Közélet, hírek

Egy tulipán története – Meghiúsult a Foster + Partners Tulip tornya

1/2

The Tulip – Foster + Partners – forrás: thetulip.com

The Tulip – Foster + Partners – forrás: thetulip.com

Hirdetés
?>
The Tulip – Foster + Partners – forrás: thetulip.com
?>
The Tulip – Foster + Partners – forrás: thetulip.com
1/2

The Tulip – Foster + Partners – forrás: thetulip.com

The Tulip – Foster + Partners – forrás: thetulip.com

Egy tulipán története – Meghiúsult a Foster + Partners Tulip tornya
Közélet, hírek

Egy tulipán története – Meghiúsult a Foster + Partners Tulip tornya

2021.11.25. 15:38

Cikkinfó

Szerzők:
Hulesch Máté

Földrajzi hely:
London, Nagy-Britannia

Építészek, alkotók:
Foster + Partners

Hosszas huzavona után a brit kormány nem engedélyezte a Foster + Partners által tervezett tulipán formájú felhőkarcolót többek között az épület karbonlábnyomára és a városképre gyakorolt hatása miatt. A döntés precedens értékű lehet nem csak London, de a világ más nagyvárosai számára is.

2018-ban láttak napvilágot Norman Foster építészirodájának tervei a brit főváros legújabb felhőkarcolójáról, melyek már a kezdetektől sokakban kételyt támasztottak. A híres Uborka közelébe tervezett 305 méter magas torony formája és funkciója egyaránt kritika tárgyát képezte, ennek ellenére a helyi döntéshozók jóváhagyták a fejlesztést 2019 tavaszán, de Sadiq Khan főpolgármester a döntést hatályon kívül helyezte, barátságtalan, rosszul tervezett megaprojektnek titulálva a koncepciót. A projekt fejlesztői fellebbeztek ez ellen, így az épület sorsáról való döntés joga az építésügyi miniszterhez került – akit azonban a folyamat közben leváltottak, így a végső ítélet csak ez év novemberében született meg. A tisztséget 2021 szeptemberétől betöltő Michael Gove Felzárkóztatásért, lakhatásért és közösségért felelős államtitkár sokak számára meglepetést okozott azzal, hogy elutasította a projekt engedélyezési kérelmét.

A döntés David Nicholson tervfelügyelő vizsgálatai nyomán született meg, aki szerint az épület célja, formája, anyaghasználata és elhelyezkedése olyan terveket eredményezett, amelyek jelentős kárt okoznának a Tower of Londonnak és más örökségvédelem alatt álló területeknek. A felügyelő azt is megjegyezte jelentésében, hogy bár a tervezők jelentős erőfeszítéseket tettek, hogy minden rendelkezésre álló fenntarthatósági technológiát alkalmazzanak annak érdekében, hogy a rendszer építése és üzemeltetése a lehető legjobban fenntartható legyen, a feladat magas, vasbeton liftaknával történő teljesítése olyan rendszert eredményezne, amelynek nagyon magas az energiaigénye és nem fenntartható a teljes életciklusa.

The Tulip – Foster + Partners – forrás: thetulip.com
1/2
The Tulip – Foster + Partners – forrás: thetulip.com

A kerület azért ragaszkodott a torony megépítéséhez, mert úgy gondolták, egy ilyen turistalátványosság a város új ikonjává válhat, megmutatva, hogy a COVID után is van élet, gazdasági fellendülést hozva magával. A turisztikai szakértők azonban nem értenek egyet ezzel a szemlélettel, szerintük Londonban van épp elég kilátóként is funkcionáló magasház, egy újabb ilyen épület nem növelné jelentősen a turisták számát, inkább a meglévő helyektől venne el látogatókat. A tervfelügyelő azzal ugyan egyetértett azzal, hogy a Tulipánnak lenne gazdasági haszna a város számára, de szerinte egy káros fejlesztés engedélyezése pusztán gazdasági beruházás érdekében megkérdőjelezhető precedenst teremtene.

Nicholson elutasította, hogy esztétikai ítéletet mondjon a Tulipánról, és megjegyezte, hogy erős véleménykülönbségek vannak arról, hogy az épület jól néz-e ki. A szépség fogalma szerinte szubjektív, így alapvetően nem ez alapján tette meg javaslatát. Ugyanakkor a felügyelő azt is hangsúlyozta, hogy még a világ legjobb építészeinek felbérlése sem garantálja mindig a minőséget, nem is beszélve arról, hogy a megbízásból fakadó összes probléma sem oldható meg ezáltal. A projekt támogatói igyekeztek úgy feltüntetni a tornyot, mint ami nem csak egy kilátó lesz, hanem kulturális és edukációs funkciókat is tartalmaz majd. A felügyelő vizsgálata azonban arra jutott, hogy ezek utólagosan beszuszakolt funkciók, nem ezek képezik a koncepció központi részét.

A beruházás meghiúsulását túlnyomó többségben pozitívan fogadta a szakmai közönség – legalábbis ez derül ki az Architects’ Journal összeállításából. A legnagyobb eredménynek azt tartja a megkérdezettek nagy része, hogy a döntéshozók felismerték azt, hogy egy ilyen jellegű építkezéssel járó környezetterhelést nem képes kiegyensúlyozni a projekt gazdasági megtérülése. Hogy a döntés a londoni felhőkarcolók korszakának végét jelenti-e, azt egyelőre csak találgatni lehet, de ebbe az irányba mutat az is, hogy nemrég egy másik toronyházat is elkaszáltak a döntéshozók. A gazdasági érdekek háttérbe helyezése a környezeti hatások csökkentésének érdekében és a látványos, de rossz koncepció mentén született terv elvetése példaértékű döntés lehet minden látványberuházás esetében világszerte.

 

Forrás: architectjournal.co.uk, bdonline.co.uk

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.