ELI - a szegedi szuperlézer otthona

A 21. század fizikai alapkérdéseit, a fény és anyag elemi kölcsönhatását kutató központ létesül Szegeden. A tudományos alapkutatásban rendkívüli jelentőségű projekt különleges építészeti, mérnöki megoldásokat igényel. A közbeszerzési pályázaton elnyert engedélyezési tervet Szőkedencsi Géza és az ÁKA Konzorcium készítette.

Az ELI-ALPS Program Szeged város észak-nyugati részén, a város szabályozási tervében kiemelt gazdasági övezet számára kijelölt területen valósul meg. A Szegedi Tudományegyetem kezelésében álló mintegy 90 hektáros területen az ELI projekt mellett további fejlesztések pl. "Science Park" létesítése szerepel a szabályozási tervben. A telepítési koncepció a tanulmányterv egyeztetései során a tervezési program és az ELI-HU által megfogalmazott észrevételek, javaslatok figyelembevételével véglegesedett. A telepítés az előzetes alternatívaként a koncepciótervben felvetett javaslatok előnyeit ötvözi, emellett gazdaságos üzemelést tesz lehetővé és a későbbi bővítési elképzelések számára is nagy, egybefüggő területet biztosít.

Önálló épületrészenként, jól elkülöníthető térbeli egységekként terveztük a lézer technológia helyiségcsoportjait – „A" épület –, a kiegészítő tudományos-műszaki területek helyiségcsoportjait – „B" épület -, a tudásközpontként is szolgáló, irodai és kutató funkciókat tartalmazó fogadó épületet „C" épület, valamint a komplexum kiszolgálását, karbantartását és fenntartását biztosító multifunkcionális csarnokot – „D" épület. A telken belül megoldottuk a dolgozók parkolását, az anyagszállítás és belső gyalogos forgalomra tervezett utak elhelyezését, az érkező és távozó gépjármű-forgalom ellenőrzését, valamint a létesítmény biztonságos üzemelését biztosító közművek műtárgyainak telepítését.

Az épületek elrendezése egyértelműen leképezi a szükséges funkcionális kapcsolat-rendszer és a technológia szabta biztonsági, rezgésvédelmi elvárásokat. Különálló, négyzet alaprajzú épületként a telek súlypontjába került az „A" épület jobbára zárt tömege,amely három oldalról szabadon körüljárható. Dél-keleti homlokzatával párhuzamosan helyeztük el a „B" épületet, mely a földszinten kettő, a felsőbb szinteken négy helyen gépészeti terekkel hasznosított nyaktaggal kapcsolódik a lézercsarnokhoz. Az épület főtömege ugyanakkor 9,5 m-es távolságra helyezkedik el, minimalizálva az esetleges rezgések átvitelének veszélyét. Hossza az „A" épülettel harmonizál, a dél-keletre húzódó két keresztirányú szárny pedig erőteljesen kinyúlik. Ezzel az alaprajzi és tömegformálással szorosan összefügg a „C" épület kialakítása, mely a „B" épülettel teljes felületével összekapcsolódik, gyakorlatilag egy épületként jelennek meg. L alakú tömegének két szára különböző homlokzattal épül.

A szabályozási tervben hangsúlyos tengelyként kijelölt – a Budapesti út felől érkező bekötő út tengelye irányába mutató épületrészt a „B" épülettel azonos elvek alapján kezeljük. Ugyanakkor az erre merőlegesen álló, az érkezőkkel szembe forduló épületszárny ettől teljesen eltérő, egyedi, a létesítmény szellemiségét megjelenítő arculattal bír. A légies, anyaghasználatában high-tech épületrészbe került a tudásközpont funkciót szimbolizáló AGY amorf tömege. Ebbe a rendbe illesztve helyeztük el a „D" épületet is, melynek szélessége a „B" és „C" épületek kijelölte sávhoz igazodik. Önálló épületként terveztük, mert az itt zajló tevékenységek nem igényelnek olyan szoros kapcsolatot a többi épületben folyó feladatokkal.

A telek feltárása a dél-nyugati telekhatár mellett vezetett bekötőútról történik. A portaépülettől jobbra és balra a személygépkocsi parkolókat helyeztük. A teherforgalmat az A épület észak-nyugati homlokzata mellett vezetett úton át visszük a „D" épület felé. Ez az elrendezés módot ad arra, hogy a létesítmény a későbbiekben úgy bővüljön, hogy a bővítéssel együtt egységes megjelenésű egyúttal funkcionálisan is jól működő eredményt kapjunk. A bővítési lehetőség egyrészt az „A" épülettől észak-keletre, a „D" épülettől észak-nyugatra eső négyzetes területen képzelhető el. Ezen túlmenően az „A" épület és az észak-nyugati telekhatár közti szabad terület is rendelkezésre állhat.

TELKEN BELÜLI KISZOLGÁLÓ LÉTESÍTMÉNYEK

A portaépület fedett beállót biztosít a kétirányú forgalom ellenőrzése céljából megálló járművek számára. Itt történik a be- és kifelé tartó forgalom ellenőrzése, adminisztrálása. A személyzet számára a főfunkció mellé vizesblokk és teakonyha készül. A dél-keleti telekhatáron egy kizárólag havária esetén használható – üzemszerűen zárt, őrzés nélküli kapubehajtót tervezünk. A portaépületbe integrálva helyezzük el a telephely áramellátását biztosító szolgáltatói áramfogadó és a szolgáltatói mérőhelyiségeket, a bejárati oldalra. Ajtaja még a bejárati sorompó előtt, közterületről nyílik, így a szolgáltató saját gépjárművel időkorlátozás nélkül, de a portaépületből láthatóan, ellenőrizhetően meg tudja közelíteni.

A telek dél-keleti sávjában, a körüljáró útról burkolt behajtón megközelíthetően telepítjük a szükséges műtárgyakat, mint a szennyvízátemelőt, tűzivíz-tárolót, trafót, gázfogadót. Kivételt képez a környezetvédelmi mérőállomás (meteo), mely a belső parkolóktól északra, a telek észak-keleti sarkába kerül. Ez az elhelyezés a telek későbbi továbbépítése és üzemeltetése szempontjából egyaránt kedvező.

’A’ ÉPÜLET (TECHNOLÓGIAI FŐÉPÜLET)

„Az ELI (Extreme Light Infrastructure) nemzetközi projekt magyarországi létesítménye az ELI-ALPS nagyon rövid impulzusidejű, ugyanakkor a világon jelenleg létező lézereknél ezerszer nagyobb teljesítménysűrűségű, alap- és alkalmazott kutatásokat szolgáló szuperlézer. Elsődleges küldetése attoszekundum (10-18 s) nagyságrendű impulzusok előállítása, melyek gyors lefolyású fizikai (kémiai) folyamatok vizsgálatát teszik lehetővé."
Az ’A’ épület az ELI-ALPS technológiai főépülete, melyben több, egymással párhuzamosan üzemeltethető nagy teljesítményű impulzuslézer berendezés és az ezekre épülő fizikai kísérletek eszközei kerülnek elhelyezésre. A rendszer (technológiai berendezések) fő komponensei a technológia sorrendjében az alábbiak:

-Lézerek
-Beam delivery
-Másodlagos források
-Célterületek
-Technológiai segédberendezések
-Kiszolgáló gépészet

Ezeket a területeket, technológiákat egymástól és a környezettől magas igényű épületfizikai szeparációval kell kialakítani, rezgésmentesített aljzatot, stabil környezeti feltételeket nyújtva a kísérletek és eszközeik számára, mivel az említett rendszerek rendkívüli pontosságot igényelnek. „Az épületbe kerülő, világon egyedülálló paraméterekkel rendelkező lézerrendszerek egyes komponensei jelenleg még fejlesztés alatt állnak, ezért hely- és energiaigényük csak kb. 25%-os hibahatárral becsülhető." (Technológiai alapadatok)  Mivel a jövőben itt üzemelő lézerrendszerek pontos elvárásai nem ismertek, ezért – a megrendelői igénynek megfelelően – a program kialakításakor a szükségletek felső határát kellett figyelembe venni.

Az ’A’ épület a teljes beruházás „szíveként" a telek közepén helyezkedik el, hogy közelebbi és távolabbi környezetének terheitől (rezgések, akusztikai hatások, víz, meteorológiai terhek, stb.) megvédjük. Ennek megfelelően az épületen kívülre telepítettünk minden – a kísérleteket zavaró – mechanikai/dinamikus terhelést jelentő eszközt is. Ezért telepítettük mellé a B épületet, melyben azon kiszolgáló funkciók kaptak helyet (elsősorban a gépészet, vizesblokkok, stb.), melyek ilyen terhelést jelentenek, avagy közvetlen kapcsolatuk nem szükséges az üzemeléshez. Az épület tengelye párhuzamos a B épületével, melyhez szervesen kapcsolódik is, négy „köldökzsinórral"/nyaktaggal, és amelyen a működéshez szükséges gépészeti ellátása is zajlik. Telepítése független a tájolástól, mivel alapvetően egy épületfizikai pufferhéjat ad a benne található funkcióknak. Személy- és anyagforgalma ugyancsak a B épületen keresztül lehetséges, de eseti beszállításra közvetlenül is található rajta néhány ipari kapu.

Az épület egy nagyfesztávú - vasbeton és acél szerkezeti elemekből épített - csarnoktér, amelynek tartószerkezete elkülönített alapozással rendelkezik a rezgésmentesítést igénylő lézertechnológiai területtől. A „ház a házban" elv alapján a külső - épületfizikai elhatárolást adó – héjon belül (egy közös rezgésmentes alaplemezen) a kísérleti rendszerek funkciókapcsolata alapján csoportosítottuk a különböző technológiai, gépészeti (pl: tisztatér) igényű tereket. Ezek - a fenti felsorolásnak megfelelően - egy-egy külön „dobozban" kaptak helyet, melynek gépészeti ellátását a kísérleti jelleg indikálta nagymértékű flexibilitási igény miatt egy külön szintről, gépészeti hidakról lecsatlakoztatva oldottuk meg. A gépészeti hidak a külső héj tartószerkezetére támaszkodnak, ezáltal nem terhelik a rezgésmentesített alaplemezt, ellenben a lézereket közvetlenül kiszolgáló tápegységek, vákuum a pufferhéj vázrendszerét terheli. A rezgésmentes alaptest – adott keretek közt – későbbi kalibrálást is lehetővé tesz.

A kialakított tartószerkezeti rendszer megengedi a technológia - üzemelés során esetleg felmerülő - átrendezését is. Ez alól kivételt képeznek a sugárvédelmi igényű célterületek, melyek vastag betonfalai/födémei nyilvánvalóan nem mobil kialakításúak. Mindazonáltal ezen területek is flexibilisen tervezettek annyiban, hogy az induláskor igényeltnél 25-30%-kal nagyobb alapterületeket biztosítottunk. A későbbiekben valószínűsíthetően megnövekedő sugárvédelmi igényt is kielégítő fal- és födémvastagságot terveztünk. A földszinten tehát a tervezési program kívánta technológiai tércsoportokat alakítottuk ki, egységenként különálló „dobozokat" biztosítva, szerkezeti és gépészeti önállósággal.

A kísérletekhez szükséges technológiai terek mindegyike tisztatér igényű, ezért önálló köpenyváltó-zsilipeken keresztül közelíthetőek meg. A zsilipek egyben a tisztatérbe lépéshez szükséges légzsilipkamraként is funkcionálnak, reteszelt ajtókkal, melyek az egyszerre történő kinyitást kizárják és a belépés előtt biztosítják a belépés irányába eső helyiséggel azonos tisztasági fokú légállapotot. A zsilipekben wc-t, vizesblokkot technológiai okok miatt nem alakítottunk ki. Alapvetően a B épület szociális helyiségeit kell használni, mivel a rezgésmentesített területen belül a vízforrás és keletkező szennyvíz csak tartályban gyűjtve kezelhető.

A zsilipekben biztosítjuk a védőruházat tárolását (köpeny, maszk, cipő stb.). Egyszer használatos védőruházatot a külsős kutatóknak - ha rövid ideig tartózkodnak az intézményben - és a látogatóknak (az elhasznált ruházat gyűjtéséről, napi elszállításáról a karbantartás gondoskodik), míg többször használatos ruházatot az állandó dolgozóknak (ennek mosását v. fertőtlenítő mosását bérmunkában a környező higiénikus mosodákban, a lábbelik mosását helyben telepített mosogatógéppel). A sugárvédelmileg ellenőrzött területen belül a zsilipben, a sugárkapu előtt kézmosót biztosítunk dekontaminálás céljára.

Az ’A’ épület az ELI-ALPS technológiai főépülete. A funkcióból adódóan a B épülethez nyaktagokon keresztül kapcsolódik, azzal és a hozzá kapcsolódó C épülettel szoros egységet, egy épülettömeget képez. A közvetlen átjutás is biztosított az épületrészek között. A későbbiekben felmerülő programváltozás illetve funkcióbővülés lekövetését az alaprajzi elrendezés illetve a „dobozok" flexibilitása teszi lehetővé, egy bizonyos kereten belül. A megrendelői igényeknek megfelelően a kialakított alapterületek a jelenlegi igényekhez képest 25-30 % tartalékkal rendelkeznek. Az épület toldalékos bővíthetőségét nem tervezzük. Az épületek telepítése a terület egy részét szabadon hagyja, ez a későbbi nagy volumenű bővítésre biztosított. Az akadálymentesítést a látogatói terekben biztosítjuk. A laboros kutatói munkavégzés a munka jellegéből adódóan nem teszi lehetővé mozgáskorlátozottak alkalmazását. 

A betervezett funkciók és technológia megfelelő kiszolgálásához az átlagosnál nagyobb volumenű gépészeti rendszerek szükségesek. A fenntarthatóságot a korszerű épületszerkezetek alkalmazása mellett elsősorban a gépészeti rendszerek energiahatékony kialakítása jelenti, így ezek kiemelt fontossággal szerepelnek a betervezett megoldásokban. Az innovatív megoldásokon túl az üzemeltetési költségek minimalizálása és az energiák többszörös felhasználása, visszaforgatása volt a legfőbb szempont. A megújuló energiák felhasználását a gazdaságosság figyelembevételével maximalizáltuk.

’B’ ÉPÜLET (KIEGÉSZÍTŐ-TUDOMÁNYOS ÉPÜLET)

Az épületegyüttes telepítését illetően olyan beépítést terveztünk, amelyben a ’B’ épület a ’C’ épülethez szorosan kapcsolódva, annak folytatásaként helyezkedik el, míg az ’A’ épülethez nyaktagokon keresztül kapcsolódik. A ’B’ épület magába foglal minden olyan funkciót, amely sem az ún. fogadó- és irodaépületben, sem a lézercsarnokban nem helyezhető el. A programalkotásnál meghatározó volt számunkra, hogy egy racionálisan szervezett, funkcionálisan tiszta rendszerű épület jöjjön létre.

A ’C’ épületben található látogatóközpontból indul - az ’A’ épület bizonyos tereinek megtekintésére szolgáló - látogatói útvonal, mely a ’B’ épületen keresztül vezet. Ezektől a terektől eltekintve az épületben kizárólag laboránsok, mérnökök, kutatók és kisegítő személyzet tartózkodik.
Ennek eredményeként a következő funkciócsoportokat helyeztük el az épületben:

- tisztateres labor helyiségek, céltárgy előkészítő helyiségek
- előkészítő labor helyiségek
- elektromos és kisegítő mechanikai műhelyek
- társalgók
- irodaterületek /vendégkutatók, mérnökök, laboránsok részére/
- az ’A’ és ’B’ épület működtetéséhez szükséges gépészeti és elektromos épületszolgáltatások
- raktárak
- anyagbeszállító- manipulációs tér és teherlift
- kiszolgáló helyiségek /vizesblokkok, öltözők, teakonyha, stb./
- horizontális és vertikális közlekedő terek
- ’A’, ’B’ és ’C’ épületek gázellátását biztosító gázfogadó helyiség és kazánház

Az épület alapvető struktúrája egy – az épület hossztengelye mentén elhelyezett – fő közlekedőre felfűzött két keresztszárnyból alakul ki. Ez a térrendszer lehetőséget biztosít arra, hogy megvalósulhasson egy olyan funkcionális szétválasztás, amely a közlekedő egyik végén a – a ’C’ épület felől egy közösségi találkozó hely kialakítását teszi lehetővé, a másik végén pedig – az ’D’ multifunkciós csarnoképülettel közös gazdasági udvarból megközelíthető – anyagbeszállító- manipulációs tér található. Ennek eredményeként a műhelyek, nagyméretű raktárak és a vertikális anyagforgalmat biztosító teherlift a ’C’ épülettől és a laboroktól szeparálva helyezkednek el. A komolyabb környezeti terhelést jelentő lakatosműhelyeket, mechanikai műhelyeket, karbantartási területeket áthelyeztük a ’D’ épületbe. 

A fő közlekedési rendszerhez merőlegesen csatlakozik az ’A’ épülettel fizikai kapcsolatot nyújtó 4 db átjáró. Ezek a nyaktagok biztosítják a megfelelő távolságot a rezgésvédett ’A’ épülettől, ugyanakkor – a felső szinteken – közvetlen gépészeti és technológiai kapcsolatot adnak a két épület között.
A hosszanti közlekedő-rendszer és a keresztszárnyak metszéspontjában két vertikális közlekedő magot helyeztünk el, melyekhez térbővületek /meeting-pointok/ és megfelelő méretű kétnemű vizesblokkok tartoznak teakonyhával, másoló helyiséggel.

A földszint lézercsarnok felé eső részén egy blokkban helyeztük el azokat a funkciócsoportokat, amelyeknél indokolt volt a nagyméretű álmennyezeti tér kialakítása. A hosszanti közlekedő két oldalán olyan dupla falszerkezetet terveztünk, amely a szükséges helyeken nagyméretű vertikális strangok kialakítását biztosítja. Ez a rendszer nagyfokú flexibilitást tesz lehetővé a helyiségcsoportok technológiai és gépészeti ellátásának tekintetében. Ez a térbeli struktúra biztosította számunkra, hogy az egyes funkciócsoportokat oly módon helyeztük el, hogy az ’A’ épülethez szorosan kapcsolódó funkciók /céltárgy előkészítők, előkészítő labor helyiségek, optikai műhelyek-laborok/ minél közelebb helyezkedhessenek a célterületekhez. A funkcionálisan szorosan összekapcsolódó előkészítő laborokat és optikai műhelyeket szintén úgy helyeztük el, hogy a lehető legközelebb kerüljenek egymáshoz.

A tervezés során fontos szempontnak tartottuk a közlekedők metszéspontjában kialakuló társalgók és az épület környezetének nagyon szoros kapcsolatát. A keresztszárnyak földszintjének társalgói közvetlen kapcsolatban vannak a szárnyak között kialakuló belső udvarral. Az emeleti társalgók pedig nagyméretű üvegfelületeik által vizuálisan kapcsolódnak a vízfelületekkel, és zöldfelületekkel tagolt belső udvarhoz.

