/ MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet
Nézőpontok/Vélemény

Néhány gondolat a budai Vár városképéről 1/2 – Roth János írása

1/5

A Vár déli szakaszának hajdani látképe. A Várszoknyát takaró zöld, a középkori városfalak, a kétemeletes barokk és klasszicista beépítés, a Palota hangsúlyos tömege. Forrás: Google

?>
A Vár déli szakaszának hajdani látképe. A Várszoknyát takaró zöld, a középkori városfalak, a kétemeletes barokk és klasszicista beépítés, a Palota hangsúlyos tömege. Forrás: Google
?>
A Dísz tér a Tárnok utcából. A Palota kupolája a látvány uralkodó motívuma. A Honvéd Főparancsnokság replikája indokolatlan lezárás a város és a Palota között. A kortárs újraépítés (pályázatok, Tervtanácsok 2008) kolonnáddal jó megoldás.
?>
A megépült Lovarda és Őrség épület zavaros városképe a Naphegy felől. A Palota mellék-épületei takarják el a Hunyadi-udvart és a hajdani zöld előtér mögötti középkori várfalakat. Forrás: Google
?>
Kilátás a Hunyadi-udvarról. A panoráma elépítésre került a Lovarda tetőidoma és a Kortina falra vezető Hauszmann-rámpa miatt. Az Oroszlános udvar és a zártnak tervezett Szt. György tér közötti tájképi átvezetés attrakciója megszűnt. Forrás: szerző
?>
Kissvábhegy, látkép a budai Vár felé nézve. Forrás: Wikipedia Commons
1/5

A Vár déli szakaszának hajdani látképe. A Várszoknyát takaró zöld, a középkori városfalak, a kétemeletes barokk és klasszicista beépítés, a Palota hangsúlyos tömege. Forrás: Google

Néhány gondolat a budai Vár városképéről 1/2 – Roth János írása
Nézőpontok/Vélemény

Néhány gondolat a budai Vár városképéről 1/2 – Roth János írása

2021.07.07. 18:15

A budai Várban folytatódnak a rekonstrukciós munkálatok, a folyamat pedig élénk vitát generál. Lapunk továbbra is szeretne felületet biztosítani a különböző nézőpontú, szakmailag megalapozott írásoknak, hogy minél több szemszögből számolhassunk be a várban zajló változásokról. Ma és vasárnap Roth János építész kétrészes írásával gyarapítjuk a témával foglalkozó cikkek sorát. 

 

1.

Az ÉF-ben, 2021.januárjában megjelent „Miért hallgatnak az építészek" c. írásomban utaltam a vári rekonstrukciók kapcsán városépítészeti szempontokra is. A cikkhez fűzött Szerkesztői üzenet a felvetett kérdésekről további vélemények közlését helyezte kilátásba. A TELEX közelmúltban lezajlott tanulságos sorozatán, és a Várkapitányság siker-orientált közlésein kívül alig találkoztam a témát érintő érdemi fejtegetéssel. Egyikük sem foglalkozott városépítés-esztétikai kérdésekkel. Ezekről szeretnék most értekezni, miután a funkcionális, emlékezetpolitika és a „replika" építészet – szakmát megosztó – kérdéseiben már többször véleményt nyilvánítottam. 

Kifogásolom a Hauszmann Program alapján, az 1987-ben Világörökségi címet szerzett terület látványának és városképi sziluettjének, tömegelosztásának megváltoztatását. Ugyanígy bírálom a Dísz tér és a Szt. György tér tervezett térkialakítását. Tehát városi terekről és városképről nyilvánítok véleményt.

Ez a véleményem részben abból táplálkozik, hogy a háború utáni beavatkozások sikeresen mutatták be a Vár történetének rétegzettségét a középkortól máig, akár jelentős kortárs épületek (Jánossy, Farkasdy, Virág, Reimholz művek) megépítésével, akár a műemlékvédelem eszközeivel (Rados, Gerő, Dragonits, Sedlmayer). Tudatosan szabadították meg az egész Várnegyedet a Monarchia részben romos díszleteitől, „lecsendesítve" ezeket a milleniumhoz köthető túlzások átszabásával. 

Másrészt a Köztársaság 1948-ig működő intézményei és a Közmunkatanács határozták el az amúgy romos tornyok, tetők, kupolák, két emeletnél magasabb épületek felesleges emeletei és egyes épületek visszabontását, továbbá a túlságosan mozgalmas historizáló, neobarokk és rokokó homlokzatok – beleértve a Palota homlokzatainak lecsendesítését és tömege hangsúlyának az új kupolával történő megerősítését. Ennek az eredménye a számunkra kedves sziluett, a Várszoknyára felkapaszkodó kertek és várfalak látványa, és mögöttük a józan, két-három szintes polgárváros és a méltóságteljes Palota.

A Vár déli szakaszának hajdani látképe. A Várszoknyát takaró zöld, a középkori városfalak, a kétemeletes barokk és klasszicista beépítés, a Palota hangsúlyos tömege. Forrás: Google
1/5
A Vár déli szakaszának hajdani látképe. A Várszoknyát takaró zöld, a középkori városfalak, a kétemeletes barokk és klasszicista beépítés, a Palota hangsúlyos tömege. Forrás: Google

Ez a folyamat a Várbazár helyreállításával és a nyugati Várfal sétány elindításával lezárult, hátrahagyva a Dísz tér és Szt. György tér végleges kialakításának nehéz problémáját. 

Granasztói-Polónyi: Budapest holnap 1959. skiccekkel illusztrált könyvéből idézek:

„A városkép szempontjából legfontosabbak a Várnegyed külső nézetei. A Mátyás templom tűszerű tornya … a Helyőrségi templom jellegzetes tornya. Kedvezőtlen azonban a Levéltár hatalmas épülettömege, holott a tornya már eltűnt … A nyugati oldalon a Palota romos melléképületei igen zavaros látványt nyújtanak.
A Szt. György tér nemcsak helyzete folytán fontos, nemcsak szép arányú tér, hanem a maga nemében szinte páratlan fekvésű. Egyik oldalán felnyílik a legszebb budapesti panoráma felé, másik oldalán – kisebb mértékben – megnyitható a hasonlóképpen nagyszabású látvány, a budai hegykoszorúk felé." 

A korábbi állapot alábbi jogos kritikája dr. Lux Kálmán építész előadásából való, amit a Műemlékek Országos Bizottságának (a nemrég megszüntetett műemléki hatóság elődje) vezető építészeként tartott 1919-ben. (Ferkai András szíves közlése alapján):

„De nemcsak az archeológiai szempont, hanem az esztétikai követelmény is tiltja, hogy a budai várhegyen magas, nyugtalan körvonalú házak épüljenek. Az eddig ott emelt magas középületek a Várnak nyugodt sziluettjét igen kedvezőtlenül befolyásolják, s azt nyugtalanná teszik. Ki kellene mondani és törvénnyel biztosítani, hogy a Várban csak olyan építkezések foganatosíthatók, melyek szigorúan beleilleszkednek a város képébe és annak jellegét nem befolyásolják."

Siklóssy: Hogyan épült Budapest? 1870-1930 A Közmunkatanács iratai. c. fontos könyve is jogos kritikával illeti a budai Vár egyes városképi anomáliáit:

„Megértőeknek kell lennünk a múlt szépségei iránt – egyként a régmúltéi és a közelmúltéi iránt – és szigorúaknak azokkal szemben, akik ezeket meg akarják rontani. A Várban történtek hibák, a Vár azonban a maga egészében még megmenthető. Ez egyik legszebb hivatása a Közmunkatanácsnak. … Amikor az Építési Szabályzat megalkottatott, a Vár egyszerűen be lett sorozva az első övezetbe[1]… Egy évtized elteltével (ebben az időben épültek a vitatott épületek) … Szükséges a Vár és a Várlejtő építési módjának specializálása. A Közmunkatanács elvként, 1912-ben kimondta … 21m-t meg nem haladó párkánymagassággal legfeljebb háromemeletes házakat szabad építeni. A háború után azonban, 1928-ban, a Vár esztétikájának és történelmi hangulatának megőrzése végett szigorítani kellett: 
- legfeljebb 15,5 m épületmagassággal legfeljebb kétemeletes házakat szabad építeni.
- az engedélyezés elött, megfelelő állványozással fel kell tüntetni az épület homlokzatának határvonalait … tetőgerinc magasságát,
 - minden engedélyi kérelem ügyét fel kell terjeszteni a Fővárosi Közmunkák Tanácsához és a Műemlékek Országos Bizottságához.
A baj éppen az, hogy volt olyan korszak, amikor azt hitték, hogy a Vár szépségét egyedül palotái adják s nem a hangulatot akarták megőrizni, de a paloták számát szaporítani. Áldozatul esett nem egy kincses értékkel bíró ódon épülete azért, hogy újat, nagyot, csúnyát építsenek a helyébe (Pénzügy Minisztérium régi épülete, Marczibányi ház) A hangulat egységét könyörtelenül megrontó, a Várban kolosszálisnak ható, már meglévő épületekre azonban egyelőre csak az öklünket rázhatjuk. Messze van az idő, amikor lebontásra kerülhetnek!"

Sorolhatnám még a „polgári" véleményeket is. Tessék visszalapozni a szaksajtóban megjelent Schneller István esszét[2]: A budai Vár polgárvárosáról Márai Sándor már 1941-ben, a Képes Vasárnapban megjelent Szépséges Vár c. cikkében olyan gondolatokat mond el, amelyek ma is érvényesek:

„Hivatalos helyen elhatározták, hogy megmentik a budai Várban mindazt, ami szépséges. A Vár minden barátja tudja, hogy későn határozták el.[…] hadd mondjam el a nézõ szemszögébõl, mi az, ami a Várban zavar, mi az, amin még segíteni lehet! […] Négy nagy épület menthetetlenül agyonnyomta a Vár arányait." (többek között most éppen ezeket az épületeket kívánják visszaépíteni!)


Ugyanitt hivatkozik Schneller Fülep Lajos 1948-ban írt Egy nagy lehetőség Budapest és az ország újjáépítésében című tanulmányára: A válságot pusztán építészeti eszközökkel megoldani nem lehet, ugyanakkor a „stílusegység" kedvéért nem lehet korábbi stílusok utánzásába menekülni. E tételek képezik Fülep Lajos 1948-as írásának szellemi alapját.

„A háborús pusztítás után az új kezdés lehetõsége merül fel/../ Mert hát utánzat az egész; rossz és értelmetlen utánzat. Létesítõ valósága a színlelt helyett hol a lelketlen spekuláció, hol az üresfejű állami parádézás, hol más hasonló éthosz, forrása pedig a szabásminták módjára készen kapható mintalapok dús választéka. Az anyaguk is legtöbbször utánzat, a ciklopsz-fal és a rusztika homposra hányt, sziklaszínűre mázolt vakolat, talmi oszlop, az akantuszos oszlopfő, s az erkély alatt görnyedő dagadt izmú kariatíd." 

Ezek nem politikai álláspontotok, ahogy a bontások végrehajtását egyesek ma liberális akciónak vélik! . A Köztiben 1953-ban elkészült Czagány István művészettörténész[1], Weidinger György és Csemegi József tudományos dokumentációja, melynek keretében meghatározták a Teleki palota megmaradt részeit… Czagány István az épület késő-barokk állapotának visszabontásáért harcolt. Mindezek ellenére 1968-ban lebontották az épületet, amely a késő historizmus kori külső alatt a korábbi, 18.század végi későbarokk palota magot is megőrizte. Az ő véleménye volt, hogy a hatvanas évek minimalista programja veszélyezteti a Vár nyugati oldalának megjelenését, 600 m hosszú térfal-hiányt hozna létre a Palota és a Fehérvári rondella között. Ez csak átmeneti állapotot tükrözött, a várfalak, Karakas pasa bástyája, Anjou-kori támpilléres várfal helyreállítása, és a régészeti feltárások után a felettük tervezett beépítés koncepciója is megszületett, Bujdosó Győző pályázaton elnyert megbízása alapján. Átmeneti megoldást jelentett a zászló-árbócokkal jelzett tervezett épületmagasságok (Építész Stúdió ötlete) kitűzése. Sok építészeti, városépítési tervpályázat zárult eredménytelenül, bár a Szt. György tér és Dísz tér közötti beépítés szép terve (Kis Péter építész) az összes szakmai fórum egyetértését még 2008-ban elnyerte!

A Dísz tér a Tárnok utcából. A Palota kupolája a látvány uralkodó motívuma. A Honvéd Főparancsnokság replikája indokolatlan lezárás a város és a Palota között. A kortárs újraépítés (pályázatok, Tervtanácsok 2008) kolonnáddal jó megoldás.
2/5
A Dísz tér a Tárnok utcából. A Palota kupolája a látvány uralkodó motívuma. A Honvéd Főparancsnokság replikája indokolatlan lezárás a város és a Palota között. A kortárs újraépítés (pályázatok, Tervtanácsok 2008) kolonnáddal jó megoldás.

2.

Utalva a bevezetésre, a funkcionális és emlékezetpolitikai szempontokat figyelmen kívül hagyom. Szűken vett építészeti kérdéseket sorolok fel. Korábbi építészeti beavatkozások és a hátralévő feladatok kapcsán a 2014 óta használatos Nemzeti Hauszmann Terv, és a 2018-19 óta bevezetett Nemzeti Hauszmann Program felvetette az 1944. márc. 19. előtti állapot rekonstrukcióját. Azóta a beavatkozások az érvényes kormánydöntésekre hivatkoznak – (1377/2014(VII.10.), 1039/2019(II.13.)) – nem pedig funkcionális és építészeti indokokra. Jogi analízis alapján megállapítható, hogy a Nemzeti Hauszmann Terv nem terv, mivel korábbi (2012-es) kormányrendeleteknek sem felel meg, megalapozó koncepcióval sem rendelkezik. Döntéseit szakértő testület véleményalkotása és társadalmi vita sem előzte meg, nem vette figyelembe a korábban idézett szakmai véleményeket! A Terv nem más, mint egyes különálló Várbeli építkezések kapcsán, rendeleti úton meghatározott beépítési szabályok, egyedi településképi, építési és örökségvédelmi követelmények és területrendezési követelmények egyvelege.

Bizonyítandó ezt az állítást, ajánlom az olvasó figyelmébe a Várkapitányság napról napra megjelenő közleményeit, a Várnegyed gyalogos útvonalait elárasztó posztereit, melyeken a funkcionális tartalomtól, városképi összefüggésektől független homlokzatok és megtévesztő szövegek találhatóak! 

Az egymástól független épületábrázolások nem alkalmasak arra, hogy a közeli és távolabbi tömeg arányaik érzékeltetése nélkül, a laikus közönség átláthassa a beavatkozások városképi hatását! Sehol sem látni a városi összefüggések érzékeltetését:
- jelenlegi látványok durva átalakítást, térfalak és városi látványok, a Vár sziluettjének megváltoztatását jelentik, mindezzel a Világörökségi státusz veszélyeztetését is!
- szakmai felvetésekre a Várkapitányság válasza rendre az, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokról[4] lévén szó a mindenkori, titkosított Tervező nem az általános, kamarai szabályok szerint jár el.

Ezeknek a tervezett épületeknek városképi veszélyeire szeretném felhívni a szakma figyelmét, utalva a már elkészültek tanulságaira.

 

3.

A Várhegy nyugati oldalán replikaként elkészült az „Udvari Őrség" épülete, a frissen megnyitott „Royal Guard Cafe" kávézóval. Az őrséget a turistalátványosságként járőröző huszárok helyettesítik. Az épület a Csikós udvar felől elzárja a középkori szárazárok bemutatását.

Elkészült a Lovarda, de hogy mi célból az máig rejtély. Rendezvényi tér? Az udvar a beszoruló épület nélkül is betöltené ezt a szerepét. Nagyobb problémának látom, hogy a Dózsa tér felől a Palota városképi szerepét degradálja, az Őrség épülettel együtt, művi formálással melléképületeket helyezve a látvány előterébe.

A megépült Lovarda és Őrség épület zavaros városképe a Naphegy felől. A Palota mellék-épületei takarják el a Hunyadi-udvart és a hajdani zöld előtér mögötti középkori várfalakat. Forrás: Google
3/5
A megépült Lovarda és Őrség épület zavaros városképe a Naphegy felől. A Palota mellék-épületei takarják el a Hunyadi-udvart és a hajdani zöld előtér mögötti középkori várfalakat. Forrás: Google

Egyedül a Stöckl-lépcső újjáépítése valósult meg sikeresen, Masznyik Csaba hozzáértését dicsérve. Funkcionális és plasztikai elem, városképi megjelenést nem befolyásol.

Ezeknek a hajdani, funkcióvesztett melléképületeknek lebontása, a Palota Hunyadi udvaráról az Oroszlános kapuhoz vezető térrészről, páratlan nyugat felé történő kilátást biztosított, előkészítette a zárt udvarba történő belépés élményét. Ha építészként elemeztük volna a városképi helyzetet a zártnak remélt Szt. György tér és a Palotaudvar között ezt a látványt nem építettük volna el, a térfal hiátusára hivatkozva (Potzner Ferenc), különösen nem a Lovarda fedélszéke és a Kortinafalra vezető új rámpa megépítésével. Ellenőrizzék állításom helyességét a jelenlegi helyzet fotóin! Ezt az élményt ma turistalátványosság pótolja, kávézó terasz és huszárok!

Kilátás a Hunyadi-udvarról. A panoráma elépítésre került a Lovarda tetőidoma és a Kortina falra vezető Hauszmann-rámpa miatt. Az Oroszlános udvar és a zártnak tervezett Szt. György tér közötti tájképi átvezetés attrakciója megszűnt. Forrás: szerző
4/5
Kilátás a Hunyadi-udvarról. A panoráma elépítésre került a Lovarda tetőidoma és a Kortina falra vezető Hauszmann-rámpa miatt. Az Oroszlános udvar és a zártnak tervezett Szt. György tér közötti tájképi átvezetés attrakciója megszűnt. Forrás: szerző

Ide kívánkozik a szakmai kontroll elmaradásának felidézése. Utaltunk a Közmunkatanács 1928-as rendeletére – az engedélyezés előtt, megfelelő állványozással fel kell tüntetni az épület homlokzatának határvonalait…tetőgerinc magasságát,(mellesleg Svájcban családi háznál is kötelező) Nálunk ma elég a városépítéshez, hogy 1944 előtt is így volt?

Hadd említsek egy régebbi építészeti kalandot is, ez a Várhegy keleti oldalán, a volt Vízikapu alatt álló palota, melyet Lónyay Menyhért megbízására Ybl Miklós tervezett, majd később Hatvany Ferenc lett a tulajdonos. A háborúban teljesen megsemmisült épületnek a replikája bántóan befolyásolja a Duna felőli látványt, a Várszoknyára felkapaszkodó zöld nyugodt képét szakítja meg.

A Várnegyedben tervezett meggondolatlan városépítési beavatkozások között a Pénzügyminisztérium Szt. Háromság téri homlokzati falának vasbeton váza gyakorlatilag már megépült, neogótikus elemekkel történő felöltöztetése készül most. Fiatornyai a Mátyás templom tömegével vetekedve a Várhegy Svábhegy felőli látványát érintik, a városi tér tágas arányaira gyakorolt hatását csak sejteni lehet. A kortárs építészet szép emlékét pusztították el Rados Jenő homlokzatának megsemmisítésével. A Levéltár ormótlan bővítéséről, Virág Csaba épületének lebontásáról alkotott véleményem nem tűrné a nyomdafestéket, abban bízom, hogy nincs olyan kollégám, aki vállalni merné ezeket a beavatkozásokat!

A Dísz tér replikákkal történő kiegészítése súlyos tévedés. A Batthyány-palota melletti foghíj jelenleg jól választja el a Polgárvárost a Kormányzati épületektől, különösen azóta, amióta a Miniszterelnökség új, kiszolgáló, épülete is szerepet játszik a Pest felőli városképben. A tűzfal takarását kellene megoldani és a Hunyadi János út feletti várfal mögött megkezdeni a keleti Várfal sétány kiépítését, melyet persze folytatni szükséges a Karmelita kertben is. Emlékeim szerint korábban Török Ferenc készített ide szép, kortárs szellemű beépítési javaslatokat, utalva az elbontott Vízikapura, megtartva a közterületi jelleget. Az irodaháznak visszaépíteni tervezett hajdani Külügyminisztérium háromemeletes, sarokkupolás épülete „azok sorába tartozik, amelyeknek a késői historizmus és a szecesszió elemeit is felhasználó stílusa egy teljesen új léptéket határozott meg mind a Várnegyedben, mind a Várpalota környezetében."(Lővei Pál)

Budapest, 2021. június 24.
Roth János, építész

 

Roth János írásának másosik része e hét vasárnap, július 11-én jelenik meg az Építészfórumon.

 

[1] Az 1886-ban szabályzatszerű „Utasítás", 1894. „Építésügyi Szabályzat" négy övezet I. Belső zártsorú, II..külső zártsorú, III. szabadonálló, IV. vegyes. Max négy emeletes 25m a Várra is érvényes, max. három emeletes 21m
[2] Schneller István: Olvasónapló a Budai Vár kapcsán Metszet 2016. jan/febr
[3] Czagány István (1926-1988) A Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát 1949-ben, majd 1981-ben a művészettörténeti tudomány kandidátusává fogadták. Pályáját a Fővárosi Tervező Iroda tudományos és műemlék szakosztályán kezdte, majd a Budavári Palota rekonstrukciós munkálatainak megkezdéstől, az 1950-es évek elejétől 1988 szeptember 1-én bekövetkezett haláláig a Középülettervező Vállalatnál dolgozott. Tudományos munkásságában és szakirodalmi tevékenysége során a tőle megszokott alaposságon kívül, nem rejtette véka alá ellenszenvét a 60-as évek „minimalista" helyreállításaival szemben.
[4] 210/2016(VII 12)
a. építészeti-műszaki tervpályázati eljárást nem kell lefolytatni
b. építészeti-műszaki tervtanács véleményét nem kell beszerezni
c. településképi véleményezési eljárásnak nincs helye
d. településképi bejelentési eljárást nem kell lefolytatni
e. a Műemléki Tanácsadó Testület szakértői véleményét nem kell kikérni
f. közterület alakítási terv készítésének nincs helye
g. a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció nem kötelező

 

Szerk.: Paár Eszter Szilvia és Winkler Márk

 

 

Vélemények (1)
Reki
2021.07.09.
08:05

Nem értem, hogy sok építész miért ellenzi a Budai Vár rekonstrukcióját? Az, az igénytelen, lecsupaszított szoc-reál dizájn talán jobb mint a míves épületek látványa? Nyilván vannak akik így gondolják és nem csak esztétikai okokból. Sajnálom! Úgy gondolom a többség igenis szereti a sivárság helyett, a díszes épületeket, ráadásul ezek megvoltak, csak elpusztították őket. Nagyon helyes, hogy visszaépítik! Budapest lakossága és a külföldi turisták is nyernek vele.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk