Közélet, hírek

Építészet- és építésügy kutatási eredmény: tervtanácsi rendszer

1/4

Feleletválasztós kérdések értékelése

?>
Feleletválasztós kérdések értékelése
?>
Feleletválasztós kérdések értékelése
?>
A tervtanácsi rendszerről beérkező, 129 szabadsoros vélemény tematikus csoportosítása
?>
1/4

Feleletválasztós kérdések értékelése

Építészet- és építésügy kutatási eredmény: tervtanácsi rendszer
Közélet, hírek

Építészet- és építésügy kutatási eredmény: tervtanácsi rendszer

2012.04.23. 13:14

Amíg a feleletválasztós kérdések alapján az derül ki, hogy a megkérdezettek közel fele [48%] a tervtanácsok megerősítése és jogköreik kibővítése mellett foglalt állást, addig a hozzászólásokból az tűnik ki, hogy a tervtanácsok szubjektivitása miatt többnyire ezt kivitelezhetetlennek tartják.

Kutatási összefoglaló

Összességében elmondható, hogy a kérdőív feleletválasztós kérdéseit a megkérdezettek fele [51%] nem érezte kielégítőnek, ezért a szabadsoros rovatban írta le személyes tapasztalatait. A feleletválasztós kérdésekre adott válaszok és a hozzászólások között helyenként szembetűnő a véleménykülönbség. Amíg a feleletválasztós kérdések alapján az derül ki, hogy a megkérdezettek közel fele [48%] a tervtanácsok megerősítése és jogköreik kibővítése mellett foglalt állást, addig a hozzászólásokból az tűnik ki, hogy a tervtanácsok szubjektivitása miatt többnyire ezt kivitelezhetetlennek tartják. Még szembetűnőbb a hierarchikus tervtanácsi rendszerrel kapcsolatos véleménykülönbség. Míg a feleletválasztós kérdés kapcsán a válaszadók 58%-a tartja szükségesnek, a hozzászólások között elenyésző volt azok száma, akik a hierarchikus rendszer mellett érveltek.

 

infografika:perika 

Utoljára ki kell emelnünk egy fontos részletet, amelyet a statisztikában nem emeltünk ki, de többek által is említett fontos észrevétel, hogy a tervtanácsi rendszer jelentősen lelassítja az engedélyezési folyamatot. Tulajdonképpen senki sem finanszírozza a tervtanácsi vélemény alapján keletkező plusz tervezői munkát, ez a kockázat a tervezőé. Ugyanakkor a zsűri véleménye mögött nincs felelősségvállalás és nincs kockázat. Ez a felelősség aszimmetria a tervező kiszolgáltatottságát eredményezi és melegágya a különféle torzulásoknak, hovatovább a korrupciónak is.

 

Feleletválasztós kérdések értékelése

 

 

 

A megkérdezettek jelentős többsége [84%] támogatja a tervtanácsi rendszert. A továbbiakban csak azoknak kellett a kérdésekre válaszolniuk, akik szerint fontos a tervtanácsi rendszer.

 

 

 

A válaszadók 10%-a nem támogatja, hogy a tervtanácsi vélemény bármilyen formában befolyásolja az engedélyezési eljárást. A többség viszont megosztott abban a tekintetben, hogy milyen mértékű legyen ez a befolyás. A megkérdezettek közel fele egészen drákói módszerekkel, szakhatósági szintre emelné a tervtanácsi véleményt, míg közel harmaduk szerint a tervtanácsnak csak tanácsadóként, egyeztetési és véleményezési jogkörrel kellene működnie.   

 

Feleletválasztós kérdések értékelése
1/4
Feleletválasztós kérdések értékelése

 

 

A zsűriköteles tervek körének meghatározásában mutatkozik a legnagyobb szórás. A megkérdezettek 38%-a szerint a jelenlegihez képest teljesen más kritériumok alapján kellene meghatározni a zsűriköteles tervek körét, kicsit több, mint ötödük szerint a jelenlegi szabályozás megfelelő. A válaszadók kisebb hányada [9%] határozottan szigorítana, míg közel harmada [29%] toldozgatná a jelenlegi szabályozást a kör bővítésével [14%] vagy éppen szűkítésével [15%]. A vélemények megosztottságán látszik, hogy ebben a kérdésben egyáltalán nincs kialakult álláspont.     

 

Feleletválasztós kérdések értékelése
2/4
Feleletválasztós kérdések értékelése

 

 


Talán nem véletlen a fenti kérdésre adott válaszok aránya sem: a megkérdezettek 72%-a, közel háromnegyede szerint szükség van konzultációs zsűrire az engedélyezési eljárást megelőzően. Ez a magasnak tekinthető arány azt is jelenti, hogy a szakmagyakorlók igénylik a munkájukkal kapcsolatos véleményeket.

 

 

 

A fenti ábrából viszont az is következik, hogy bár a véleményre igényt tartanak, más vélemény kérésének lehetőségét is igénylik. A válaszadók 58%-a szerint fontos, hogy a tervtanácsokat a fellebbezés lehetősége miatt hierarchikus rendszerbe szervezzék.

Összefoglalva a tervtanácsi rendszert elfogadta és szükséges tartja a szakma nagy része, de abban a tekintetben igen megosztott, hogy milyen befolyása legyen és mit – milyen terveket - értékeljen. A tervtanácsok véleményét fontosnak tartja, és kíváncsi is rá a szakma, de fontosnak tartja más, az adott tervtanácsi véleménytől eltérő vélemény megszerzésére is lehetőséget adó rendszer működését, viszont abban, hogy ez egy hierarchikus rendszer legyen vagy sem, már megosztottak a vélemények.

 

Szabadsoros hozzászólások értékelése [129 hozzászólás]

 

A tervtanácsi rendszerről beérkező, 129 szabadsoros vélemény tematikus csoportosítása
3/4
A tervtanácsi rendszerről beérkező, 129 szabadsoros vélemény tematikus csoportosítása

 

 

Az alábbiakban azokat a megjegyzéseket összegezzük, amelyeket a kérdőívet kitöltők a tervtanácsokkal kapcsolatos kérdéssor utáni szabadsoros rovatba írtak. A 252 válaszadó ~51%-ának hozzászólásai jelentősen árnyalják a képet, amelyet a kérdőív feleletválasztós kérdései alapján kaptunk. A szabadsoros vélemények összegzése alapján a tervtanácsokról 22 egyértelműen pozitív, sőt esetenként a tervtanácsok jogkörének kiszélesítését is támogató vélemény [17%] érkezett. 14 azok száma [11%], akik szerint egyáltalán nincs szükség tervtanácsokra. 11 hozzászóló [8%] úgy vélekedik, hogy a tervtanácsi rendszer a jelenlegi formájában használhatatlan, így velük együtt az elutasítók tábora majdnem azonos az elfogadókéval, sőt kicsit meg is haladja azt [19%].

A két szélső érték között az összeshez viszonyítva a válaszadók ~32%-a a tervtanácsi rendszerrel kapcsolatban gyakorlati tapasztalatok alapján leszűrt, sokszor nagyon is éles kritikát fogalmaz meg. Első helyen a tervtanácsok szubjektivitását kifogásolták, a 129 hozzászólásból ezt kiemelkedően sokan, 63-an említették. Problémás a tervtanácsok elöregedő személyi összetétele, a zsűritagok felkészületlensége, s leginkább a helyi tervtanácsok esetében hiányolják a szakmai kompetenciákat, és azt is kifogásolták, hogy a tervtanács nem a zsűritagok helyszíni tervezői ötletelését kellene, hogy jelentse. Viszonylag kevesen, összesen 8-an említették, hogy szakmai tekintély alapú tervtanácsokat szeretnének, de a véleményekből egyértelműen kiderül, hogy kiemelten fontosnak tartják a zsűritagok összeférhetetlenségi szabályainak lefektetését.

Összesen 26-an [20%] említették, hogy alaposan át kellene gondolni a zsűriköteles tervek körét, 25-en a településképet meghatározó és/vagy nagyobb, jelentősebb épületek tervezése során felmerülő kérdésekben a tervtanácsok valóban tanácsadói szerepét helyezték előtérbe azzal, hogy a tanácsadást a program és a körülmények alaposabb ismeretében, a tervezési folyamat korábbi szakaszára kell tenni. 8-an a tervtanácsi és főépítészi rendszer összehangolását szorgalmazták. Többen kifogásolták, hogy olyan kicsi tervezési feladatokkal is tervtanácsok elé citálják őket, amelyek főépítészi hatáskörben is elintézhetők lennének.

A vélemények (és tapasztalatok) sokszínűsége és differenciáltsága mellett fontos megemlíteni, hogy összesen csak 3-an gondolják azt, hogy hierarchikus tervtanácsi rendszerre lenne szükség. 4-en említették, hogy kapjanak mind a helyi közösségben, mind pedig a szakmai közösségben nagyobb nyilvánosságot a tervtanácsok, és ugyanennyien kifogásolták azt, hogy a tervtanácsi vélemények súlytalanok, illetve a tervtanácsokban az építtető szempontjait is meg kellene hallgatni, de a szubjektivitással kapcsolatos kritikák között is elhangzott, hogy a tervekben sokszor olyan dolgokat kifogásol a zsűri, amelyek az építtetői igényekből adódnak. 5-en említették a tervtanácsok szabályozási problémáit, 3 vélemény szerint az újszerű, progresszív tervek helyett a középszerűeknek van nagyobb esélyük az elfogadásra, 2-en pedig a tervtanácsok külső, nem szakmai befolyásoltságát  nehezményezték.

 

infografika:perika 

Az elemző észrevételei

A véleményekből világossá válik, hogy a tervtanácsi rendszer elfogadott, de jelentős átalakításra szorul. A jelenlegi rendszer leválasztja az építészeti minőség kérdését a jogosultság kérdéséről, és annak – elkerülhetetlenül szubjektív és helyi szintekre leosztott - megítélését magához rendeli. Az építészeti minőség javítása mint cél, a jelenlegi rendszeren belül nehezen abszolválható a szakma által is kiemelten kritizált, szubjektív struktúrák miatt. A szigorúbb szabályozás nem jó megoldás, mert az a teljes rendszeren nem vihető keresztül újabb torzulások nélkül. A minőséget annak lehetősége teremti, nem a még szigorúbb szabályozás.

A főépítészi rendszerrel összehangoltabb, szimmetrikus, párbeszéd alapú, valóban tanácsadói funkciókat betöltő rendszer a felmérésben résztvevők jelentős, bár kisebbségben maradó hányada szerint hatékonyabb lenne. Az építészeti minőség biztosítása érdekében más rendszerek felülvizsgálatára, illetve az azokkal való kölcsönös együttműködésre van szükség (oktatás, jogosultsági rendszer), továbbá pontosan meg kell határozni a zsűriköteles tervek körét – azok léptékét és jelentőségét.

Messze nincs annyi jó építész az országban, mint amennyi (vezető) tervezői jogosultsággal rendelkezik, és a tervtanácsi intézményt elsősorban a rossz, átgondolatlan és tehetségtelen tervek miatt kell fenntartani. Ha a (vezető) tervezői jogosultság megszerzése az építészeti minőséghez kötődne, akkor tulajdonképpen a tervtanács drága intézményrendszerére a jelenlegi formában nem lenne szükség, azt a főépítész és/vagy a tervező által felkért, pár főből álló szakmai testület - a kezdetektől követve a tervezési feladatot – hatékonyan el tudja látni. Mindazonáltal a tervező és a konzulensek (zsürorok) közötti felelősség-szimmetria, s az ebből következő tiszta, transzparens folyamat is megvalósítható. A tervtanácsi rendszer értelmes fejlesztésének a feltétele tehát a jogosultsági rendszer átalakítása (amelyben most az elért építészeti minőségnek nincs különösebb szerepe, helyette az iskolai végzettség és a továbbképzések során megszerzett kreditpontok számítanak).

Kiemelt szakmai és közösségi érdek, hogy a tervezők tehetség és teljesítmény alapján szerezzenek maguknak piaci előnyöket (jogosultságokat), és ebben a kérdésben a szakma (saját érdekében) nem szabad, hogy az építészeti minőségtől független (pl. nepotista) alkukat kössön. A piac megtisztítása és a vonal(ak) meghúzása az építészeti minőség javításának egyetlen logikus módja lenne legfőképpen akkor, amikor a piac beszűkül és árverseny alakul ki a szereplők között. A negatív árverseny spirálja egyébként a piac összeomlását vetíti előre. A jogosultsági rendszer teljes újragondolása nélkül tehát a tervtanácsok intézményét nem lehet hatékonyabbá, olcsóbbá és célirányossá tenni.

 

 


Az összefoglaló az epiteszforum.hu által indított „Építészet és építésügy" című, 2011.10.11 – 2011.12.12 közötti internetes, anonim közönségkutatás alapján készült. A kérdőívre a két hónap alatt összesen 252 válasz érkezett a szakmagyakorlók köréből. Az elemzést és értékelést Pásztor Erika Katalina DLA (epiteszforum.hu) végezte.

Alább letölthető az összefoglaló és külön az összes beérkezett szabadsoros vélemény *.pdf formátumban. Készítettünk infografikákat is, amelyeket *.jpg és *.pdf formátumban is csatoltunk.

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk