Nézőpontok/Vélemény

Ember vagy beton? – közösségi és projektorientált városfejlesztés

1/9

fotó: MUT

?>
fotó: MUT
?>
fotó: MUT
?>
fotó: MUT
?>
fotó: MUT
?>
fotó: MUT
?>
fotó: MUT
?>
fotó: MUT
?>
fotó: MUT
?>
fotó: MUT
1/9

fotó: MUT

Ember vagy beton? – közösségi és projektorientált városfejlesztés
Nézőpontok/Vélemény

Ember vagy beton? – közösségi és projektorientált városfejlesztés

2014.05.21. 07:29

Nagy érdeklődés kísérte a május 15-én megtartott Országos Urbanisztikai Konferenciát, amelyet idén 20. alkalommal rendeztek meg. A konferencián adták át az urbanisztika két rangos díját is: az arra érdemes települések átvehették a Hild János-díjat, illetve a Köztérmegújítási Nívódíjat.

A „közösségi tervezést közüggyé kell tenni" – hangsúlyozta Salamin Géza, a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnöke felvezető beszédében, és ez a gondolat a délelőtt egyik kiemelkedő motívumaként kísérte végig a konferencia első szekciójában az előadásokat. Az ilyen akciókban aktív szerepet játszó fiatal urbanisták mutatták be tevékenységüket, mint a szakma jövőjének lehetséges megközelítés, hiszen az urbanisztikának ez a most formálódó ága a közösségi kertekkel, zöld udvarokkal, alulról építkező akciókkal, üresen álló üzlethelyiségek újratöltésével a pénzszűkében egyre nagyobb figyelmet kap a városok élhetőbbé tételében. Lendületes előadásaikban a közösségi városfejlesztés számos megközelítését ismertették, rávilágítva mind a napjainkban elterjedt smart city okos és digitális aspektusaira, mind a közösségi részvétel fontosságára a városmegújító programokban.

Az urbanisztika új irányzatain belül Szabó Gyöngyvér, a KÉK kutatója mutatta be a Lakatlan projektet, amely Budapest épületeinek közösségi célú hasznosítására fekteti a hangsúlyt, és az említett épületek kihasználatlansága ellen küzd.

fotó: MUT
4/9
fotó: MUT

Horváth Dániel, a RÉV8 Zrt. projektvezetője szintén az alulról jövő kezdeményezések felkarolásában látja az urbanisztika jövőjét: a városmegújító programok keretein belül zöld udvarok kialakítását és a közösségi részvétel fellendítését valósították meg. Példaként említette a konferencia helyszínét, a budapesti Kesztyűgyár Közösségi Házat, amely méltón szimbolizálja mindazt a közösségben rejlő erőt, amelyet egy közösségi tér nyújthat. Kukucska Gergely egyebek mellett a Duna partjainak a használatba vételét célzó VaLyó projekt részeként az egykori reptéri kisbuszból átalakított mobil szaunát mutatta be.

A délután a jelentős beruházásokra alapozó városfejlesztés jellegzetes eseteről szólt.. A győri Audi gyár városfejlesztésre gyakorolt hatásait Révi Zsolt, Győr főépítésze ismertette, a 4-es metróról pedig Erő Zoltán, a Palatium Studió vezető tervezője tartott előadást, aki kiemelte, hogy az újonnan elkészült metró legfontosabb hozadéka a gyalogosok által használt terek bővülése, amely szorosan összefügg az említett közösségi terek fejlesztésével. A konferencia - a nevében szereplő - kaleidoszkopként mutatta be az urbanisztikát rávilágítva a jövőbeli megközelítésmódokra, amelyek a városfejlesztés szempontjából igen ígéretesnek mutatkoznak.

fotó: MUT
7/9
fotó: MUT

A nap folyamán a szakma két rangos díjának átadójára is sor került, ahol az arra érdemes települések átvehették a Hild János-díjat, illetve a Köztérmegújítási Nívódíjat. A konferencia előadói, és a díjnyertes városok képviselői egyetértettek abban, hogy a városok, települések fejlesztésében sokkal inkább a helyi igényekre alapozott, közösségi részvétellel szervezett kisebb beruházások összehangolt sorozatáé a jövő, mint az esetenként többszáz milliárdos nagyberuházásoké.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk