Épülettervek/Tervpályázat

Fókuszban az elveszített természetorientált szemlélet – az Építész Stúdió terve a Tata Szíve pályázaton

1/13

Az Építész Stúdió terve a Tata Szíve országos tervpályázatra

?>
Az Építész Stúdió terve a Tata Szíve országos tervpályázatra
?>
Tata XVIII. századi látképe Matthaus Merian metszetén. Forrás: Építész Stúdió
?>
Uradalmi konyhakert a tervezési terület helyén anno. Forrás: Építész Stúdió
?>
Madártávlati kép a Várkanyar és a Várárok területéről. Forrás: Építész Stúdió
?>
Az új főtér vásári, koncert- és hétvégi használata. Forrás: Építész Stúdió
?>
A főtér menti föveny fölé magasodó vár képe. Forrás: Építész Stúdió
?>
Csónakázás a várárokban. Forrás: Építész Stúdió
?>
A várárkot és a főteret összekötő fövenyt laza sétányok szövik át. Forrás: Építész Stúdió
?>
A művelődési ház új teteje alá költözik be a gyerek és a felnőtt játékterek szabadon variálható világa. Forrás: Építész Stúdió
?>
A művelődési ház új fedése alakítja ki a minden szintet összefogó rendezvényteret is. Forrás: Építész Stúdió
?>
A rendelőintézet kiegészítésével az étterem és szálló üvegházzal bővül. Forrás: Építész Stúdió
?>
Szabadidő- és látogatóközpont. Forrás: Építész Stúdió
?>
A főteret a város felől az étterem és a színház nyitott előterei fogják közre. Forrás: Építész Stúdió
1/13

Az Építész Stúdió terve a Tata Szíve országos tervpályázatra

Fókuszban az elveszített természetorientált szemlélet – az Építész Stúdió terve a Tata Szíve pályázaton
Épülettervek/Tervpályázat

Fókuszban az elveszített természetorientált szemlélet – az Építész Stúdió terve a Tata Szíve pályázaton

2021.07.09. 10:32

Projektinfó

Földrajzi hely:
Magyarország, Tata

Építészek, alkotók:
Fialovszky Tamás, Kenéz Gergely, Szántó Hunor Albert

Cég, szervezet:
Építész Stúdió

Vélemények:
1

Tata Szíve építészeti tervpályázat

URL:
www.epstudio.hu/

Tervezés éve:
2021

Stáblista

Fialovszky Tamás

Kenéz Gergely

Szántó Hunor Albert

Tata legnagyobb urbanisztikai erénye, hogy az épített és a természeti környezet szoros szimbiózisban él együtt, azonban a tervezési területen jelenleg a természeti értékek háttérbe szorultak. A harmónia helyreállítása érdekében a víz által éltetett természetes adottságokat kell újra felfedezni a helyszínen - vallják az Építész Stúdió pályamunkáját elkészítő tervezők. 

A bírálóbizottság zárójelentésének részlete:

"A terv több félreértést, tévedést tartalmaz. Hiba a külső várfal teljes elbontása és a várárok szinte tóvá alakítása. Ez feloldja a történeti vár érzékelhetőségét és túlzóan beavatkozik a történeti vízrendszerbe. A vízfelület fölé nyúló stégek inkább üdülő hangulatot sugároznak, mint egy kisvárosi központ terét. (...) A terv semmibe veszi a történelmi hagyományokat a várból színpadi hátteret képezve, nem kapcsolódik a városszerkezetbe, eltünteti a művelődési ház építészeti karakterét, léptékváltással megöli a kisvárosi hangulatot, mindezekkel nem szolgálja a kiíró elképzeléseit."

A műszaki leírás részlete:

Tervezési alapgondolat 

Tata és Tóváros 1938-as egyesítését követően a második világháború megakadályozta a Váralja önálló városközponti karakterének kialakítását. Az azt követő időszakban természetellenesen ért össze a város két fele, és míg új, szervesen illeszkedő építészeti karaktert nem kapott a terület, ezzel párhuzamosan a korábban meghatározó természetközeli hangulatából sokat vesztett. Célunk egy olyan hosszú távú városépítészeti, táj- és környezetrendezési vízió felvázolása, ami az elveszített természet-orientált szemléletet helyezi előtérbe, és irányt adhat a környék jövőbeli fejlesztéseinek.

Madártávlati kép a Várkanyar és a Várárok területéről. Forrás: Építész Stúdió
4/13
Madártávlati kép a Várkanyar és a Várárok területéről. Forrás: Építész Stúdió



Tata legnagyobb urbanisztikai erénye, hogy az épített és a természeti környezet szoros szimbiózisban él együtt. Jelen állapotában a tervezési területen a két karakter egyensúlya felborult, a természeti értékek háttérbe szorultak. A harmónia helyreállítása érdekében a víz által éltetett természetes adottságokat kell újra felfedeznünk a területen, hogy Tata Szívében is az Élővizek városa legyen. Ehhez megfelelően kell megválasztanunk a felújítás során létrehozott építészeti karaktert is, amihez támpontot az egykor a területet meghatározó uradalmi konyhakertek üvegházai adhatnak. Ezek az építmények nem uralták környezetüket, térlehatárolásukkal nem állították meg, csak finoman tagolták az őket körülvevő tájat.

Uradalmi konyhakert a tervezési terület helyén anno. Forrás: Építész Stúdió
3/13
Uradalmi konyhakert a tervezési terület helyén anno. Forrás: Építész Stúdió



A területet átszövő csatorna- és érhálózat a mai városszövetben nem tölt be meghatározó szerepet. A vízfelületek sűrű jelenléte sokszor az utcaszinten elhaladva alig érzékelhető, a fizikai és vizuális kapcsolat gyenge, a vízfolyások vízhozama alacsony. Ugyanakkor a víz jelenléte rengeteg, egyelőre kiaknázatlan lehetőséget ad a városrész karakterének meghatározásában, a terület fejlesztésének és értéknövekedésének lehet katalizátora.

Ha a víz központi szerepét előtérbe helyezzük, egy gyalogos- és kerékpáros-központú, természetközeli városrész képe bontakozik ki, mely a társadalom minden osztálya és korosztálya számára értékes rekreációs területekkel tölti meg Tata Szívét.

Területalakítási, épületelhelyezési és építészeti koncepció 

A tervezés során a feladatkiírással összhangban a meglévő épületek szerkezetének megtartásában, újraértelmezésében gondolkodtunk. Ezt nem csak a megfogalmazott elvárások és a költséghatékonyság, de a környezettudatosság szempontjából is fontosnak tartjuk. Ennek fényében a meglévő épületek kialakult beépítéséből el nem vettünk, hanem azt vizsgáltuk, hol és miként egészíthető ki a két tömeg oly módon, hogy az a városképi és funkcionális elvárásokra egyaránt kézenfekvő megoldásokat nyújtson.

A településegyesítést követő világháború és politikai változások eredményeként a területrendezés és településstruktúra kialakulása során a várral szemben a környező városi léptékhez képest túlzó méretű épületek alkotják a Várkanyar mai határait. A művelődési ház és a rendelőintézet is túlnőtt a környezetén, ugyanakkor az eredeti építészeti megfogalmazás is tett kísérletet a tömegek tagolására. Az átalakítás során ezeket a meglévő építészeti határvonalakat - melyek egyszerre szerkezeti dilatációk is - kiaknázva hozunk létre határozottabb karakterváltásokat, melynek célja, hogy a téren ne kettő, hanem négy épület képe alakuljon ki. Ez összhangban van a tervezett épületek funkcionális tagolásával is, így a színház, szabadidőközpont, szálló és látogatóközpont sorakoznak majd egymás mellett.

Az épületek bővítésénél a funkcionális szempontokat tartottuk szem előtt. A szabadidőközpont és a művelődési ház tömege úgy egészül ki, hogy a függőleges közlekedő területek a megőrzött szerkezet jelentős átalakítása nélkül kialakíthatóak legyenek. A színház tömbjének teteje a városi tér irányába nyúlt túl, változatosan használható fedett városi teret képezve.

Szabadidő- és látogatóközpont. Forrás: Építész Stúdió
12/13
Szabadidő- és látogatóközpont. Forrás: Építész Stúdió



Az épületek között a városi rendezvénytér kialakításánál az egyszerű, könnyen és változatosan alakítható térhasználatra törekedtünk. Ezért a városi tér a környező dús zöldfelületek közé nyugodt tisztásként ül be, melyet a mindennapi használat bútorzatával laktunk be. A burkolt tér lehetőséget ad a terep adottságait kihasználó parkolólemez kialakítására, mely így központi helyen, mégis rejtve segíti a városközpont elérését. A városi tér a színház előtt kialakuló fedett rendezvénytér alá fut be, ahol kisebb, teljesen fedett események vagy nagyobb fesztiválok fedett színpada is elhelyezhető.

A terület tájépítészeti és környezetalakítási koncepciója

A természetközeli tájalakítás és vízközpontú tervezés legfontosabb eszközei a mesterségesen szabályozott vízszintek megemelése, az épített akadályok felszámolása, visszafogott, alárendelt, új épített és burkolt felületek alkalmazása és a dús, vízi növényzet hangsúlyozása voltak.

A területen az összes vízpart aktív bevonására törekedtünk, a megemelt vízfolyásokon keresztül új gyalogos kapcsolatokat létesítettünk, erősítve a terek átjárhatóságát. A legkarakteresebb beavatkozásunk, ahol a víz- és természetcentrikus szemlélet kibontakozik, a külső várfal elbontásának javaslata és a várárok vízszintjének emelése. Ezzel az átalakítással visszanyerjük a vár eredeti, szigetszerű képét, ahol a természetesen kialakuló mederből csak a várfal emelkedett ki épített határként. A város irányából a vízfelület jobban láthatóvá és megközelíthetővé válik, a vízparti föveny széles zöldfelülettel gazdagítja a városi rendezvénytér peremét. A vízfelület mentén magas vízi növényzet serkenti az élővilág aktivizálódását, melyben elemelt padozatokon alakulnak ki gyalogos sétaútvonalak. A várárok medre csónakázhatóvá válik, új perspektívát nyitva a műemléki környezetre, az aktív rekreációs lehetőségeket gazdagítva.

Csónakázás a várárokban. Forrás: Építész Stúdió
7/13
Csónakázás a várárokban. Forrás: Építész Stúdió



A Várkanyarból indul az Által-ér mentén javasolt gyalogos- és kerékpáros tengely, mely a város külső területei felé indulva hosszas vízparti kikapcsolódásra ad lehetőséget és összekapcsolja a már elkészült fejlesztéseket (az Által-ér menti kerékpárút külső szakaszait). A szintben elváló útvonalak és a városi tér kapcsolatát több, a különböző megközelítési irányokat fogadó ösvénnyel erősítjük. A természeti és épített területek határán tematikus játszótekereket alakítunk ki több korosztály számára a látogatóközpont szomszédságában. A legkisebbek mesés játékaitól a nagyobb gyerekek mozgásgazdag terein át a felnőttek kültéri edzőhelyei és kültéri sakkasztalaiig minden korosztály számára biztosítanak aktív időtöltést. A korlátozott erőforrásokat közösségi online időpont foglalási rendszerrel és a választék növelésével tehetjük mindenki számára egyenlően elérhetővé.

Szerk.: Nemes D. Nikolett

Vélemények (1)
SzJ
2021.07.10.
21:34

Az egyetlen terv javaslat, mely jó választ ad a probléma megoldására.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk