Építészeti akusztika a gyógyításban

Az egészségügyi épített infrastruktúrára az utóbbi időben a SARS-CoV-2 járvány kapcsán a szokásosnál is nagyobb figyelem irányul. Az új kórházak építése és a meglévők korszerűsítése során a közelmúltban megjelent új akusztikai szabályozás miatt már itthon is szükséges, hogy akusztikai tervezés történjen a kórházak teljes területét érintően. A következőkben bemutatjuk, hogyan valósult meg mindez a budapesti Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet két új tömbjének tervezésekor.

Az egészségügyi létesítményekben, különösen a fekvőbeteg-szakellátásban a gyógyulási folyamat a nyugodt pihenés lehetőségével is összefügg. Számos nemzetközi vizsgálat megmutatta, hogy a jobb pihenési körülményekhez a zajmentesség primer módon járul hozzá, a jobban pihenő beteg pedig potenciálisan gyorsabban gyógyul, kevesebb gyógyszert fogyaszthat és hamarabb elhagyhatja az intézményt, ami - hasznos mellékhatásként - rendszerszintű gazdasági előnyökkel is jár. Adatokkal alátámasztott kutatási eredmény az is, hogy még a kipihent kórházi orvosok és szakszemélyzet koncentrációs szintjét is jelentősen befolyásolják az akusztikai munkakörülményeik: a nővérek például nehezebben tudnak fejben tartani lényeges gyógyszerezési vagy betegellátási információkat, ha közben magas a háttérzaj szintje a folyosón, a nővérpultnál, vagy a pihenőben. A maszkban végzett műtéti beavatkozások és a különféle gépek hangjai eleve nehezítik a beszéd érthetőségét, de ha eközben még a műtő is cseng-bong, nehezebb egymást érteni. Egy rehabilitációs medencénél egy idős beteg kevésbé fogja érteni az elvégzendő gyakorlatokat, ha a medencetér hangosan csobog, döng, még akkor is, ha esetleg a hallása ép. Más helyeken pedig éppen a beszéd érthetetlensége, a diszkréció lenne a fontos: egy gyógyszerkiadónál vagy vizsgálati helyzetben különösen érzékeny betegadatok és másokra nem tartozó magánjellegű információk cserélnek szóban gazdát, és igen gyakori, hogy ez messzebbre is elhallatszódik, mint szükséges. Ma már egyértelmű, hogy számszerűsített követelmények mellett számításon alapuló akusztikai méretezés nélkül nem lehet korszerű kórházakat létesíteni, és az akusztikai tervezés a kórtermen és a műtőn belül és kívül is hangsúlyosan jelen van. A fenti példák pedig a bizonyíték alapú tervezés tünetei, amikor is az adott tervezési célkitűzésnek számszerűen is mérhető és reprodukálható hatása, vagyis tudományos alapja van.

A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet a hazai gyermekgyógyászat egyik legfontosabb ellátási és módszertani központja. Az intézmény több mint 100 éves múltra tekint vissza. A kórházat a következő néhány évben két új épülettel tervezik bővíteni, ennek akusztikai tervezési feladataira kaptunk megbízást.

Egy kórház akusztikai tervezésénél igen sok szempontot kell egyszerre összehangolni két rendező elv mentén: néha a hangért, máskor a hang ellen kell tervezni. Van, ahol csökkenteni kell a zajt, magas hangszigetelést és beszédérthetőséget kell biztosítani és követelményeket kell meghatározni ott is, ahol esetleg a szabályozás ma még hiányos, míg máshol éppen a beszéd diszkréciója fontos és meg kell engedni, hogy zengőbb terek jöjjenek létre, hogy a beszéd érthetősége csak a két beszélő közvetlen környezetében legyen biztosított. A feladat megkívánja, hogy a legmodernebb módszereket, eszközöket és anyagokat alkalmazzuk a tervezés során, ugyanis a kórházak túl hosszú időre épülnek ahhoz, hogy elavult eszköztárral közelítsünk a feladathoz.

A kórházi akusztikai kialakítás számos más akusztikai tervezési projekthez hasonlít, azonban vannak lényeges eltérések, különösen az anyaghasználatban. A helyiségek bizonyos köre, például a kórtermek hasonlítanak egy szállodai szobára, miközben más helyiségek - például a referálók - inkább egy iroda kialakítására emlékeztetnek. Azonban nem szabad eltekinteni attól, hogy a kórházakban a fokozott tisztíthatósági és higiéniai követelmények miatt speciális hangelnyelő burkolatok alkalmazása szükséges. További lényeges sajátossága a kórházi akusztikai környezetnek a rendkívül sok multifunkciós helyiség, melyek közül az egyik legkézenfekvőbb példa talán a folyosó, ami egyszerre lát el váró, beteghívó és közlekedő szerepkört is, miközben ezek akusztikai szempontból eltérő igényeket testesítenek meg. Ezeket megfelelő lokális tervezési módszerekkel és térszerkesztéssel lehet megoldani, optimalizációs akusztikai méretezési feladatként. A várónak és a közlekedőnek csendesnek, csillapítottnak kell lennie, ami növelt beszédérthetőséget kíván, ugyanakkor a beteghíváskor nem szeretnénk mások betegadatait hallgatni, vagy a miénket kéretlenül megosztani, ami pedig csökkentett beszédérthetőségi igényt jelent - és miközben ezek a nyilvánvaló akusztikai feladatok minden kórházi projektben megvalósítandók, Magyarországon jelenleg nincs olyan kórházépítési szabvány vagy jogszabály, ami világossá tenné, hogy pontosan milyen akusztikai megoldásokat és burkolatokat szabad például ilyen környezetben biztonsággal alkalmazni. Ezért sokszor külföldi példákhoz és szabványokhoz kell nyúlunk.

A szélessávú (a közepes és a magas hangtartományban hatékony) hangelnyelő burkolatok általában valamilyen porózus vagy szálas anyagból készülnek. Ezeket a rendszeres tisztíthatóság érdekében valamilyen hangáteresztő polimer alapú anyaggal vonják be. A polimereket azonban a mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, stb.) degradálják vagy károsítják, melyet minősítő vizsgálatokkal lehet értékelni (pl. MSZ EN ISO 846:2019). Számos létesítmény megköveteli azt is, hogy bizonyos helyiségekben a levegőtisztaság kontrollált legyen, ennek érdekében pedig az alkalmazott burkolatok számára előírás a megadott méretű részecskék adott időn belüli távozása az anyagból (ilyen ún. tisztaszobákat pl. MSZ EN ISO 14644 szabványcsalád tárgyal). Megint más helyeken pedig olyan hangelnyelő szálas anyagra van szükség, ami képes tartós légnyomás-különbséget megtartani a két oldalán, miközben ez első ránézésre lehetetlennek tűnik. Mindezek tehát olyan szempontok, melyre csak speciális építőanyagok alkalmasak és sem hangversenytermekben, sem irodákban nem találkozik vele az akusztikai tervező.

A gyermekkórháznál különlegesen fontos szempont volt a barátságos belsőépítészeti kialakítás, ezért az akusztikai tervezést a belsőépítészeti szakággal összhangban, a funkcionalitás és esztétika általuk történt biztosítása mellett számszerűleg méretezetten végeztük. A belsőépítészeti installációkba a megfelelő helyre és mennyiségben írtuk elő a hangelnyelő burkolatok alkalmazását, továbbá különféle hangelnyelő álmennyezeti és falburkolati rendszerek kerültek a tervekbe szinte az épület egészében. Az álmennyezeti elemeket olyan anyagokból választottuk ki, melyek vegyszeres vízzel rendszeresen moshatók és fertőtleníthetők, és olyan anyagokkal vannak kezelve, melyek a fertőzést és a port is taszítják. Az akusztikailag szükséges helyen és mennyiségben ütésálló hangelnyelő falburkolatok elhelyezését írtuk elő azoknál a helyiségeknél, ahol ilyen igénybevételre számítani lehet. A kórtermekben pedig a mennyezeti hűtő-fűtő rendszerbe integrált hangelnyelő anyagot terveztünk, melyek segítségével nem volt szükség a gépészeti tervezésben és az akusztikában a két terület rovására keresni a kompromisszumot.

Az intenzív osztályok rendszerint a szokásosnál is hangosabbak a magasabb műszerezettség miatt: így itt szigorúbb teremakusztikai előírásokat alkalmaztunk a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően. A folyosói terek komplex geometriáját és akusztikai igényeit számítógépes modellező eszközökkel terveztük, mert ezekben a helyzetekben a hagyományos eljárások - képletek és táblázatok - már nem kellően pontosak.

A B épület tetején egy heliport is helyet kap, mely egyértelműen igen erős lokális zaj- és rezgésterhelést jelent az épületnek, ám funkciója elengedhetetlen. A heliport alatt pedig fekvőbeteg-ellátás zajlik, így a nyílászárók léghanggátlási követelményeit eszerint kellett meghatározni. A heliport rezgésszigetelése egyedileg méretezett elasztomer alátámasztásokon úsztatott szerkezettel történik, melyet a leszállópályát leggyakrabban igénybe vevő légijárművek típusaihoz méreteztünk.

A C épületben multifunkcionális rendezvényterem, étterem és konferenciahelyiség is helyet kapott, ahol kifejezetten a beszédérthetőség optimalizálása volt a legfontosabb  tervezési feladat. Az épület legfelső emeletén lévő fedett sportcsarnok esetében pedig a rendeltetésszerű használatból adódó zaj csökkentése.

Az akusztikai tervezés ma már szinten minden épülettípusnál megjelenik, nem csak a hangversenytermek és stúdiók privilégiuma. A kórházaknál kiemelt szerepet játszik a zaj csökkentése és a megfelelő teremakusztikai kialakítás és ma már nemcsak remélni, hanem számolni is lehet azzal - és számolni is kell azért -, hogy csendes kórházaink és nyugodt gyógyulási körülményeink lehessenek.

 Huszty Csaba, PhD, akusztikai tervező, Entel

Generál Építésztervező:
 "A" Stúdió ´90 Kft. 
Tenkely Szabolcs
Sztojka Gábor
Koós Marianna

Belsőépítészet:
Studio FIFTI 
Paller Eszter
Paunoch Renáta

Akusztika:
Entel Acoustics
Huszty Csaba
Illy Tamás
Mészáros Melinda
Fábián Áron

Az Akusztika tematikus hét szerkesztője Kaincz Orsolya.