Épülettervek/Középület

Első fecske, vagy rés a pajzson? - török pályaterv a Magyar Zene Házára

1/9

Madártávlati nézet, forrás: Ziya İmren Architects

?>
Madártávlati nézet, forrás: Ziya İmren Architects
?>
Látványterv, forrás: Ziya İmren Architects
?>
Látványterv, forrás: Ziya İmren Architects
?>
Látványterv, forrás: Ziya İmren Architects
?>
Látványterv, belső tér, forrás: Ziya İmren Architects
?>
Helyszínrajz, forrás: Ziya İmren Architects
?>
Ábrák, forrás: Ziya İmren Architects
?>
Alaprajz (+0.00 szint), forrás: Ziya İmren Architects
?>
Alaprajz (+4.00 szint), forrás: Ziya İmren Architects
1/9

Madártávlati nézet, forrás: Ziya İmren Architects

Első fecske, vagy rés a pajzson? - török pályaterv a Magyar Zene Házára
Épülettervek/Középület

Első fecske, vagy rés a pajzson? - török pályaterv a Magyar Zene Házára

2014.07.22. 13:14

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Ziya İmren, Mehmet Şefik Yasavul

Vélemények:
1

Magyar Zene Háza (Múzeum Liget) pályaterve

URL:
Ziya İmren Architects

Tervezés éve:
2014

Bruttó szintterület:
9154 m2

Stáblista

Közreműködő építészek: Kıvılcım Duruk, Çağatay Akbaş
Látványterv: Vizarch.Cz

Dosszié:

Letölthető dokumentumok:

Miközben - úgy tudjuk - a "hatos élbolyt" már kiválasztották a Múzeum Liget II. fordulójába való továbbjutásra, az első fordulóból egy darab tervlapot sem láttunk. Eddig! Egy török építészirodának a Magyar Zene Házára beadott pályamunkája publikálásra került egy nemzetközi építészeti blogon. 

Az ankarai székhelyű Ziya İmren Architects építésziroda a Liget Budapest tervpályázat keretében a Magyar Zene Házára adott be pályamunkát. Legalábbis a jórészt Törökországba tervező építészeknek ezt a tervét a tette közzé tegnap az archdaily.com az alábbi, a műleírásból idézgető szöveggel.

Alaprajz (+0.00 szint), forrás: Ziya İmren Architects
8/9
Alaprajz (+0.00 szint), forrás: Ziya İmren Architects

Az építészeti megközelítés Liszt és Bartók úttörő komponálási módszerein alapult. „A tematikus inspirációt elsősorban a szimfonikus művek klasszikus felépítésének átírása jelentette egy összművészeti alkotásba." - írják. A helyszín a budapesti Városliget, egy közpark, természeti környezet, amelyet fák határoznak meg, és amely így az építészeti szerkesztésre is hatással volt. Az épület csatlakozik a leendő múzeumi negyed fő gyalogostengelyéhez, amely a Fotómúzeum és a Magyar Építészeti Múzeum által dominált térségtől húzódik az új Nemzeti Galéria és a Ludwig Múzeum épületéig. Ez a tengely a parkon túl a városszövethez is kapcsolódik.

Helyszínrajz, forrás: Ziya İmren Architects
6/9
Helyszínrajz, forrás: Ziya İmren Architects

A látogatókat publikus, fél-publikus és zárt terek sorozata vezeti a belső csarnokba, amely a fő elosztó-zónája a leendő épületnek. Az építészek szerint „ezt a kiállítóterek funkcionális elemei veszik körbe, és közeli kapcsolatban van a félig nyitott előadások, performanszok befogadására kitalált térrel, amely a telek bal felső sarkában helyezkedik el. A kapcsolat a struktúra és az itt álló nyárfák között szintén poétikus, ugyanis az épület kiterjedését ezek helyzetének figyelembevételével határoztuk meg. A fák olyanok mint egy finom tüll kendő, amelyek hol takarják, hol láttatják az építészeti tereket és tömegeket."

Látványterv, forrás: Ziya İmren Architects
2/9
Látványterv, forrás: Ziya İmren Architects

Budapest atmoszférája a belső térben is megjelenik a természetes fény segítségével, amely a tömegeken keresztül megtalálja útját a terekbe. A meghatározó térbeli hangsúlyokat úgy terveztük meg, hogy egy jól tagolt belső teret hozzunk létre úgy, hogy a tér minden meghatározó eleme észlelhető legyen minden érzékkel. Szagolhatod, érintheted, láthatod az emberalkotta erdőt, és érezheted a zene szellemiségét. Ez épület a magyar zene burkává, fészkévé, otthonává válik ez által."

Madártávlati nézet, forrás: Ziya İmren Architects
1/9
Madártávlati nézet, forrás: Ziya İmren Architects

A legfőbb építőanyag „a rétegelt fa, amellyel természetes hatású belsőt hoztunk létre, azzal a céllal, hogy előhozzuk az szerves kapcsolatot az ember teremtette erdő és a létező nyárfák között. A zöld építőanyagokat teljesen megújuló forrásokból szerezzük be, melyet a legkisebb energiafelhasználással lehet előállítani. Természetes szigetelő tulajdonságai másrészről szintén energiatakarékos megoldást jelentenek az épület használata közben is."

Ábrák, forrás: Ziya İmren Architects
7/9
Ábrák, forrás: Ziya İmren Architects

Az inspirációkra való hivatkozás egyetlen erős érvvel alátámasztható: a természetet bele akartunk vinni az építészeti megoldásba, és úgy szervezni azt, hogy igazodjon a fennálló fákhoz, amivel megőrizhető a Városliget természetes hangulata. A parknak ez a fajta romantikus természetessége, és a Mezőgazdasági Múzeum épületének ritmusosan váltakozó magassága voltak a fő ihletadók saját épületünk megformálásakor."

Szöveg és képek: archdaily.com
Fordítás: Kelecsényi Kristóf

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2014.07.25.
05:45

Ez a terv miért pont a "zene" háza?  Egy elmélyülést kívánó művészeti ág kultikus helyeként miért is csupa üveg kívül-belül mindene? Tagolt, mégis szinte egyterű, zsibongásra termett belső világa miként is segíti a zene művelését és befogadását? Másrészt miért pont Magyarországon, a Városligetben és Liget pont e pontján volna fontos ezt a tervet megépíteni (és mondjuk nem Helsinkiben, mondjuk a sziklatemplom mögött vagy nem Gyöngyöspatán, mondjuk a szőlőben)?

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk