel teli megjelenését, ugyanakkor a mai épületfizikai és biztonsági követelményeknek megfelelő megoldást is nyújtanak az új anyagok használatával. A második világháborúban megsemmisült homlokzati részek rekonstruálásához az 1864-ben készült fotográfiákat használták fel. A homlokzatok megtervezésénél kiemelt szempont volt az eredeti stílushoz illeszkedő, de kiváló hőszigetelő képességű nyílászárók kialakítása. A 2 m x 6 m felületű íves ablakok gyártásához Jansen Janisol hőhídmentes acél profilokat használtak. A Janisol, Janisol Primo és Janisol Arte rendszerek lehetővé tették a hatalmas szerkezetek megvalósítását filigrán bordákkal és keretekkel. A tetőszinten található sűrűn díszített rózsaablakok újraélesztése során az íves acélprofilok mellett a hőszigetelő üvegezésen elhelyezett grafikai megoldások adják vissza az eredeti formavilág cizellált részleteit.

A felújítási munkálatok 2014-ben fejeződtek be, amikor kettős évfordulót ünnepelt az intézmény: az épület 150., míg a botanikus kert 100. évfordulója alkalmából 2014 júniusában újra megnyílt és azóta változatos rendezvények számára nyújt helyszínt.

Adatok:

Építtető: Köln Város Önkormányzata, Hochbauamt

Építész: K+H Architekten, Stuttgart

Homlokzati szaktervezés: FFT Bohner, Fichtenberg

Nyílászáró gyártók: Trauschke Brandschutz GmbH, Zörbig és WB-Metall-Design GmbH, Lissendorf/Eifel

Felhasznált profilrendszerek:

- új főbejárat: Schüco FW 50⁺ függönyfalrendszer

- ajtók: Janisol acél ajtórendszer és Janisol Primo rendszer fix üvegezéssel

- íves ablakok: Janisol Primo acél ablakrendszer Janisol Arte osztóprofilokkal

- új épület: Schüco FW 50⁺ függönyfalrendszer

Tornóczky Mónika

Alukönigstahl Kft.