’C’ ÉPÜLET (KÖZPONTI FOGADÓÉPÜLET)

A teljes tudásközpont megérkezési pontja és főbejárata az áttört előcsarnok izgalmas tere. Mind a dolgozók, mind a látogatók ezen a ponton keresztül juthatnak a további területekre. Az ikonikus konferencia-mag és a karakteres struktúrájú hosszanti épülettömeg mindenkori hivatkozási pontja lehet a komplexumnak. A programalkotás a C épület tekintetében is a tiszta, jól elkülöníthető funkciócsoportokon és racionális térkapcsolatokon alapul. Itt kapott helyet az összes látogatói és közönségfunkció:

- látogatóközpont
- konferenciaterem
- könyvtár
- kávézó
- szemináriumi szobák
- az irodai munkahelyek zöme, ezeknek egy része a B épületbe került, közvetlenül a laborokhoz kapcsolódóan.
- az igazgatás irodai terei
- az egészségügyi részleg, amely a teljes tudásközpontot kiszolgálja
- központi étterem és konyha
- épületfelügyeleti, biztonsági szolgálati 24 órás helyiségek, de ezek központja a D épületben található

Központi öltözőblokkra a munkavégzés jellege miatt nincs igény, ahol ez szükséges, egyes laboroknál, műhelyeknél közvetlenül a bejáratnál adjuk meg a helyiségcsoportot. A C épület közvetlen összeköttetésben van a B épülettel, funkcióját tekintve mégis az épületkomplexum központi épületrészének tekinthető, ahol a közönségforgalmi terek is összpontosulnak.

A szabályozási tervben megfogalmazott két meghatározó tengelyvonal, a Budapesti útról bevezető út és az épület előtt kialakítandó városi tér tengelye kijelölik a főbejárat helyét és irányultságát. A megközelítés irányából feltáruló többtényezős látvány dinamikája, a nyugodt tömegekből kiemelkedő épületcsúcs felkiáltójelként vonzza a tekintetet. A teljes tudáspark főbejárata a tengelyek metszéspontjában kialakuló üveg előcsarnok, amely a belső területekre is betekintést enged már a megérkezéskor.

A kapcsolódó mellékszárnyak első eleme maga a tudásközpont, amely az üvegdobozba zárt „agy" formájával különbözik a további épületszárnyaktól, akár az egész komplexum szimbólumaként is megjeleníthető. A hosszanti épületvonulat és az üvegdobozban álló organikus tudásközpont közötti tér a főbejárat, az előcsarnok mozgalmas tere. A területre érve a látogatók a városi térrel együtt kialakított nyitott, látogatói parkolóba jutnak, akár busszal, akár személyautóval érkeztek. Innen a térre és a kijelölt tengelyvonalakra szervezett nagyvonalú sétányon közelítik meg a főbejárat előtti, átlátásokkal gazdagított izgalmas teret. A vízfelületek, zöld mezők megkomponált együttese nyugodt előterét adja a tudásparknak. Az előcsarnok differenciált terei a látogatók várakoztatását, irányított beléptetését és az étterem-kávézó szárnnyal a kellemes időtöltést is szolgálják. A személygépkocsival érkező dolgozók a portai beléptetés után a dolgozói parkolóból bevezető sétány felől érik el az előcsarnoknak azt a felét, ahonnan további biztonsági zónahatár átlépése nélkül, közvetlenül elérhetik munkahelyeiket. Az előcsarnok terei összekapcsolódnak, egymásba átfolynak, amellett, hogy a különböző funkciók biztonsági fokozatait is kiszolgálják. 

Az építészeti karakter a kontrasztokra és a különböző funkciók, épületrészek kapcsolatára épül. A B és C épület összekapcsolásával kialakuló hosszú forma a lencsék sorára emlékeztető, tömör és üvegezett sávok váltakozásával alakul, melyek a tetőre felfutva körbeforduló szalagként jelennek meg és végighúzódnak az épület vonulatán. A mellékszárnyak metszéki felületeinek síkszerű, üvegfalhoz hasonló struktúrája, és az „agy" üvegdoboza ettől élesen elválik, ezzel erősítve a különböző funkciók dinamikus együttdolgozását.
Az irodaszárny nyugodt térszervezése, funkcionális homlokzata az igényeket maximálisan kielégíti, a déli oldalon forgatható fém lamellákkal árnyékolt ott, ahol üvegfelületek vannak. Minden irodában kialakulnak tömör és áttört falszakaszok, a válaszfalak később is magas szabadsági fokkal áthelyezhetők az álmennyezet és padlócsatornák kialakításának köszönhetően. Ahol a konferenciaterem, valamint a könyvtár és kávézó közönségforgalmi terei találhatóak, ott a homlokzat csak egy üveg hártya, látni engedi a mögötte lüktető mindennapi életet, a födémpengéken találkozási pontokat, kitekintő helyeket alakít ki. Az épületek különböző megjelenése, a fogadóépülettől az ipari csarnokok felé haladva különböző fenntartható, környezettudatos rendszerek kiépítését teszi lehetővé.

A C fogadóépület az egész tudáspark főbejárata, így annak arca is egyúttal. A beépítés jellegéből adódik, hogy a B épülettel közvetlenül összenőve, azzal és a hozzá kapcsolódó A épülettel szoros egységet, egy épülettömeget képez. A funkciócsoportok közötti, épületen belüli, a földszinten és az első emeleten a közvetlen átjutás is biztosított az épületrészek között. Az épületszárnyak közötti parkok és kertek változatos, kellemes udvarokat képeznek, ahol akár pihenésre, találkozásra is van mód.

A tervezés során felmerülő programváltozás illetve bővülés lekövetését a homlokzati rendszer és az alaprajzi raszter illetve a modulok flexibilitása teszi lehetővé, egy bizonyos kereten belül. Az épületek telepítése a terület egy részét szinte érintetlenül hagyja, ez a későbbi nagy volumenű bővítésre biztosított. A megbízói igényeknek megfelelően az akadálymentesítést az irodaterületeken és a látogatói terekben biztosítjuk. A laboros kutatói munkavégzés a munka jellegéből adódóan nem teszi lehetővé mozgáskorlátozottak alkalmazását, de az 1. emeleti irodákhoz kapcsolódó közlekedők, tárgyalók akadálymentesek. 

A C épület előcsarnoka a teljes tudáspark főbejárata, látogatók és dolgozók részére is elsődleges beléptető pontja. A szabályozási tervben megfogalmazott két vizuális tengely fókuszpontjában olyan mozgalmas, tágas előcsarnok fogadja az embereket, amely a megfelelő ellenőrzés után prizmaként engedi őket a különböző irányokba, attól függően, hogy itt dolgozó kutató, konferencia vendég, vagy érdeklődő látogató. Ez a nagy tér és nyúlványai adnak teret a konferenciák szüneteiben várakozóknak, az étterembe vagy egyik szárnyból a másikba közlekedőknek, a komplexum lüktető szíveként. Az előcsarnok légteréhez kapcsolódnak a függőleges közlekedőmagok, a földszinten, mindenki számára nyitott térben, szigetként jelenik meg a recepció és az elsődleges látogatói információs központ. Itt történik a differenciált beléptetés. Ehhez a térhez kapcsolódik a büfé is, amely a földszinten elsősorban az itt dolgozók kényelmét szolgálja. Ugyancsak az előcsarnokból nyílnak az épületfelügyelet és biztonsági szolgálat helyiségei, hogy a bejáratot közvetlenül tudják ellenőrizni.

Az előcsarnok fontos része a szabadon formált „agy" mellett egy térbe függesztett, forgás-ellipszoid alakú médiagömb, mely színes, világító felületeivel meghatározó eleme a külső látványnak, de a látogatók számára is fontos információforrás. Felületén filmek, ismeretterjesztő anyagok, szövegek is kivetíthetőek számítógépes vezérléssel. A konferenciára érkezők itt, az önmagában is izgalmas térélményt nyújtó látogatóközpontot (MAG) körülvevő lobby térben gyülekezhetnek és várakozhatnak a szünetekben. Közvetlenül kapcsolódik hozzá megfelelő kapacitású vizesblokk és ruhatár, valamint kisebb raktár, kiszolgáló helyiségek is.

A konferencia terem elsősorban előadások, konferenciák megrendezésére lesz alkalmas, 200 fő részére. A terem előadótermi használatnál frontális elrendezésű, sík padlós, részben vízszintes, részben emelkedő nézőtérrel. Az előadói pulpitus mobil elemekből van összeállítva, hogy az előadás igényeinek megfelelően az alaprajzi mérete és a magassága állítható legyen.

A terem hátfala előtt, nagyjából az 1. emeletnek megfelelő közbenső szinten, egy kívülről megközelíthető technikai galéria készül többcélú rendeltetéssel. Közvetlenül a mennyezet szerkezete alá 1,8 x 1,8 osztástávolsággal, nagy teherbírású csőraszter van rögzítve, amely a konferenciákhoz szükséges kiegészítő berendezések vagy az egyéb célú hasznosításnál ( pl. kiállításoknál ) egyedi szerkezetek bekötését teszik lehetővé. Esztétikai vagy akusztikai megfontolásból a csőtartók közé álmennyezeti elemeket lehet illeszteni. Vagy marad látható módon a technikai jellegű mennyezet.

Sík padozatot igénylő rendezvényeknél (bál, fogadások, kiállítások, bemutatóterem, asztalozott rendezvényterem stb.) az előadói pulpitust szétszerelt állapotban el lehet távolítani, a lépcsőzetesen emelkedő nézőteret pedig a hátfal elé össze lehet tolni a beépített székekkel együtt. A vízszintes padozaton lévő székeket részben fel lehet használni egyéb rendezvények bebútorozásához is. A felesleges székeket típustól függő módon összehajtva konténeren egymásra rakott állapotban vagy tároló állványra függesztve ki kell gördíteni alkalmas tárolóba. 

A B-laborépülettel egy vonulatot képező fogadóépület azonos arcot mutat, lencsék sorára emlékeztető, ritmusos, függőleges fém-üveg (+lamella) homlokzatképzésével. A tartópillérek a homlokzati síkról kissé visszahúzottak, az átszellőztetett, fémpanellel burkolt sávjai adják a homlokzati tömör felületeket, a födémszélre szerelt kissé hátrahúzott, üvegezett sávok a megnyíló ellenpontokat, melyek előtt nagyméretű, tengelye körül forgatható lamellás árnyékolószerkezet készül. A hosszú tömegen megmozduló, helyi funkció igényei szerint forgatott lamellamezők folyton változó, organikus bőrként jelennek meg. A fenntartható épületüzemeltetési rendszerekkel összehangoltan a déli felületeket hangsúlyozottan árnyékoljuk, a megújuló energiákat, úgymint napenergiát, a később bekapcsolható termálhőt hőszivattyús berendezésekkel többszörösen visszaforgatjuk, kihasználjuk. A természetes szellőzést a belső terek kialakítása, összenyitása segíti.

Az üvegdoboz déli üvegfelületére fotovoltaikus, vékonyrétegű napelemek kerülnek, amelyek amellett, hogy árnyékolnak, hozzájárulnak az energiatermeléshez is. Az üvegdoboz tető és oldalfal felületeire, az átszellőztetett légrétegen belül kerül egy belső ponyva árnyékoló. Ezek a ponyvák a függönyfaltól elhúzva, a feszítőművek között, szintenkénti elemekből épülnek fel, motoros mozgatással, tűzjelzésre behúzva. Az üvegezés tulajdonságait úgy kell megválasztani, hogy a neutrális színezés mellett a lehető legkevesebb hőenergiát engedje a belső térbe. A korszerű technológiák és fenntartható rendszerek kiemelt fontossággal szerepelnek a betervezett megoldásokban. Az innovatív megoldásokon túl az üzemeltetési költségek minimalizálása és az energiák többszörös felhasználása, visszaforgatása volt a legfőbb szempont.

Napenergia:
- napkollektorok – a lapostető fölé átforduló ötödik homlokzatba integrált napkollektorok beépítésével részben biztosítjuk a használati melegvíz ellátást és a fűtési energiát.
- fotovoltaikus felületek – az „üvegdoboz" déli homlokzatán megjelennek fotovoltaikus (amorf- és mikrokristályos) sávok, melyek elektromos energiát termelnek.

Levegő energiája:
Levegős hőszivattyú rendszerek biztosítják az irodák, funkcionális helyiségek komfort paramétereit. A szellőztetést gravitációs úton, a külső-belső légállapotnak megfelelő ablakok nyitásával, természetes úton biztosítjuk, csak szükség esetén gépi befúvással rásegítve. Az üvegcsarnok temperálása télen-nyáron 21 +- 5 °C között tartható, a használati terekben lokális komfortzónák létrehozásával tesszük kellemessé a leülést, beszélgetést. Az üvegdoboz felső részén és az oldalfalakon kialakuló hőpárnákat ablakok nyitásával, lehetőség szerint gravitációs úton szellőztetjük ki. 

Termálvíz:
A termálhő energiájának későbbi hasznosítását úgy tesszük lehetővé, hogy a szükséges csatlakozási pontokat kiépítjük, ld. gépészeti műleírás. Ez a későbbiek során becsatolható a fűtési rendszerbe.

Kerékpár tárolók:
A környezettudatosság jegyében nem csak a dolgozói létszám kiszolgálásához biztosítunk szükséges számú kerékpár tárolót, hanem a látogatói parkolók mentén is. A dolgozók részére a B épületben létesítünk egy olyan öltöző-zuhany helyiséget is, amely kifejezetten az ez irányú komfortot szolgálja.

’D’ ÉPÜLET (KARBANTARTÁSI ÉPÜLET)

A tervezési program meghatározza azokat a feladatokat, melyek nem tartoznak szorosan a lézercsarnokban zajló tevékenységhez. Bár kifejezetten nem kéri, de helyenként említést tesz arról, hogy bizonyos kiszolgáló, karbantartó, stb. funkciók külön épületben is elhelyezhetők. Ezeket kigyűjtve határoztuk meg a koncepció terv készítésének első fázisában azokat a tevékenységeket és a hozzájuk rendelendő helyiségcsoportokat, melyeket célszerűnek tartottunk külön épületbe telepíteni. A bírálati szempontok szerint további pontosítás történt, így a „B" épületből ide került a mechanikai műhely daruzható tere. A létesítményben keletkező hulladékok gyűjtése logikusan egy helyen történik, ezen helyiségcsoport, kiegészítve a takarító személyzet számára szükséges tércsoporttal, szintén a D épületben került elhelyezésre.

Nagyobb hangsúllyal szerepel a fenntartható üzemelés, így – tekintettel arra, hogy a fizikai dolgozók, a takarító személyzet és a biztonságiak csoportos öltözői ebben az épületben lesznek, indokoltnak láttuk solar rendszerek, valamint levegő-levegő elven működő hőszivattyús fűtő-hűtő egységek telepítését, mely a gépészeti koncepcióval megegyező szemléletet tükröz.

Az épület a telek dél-keleti telekhatárával párhuzamosan, az B és C épületek hosszirányával megegyező telepítéssel helyezkedik el. Hossztengelye ÉK-DNy irányú, ezzel igazodik a terület megközelítési iránya és a szabályozási terv által meghatározott hangsúlyos tengelyekhez, egyúttal illeszkedik az A, B, C épületek raszterhálójához. Mivel funkcióját tekintve az épületben folyó tevékenység rezgéskeltéssel jár, ezért olyan távolságban helyeztük el a rezgésmentes alapozástól, mely elegendő a káros hatások elkerülésére. A területre érkező anyagszállítás és az innen elszállításra kerülő – többségében hulladék – ide érkezik, vagy innen indul, ezért az épület mellett megfelelő méretű burkolt felületet kell biztosítani a szállító járművek manőverezéséhez, a rakodáshoz. Ez a mintegy 31 m széles terület a javasolt telepítési koncepció szerint olyan helyre került - az épület és a dél-keleti telekhatár közé -, mely a későbbi bővítési elképzeléseket nem akadályozza, a működés zavartalansága egy további építés mellett is folyamatos lesz. Az irodák a szabad zöldterületre néznek. Az épület a portával és a többi épülettel megfelelő szélességű és teherbírású belső úthálózattal van összekötve. A belső szállítási útvonalak a „B" és az „A" épületek irányába rövidek.

Az épület funkciója szerint két fő feladatot lát el – egyrészt kiszolgálja a komplexum karbantartási, üzemeltetési, raktározási igényeit, valamint teret ad ezen funkciók dolgozói számára szükséges adminisztratív és szociális ellátásához kialakított helyiségeknek. Az épület kubatúráját a nagy terek – raktározás-műhelyek – tér és területigénye alapján határoztuk meg. Az épület egyik oldalán ezért 5,67x16,2m-es raszterre szervezett minimum 8,0m belmagasságú térsort alakítunk ki, melyeket a technológiai igényeknek megfelelően osztunk további helyiségekre.

A másik hossz-oldalon egy 6 m-es sávban két szinten kapnak helyet a cellás helyiség-csoportok. Az öltözőket, vizesblokkokat, irodatereket tartalmazó térsor egy folyosón keresztül kapcsolódik a műhelyek, raktárak tereihez. Az épület gyalogosan két bejáraton keresztül érhető el. Mindkét bejárat mellett lépcső és lift biztosítja a függőleges közlekedést. Az épületben külön recepció nem készül, kártyás beléptető rendszeren keresztül különböző jogosultságú és elérhetőségű területi egységek jelölhetők ki.

Ez az elvi térstruktúra a 17-19 tengelyek közti területen annyiban módosul, hogy ott a B-C tengelyek közti területet egy osztófödémmel kétszintes kialakításúnak terveztük, mert a hulladékkezelés, tárolás terei nem igénylik a nagy belmagasságot, így felette tudtuk a gépészeti tereket elhelyezni.
A gépészeti berendezések beszállítása és cseréje részben a 2. bejáratnál kialakított, nagyméretű és teherbírású teherlift segítségével megoldott. A műhelyek, raktárak, tárolók a dél-keleti homlokzat felőli udvartérről ipari kapukon át nyílnak. Mind a nagy belmagasságú terek, mind a cellás funkciók számára tervezett térsor olyan szerkezeti kialakítású épületbe kerül, mely flexibilisen igazítható a technológia későbbi bármely igényéhez.

Az épület maga nem bővíthető, de a belső elrendezés változtatásával a funkcionális arányok későbbi módosítása a pillérvázas szerkezet révén megoldható. A nagy tereket elválasztó falaknak tartószerkezeti szerepe nincs, így a műhelyek, raktárak mérete bizonyos határok közt szintén módosítható. Az akadálymentesítést az irodaterületeken biztosítjuk. Várhatóan a műhelyekben, raktárakban mozgáskorlátozottak nem dolgoznak, az irodai helyiségek ellenben mindkét szinten akadálymentesen elérhetőek. Szintenként biztosítunk akadálymentes WC-t. A lépcsők fellépő magassága, a lépcsőkarok hossza megfelel az OTÉK előírásainak. Mindkét lépcső mellett lift lesz, mely kerekesszékkel is használható.

Az épületszerkezetek gondos megválasztásával a hőveszteség alacsony szinten tartható, ezt a választott szerkezeti megoldások biztosítják. A tetőre tervezett solar rendszerek, valamint a levegős hőszivattyús rendszer megújuló energiát hasznosítva biztosítja az üzemelés energiafelhasználásának tekintélyes részét. A felhasznált építőanyagok korszerű, részben újrahasznosított anyagokat is alkalmazó gyártmányokból lettek kiválasztva.

Szőkedencsi Géza